Az oktatás-nevelés akkor igazán eredményes, ha a tanulók eltérő képességeit, adottságait figyelembe és alapul véve a pedagógusok a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük. Ez az egyénre szabott differenciált megközelítés - külső és belső okok miatt - ma még hiányzik a magyar iskolából.
Mindazonáltal az iskolarendszerű oktatásban több olyan tanulói csoport is megjelenik, amelyek nevelése egyedi tantervi alapokon, sajátos pedagógiai megfontolások alapján és sok esetben különleges oktatásszervezési megoldások alkalmazásával kell, hogy történjen. Az európai országokban a sajátos oktatási igényű csoportokkal kapcsolatos problémák különböző módon és eltérő súllyal vetődnek fel. Magyarországon két olyan tanulói csoport van, melynek oktatása - noha egymással nem kapcsolódnak össze - kiemelt figyelmet érdemel: a fogyatékos, valamint a kisebbségekhez tartozó gyermekek.
Fő elvek és nemzetközi kitekintés
A fogyatékos gyermekek ellátásával és nevelésével kapcsolatos összetett és vitatott problémák közé tartozik a különböző fogyatékosságok, illetve mértékük meghatározása és azok megbízható mérésének módja, valamint a mindehhez hozzárendelhető ellátási és nevelési kötelezettségek megállapítása. A speciális oktatási igények azonosításával és felmérésével kapcsolatban a különböző országok eltérő megközelítéseket alkalmaznak, melyek alapvetően négy csoportba sorolhatóak.
Az országok egy bizonyos köre fogyatékossági kategóriák alapján gyűjt adatokat, egy másik csoport pedig ide sorolja a hátrányos helyzetű tanulókat. Vannak olyan országok, ahol speciális oktatási igényűként tartják számon bizonyos nyelvi és kulturális hátterű gyerekeket is, illetve Kanada példája az adatok gyűjtésének és a kiegészítő támogatások rendszerének más megközelítését mutatja. A magyar jogszabályok ma már egyértelműen meghatározzák a fogyatékossági kategóriákat, de a határok elmosódottsága jellemző a mértékek és a biztosított szolgáltatások terén.
A gyógy- és gyógypedagógia fókuszai
A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékosság megállapítására 1986-ban országos és megyei szintű szakértői bizottságok jöttek létre. A fővárosban és megyei szinten tanulási képességeket vizsgáló és felülvizsgáló szakértői bizottságok működnek. A szakértői bizottságok feladata a fogyatékos gyermekekről születő vélemények elkészítése, amelyek alapján javasolják elhelyezésüket óvodai vagy iskolai formában. A keretintézmények közé tartoznak a nevelési tanácsadók és a logopédiai szakszolgálatok, amelyek a beszédfogyatékosság esetén nyújtanak ellátást.
A gyógypedagógiai szakértői bizottságok nemcsak a gyerekek speciális osztályokba helyezéséről döntenek, hanem a speciális osztályokból a normál osztályokba történő helyezésről is. A korai fejlesztés két jól körülírható feladatot jelent: a tanácsadást és a fogyatékosságspecifikus fejlesztéssel kapcsolatos irányítást. Az intézményrendszerbe került gyógypedagógiai oktatási intézmények közé tartoznak a gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák és diákotthonok, illetve a különböző szintű területi önkormányzati szervek alá tartozó intézmények.
Integráció és izoláció
Az izolált iskolák ellenére a közoktatásban egyre inkább megjelenik az integráció, amelyet a kerettantervek és a NAT által meghatározott tartalmi követelmények is támogatnak. A 16. évet meghosszabbítható tankötelezettségi kor és a különböző képesítések normái is jelzik a jogi környezet fejlődését. Ugyanakkor a spontán integráció rideg értelmezése (rideg integráció) akkor jellemző, ha az iskolák technikai és pedagógiai feltételei hiányosak.
Oktatási tartalmak és kerettantervek
Az egyes iskolatípusokra kidolgozott kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert és a követelményeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának kerettantervei két évfolyamos ciklusokra adnak útmutatást. Például az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelvi kerettanterve az alapfokú oktatás 7-8. osztályára vonatkozik. A 2015/2016-os tanévben a gyógypedagógiai iskolák 7-8. évfolyamos idegen nyelvi oktatása új kihívásként jelent meg a gyakorlatban, és ezt a területet eddig kevéssé kutatották.
Nyelv és kommunikáció
A nyelvtanulás és a nyelvi felkészültség összefüggései központi szerepet kapnak: a két nyelv elsajátításának kapcsolata, a hallás utáni értés és a beszédfejlesztés hangsúlya mind meghatározza az idegen nyelv tanításának megközelítését. A tananyagok célja, hogy a tanulók megismerjék a nyelvtani alapokat, és közvetlenül használható kommunikációs készségeket sajátítsanak el. Az anyanyelvi és idegen nyelvi elsajátítás közötti összefüggéseket a kutatások is alátámasztják, például a beszédpercepciós és beszédmegértési folyamatok vizsgálatain keresztül.
Speciális nyelvtanulási megközelítések
A 7-8. évfolyamos enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készített idegen nyelvi kerettanterv hangsúlyozza a hallás utáni értést, a beszédfejlesztést és a gyakorlati beszédhasználatot. A tankönyvcsomagok a minimális írás-olvasás jelenlétét is figyelembe veszik, a vizuális és diverzifikált megközelítésekkel segítik a megértést. A nyelvi lehetőségek bővítésére szolgáló taneszközök, például a kommunikációs kártyák, hozzájárulhatnak az interperszonális kommunikáció fejlődéséhez.
Gyakorlati pedagógia a nyelvtanulásban
A tanítási gyakorlatban a nyelvtanításra való felkészítés és a tapasztalatszerzés érdekében fontos, hogy a pedagógusok rendelkezzenek felsőfokú nyelvvizsgával és megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. A tapasztaltabb pedagógusok és gyógypedagógusok gyakran módosítják és adaptálják a tananyagot a korosztály és a fogyatékosság jellemzői szerint. A nyelvi motiváció és a kognitív sajátosságok figyelembe vétele kulcsfontosságú a sikeres idegen nyelv-tanításban.
Tanulási nehézségek, milyen típusaik vannak?
Az összefoglaló megállapítások szerint a beszédpercepciós elmaradások hatással lehetnek az idegen nyelv tanulására, a szókincs és a mentális lexikon előhívása nehezített lehet idegen nyelvi környezetben, és az anyanyelvi fejlesztés elengedhetetlen alapja a hatékony idegennyelv-tanulásnak. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának sikeréhez tehát szükség van a pedagógusok képzettségére, a differenciált megközelítésre, valamint a speciális fejlesztő programok és eszközök rendszeres alkalmazására.
Hogyan támogassuk az intellektuális képességzavart mutató gyermekeket?
tags: #enyhen #ertelmi #fogyatekosok #nyelvtanulasa