A decemberi vizsgaidőszakban a török nyelvből elérhető nyelvvizsga a kétnyelvű vizsgák között szerepel, míg az egynyelvű MONO vizsgarendszerben a meghirdetett decemberi időpontban angol nyelvből lehet vizsgázni. A decemberi vizsgaidőszakban a választható török nyelvvizsga B2 szinten érhető el.
A nyelvvizsga kiválasztásakor fontos szempont, hogy egy- vagy kétnyelvű, általános vagy szakmai nyelvvizsgát tennétek. A megfelelő vizsgatípus kiválasztása elsősorban attól függ, hogy a vizsgázó milyen módon tanulta a török nyelvet, mennyire magabiztos a célnyelven megfogalmazott feladatutasítások értelmezésében, illetve hogyan viszonyul a közvetítési, vagyis fordítási feladatokhoz.
A decemberi török nyelvvizsga időpontja és szintje
| Vizsgarész | Jelentkezési határidő | Vizsga időpontja | Választható török nyelvvizsga |
|---|---|---|---|
| Írásbeli | 2026.10.18. | 2026.12.06. | KÉTNYELVŰ: angol - B1, B2; német - B2 |
| Szóbeli | 2026.10.18. | 2026.12.03. 2026.12.10. között | KÉTNYELVŰ: angol - B1, B2; német - B2 |
A decemberi vizsgaidőszakban a török nem az egynyelvű MONO vizsgák között szerepel. EGYNYELVŰ MONO: angol - B2, C1.
A korábbi vizsgakiírás szerint a török nyelv a kétnyelvű vizsgák között B1, B2 és C1 szinten is megjelenhetett. A vizsgára jelentkezés előtt ezért mindig az aktuális vizsgakiírásban kell ellenőrizni, hogy a kiválasztott időpontban milyen szinten és melyik vizsgarendszerben szerveznek török vizsgát.
Mit jelent az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga?
A nyelvvizsgák piacán alapvető megkülönböztetés, hogy léteznek egynyelvű, illetve kétnyelvű vizsgák. Az egynyelvű nyelvvizsga röviden azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt.
Az egynyelvű komplex nyelvvizsga egyébként szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési, vagyis mediációs készségeket nem - ellenben a kétnyelvű vizsgával, amiben fordítási feladat is szerepel.
Antoni Györgyi: Az egynyelvű és a kétnyelvű vizsgák között az alapvető különbség az, hogy a kétnyelvű vizsga feladataiban a mérés eszközeként megjelenik az anyanyelv, azaz a magyar nyelv is. Így ezek a vizsgák magyar anyanyelvű nyelvtanulóknak ajánlhatók elsődlegesen.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a kétnyelvű vizsga a négy alapkészség mellett (írás, olvasás, beszédkészség és beszédértés) egy ötödik készséget, a közvetítési készséget is méri.
Kinek lehet megfelelő a kétnyelvű török vizsga?
Szűcs Melinda: Nem lehet azt mondani, hogy az egyik típusú vizsga könnyebb vagy nehezebb. Nyelvtanuló-függő, kinek melyik, az egynyelvű vagy a kétnyelvű vizsga ajánlható.
A kétnyelvű vizsgát azoknak a nyelvtanulóknak ajánljuk, akik szeretnek fordítani, illetve előnynek érzik, hogy a feladatok utasításai magyar nyelven vannak megfogalmazva. Azoknak a nyelvtanulóknak, akik anyanyelvi környezetben sajátították el az idegen nyelvet, vagy tanárukkal főleg az érettségire készültek, az egynyelvű vizsga letétele ajánlott inkább.
Ezen a vizsgán a feladatok utasításai és maguk a feladatok is idegen nyelven jelennek meg, illetve az írásbelin használt feladattípusok részben hasonlóak az érettségi feladatokhoz.
Előnyt vagy hátrányt egyik vizsgatípusra vonatkoztatva sem tudnék megnevezni.
A közvetítési feladat jellemzői
A vizsgázók gyakran azért tartanak a kétnyelvű vizsgától, mert ott fordítani is kell, és úgy gondolják, hogy ha ők azt nem tanulták, akkor az túl nehéz a számukra. Ezek a félelmek indokolatlanok.
A kétnyelvű vizsga közvetítés feladatában nem „műfordítás” létrehozása az elvárás. Az idegen nyelvű szöveg tartalmát kell szöveghűen visszaadni, nincsenek stilisztikai elvárások.
Tehát az ügyetlenebb megfogalmazás is elfogadható, ha tartalma egyezik az idegen nyelvű szövegével. Az értékelés információegységekre bontott megoldókulcs alapján történik.
Antoni Györgyi: A hiedelemmel ellentétben ennek a feladatnak a megoldása nem igényel fordítási rutint, minden nyelvtanuló, aki az adott szinten elsajátította az idegen nyelvet, képes rá.
Általában a feladat megoldása során jó eredmények születnek, sok vizsgázó ennek a feladatnak köszönheti az írásbeli vizsgarész sikeres teljesítését.
A beszédértés a kétnyelvű vizsgán
A beszédértésnél pedig az szokott gondot okozni, hogy a felvétel hallgatása mellett vagy közben fordítani, közvetíteni is kell.
Szűcs Melinda: Az Origó kétnyelvű vizsgarendszerben a hallott szöveget háromszor lehet meghallgatni, ami nagyban segíti a szöveg pontos megértését.
Azt szoktuk javasolni, hogy az első meghallgatásnál a vizsgázó koncentráljon a szöveg egészére, és esetleg idegen nyelven jegyzeteljen. A második és harmadik meghallgatás után igyekezzen megválaszolni a magyar nyelvű kérdéseket.
A feladatmegoldás során itt nem kell komplett, kerek mondatokat írni, elég röviden, lényegre törően válaszolni. Az értékelés során csak azt nézzük, hogy a megoldókulcsban elvárt információ benne van-e a vizsgázó válaszában.
Az Origó egynyelvű és kétnyelvű vizsgarendszere
Az Origóban évtizedek óta csak kétnyelvű vizsgákat lehetett tenni. A kommunikatív nyelvoktatás térnyerésével a nyelvórákon egyre inkább háttérbe szorult az anyanyelv használata, ami módszertanilag természetesen pozitív fejlődést jelent.
Sok nyelvtanár kolléga jelezte vizsgaközpontunknak, hogy szeretik az Origó vizsgát, de az alacsony óraszám miatt az iskolában nincs lehetőség a nyelvvizsgára való külön felkészítésre, csak az érettségi feladatokat tudják gyakorolni.
Az érettségi pedig egynyelvű vizsga, így örülnének, ha lenne egynyelvű változata is az Origó vizsgának. Ezért kezdtünk bele a fejlesztésbe, és legnagyobb örömünkre az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja ez év elején akkreditálta az Origó MONO angol egynyelvű vizsgánkat.
Az egynyelvű MONO vizsga és a kétnyelvű vizsga eltérései
Szűcs Melinda: Igyekeztünk az új vizsgarendszerbe beépíteni a már jól bevált, jól mérő feladattípusokat. A szóbeli vizsga feladatai teljesen megegyeznek a kétnyelvű vizsgáéval, az írásbeli feladatok többsége is hasonló a kétnyelvű vizsgáéhoz.
Itt több olyan feladat is megjelenik, ami az érettségin is használt feladattípus. Legnagyobb eltérés a kétnyelvű vizsgához képest a beszédértés feladatokban van, a hallott szöveg itt kétszer hallgatható meg, és a nyitott kérdések, jegyzetelés mellett feleletválasztós feladatok is vannak mindhárom szinten.
Új elem az is, hogy a szóbelin az önálló témakifejtés feladatnál az egynyelvű vizsgán beiktattunk egy 30 másodperces gondolkodási időt a vizsgázó számára.
Az egynyelvű szóbeli vizsga sajátosságai
Szűcs Melinda: A szóbeli vizsgán a vizsgázó egyedül vizsgázik, nem párban, mint sok magyarországi egynyelvű vizsgán. A vizsga első része egy kötetlen interjú.
A vizsgáztató és a vizsgázó között természetes párbeszéd jön létre, a vizsgáztató nem előre leírt kérdéseket olvas fel, egy megadott témát személyre szabottan járnak körül.
Ennek is köszönhető, hogy a megkérdezett vizsgázók többségének a véleménye az, hogy jó élmény volt számára a szóbeli vizsga, jó hangulatú, barátságos légkör jellemezte.
Az írásbelin is vannak eltérések, pl. az íráskészség feladatok értékelésében, más vizsgáktól eltérően mi megadott kritériumok, értékelési skálák alapján értékelünk.
Szótárhasználat
A szótárhasználati lehetőségekben nincs különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között. Nincs különbség, az írásbeli vizsgán és a beszédértés vizsgán is használhatják a szótárt a vizsgázók.
Aki elektronikus formátumú vizsgát tesz, az Akadémiai Kiadó elektronikus szótárát használhatja, amit a rendszerbe építettünk be.
Az írásbeli és szóbeli részvizsga kombinálása
Az írásbeli és szóbeli részvizsgák szabadon kombinálhatók, tehát az egynyelvű MONO írásbeli mellé választhat a vizsgázó kétnyelvű szóbelit, és fordítva is, ezek a kombinációk sikeres vizsga esetén komplex nyelvvizsgának számítanak, azonban a vizsgázó a különböző vizsgarendszerben letett két részvizsgáról külön bizonyítványt fog kapni.
Azt azonban fontos tudni, hogy a komplex eredményszámítás előnyeit csak azok a vizsgázók élvezhetik, akik komplex vizsgára jelentkeznek.
Felkészülés a török nyelvvizsgára
A török nyelvvizsgára való felkészülés során érdemes először pontosan megismerni a kiválasztott vizsgarendszer feladattípusait, a vizsgarészek felépítését és a rendelkezésre álló segédeszközöket.
Az ELTE Origó Nyelvi Centrum honlapján elérhető mintafeladatsor, mely segítségével betekintést kaphatsz abba, hogy milyen feladatok várnak rád az éles vizsgán.
A decemberi török vizsgára készülő vizsgázónak különösen a kétnyelvű vizsga közvetítési és beszédértési feladatait célszerű gyakorolnia, mert ezekben a magyar nyelv, a fordítás és az információk pontos közvetítése is megjelenik.
A kétnyelvű vizsga közvetítés feladatában nem „műfordítás” létrehozása az elvárás. Az idegen nyelvű szöveg tartalmát kell szöveghűen visszaadni, nincsenek stilisztikai elvárások.
A beszédértési gyakorlásnál hasznos lehet az első meghallgatás során a szöveg egészére figyelni, majd a további meghallgatások után a lényeges információkat röviden, célzottan rögzíteni.

Vizsgaközpontok és a török nyelv elérhetősége
Angol, német, olasz, orosz, vagy akár arab, újgörög, szlovén vagy török. Magyarországon jelenleg 33 idegen nyelvből nyelvvizsgázhattok.
Összeszedtük, hogy egynyelvű, általános nyelvvizsgát milyen vizsgaközpontokban tehettek. Ha egynyelvű, általános nyelvvizsgán gondolkodtok, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának összesítése alapján az alábbi vizsgaközpontok közül válogathattok:
- BME Nyelvvizsgaközpont
- Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központ
- ELTE Origó Nyelvi Centrum
- English Language Skills Assessment Services
- Euroexam
- iTOLC Nyelvvizsgaközpont
- KJE Nyelvvizsgaközpont
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpont
- Osztrák Intézet Budapest Nonprofit
- Pannon Egyetem Nyelvvizsga Központ
- Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ
- telc Hungary
Arra azonban figyeljetek, hogy nem minden nyelvvizsgaközpont szervez vizsgát a korábban említett 33 idegen nyelvből. Sőt, az egzotikusabb nyelvek esetében mindössze néhány lehetőség közül válogathattok.
A török nyelv decemberi elérhetőségét ezért az adott vizsgaközpont aktuális vizsganaptára és vizsgakiírása alapján kell ellenőrizni.
A török nyelvvizsga kiválasztásának szempontjai
- A decemberi időpontban a török vizsga a kétnyelvű vizsgák között szerepel.
- A meghirdetett decemberi vizsgaidőszakban a török nyelv B2 szinten érhető el.
- A kétnyelvű vizsgán a feladatutasításokban és egyes feladatokban a magyar nyelv is megjelenik.
- A kétnyelvű vizsga a közvetítési készséget is méri.
- A közvetítési feladatban a tartalom pontos visszaadása fontosabb a stilisztikailag kifinomult fordításnál.
- A beszédértési felvétel az Origó kétnyelvű vizsgarendszerben háromszor hallgatható meg.
- A szótár az írásbeli és a beszédértési vizsgán is használható.
- Az egynyelvű MONO vizsga a decemberi kiírásban angol nyelvből szerepel.
tags: #decemberi #egynyelvu #torok #nyelvvizsga