A „demokrácia” szó angolul: jelentése, használata és kapcsolódó kifejezései

A „demokrácia” angolul democracy. A szó olyan politikai rendszert, illetve politikai eszmét jelöl, amelyben a hatalom a népé, és az állampolgárok közvetlenül vagy választott képviselőik útján vesznek részt a közügyek intézésében.

Angolul a democracy jelentése többek között „demokrácia”, „népuralom” és „a nép által gyakorolt kormányzás”. A kifejezés használható általános politikai fogalomként, egy konkrét állam politikai rendszerének megnevezéseként, valamint a demokratikus értékeket támogató politikai eszmeként is.

A „democracy” szó jelentése angolul

A democracy olyan kormányzati forma, amelyben a hatalom a nép kezében van, akár közvetlenül, akár választott képviselőkön keresztül. A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül.

A demokrácia népszerű meghatározása a népuralom, az egyenjogúság, vagyis az a politikai rendszer, amelyben a népé a hatalom. A demokrácia az állampolgárok politikai részvételét, a közügyekben való beleszólás lehetőségét és a közhatalom legitimációját kapcsolja össze.

A „democracy” angol nyelvű meghatározásai

Angolul a democracy egyik meghatározása: a belief or ideology that supports governance by the people, emphasizing equal participation in the political process.

Ennek magyar jelentése: olyan hit vagy ideológia, amely a nép általi kormányzást támogatja, és hangsúlyozza az egyenlő részvételt a politikai folyamatban.

Egy másik angol meghatározás: a form of government where the power is vested in the hands of the people, either directly or through elected representatives.

Ennek értelme: olyan kormányzati forma, amelyben a hatalom közvetlenül a nép, illetve a választott képviselők kezében van.

A democracy további meghatározása: the political doctrine that believes in the rule of the majority of the people. Ez a demokráciát olyan politikai tanításként írja le, amely a nép többségének uralmát vallja.

Példamondatok a „democracy” szó használatára

She strongly believes in democracy and advocates for government by the people.

Magyarul: Erősen hisz a demokráciában és a nép általi kormányzásért szólal fel.

In a democracy, all citizens have the right to express their opinions freely and participate in decision-making processes.

Magyarul: Egy demokráciában minden állampolgárnak joga van szabadon kifejezni véleményét és részt venni a döntéshozatali folyamatokban.

In this democracy, the decision was made based on the majority vote.

Magyarul: Ebben a demokráciában a döntést a többségi szavazat alapján hozták meg.

A „democracy” szó nyelvtani használata

A democracy megszámlálhatatlan főnévként általában magát a politikai rendszert vagy a demokratikus kormányzás elvét jelenti. Határozatlan névelővel akkor állhat, amikor egy konkrét demokratikus államformára vagy politikai rendszerre utalunk: a democracy.

A szó gyakori kifejezései közé tartozik a democratic government, vagyis demokratikus kormányzat, a democratic system, vagyis demokratikus rendszer, valamint a representative democracy, vagyis képviseleti demokrácia.

A „democracy” szó eredete

A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képző.

A „democracy” angol szó ugyanebből a görög eredetű nemzetközi szóból származik. A kifejezés alapjelentése ezért ma is a nép uralmára, illetve a nép politikai hatalmára utal.

A demokrácia mint politikai rendszer

A demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes teljes jogú tagja - nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja - igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is.

A jogosultak közügyek döntéseiben való részvételi módja alapján közvetlen és képviseleti demokráciák létezhetnek. A legtöbb közismert „demokrácia” közös jellegzetessége nem a közvetlen néphatalom, hanem a közhatalom választásának a legitimációja.

A demokrácia fő típusai

Közvetlen demokrácia

A közvetlen demokráciában a jogosult állampolgárok személyesen vesznek részt a közügyekről szóló döntésekben. A legfontosabb kérdésekben közvetlenül szavazhatnak, így a döntéshozatal nem kizárólag választott képviselőkön keresztül történik.

Képviseleti demokrácia

A képviseleti demokráciában az állampolgárok választások útján jelölik ki azokat a képviselőket, akik nevükben gyakorolják a közhatalmat. A modern demokratikus rendszerek többségében a politikai részvétel legfontosabb formája a képviselők megválasztása.

Parlamentáris demokrácia

A parlamentáris demokráciában a parlament kiemelt szerepet tölt be a törvényhozásban és a kormány ellenőrzésében. A kormány működése a parlamenti többség támogatásához kapcsolódik.

Részvételi demokrácia

A részvételi demokrácia az állampolgárok széles körű és folyamatos politikai részvételét hangsúlyozza. A részvétel nem korlátozódik a választásokra, hanem a döntéshozatali folyamatokban való közreműködést is magában foglalja.

Deliberatív demokrácia

A deliberatív demokrácia a politikai döntéseket megelőző nyilvános vitára, érvelésre és megfontolt véleménycserére helyezi a hangsúlyt.

Konszenzusos demokrácia

A konszenzusos demokrácia a széles körű egyetértés kialakítására törekszik, és különösen fontosnak tartja a kisebbségi álláspontok figyelembevételét.

Többségi demokrácia

A többségi demokrácia a politikai döntésekben a nép többségének akaratát tekinti meghatározónak. A majority vote, vagyis a többségi szavazat, ebben a rendszerben központi szerepet kaphat.

A demokrácia intézményei és alapelvei

A demokratikus rendszer működésében fontos szerepet töltenek be a választások, a választójog, a választási rendszerek, a politikai képviselet és a politikai pártok. Ezek biztosítják, hogy az állampolgárok részt vehessenek a közhatalom kialakításában és ellenőrzésében.

• választójog;
• választási rendszerek;
• politikai képviselet;
• politikai pártok;
• népszavazás;
• alkotmány;
• hatalmi fékek és ellensúlyok;
• szabad véleménynyilvánítás;
• részvétel a döntéshozatali folyamatokban.

Egy demokráciában minden állampolgárnak joga van szabadon kifejezni véleményét és részt venni a döntéshozatali folyamatokban. A demokratikus kormányzás feltétele a politikai részvétel, a közhatalom ellenőrizhetősége és az állampolgárok jogainak elismerése.

Hatalmi fékek és ellensúlyok

A hatalmi fékek és ellensúlyok célja a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének megakadályozása. A hatalom megosztása és ellenőrzése a demokratikus politikai rendszer működésének fontos alapelve.

A demokratikus rendszerekben a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás intézményei eltérő feladatokat láthatnak el. A hatalmi ágak elkülönítése azt szolgálja, hogy a politikai hatalom ne összpontosuljon korlátlanul egyetlen személy, intézmény vagy csoport kezében.

A demokrácia történeti kialakulása

Demokrácia az ókori Görögországban

I.e. 700 körül az ógörög poliszokban az arisztokrácián kívüli társadalmi rétegekből, a gyarmatok révén, sokan meggazdagodtak, majd beleszólást követeltek a poliszok irányításába.

Ennek hatására alakultak ki a bulé, vagyis a tanács, az arkhónok tanácsa, az areioszpagosz, a héliaia, vagyis a népbíróság, valamint a sztratégoszok tanácsa.

Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket vezetett be, melyek megszüntették a kiváltságokat. Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná, aki bevezette az adósrabszolgaság intézményének eltörlését és a származás helyett a vagyoni helyzet lett a politikai jogok alapja.

Szolónt követően egy időre a politikai rendszer fejlődése a demokrácia irányába megtorpant, sőt önkényuralommá rendeződött vissza. Kleiszthenész Kr.e. 508-ban meghirdetett reformjai a politikai rendszer gyökeres megváltozását hozták.

A legfelsőbb hatalom az ekklészia, vagyis a népgyűlés kezébe került és a legfontosabb kérdésekben közvetlenül dönthettek. Hozzájuk tartozott a törvényhozás, a háború és béke kérdése. Évente 40 alkalommal ülésezett.

A reformok egyik célja a politikai rendszer stabilitásának a biztosítása volt. A poliszt tíz közigazgatási egységre osztották, amely biztosította a különböző társadalmi rétegek és területek arányos elosztását és képviseletét.

A tisztségviselőket úgy sorsoltak ki. A tisztségviselők ellenőrzését folytató intézmény tagjait választásokkal határozták meg. Az esküdtbíróság tagjait szintén sorsolással állapították meg.

Az önkényuralom újbóli kialakulásának megakadályozására létrehozták a cserépszavazás intézményét is. Az athéni lakosság mindössze tíz százalékának volt politikai joga, de a politikai rendszerük hatására megindult a gazdasági fejlődés, ami a lakosságnak jólétet biztosított.

I. e. V. század második felében Athén a háborúban vereséget szenvedett és ekkor felszámolták a demokráciát. A kutatás jelenlegi álláspontja a demokráciát nem tartja az ókori görögség jellegzetes rendszerének, sőt kifejezetten ritka előfordulásával számol.

Demokrácia és köztársasági intézmények az ókori Rómában

I. e. 5.-1. században a Római Köztársaságban centuriák szerint szerveződött a comitia centuriata, a vagyoni helyzet szerint besorolt polgárok népgyűlése, mely a városfalon kívül, a Mars-mezőn gyűlt össze a legfőbb hivatalnokok rendelkezésére.

Feladata volt a magasabb rangú hivatalnokok, vagyis a consulok, censorok és praetorok megválasztása, a senatus által hozott törvények szentesítése, a döntés háború és béke ügyében, és a büntetőbíráskodás.

A római népgyűlés a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formájának tekinthető. Jóllehet Polübiosz a köztársasági államrendet kevert államformaként jellemezte, a korabeli Róma leginkább arisztokráciaként írható le.

A demokrácia fejlődése Európában

A 13. század fontos fordulópont az európai társadalmak fejlődésében. Megjelent a demokrácia csírája, mely a rendi képviseleten alapuló parlamentarizmus volt.

A rendekbe a népesség elenyésző hányada tartozott, ezért a lakosság zömét a rendi képviselet nem illette meg. A „rendek” azonban módosultak a századok során, a politikai jogokkal és döntéshozó képességgel rendelkező lakosság köre lassan bővült a köznemesség, a városi polgárság és egyes európai országokban a szabad parasztság képviseletével.

Fokozatosan egyre több politikai döntésben váltak illetékessé a katolikus Nyugat-Európában az országgyűlések. Idetartoztak az ország törvényei is, így a 14-15. század folyamán a rendek egyre nagyobb beleszólást kaptak az ország ügyeibe.

Fontos megjegyezni, hogy a hatalom megosztásának és ellenőrzésének elve, valamint a különféle önkormányzatok megjelenése, vagyis a városi jogok és az egyetemi autonómiák a nyugati kereszténység területéhez kötődött.

A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában

Az angol parlamentáris monarchia kezdeményei az 1265. esztendőig vezethetők vissza, amikor olyan országgyűlést hívtak össze, melyen minden grófság és város két-két követtel képviseltette magát.

Ezt követően az uralkodó akarata ellenére lassan megerősödött a parlamentarizmus és kialakult a két „ház”. A főrendek a „felsőházban”, a Lordok Házában, a közrendek követei, vagyis a képviselők pedig az „alsó házban” üléseztek.

Demokratikus hagyományok Svájcban

A Svájci konföderáció első formája már a 13. század végén létrejött három völgy szövetségével. A 14. század végére fokozatosan a szövetség nyolc tagra, vagyis kantonra bővült.

A három őskantonban a teljes jogú és szabad polgárok népgyűléseken intézték a legfontosabb közügyeket. A többi kantonban a városi polgárság intézte a közügyeket, a vidéki lakosságot ebből kizárta.

Hat kanton megőrizte demokratikus rendszerét, közügyeit továbbra is népgyűléseken intézte. A szövetség ügyeit a diétán a kantonok küldöttei intézték, az összehívó pedig rendezte és vezette az ülést.

Az 1830-as években 12 arisztokratikus kanton demokratikus irányba módosította a politikai rendszerét, kinyilvánította a népszuverenitás elvét, valamint a magánjogi és politikai egyenlőséget.

1833-tól 1847-ig politikai majd vallási zavargások jellemezték Svájcot és három kanton két-két részre szakadt. Ezek hatására 1848-ban elfogadták az alkotmányt.

Az államszövetség központi hatalommal is rendelkező szövetségi állammá alakult. Az alkotmányban megosztják a hatalmat a kantonok és a szövetségi állam között, intézmény-, választási és döntéshozatali rendszerüket.

A kantonok egy részében népgyűlésen, a többiben a népszavazások által korlátozott képviseleti rendszer alapján gyakorolják a hatalmat. A törvényhozás terén az utolsó szó jogát a népnek biztosítja.

1921 után a szövetségi alkotmányt több alkalommal módosították, biztosították a népi kezdeményezés jogát, arányos, vagyis proporcionális választási rendszert vezettek be a nemzeti tanács megválasztásához és kezdeményezhető, vagyis fakultatív népszavazás a nemzetközi szerződésekre.

Svájcban 1971-ben kaptak választójogot a nők, illetve választhattak a férfiakkal azonos feltételek között. 1977-ben tovább szélesedett a népszavazások tárgyköre. 2003-ban az alkotmány átdolgozása során az általános kezdeményező népszavazás lehetőségét vezették be.

Kapcsolódó politikai fogalmak angolul

A demokrácia a politikai fogalmak, a politika, a politikai eszmék, a politikai rendszerek, a politikatudomány és a politikafilozófia körébe tartozik.

A demokráciával ellentétes vagy attól eltérő rendszerek

A demokrácia mellett több olyan politikai rendszer vagy politikai eszme létezik, amelyek eltérő módon határozzák meg a hatalom eredetét és gyakorlását.

• autocracy - autokrácia, önkényuralom;
• theocracy - teokrácia, vallási alapú hatalomgyakorlás;
• aristocracy - arisztokrácia, a kiváltságos réteg uralma;
• hypocrisy - képmutatás.

Az autocracy olyan rendszerre utal, amelyben a hatalom egyetlen személy vagy szűk hatalmi kör kezében összpontosul. A theocracy esetében a politikai rend vallási elvekre és vallási vezetésre épül. Az aristocracy a kiváltságos társadalmi réteg uralmát jelenti.

A „democracy” legfontosabb angol szókapcsolatai

• democratic values - demokratikus értékek;
• democratic principles - demokratikus alapelvek;
• democratic process - demokratikus folyamat;
• democratic participation - demokratikus részvétel;
• representative democracy - képviseleti demokrácia;
• direct democracy - közvetlen demokrácia;
• parliamentary democracy - parlamentáris demokrácia;
• participatory democracy - részvételi demokrácia;
• liberal democracy - szabadelvű, liberális demokrácia;
• majority rule - többségi uralom;
• popular sovereignty - népszuverenitás;
• freedom of speech - szólásszabadság;
• political participation - politikai részvétel;
• elected representatives - választott képviselők;
• checks and balances - hatalmi fékek és ellensúlyok.

A demokrácia fogalmának filozófiai háttere

Baruch Spinoza a felvilágosodás korának racionalista filozófusa szerint a gondolat- és szólásszabadság csak az állam kárára számolható fel.

Az ember, annak érdekében, hogy az állam, mint az emberi biztonság alapvető feltétele létrejöjjön, lemond természeti jogainak egy részéről, ám ez nem jelenti a miénket megillető jogok teljes feladását.

A lehetséges legjobb államforma a demokrácia, mert ez közelíti meg leginkább a természeti állapotban élvezett szabadságot.

Hogyan használható a „democracy” mondatban?

A democracy szó használható akkor, amikor egy politikai rendszer egészéről beszélünk: Democracy is based on political participation. Ennek jelentése: a demokrácia politikai részvételen alapul.

A szó egy konkrét állam vagy közösség megnevezése mellett is állhat: The country became a democracy. Ez magyarul azt jelenti: az ország demokratikus állammá vált.

A demokratikus működés jellemzésére a democratic melléknév használatos: They support democratic principles. Magyarul: támogatják a demokratikus alapelveket.

A politikai részvétel kifejezésére gyakori a participate in democracy és a participate in decision-making processes szerkezet. A választott képviselők megnevezésére az elected representatives kifejezés használható.

tags: #demokracia #szo #angolul