Az angol nyelvi portfólió a tanulási folyamat során készült dokumentumok gyűjteménye, amely bemutatja a tanuló fejlődését, nyelvi teljesítményét és önértékelését. Tartalmazhat elvégzett feladatokat, fogalmazásokat, órai tananyagrészleteket vagy szövegeket, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelő és önreflexiós jegyzeteket.
A portfólió akkor a leghasznosabb, ha az összegyűjtött anyagokat a diák valamilyen szempontból kommentálja, utólagos értékelő jegyzetekkel látja el. Leírhatja az egyes dokumentumokról, miért találja őket hasznosnak, mit tanult belőlük, felidézhet személyes emlékeket vagy gondolatokat.
Az Élő idegen nyelv műveltségi terület helye az oktatásban
Az iskolai nyelvoktatás célja a mindennapi életben jól alkalmazható idegennyelv-tudás biztosítása a tanulóifjúság számára. Ez egyre inkább előfeltétele a munkába állásnak, a felsőfokú tanulmányoknak, és a mindennapi élet is számtalan olyan helyzetet teremt, amelyben idegennyelv-tudás nélkül nem vagy csak alig lehet boldogulni.
Ezért a nyelvtudásnak ma igen magas a társadalmi értéke, hiszen a hasznossága egyértelmű. Joggal várja el a társadalom a közoktatástól, hogy minél több diák juthasson hozzá ehhez a kulcskompetenciához még a közoktatás keretén belül.
A Nemzeti alaptanterv az Élő idegen nyelv műveltségi területet egy egységként kezeli, de egy műveltségi területen belül több tantárgy létezhet. A kerettanterv azonban egy tantárgyként kezeli, még akkor is, amikor megkülönbözteti az első és a második idegen nyelvet.
A tanuló azonban annyi tárgyból kap jegyet, ahány nyelvet tanul, az ő szemszögéből semmiképp nem lehet egy tantárgyról beszélni, még akkor sem, ha hasonló nyelvelsajátítási folyamatok játszódnak le benne.
A portfólió fogalma és célja
A portfólió a tanulási folyamat során készült dokumentumok gyűjteménye. Egyaránt alkalmas az elemző gondolkodás fejlesztésére, értékelésre és önértékelésre.
A portfólió tartalmát mindig a célok határozzák meg. A nyelvtanulói portfólió tartalmazhat a diák által elvégzett feladatokat, az általa készített fogalmazásokat, az órákon használt tananyagrészleteket vagy szövegeket.
Ha olyan anyagot tesz a gyűjteménybe, amelyet a tanár már korábban kijavított, írja le, mit tanult a javításokból, hogyan látna neki utólag a feladatnak, esetleg újra el is készítheti.
A portfólió lehet hagyományos papíralapú dokumentumgyűjtemény, de készülhet elektronikus úton is. Ez utóbbi rugalmasabb, költségkímélőbb és a tanár és diák közötti interaktivitásra sarkall.
Az angol nyelvi portfólió lehetséges tartalma
Az angol nyelvi portfólió összeállításakor a tanuló olyan munkákat válogathat be, amelyek érzékeltetik nyelvi fejlődését és tanulási folyamatát. A dokumentumok kiválasztásának szempontjait célszerű rövid reflexiókkal megindokolni.
- elvégzett angol nyelvi feladatok;
- angol nyelven készített fogalmazások;
- az órákon használt tananyagrészletek vagy szövegek;
- tanári javítással ellátott munkák;
- a javításokból levont tanulságok;
- átdolgozott vagy újra elkészített feladatok;
- önértékelő és értékelő jegyzetek;
- a nyelvtanuláshoz kapcsolódó személyes emlékek és gondolatok.
A dokumentumoknak nem pusztán a tanuló teljesítményét kell bemutatniuk, hanem azt is, hogy a tanuló hogyan gondolkodik saját munkájáról. A reflexiók révén láthatóvá válik, mit tanult az egyes feladatokból, mely területeken fejlődött, és melyeken van még szüksége további gyakorlásra.
A portfólió és az önreflexió kapcsolata
Az önreflexió a portfólió egyik legfontosabb eleme, mert a tanuló nemcsak összegyűjti a munkáit, hanem értelmezi is saját tanulási útját. A reflexió segít megérteni, hogy egy feladat milyen nyelvi vagy tanulási tapasztalatot adott.
A tanuló leírhatja az egyes dokumentumokról, miért találja őket hasznosnak, mit tanult belőlük, felidézhet személyes emlékeket vagy gondolatokat. A kijavított munkák esetében azt is bemutathatja, hogyan változott a feladathoz való viszonya a javítás után.
A portfólió egyaránt alkalmas az elemző gondolkodás fejlesztésére, értékelésre és önértékelésre. Az önértékelés során a tanuló saját teljesítményét nem csupán egy osztályzat alapján vizsgálja, hanem a fejlődését, erősségeit és nehézségeit is figyelembe veszi.
Az angol nyelvtanulás oktatáspolitikai és pedagógiai keretei
A Nemzeti alaptanterv rendelkezései a nevelő-oktató munkának a nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti szakaszaira vonatkozóan határozzák meg az érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést.
A Nat a kerettantervek - az iskolák helyi tantervének elkészítéséhez a szakmai tartalom kereteit kijelölve, biztosítva - az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, valamint a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait határozza meg, megteremtve ezáltal a köznevelés tartalmi egységét.
A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják.
A kerettantervek meghatározzák a nevelés-oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit és tartalmát, a tantárgyak követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, valamint a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet.
Az angol nyelv tanításának céljai
Az iskolai nyelvoktatás célját a NAT és a kerettanterv is hasonlóan fogalmazza meg: a tanulóknak használható szintű nyelvtudást kell biztosítani, ez a tanulók személyiségének fejlesztéséhez is hozzájárul.
A célokat a kerettanterv a NAT-nál sokkal differenciáltabban írja le, figyelembe veszi az adott korosztály tanulási sajátosságait, ám egyben rögzít is egy visszafogott, lelassított nyelvtanulási tempót.
A célok egy általánosan megfogalmazott, mindenki számára szükségesnek tartott nyelvtudást írnak le, amelyek a nyelvi ismereteken felül általános nevelési célokat is tartalmaznak, de nem veszik igazán figyelembe a felhasználói oldalt, s erre a helyi tantervek sem reagálnak.
A szakképző iskolákban szinte alig van szakmaorientált nyelvi képzés, holott ez lenne az igazán jól konvertálható nyelvtudás. A célok tehát ideálisak, de nincsenek igazán összhangban a követelményekkel.
Az angol nyelv helye az iskolai tantervben
A nyelvoktatást sokáig döntően a nyelvkönyvek határozták meg. Változást a NAT sem jelentett igazán a napi oktatási gyakorlatban.
A kerettanterv azonban már kötöttebben írja elő a nyelvoktatás menetét. Ez a rendszer nem eléggé rugalmas ahhoz, hogy a tanulók valóban eljussanak a kívánt nyelvi szintre.
Szakmai szempontból a NAT valamivel több lehetőséget rejtett magában, ámde ehhez a bevezetés időpontjában felkészült tanári gárdára lett volna szükség. A kerettanterv sokkal kötöttebb, többet ír elő, csak azt nem árulja el, hogyan juthat el a tanár és diákja a kitűzött célhoz.
Az sem tisztázott kellőképpen, mit tekinthetünk „szakmai szempontból megfelelő” tantervnek, így a helyi tantervek döntő többsége a tantervi adatbankból átvett valamelyik mintatanterv szó szerinti átvétele vagy legföljebb adaptált változata.
Az angol nyelv tanításának szakaszai és órakeretei
Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv tanítása szervesen épül a 4. évfolyamon megkezdett nyelvi fejlesztésre, illetve annak eredményeire.
Az 5. évfolyamtól az idegen nyelvi kommunikációra készítik majd fel a diákokat, ezt pedig tanórán kívüli feladatokkal, tevékenységekkel kell segíteni.
A 9-12. évfolyamról valamennyi általánosságban elmondható, hogy az 5-8. évfolyamon bevezetett témakör szerepel, elemeik azonban jelentősen bővülnek, és egyre árnyaltabban és mélyebben kell őket feldolgozni.
| Évfolyam | Az angol nyelv tantárgy alapóraszáma |
|---|---|
| 9-10. évfolyam | 204 óra |
| 11-12. évfolyam | 248 óra |
A középiskolai nyelvtanítás általános céljai között szerepel a közép- és emelt szintű nyelvi érettségi feladatok megoldása, illetve az emelt szintű érettségire készülők „differenciált segítése”.
A kerettanterv szerint 11. évfolyamra a diákoknak már B1 nyelvtudással kell érkezniük az első tanult idegen nyelvből, és cél - nyelvtudása további fejlesztése mellett -, hogy legalább a középszintű, de felsőoktatási felvételi esetén az emelt szintű érettségi követelményeit is sikeresen teljesítsék.
A szakasz végére általános cél a B2 szint. Tehát 12. évfolyam végére mindenkinek a B2 nyelvi szintet kell elérnie, ezen belül a továbbtanulni nem szándékozó tanulónak fel kell készülnie legalább a középszintű idegen nyelvi érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére.
A nyelvtanulás intenzitása és eredményessége
Az alacsony óraszámban hosszú időre elnyújtott nyelvtanulás sokkal kevésbé hatékony, mintha rövidebb ideig, ámde intenzíven tanulhatnák a fiatalok az idegen nyelvet.
Azok az iskolák, amelyek diákokat akarnak megnyerni, elsősorban intenzívebb nyelvoktatás ígéretével csábítják őket. Ezek közül is a leghatékonyabban a kéttannyelvű iskolák dolgoznak, ahol a nyelvet intenzíven és céljának megfelelően - tehát nem öncélként, hanem a tanulás eszközeként - tanítják.
Azonban az adatokból nem derül ki, hogy ez egy vagy két nyelvre vonatkozik-e például a középiskolákban. Az is kérdés, hogy valóban csak az alacsony óraszám számlájára írható-e az alacsony hatékonyság.
Vannak ugyanis olyan adatok, amelyek nem mutatnak ki közvetlen összefüggést például a teszteredmények és az óraszám között: a tanulók hasonló eredményeket értek el alacsonyabb és magasabb óraszám mellett. Tehát az idő pedagógiailag hatékony kihasználása legalább olyan fontos tényező.
Az egyéni különbségek kezelése
Az angol nyelv tanulásának egyik fontos nehézsége, hogy a középiskolában nagyon különböző tudásszintű és képességű tanulók kerülnek egy-egy csoportba. Ez komoly feladatok elé állítja a nyelvtanárt.
Az angol nyelvet tanuló diákok tanulmányaik kezdetekor már valamennyire „megfertőződtek” az angol nyelvvel, tehát itt nem lehet szó kezdő szintről. Ez azonban azt is jelenti, hogy nagyon különböző tudásszintű és képességű tanulók kerülnek egy-egy csoportba.
A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást, valamint továbbfejleszthetők és adaptálhatók.
A portfólió ebben a környezetben lehetőséget ad arra, hogy a tanuló saját fejlődését a saját kiindulási szintjéhez képest mutassa be. Így az értékelés nem kizárólag egyetlen dolgozatra, vizsgára vagy osztályzatra épül.
Esélyegyenlőség az idegen nyelvi oktatásban
A közoktatás elméletileg biztosítja erre a lehetőséget, a gyakorlatban ez azonban többnyire nem működik, mert nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek (szakképzett tanár, órakeret, intenzitás, technikai eszközök stb.).
Azok a szülők, akik tehetik, illetve a nyelvtudást fontosnak tartják, igyekeznek gyermeküknek megadni az idegennyelv-tanulás lehetőségét privátórák vagy tanfolyamok megfizetése révén, így ezek a tanulók lesznek esélyesebbek a munkaerőpiacon.
Az idegennyelv-tanítás tehát a jelen helyzetben nem járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, éppen ellenkezőleg, azoknak kedvez, akik pluszszolgáltatásokat meg tudnak fizetni.
A portfólió az iskolai tanulás keretei között segítheti a fejlődési különbségek láthatóvá tételét. A tanuló saját munkáin keresztül mutathatja be, milyen eredményeket ért el, milyen hibákból tanult, és hogyan használta fel a tanári visszajelzéseket.
Az angol nyelv és a kommunikációs kompetencia
Egy országos méretű felmérést elemző tanulmányban a megkérdezett vállalatok a kulcskompetenciákhoz sorolják a csapatmunka, a tervezési, a problémamegoldó készség, a kommunikációs készségek mellett az idegen nyelvek ismeretét is.
Tehát „a nyelvoktatás céljainak meghatározása általában véve pragmatikusabb és funkcionálisabb, mint a többi iskolai tantárgyé”.
Idegen nyelvet beszélve az a célunk, hogy minél jobban szót értsünk másokkal, hatékonyan kommunikáljunk, de ehhez nem elég a jó nyelvtudás.
A kultúra, a kulturális különbségek és az interkulturális kompetencia szerepet játszik az idegen nyelvi kommunikációban, az idegennyelv-tanulásban és az idegennyelv-oktatásban.
A nyelv és kultúra integrált tanítása lehetőséget ad arra, hogy a tanuló ne csupán nyelvtani szerkezeteket és szókincset sajátítson el, hanem a különböző kulturális nézőpontokat is megismerje.
Az angol nyelvi portfólió felépítése
Az angol nyelvi portfólió felépítésének alapja a célok meghatározása. A dokumentumok kiválasztása akkor tudatos, ha minden bemutatott munka kapcsolódik valamely nyelvi készséghez, tanulási eredményhez vagy személyes fejlődési célhoz.
1. A portfólió céljának meghatározása
A portfólió tartalmát mindig a célok határozzák meg. A cél lehet a tanulási folyamat bemutatása, az angol nyelvi készségek fejlődésének dokumentálása, az önértékelés fejlesztése vagy egy adott vizsgára való felkészülés eredményeinek összegzése.
2. Dokumentumok kiválasztása
A tanuló válassza ki azokat a munkákat, amelyek legjobban bemutatják fejlődését, erősségeit és tanulási nehézségeit. Érdemes olyan feladatokat is beválogatni, amelyek első változata és javított vagy átdolgozott változata egyaránt megtalálható.
3. Reflexiók készítése
Minden fontosabb dokumentumhoz kapcsolódhat rövid reflexió. A reflexióban a tanuló leírhatja, miért választotta az adott munkát, mit tanult belőle, milyen hibákat ismert fel, és hogyan változtatna a megoldáson.
4. A fejlődés bemutatása
A portfólió akkor mutatja be hitelesen a tanulási utat, ha nemcsak a legjobb munkákat tartalmazza. A hibás vagy részben sikeres feladatok is fontosak lehetnek, mert érzékeltetik a fejlődés kiindulópontját és a későbbi változásokat.
5. A portfólió rendszerezése
A dokumentumokat célszerű témák, készségek vagy időrend szerint rendszerezni. A rendezett szerkezet megkönnyíti a tanuló, a tanár és az értékelő számára a fejlődés áttekintését.
A portfólió papíralapú és elektronikus formája
A portfólió lehet hagyományos papíralapú dokumentumgyűjtemény, de készülhet elektronikus úton is. A papíralapú forma jól áttekinthető, kézzelfogható gyűjteményt alkot, míg az elektronikus forma könnyebben frissíthető és bővíthető.
Az elektronikus portfólió rugalmasabb, költségkímélőbb és a tanár és diák közötti interaktivitásra sarkall. Lehetőséget ad különböző formátumú dokumentumok, például szövegek, képek és egyéb tanulási anyagok rendszerezésére.
Az elektronikus formában elkészített portfólió különösen alkalmas arra, hogy a tanuló időről időre új munkákkal egészítse ki a gyűjteményt, és a korábbi reflexióit későbbi tapasztalatai alapján pontosítsa.
A tanári portfólió az angol nyelv és kultúra tanára képzésben
Az angol nyelv és kultúra tanára képzés zárásaként a hallgató a záróvizsgán bemutatja a képzés eredményeképpen létrejövő szaktanári portfólióját.
A tanári portfólió a szaktanárjelölt munkáiból összeállított gyűjtemény, amelynek célja, hogy bemutassa készítőjének fejlődését, szakmai tanulási útját és eredményeit a szaktanárrá válás folyamatában.
A portfólió készítője állítja össze a beválogatott munkák gyűjteményét, megmutatja azok beválogatásának okait, és az önreflexiókon keresztül végigvezet saját tanulási folyamatán, így értékeli önmaga teljesítményét, munkái, valamint az oktatóktól vagy a hallgatótársaktól kapott reflexiók tükrében.
A portfólió ún. értékelési portfólió, amely lehetővé teszi, hogy a 8/2013. (I.30.) EMMI-rendeletben meghatározott kompetenciák mentén a hallgató tanulási eredményeit, fejlődését holisztikusan, a kiválasztott dokumentum segítségével értékeljék.
A tanári portfólió nyelve és benyújtása
Az idegen nyelvi képzések esetében a képzés során keletkezett munkák lehetnek idegen nyelvűek. A reflexiók nyelve magyar.
A portfóliót elektronikus formában kell benyújtania a hallgatónak a moodle erre kialakított felületén május 15. vagy december 15-ikéig. A portfólióba eredetiségi nyilatkozatot kell csatolni.
A portfóliót egy előzetesen felkért bíráló értékeli szövegesen és érdemjeggyel is.
A portfólió értékelési szempontjai
A portfólió értékelése során vizsgálható, hogy a dokumentumok mennyire kapcsolódnak a kitűzött célokhoz, milyen mértékben mutatják be a fejlődést, és mennyire megalapozottak a hozzájuk fűzött reflexiók.
- a dokumentumok relevanciája;
- a nyelvi teljesítmény fejlődése;
- az önreflexiók tartalmassága;
- a tanári visszajelzések felhasználása;
- a munkák rendszerezése és áttekinthetősége;
- az önálló munkavégzés;
- a tanulási folyamat tudatos bemutatása;
- az angol nyelvi és kulturális kompetencia fejlődése.
A portfólió értékelése nem kizárólag a végső nyelvi teljesítményre irányul, hanem a tanuló fejlődését, tanulási döntéseit és önértékelési képességét is figyelembe veszi.
Az angol nyelvi portfólió jelentősége
Az angol nyelvi portfólió összekapcsolja a tanulást, a gyakorlást, az értékelést és az önértékelést. A tanuló saját munkáin keresztül követheti nyelvi fejlődését, miközben megtanulja felismerni a sikeres megoldásokat és a további fejlesztést igénylő területeket.
A portfólió a tanár számára is hasznos, mert árnyaltabb képet ad a tanuló teljesítményéről, mint egyetlen dolgozat vagy osztályzat. Megmutatja a tanulási folyamatot, a javítások hatását és a tanuló önálló gondolkodását.
A nyelvi portfólió a kommunikációs célokhoz is kapcsolódik, mivel a használható nyelvtudás nem kizárólag nyelvtani ismeretekből áll. A hatékony kommunikációhoz kulturális ismeretekre, interkulturális kompetenciára, önálló tanulási képességre és a nyelv különböző élethelyzetekben való alkalmazására is szükség van.
A portfólió ezért nem csupán dokumentumgyűjtemény, hanem a tanuló vagy a szaktanárjelölt fejlődésének tudatosan összeállított bemutatása, amelyben a kiválasztott munkák és a hozzájuk kapcsolódó reflexiók együtt teszik láthatóvá a tanulási folyamatot.
