Erős társalgási szint angolból: mit jelent, mennyi szó és gyakorlás szükséges hozzá?

Az erős társalgási szint angolból általában a B1-B2 közötti tudást jelenti a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret, vagyis a CEFR szerint. Ezen a szinten a tanuló a legtöbb hétköznapi témában képes önállóan megszólalni, kérdéseket feltenni, válaszolni, véleményt mondani, tervekről és tapasztalatokról beszélni, valamint a beszélgetést megfelelően fenntartani.

A normál társalgási szint eléréséhez általában 2000-3000 gyakori szó aktív ismerete elegendő ahhoz, hogy a legtöbb hétköznapi témában elboldogulj. 5000 szó körül már nagyon magabiztosan mozogsz a legtöbb társalgási helyzetben, komplexebb véleményeket tudsz megfogalmazni.

Mit jelent pontosan az erős társalgási szint?

A „társalgási szint” önmagában nem pontos vagy konkrét meghatározás, mert meglehetősen szubjektív, hogy ki hogyan értelmezi a társalgási szintű nyelvtudást. Nem mindegy, hogy valaki tőmondatokban szeretne kommunikálni, vagy választékos, spontán formában akar beszélni.

Az a nyelvi szint, amikor a nyelvtanuló képes arra, hogy a nyelvet folyékonyan, összeszedetten, jó reagáló készséggel használja szóban. A társalgási szint középfokú nyelvtudást jelent.

A „társalgási szint” nem feltétlenül követeli meg a nyelvvizsgát, viszont elvárja a tisztséghez köthető specifikus szavak és kifejezések ismeretét, amikkel a társalgás gördülékenyebbé tehető.

A CEFR szintjei és a társalgási készség

A nyelvtudás különböző szintjeit a CEFR-nek (Common European Framework of Reference for Languages) nevezett nemzetközi szabvány szerint határozzuk meg. Ezeket a szinteket az Európai Tanács hozta létre azért, hogy a nyelvtudás egységesen meghatározható legyen, akár egy nyelvi szintfelmérő teszt segítségével is.

A CEFR nyelvi szinteket azonban nem csak az angol nyelvre alkalmazhatjuk, hanem számos más nyelvben is alkalmazhatóak: “angolul B2-es szinten vagyok, németül pedig A2-es.” A CEFR hat szintet különböztet meg: A1, A2, B1, B2, C1 és C2.

A1: kezdő szint

Az A1-es nyelvi szinten már biztosan megérted és használod az alapvető szavakat, amelyek a közvetlen környezetedre vonatkoznak. Egyszerű módon képes vagy társalogni, megérted az ismerős szavakat és az egyszerű, jelen idejű mondatokat.

Be tudsz mutatkozni, és alapvető információkat közölni magadról (név, lakhely, kor), és ezzel kapcsolatos kérdéseket is meg tudsz fogalmazni. Ezen a nyelvi szinten, ha a partnered lassan és tisztán beszél, megérted az egyszerű mondatokat.

A2: alapszint

Ha A2-es nyelvi szinten vagy, akkor megérted azokat a szavakat, amik nem csak a közvetlen környezetedre vonatkoznak: vásárlás, család, munkahely. A mindennapi feladatokat és tevékenységeket is be tudod mutatni.

Megérted a lényeget az egyszerű és rövid üzenetekből, beszélgetésekből. El tudod olvasni és értelmezed az egyszerű szövegeket: étlapokat, menetrendeket, reklámokat, leveleket.

A mindennapi és egyszerű párbeszéd megy, azonban nem tudsz fenntartani egy hosszabb és komplexebb beszélgetést.

B1: alap társalgási szint

A B1-es nyelvi szint az alapfokú nyelvvizsga szintje, így itt már megérted a munkával, családdal, iskolával és szabadidővel kapcsolatos témákat. Utazás során eligazodsz, ha angol nyelvterületen vagy.

Megérted a lényegét a mindennapi beszédnek és a gyakori témáknak. Ha lassan, érthetően beszélnek, akkor az aktuális híreket is megérted a tv-ben, rádióban.

A gyakori hétköznapi és szaknyelvi témák között is otthonosan mozogsz. Képes vagy bekapcsolódni társalgásokba, ha ezek valamilyen hétköznapi témáról szólnak (utazás, család, események, munka, hobbi).

Meg tudsz fogalmazni kívánságokat, beszélsz tervekről, tapasztalatokról, célokról.

B2: erős társalgási szint

A B2-es nyelvi szinten magabiztosan beszélsz néhány témáról. Megértesz komplexebb beszédeket, és bonyolultabb érveléseket, témákat.

Egy bizonyos szakterülethez tartozó technikai adatokat is megértesz. Spontán módon el tudsz beszélgetni angol anyanyelvűekkel.

Magabiztosan használod a nyelvet. Ez az a szint, amelyet sokan erős társalgási szintként, kommunikációképes középfokként vagy önálló nyelvhasználatként írnak le.

Mennyi szóra van szükség az erős társalgási szinthez?

A normál társalgási szint eléréséhez általában 2000-3000 gyakori szó aktív ismerete elegendő ahhoz, hogy a legtöbb hétköznapi témában elboldogulj. 5000 szó körül már nagyon magabiztosan mozogsz a legtöbb társalgási helyzetben, komplexebb véleményeket tudsz megfogalmazni.

Nem csak a szavak száma számít, tehát ne azt képzeld el, hogy fogsz egy szólistát és elkezded bemagolni. Egy-egy szónak több jelentése is van, értened kell, mikor és hogyan használják, és aktivizálni is kell mindezeket, mert passzív szókinccsel nem fogsz beszélni.

Ha csak érted, hallás után, az passzív szókincs. Ha olvasod és érted, az is passzív. Magától nem aktiválódik.

A szakmai nyelv ismerete külön területet jelent: ez szakmánként általában nem több 300 szónál. Nagy valószínűséggel nem ez lesz a legmeghatározóbb pont a kritériumok rengetegében, de sokat nyomhat a latban, ha csupán ez a különbség közted és egy másik potenciális jelölt között.

Miért nem elég a passzív szókincs?

Az aktív szókincs azt jelenti, hogy beszéd közben önállóan és megfelelő gyorsasággal elő tudod hívni a szavakat, kifejezéseket és mondatszerkezeteket. A passzív szókincs ezzel szemben azoknak a szavaknak az összessége, amelyeket olvasás vagy hallás közben felis mersz, de önállóan nem feltétlenül tudsz használni.

Ha csak teszteket töltögetsz, olvasol, szókincs appokat használsz, sajnos a beszéd nem fejlődik ettől, sokaknál egyáltalán. Itt jön a panasz: „Értem, amit olvasok, de ha beszélni kell, magamban fordítok, és nem tudok összerakni egy értelmes mondatot.”

Ezt csinálni kell, tanári segítséggel, speciális feladatokkal, egyszóval: beszélni.

Mennyi idő alatt lehet elérni az erős társalgási szintet?

Ez is sok tényezőtől függ, mindig kalkuláld bele. Például, hogy milyen a tanulási képességed, és hogy eleve hol tartasz.

Az A1-A2 (alapfok) eléréséhez kb 150-250 óra szükséges. Az A2-B1 (küszöb szint, alap társalgás) 150-200 óra szükséges. A B1-B2 (középfok, magabiztos társalgás) 300-500 óra.

Ez nem egy tyúkhúsleves, aminek kb tudjuk a főzési idejét, mivel minden tanuló más, más képességei, szorgalma stb. van. Lehet, hogy neked 1 perc elég, hogy megjegyezz egy szót, és soha többet ne felejtsd el, de vannak, akiknek ez sokkal tovább tart.

Attól is függ ez a mennyiség, hogy napi szinten tanulsz, és mennyit. Ha valaki naponta mondjuk egy órát tanul, annak legalább a felét beszéddel, beszédkészségfejlesztő, aktivizáló feladatokkal kell töltenie.

Az én tapasztalatom, hogy ha valaki napi szinten halad mondjuk 1-2 órát, az tényleg eljut a fenti idő alatt a B1 szintre, de ha mondjuk csak öt percre veszed elő, vagy hetente egyszer kétszer, akkor ez az idő duplázódhat, sőt, tízszerese is lehet, hiszen mindig újra kell kezdeni, visszalépni.

Több mint 35 éves tanári tapasztalatom viszont az, hogy ha nem naponta tanul valaki (mindig vannak kivételek), akkor sajnos a célba sosem ér el, hiszen a beszédet fenn kell tartani, nem várhatod el, hogy heti egy óra tanulással beszélni fogsz, hiszen nem is gyakorlod.

A társalgási szinthez szükséges négy készség

Hivatalosan a Közös Európai Referenciakeret (Common European Framework of Reference for Languages - CEFR) határozta meg az egyes nyelvi szinteket, és ma ez a kiindulópont ennek a meghatározására.

Természetesen itt is a négy fő nyelvi készséget figyelembe véve, azaz a beszédet, az írást, az olvasást és a hallgatást.

Gyakori, hogy valakinek az írás-, és olvasási készsége, passzív szókincse sokkal előrébb van, és akár egy szinttel magasabbat üt meg, mint mondjuk a hallott szövegértési és beszédkészségének a szintje.

Akár egy teljes szintkülönbség is előfordulhat, nyilván olyan esetekben, amikor nem figyelsz arra, hogy az asztalod 4 lábát egyszerre építsd.

• beszédértés és hallás utáni értés;
• önálló, spontán beszéd;
• olvasási készség;
• íráskészség;
• aktív és passzív szókincs;
• nyelvtani pontosság és mondatszerkesztés;
• kiejtés, beszédtempó és folyamatosság.

A két tanulság tehát az, hogy kérj időközönként visszajelzést a szintedről kompetens személyektől, akik a beszédedet is mérik, az összes többi nyelvi készség mellett. Tudd, hogy az egyes készségeket illetően más-más szinteken is lehetsz, ha nem kellő mértékben figyeltél arra, hogy ezeket párhuzamosan fejleszd.

Hogyan gyakorold a beszédet?

A beszéded gyakorolni kell, tehát ha valaki naponta mondjuk egy órát tanul, annak legalább a felét beszéddel, beszédkészségfejlesztő, aktivizáló feladatokkal kell töltenie.

Ha valóban meg akarunk tanulni beszélni, sokat segíthet az angol nyelvű szövegek hallgatása. A hallgatók általában nem szeretik a magnózást, mert nem értik az angol anyanyelvűek kiejtését, pedig ha sokat hallgatnák, megszoknák, és egyre többet értenének.

Gyakran javasoljuk a hallgatóknak, hogy főzés, vasalás vagy autóvezetés közben hallgassanak angol nyelvű hírcsatornákat vagy angolul dvd-n egy ismert filmet. Nem baj, ha nem értenek mindent, és nem is kell nagyon a szövegre figyelniük.

Elég, ha a háttérben szól valami angolul, mert néhány hónap után ettől is jelentősen javul a beszédértés és könnyebb lesz megszólalni.

Jó gyakorlás már kezdők számára is a mesék, középhaladók és haladók számára pedig a krimik olvasása. Soha ne szótárral olvassunk, hanem hagyatkozzunk a szövegkörnyezetre, mert ugyanaz a szó, ha fontos, úgyis felbukkan a történetben többször is.

Csak ha végképp nem találjuk ki a jelentését, akkor nézzünk utána. A jelzők az alaptörténetet nem befolyásolják, nem baj, ha nem értjük a "breathtaking' (lélegzetelállító) kifejezést, elég, ha rájövünk: tetszik valakinek valami.

Folyékonyan vagy helyesen beszélj?

Kétféle nyelvtanuló létezik: a hadaró, gyorsbeszédű, aki rá sem hederít a nyelvhelyességre, illetve a lassan, megfontoltan beszélő, jó nyelvtanra törekvő.

Egyik sem a legszerencsésebb felállás, egyik sem elegendő például egy sikeres angol nyelvű állásinterjúhoz. Eleinte valóban az a cél, hogy megszólaljon a hallgató, és csak a nagyon durva hibákat javítjuk, hogy egyrészt ne törjük meg a lendületét, másrészt ne rögzüljenek benne hibásan a dolgok.

Az is igaz, hogy egy angol anyanyelvű turista már attól nagyon boldog, ha az utcán valaki útbaigazítást tud neki adni angolul- és cseppet sem zavarja, ha nem a megfelelő jelen időt használjuk, vagy nem tökéletes a kiejtésünk.

Egy állásinterjún azonban törekedni kell arra, hogy lehetőleg helyesen beszéljünk, ismernünk kell néhány használható töltelékszót, úgynevezett fillereket, (actually, so, obviously, definitely), amelyek segítségével gördülékenyebbé tehetjük beszédünket, és meggyőzhetjük az interjúztatót a nyelvtudásunkról.

Vigyázzunk azonban a túl kacifántos mondatokkal és a gyakori filler-használattal, mert lehet, hogy az interjúztató éppen azzal leckézteti meg a pályázót, hogy még bonyolultabb és kevésbé ismert töltelékszavakat kezd el használni.

A beszéd folyamatossága és az automatikus nyelvhasználat

A beszéd során nem lesz időd nyelvtani szabályokat felidézni vagy szótárakban kutatni. A beszéd gördülékenysége azon múlik, hogy automatikusan jönnek-e a kifejezések.

Ez csakis gyakorlattal, kommunikációval, irányított tanulással érhető el. A cél: beszélj úgy, mint egy anyanyelvi beszélő - nem tökéletesen, hanem természetesen.

Ez gátolja a beszédet, lassítja a reakcióidőt, és megnöveli a hibalehetőségeket. A beszéd közben alkalmazott gyakori fordulatok, mondatkezdések és beszédszervező kifejezések segíthetnek abban, hogy ne kelljen minden mondatot magyarul először megfogalmaznod.

Miért nem elég önmagában egy beszélgetőpartner?

Sokan próbálnak úgy fejlődni, hogy beszélgetőpartnert keresnek. Ez azonban csak akkor működik, ha a gyakorlás jól irányított és strukturált.

• Valódi, életszerű szituációkat gyakorolsz?
• Folyamatosan angolul gondolkodsz?
• Kapsz visszajelzést és támogatást a fejlődéshez?

A beszélgetés akkor fejleszt hatékonyan, ha nem csupán szabad társalgásból áll, hanem célzott helyzeteket, témákat, kérdéseket, válaszokat és javítást is tartalmaz.

Hogyan mérd fel a saját szintedet?

A fenti példák segítségével már saját magadnak is meghatározhatod az aktuális nyelvi szinted. A saját nyelvi szinted ismerete a nyelvtanulás során is fontos.

Ennek tudatában könnyebb meghatároznod azt, hogy mennyit kell tanulnod, milyen területeket kell fejlesztened, és hova tartasz. Ha a nyelvtanulást a megfelelő szintről szeretnéd kezdeni, vagy folytatni, akkor az angol nyelvi szinted pontos meghatározása elengedhetetlen.

Én nem vagyok híve a netes nyelvi karikázgatós szintfelmérő teszteknek. A tudásod, és főleg a készségeid bizonyos részeiről tudnak adni releváns visszajelzést, de a gond ezekkel az, hogy totál nem a teljesről, például nagyon sokban a hallott szövegértésedet abszolút nem mérik, a beszédről aztán meg már ne is beszéljünk, ami éppen a két legérzékenyebb pont a legtöbb magyar nyelvtanulónál.

Lehet, hogy a nyelvtani, szókincsbeli, esetleg olvasási készségedet jól mérik, de a többivel mi lesz?

Tehát mindenképpen kérj kompetens visszajelzést a szintedről, ha szeretnéd tudni, hogy hol jársz. Különösen fontos, hogy a felmérés a beszédet, a hallás utáni értést, az olvasást és az írást is figyelembe vegye.

Mit jelent a társalgási szint a munkahelyen?

A munkáltató által elvárt nyelvtudási szint definiálásánál különböző meghatározásokkal találkozhatunk a munkaerőpiacon. Közel sem biztos, hogy ezek elsőre világos és egyértelmű jelentéstartalommal bírnak mindenki számára.

Ha a munkáltató "középszintű" vagy "középfokú", illetve "jó kommunikációs szintű" nyelvtudást kér a pályázóktól, az azt jelenti, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább középfokú nyelvvizsgával, amelyet a gyakorlatban - a mindennapi írásbeli és szóbeli kommunikáció során - is képes használni, és ha szükséges, tárgyalóképessé tud fejleszteni.

Általában a középvezetőinél alacsonyabb szintű pozíciók esetében találkozhatunk ezzel a munkáltatói igénnyel. A "társalgási szint" esetében a nyelvvizsga megléte nem elsődleges szempont, fontosabb, hogy a munkakörhöz szükséges speciális szavakat, szófordulatokat - például telefonáláskor a bemutatkozást stb. - ismerjék és alkalmazzák a pályázók.

Ezt legtöbbször a recepciós és az adminisztratív pozíciók esetében várják el a külföldi tulajdonú cégek.

Társalgási, szakmai és tárgyalóképes nyelvtudás

A "tárgyalóképes nyelvtudással" rendelkező pályázók középfokú nyelvvizsgájuk mellett a munkakörhöz tartozó szakmai nyelvet is ismerik és beszélik.

Igény szerint idegen nyelvű prezentációkat, tárgyalásokat, megbeszéléseket tartanak és értelmeznek, egy nemzetközi projektbe történő bekapcsolódáskor pedig teljes értékű tagjai tudjanak lenni a csapatnak, nyomon tudják követni az eseményeket, és képesek véleményt alkotni a felmerülő témákkal kapcsolatban.

Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.

A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.

Nyelvi szintek az önéletrajzban

Sokan irreálisan vagy nem pontosan tüntetik fel nyelvtudásuk szintjét az önéletrajzban. A hiba azért is kellemetlen, mert állásinterjún percek alatt kiderülhet a valós szint, ami a jelölt hitelességét áshatja alá.

Az egészen biztos, hogy ahol van angol nyelvtudásra vonatkozó elvárás, ott nagy eséllyel az állásinterjún ezt le is tesztelik. Ha jártas vagy már az angol állásinterjúk terén, akkor tudhatod, hogy az interjúztató az interjú vége fele könnyedén átválthat angolra, hogy felmérje nyelvtudásod.

Ne írjuk tehát be az önéletrajzunkba, hogy tárgyalási szintű a nyelvtudásunk, ha önállóan nem tudunk beszélni és csak a betanult nyelvi paneleket tudjuk ismételni.

Az írásbeli és a szóbeli készségek nem mindig azonos szintűek, ezért jelezheted, ha valamelyik területen erősebb vagy. A nyelvtudás említésekor az idegen nyelven végzett feladatokat is megfogalmazhatjuk egy-két szóban, frappánsan, tömören, például: idegen nyelvű levelezés, beszámolók és riportkészítés.

A régen letett nyelvvizsgákhoz ajánlott odaírni, passzív felsőfokú nyelvtudásról van szó. Ebből már lehet tudni, hogy magas szintű, némi energia befektetésével feleleveníthető tudással rendelkezünk.

A hatékony állásinterjús szereplés érdekében azonban célszerű mindenkinek alaposan áttanulmányozni az önéletrajzhoz, a bemutatkozáshoz és a szakterülethez kapcsolódó idegen nyelvű szókincset.

Beszédgyakorlás társalgási helyzetekben

Ha a másikat megerősítjük beszélgetés közben, az minket is erősebbé tesz. A “stroking”, vagyis a simogatás, kényeztetés, cirógatás fontos készség, ha szerethetőbb és magabiztosabb szeretnél lenni társalgásaidban.

A “stroke” tulajdonképpen szeretgetés: fizikai, verbális vagy nonverbális formában kifejezett jele annak, hogy törődsz a másikkal, hogy fontos Neked a beszélgetőpartnered.

Verbális és nonverbális megerősítések

• Nevén szólítod.
• Meleg, barátságos hangot ütsz meg.
• Használod az igen, kérlek, köszönöm szavakat.
• Szemkontaktust tartasz.
• Mosolyogsz.
• Bólogatsz.
• Csendben figyeled, ahogy beszél.

Társalgási megerősítések

• Érdeklődésedet kérdésekkel is kifejezed.
• Összefoglalod, amit a másik mondott.
• Végighallgatod, mielőtt a saját álláspontodat elmondod.
• Keresed a megbeszélésben a közös pontokat.

A társalgási szintet tehát nem kizárólag a szókincs vagy a nyelvtani szabályok ismerete határozza meg. Az erős társalgási szinthez aktív szókincs, rendszeres beszédgyakorlás, megfelelő hallás utáni értés, spontán mondatalkotás, beszédtempó, folyamatosság és a beszélgetőpartnerre való figyelem egyaránt szükséges.

tags: #eros #tarsalgasi #szint