A Facebook–Cambridge Analytica adatvédelmi botrány

A Facebook-Cambridge Analytica adatvédelmi botrány lényege, hogy egy alkalmazáson keresztül több tízmillió Facebook-felhasználó személyes adataihoz jutottak hozzá, majd ezeket az adatokat politikai célú pszichográfiai profilozásra és mikrotargetálásra használták fel.

A botrány nem hagyományos informatikai betörésként alakult ki: egy kutatási célúnak bemutatott alkalmazás a felhasználók által engedélyezett hozzáférést használta fel, miközben az alkalmazást letöltők ismerőseinek adataihoz is hozzáférhetett azok külön hozzájárulása nélkül.

Mi történt a Facebook és a Cambridge Analytica ügyében?

Több mint 50 millió Facebook felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a Cambridge Analytica a 2016-os amerikai választásokhoz, ezen belül is Trump kampányához egy alkalmazáson keresztül - tárta fel az esetet a The New York Times és a Guardian.

A saját tevékenységét "pszichografikus profilozóként" meghatározó cég az amerikai választópolgárokról készít egészen részletes személyes profilt, majd ennek alapján egyedi üzenetekkel igyekszik befolyásolni őket az interneten - például a Facebookon.

A begyűjtött adatok alapján a cég profilozást végzett, hogy megállapítsa, milyen témában, milyen típusú vagy hangvételű üzeneteket kell megjeleníteni a felhasználónak, például egy vallásos extrovertáltnak, egy liberálisnak vagy egy okkultizmus-hívőnek.

Továbbá azt is, hogy az üzenetekből mennyit és mikor kell megjeleníteni ahhoz, hogy a felhasználó nézetei elkezdjenek megváltozni az adott témáról.

Az ügy fő szereplői és időrendje

Hogyan jutottak hozzá az adatokhoz?

A Cambridge Analytica egy külső, kutatókból álló céget bízott meg, hogy kutatási célból gyűjtse be az adatokat a legnagyobb közösségi oldaltól.

Így a történet másik fontos szereplője Aleksandr Kogan, a Cambridge Egyetem pszichológusa, aki biztosított egy alkalmazást (thisisyourdigitallife) az adatok begyűjtéséhez.

Az app a felhasználóknak egy részletes elemzést ígért, ezért cserébe a Facebook-fiókjukhoz kért hozzáférést - védhető módon, mivel annak tartalmát, a felhasználó hírfolyamát vizsgálta.

Végül 270 ezren töltötték le az ártatlannak tűnő, látszólag pszichológusok által üzemeltetett alkalmazást, ami sokkal több adatot tudott begyűjteni annál, mint amit mutatott.

Képes volt az app behúzni a felhasználók profiladatait (például a város a régió miatt volt fontos), milyen tartalmakat kedvelt a felhasználó, továbbá miket posztolt, sőt bizonyos esetekben még a személyes üzenetekhez is hozzáférhettek az elemzők - állítja a Cambridge Analytica társalapítója.

Ez viszont még mindig nem minden, mivel az alkalmazás képes volt a letöltőjének ismerősi hálózatát is feltérképezni.

Természetesen a felhasználók maguk nem egyeztek bele és nem is tudtak arról, hogy az app mit csinál, az ismerőseik pedig végképp semmilyen értesítést nem kaptak, hogy az adataikat külső személyek megfigyelik.

A Graph API szerepe

A botrány kialakulásához azonban szükség volt a Facebook egy másik szolgáltatására az ún. „Graph API-ra”.

A Facebook fejlesztőknek szánt leírása szerint ez nem más, mint egy kapu, amelyen keresztül alkalmazások tudnak a Facebookra adatokat bevinni, és onnan kinyerni.

Lényegében a Facebook hozzáférési pontja olyan applikáció fejlesztőknek, mint a Tinder vagy az Airbnb, hogy egyszerű módon csatlakozhasson a közösségi háló környezetéhez.

Ezzel szimbolikus kapcsolat jön létre a Facebook és a kisebb alkalmazások között, amelyben mindkét fél nyer: az alkalmazás tulajdonosai azért, mert a növekedési potenciáljuk nagyobb, ha a felhasználó egy kattintással, a Facebookon már megadott adataival tud egyszerűen az ő felületéhez csatlakozni, a Facebook pedig azért, mert több adat áll rendelkezésére a felhasználóról, amivel jobban tudja elemezni, és jobban tudja fejleszteni a személyre szabott hirdetéseit, amivel drágábban árulhatja a reklám helyeit.

Az adatgyűjtés és a profilozás módszere

Először is a feladat elvégzéséhez a szavazók megismerésére volt szüksége a cégnek, melyhez az elemzők a már régóta létező mikrotargetálás módszerét használták, ezenkívül pedig a pszichológia újfajta profilozó módszerét.

Az új termék elkészítéséhez viszont egy 15 millió dolláros támogatáson kívül nem állt rendelkezésre más, úgyhogy a cég úgy döntött, az adatbázist a Facebookon keresztül a felhasználók engedélye nélkül gyűjti be.

Végeredményként pedig egy-egy meghatározott régión belül, összességében pedig a teljes Egyesült Államokban minden szavazó személyiségét meg tudták határozni az elemzők.

Így a mintegy 270 ezer kitöltésen keresztül körülbelül 50 millió személy adataihoz fértek hozzá.

Ezeket az adatokat pedig Kogan továbbadta a Cambridge Analyticának.

A cég modelljének a lényege, hogy elegendő adat begyűjtése után, az algoritmus megtalálja a megfelelő korrelációkat, és olyan emberekre is tudja szabni a hirdetéseit, akik nem is álltak kapcsolatban soha a Cambridge Analyticával, nem töltöttek ki egy tesztet sem, de bizonyos attribútumaik megegyeznek a tesztkitöltők egy csoportjáéval.

Mi a mikrotargetálás?

Az online platformoknak, amelyeknek az egyik fajtája az olyan közösségi hálózat, mint a Facebook, pontosan ez az üzleti mechanizmusa: közvetítőkként működnek, akik a felhasználóktól összegyűjtik az adatokat, a vállalatoknak pedig hirdetési helyeket adnak el.

Ez még önmagában nem lenne nagy innováció, a plusz, amit ezek a platformok hozzáadnak az az, hogy az összegyűjtött adatokat különböző algoritmusok alapján elemzik, és ezáltal személyre szabott hirdetési stratégiákat tudnak tervezni a vállalatok különböző termékei és szolgáltatásai részére.

Ezt nevezik szakszóval mikrotargetálásnak.

A vállalatok hirdetései így elméletben és gyakorlatban is sokkal hatékonyabbak lesznek.

A Facebook „érdeklődés-központú” hirdetési modellje például különböző személyes és demográfiai adatok, mint például kor, nem, lakcím, érdeklődési kör alapján ajánl termékeket a felhasználónak.

Ehhez nyújt még segítséget, hogy a beépített „cookie-k” használatával a Facebook figyeli a felkeresett weblapokat is, és ez alapján tudja még jobban behatárolni az aktuális érdeklődési kört.

Mindnyájan találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy mikor költözés előtt vagy autóvásárlás előtt állunk, akkor a Facebookon egy ideig csak lakás és autó hirdetéseket kapunk.

Hogyan alkalmazták a módszert politikai célokra?

Számítani lehetett arra, hogy erre a modellre nem csak a különböző vállalkozások, de a politikusok is felfigyelnek majd.

Ehhez nyújtott segítséget a Cambridge Analytica, amely saját bevallása alapján elsősorban Ted Cruz, Donald Trump és a Brexit kilépés-párti kampányát segítette, de a cég dolgozott még többek között Nigériában, Indiában és Kelet-Európában is.

A Cambridge Analytica nevű adatelemző és marketingcéget 2012-ben alapították, és fő szolgáltatása a pszichográfiai profilalkotás.

Állításuk szerint egy személyiségteszt kitöltésével, és ennek különböző demográfiai adatokkal és érdeklődési körrel való összevetésével olyan pszichológiai modellt tudnak létrehozni, ami alapján meg tudják mondani, hogy nagy valószínűséggel melyik ember melyik jelöltre fog szavazni.

Ezáltal pedig csoportosítani tudják az embereket, és így személyre szabni a politikai hirdetéseket, hogy megbízójuk hirdetését olyan emberek felé közvetítsék, akikre az hatással van.

A célzással foglalkozó szakértők határozták meg, hogy milyen üzeneteket kell megjeleníteni ahhoz, hogy az mindenképp elérje a megcélzott felhasználókat.

A megoldáson egy egész stáb dolgozott, a pszichológusokon kívül például szövegírók, fotósok, designerek, kreatívok, videószerkesztők, akik a Facebookon kívülre is léptek, önálló weboldalakat, blogokat hoztak létre, és tartalmakkal töltötték meg azokat.

A brit Channel 4 tényfeltáró riportja alapján több jogilag kétes módszert bevetett a különböző kampányok manipulálásában, azonban a legnagyobb visszhangot kiváltó, és jelen írás középpontjába tartozó terület a személyes adatok visszaélésével kapcsolatos.

Adatszivárgás vagy jogosulatlan adatfelhasználás?

Sokan adatszivárgásról beszélnek, de informatikai biztonsági szempontból nem erről van szó - állítja a Facebook CSO-ja, vagyis az IT-biztonságért felelős vezetője.

A közösségi oldal a frissített közleményben maga is leszögezi, hogy nem adatszivárgás történt, ugyanis nem támadók jutottak hozzá információkhoz, és nem kerültek ki a rendszerből jelszavak vagy hasonló típusú érzékeny adatok.

Ebben az esetben Aleksandr Kogan kutatóként maga kért és kapott hozzáférést a meghatározott facebookos adatokhoz, amelyeket nem az eredeti céloknak megfelelően használt fel.

A probléma az, ahogy a cég az adatokhoz hozzájutott.

Ez két szempontból sem vet jó fényt a Facebookra: egyrészt egyértelmű, hogy képtelen megvédeni a saját felhasználóinak adatait, másrészt felfedi pont ugyanazt a gyakorlatot, ahogyan ő profilozza az embereket hirdetési és profitszerzési céljai érdekében.

Annyit viszont a közösségi óriás is elismer, hogy akkoriban még nem volt elég kifinomult a rendszer, hogy meg tudja határozni, pontosan milyen adatokat és milyen célból gyűjtenek be a kutatók közösségi oldalról - mint írja, azóta szigorúbbak a követelmények.

A Facebook felelőssége

Az eset feltárását követően a Facebook egy nyilvános közleményben jelentette be, hogy kitiltja az érintett szereplőket a közösségi oldalról.

A Facebook az ügy kacsán felfüggesztette a Cambridge Analytica, az anyacégként megjelenő Strategic Communication Laboratories (SCL) és a Cambridge Egyetem két pszichológusának profilját, de a rendkívül súlyos ügynek valószínűleg ennél nagyobb következményei is lesznek.

A cég meglehetősen visszatetsző módon az ügyet nyilvánosságra hozó, a leleplezést elindító Christopher Wylie profilját is törölte a szolgáltatásban.

A vállalat nézőpontja szerint maga az alkalmazás legálisan gyűjtötte az adatokat, csak azzal sértette meg a szabályzatot a Cambridge Egyetem pszichológusa, hogy azokat továbbította más cégeknek is, és "hazudott" az adatok felhasználási módjáról.

A Facebook saját bevallása szerint 2015-ben értesült az adatok nem szabályos felhasználásáról, bár azt nem részletezi, hogy hogyan észlelte vagy mi volt pontosan a probléma.

Ekkor figyelmeztette a külsős cégeket, hogy töröljék a nem jogszerű hozzáféréssel megszerzett adatokat.

A közlemény szerint csak most jutott a közösségi óriás tudomására, hogy a figyelmeztetése ellenére sem törölték a profilozó cégek az adatokat.

A The New York Times értesülései szerint azok továbbra is elérhetők, és az újságíróknak sikerült is betekintést nyerni.

Fontos hozzátenni, hogy a közösségi oldal mindeddig nem ismerte el nyilvánosan a történteket, és nem értesítette az érintett felhasználókat.

A Times szerint a vállalat lebecsülte a kérdést, és nem volt tudatában, hogy bizonyos felhasználói adatokat még mindig a tudta nélkül használnak.

Ezúttal viszont a Facebook ígéretet tett, hogy bármilyen lépést megtesz, hogy meggyőződjön az adatok végleges törléséről, és hogy fellépjen a jogsértők ellen akár jogi úton.

Christopher Wylie és a leleplezés

A részleteket végül Christopher Wylie adatkutató és Cambridge Analytica társalapítója teregette ki, aki szerint a céget nem lehet elemzőcégként emlegetni, mivel mindvégig kifejezetten a propaganda érdekeket szolgálta.

Az esetet végül feltáró és a Cambridge Analyticától azóta már kilépett adatelemző állítja, hogy nem tudja pontosan mekkora szerepe volt a cégnek végül Trump megválasztásában.

A profilozásuk és az erre épülő befolyásoló módszer viszont kultúra formáló erővel bír.

Wylie rámutatott: "Ahhoz hogy alapvetően megváltoztasd a társadalmat, először meg kell törnöd. És ha sikerült megtörnöd, akkor a darabkákat már a saját elképzeléseid szerint rendezheted össze egy új társadalomhoz."

A Cambridge Analytica és a Facebook eltérő álláspontja

Eközben az appért felelős pszichológus továbbra is állítja, hogy az alkalmazása legálisan készült, és szorosan együtt dolgozott a Facebookkal, amely engedélyt adott az adatgyűjtéséhez - bár ezt a részét a közösségi oldal sem vitatja, csak az ezt követő felhasználást.

A Cambridge Analytica pedig közölte, hogy a cég kiszállt az adatelemzésből, mikor tudomására jutott 2014-ben, hogy az amerikai választási kampányban nem vehetnek részt külföldiek.

A cég korábbi tanácsadója viszont hozzátette, hogy a cég amerikai szereplők bevonásával oldotta meg a kérdést, és a döntést igénylő szerepköröket a nevükhöz rendelte.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vizsgálatai

Az ügyben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is nyomozást indított, hogy megállapítsa a Cambridge Analytica és a Facebook szerepét a több mint 50 millió amerikai felhasználó adatainak megszerzésével, és az erre épülő befolyásoló módszerekkel, például álhírek gyártásával kapcsolatban.

Eközben a Facebook is belső vizsgálatot folytat, hogy szivárogtathatott-e valaki a vállalaton belülről a másik cég számára.

Az ügy feltárását követően az elemzőcég csődöt jelentett.

A The New York Times és a Guardian feltárásai, valamint az Observer újságírójának munkája után a Facebook vezetésének az amerikai kongresszus előtt is válaszolnia kellett a visszaéléssel kapcsolatos kérdésekre.

A brit adatvédelmi hatóság bírsága

A brit adatvédelmi hatóság (ICO) a legnagyobb kiszabható bírsággal illette a Facebookot a Cambridge Analytica-botrányban való szerepe miatt.

Ezt azzal indokolták, hogy a közösségi oldal megsértette a hatályos adatvédelmi rendelkezéseket, amikor nem védte megfelelően felhasználói adatait.

Emellett az a mai napig nem teljesen átlátható és lekövethető, hogy milyen módon jutottak hozzá az illetéktelenek ezekhez az információkhoz.

Az ICO 500 ezer fontos (kb. 183 millió forint) büntetést állapított meg, ami hiába a legmagasabb kiszabható összeg, az 590 milliárd dolláros piaci értékkel rendelkező Facebook szinte meg sem érzi.

Az ítélet véglegesítése előtt a Facebook még reagálhat a vádakra, egyelőre viszont csak annyit közöltek, hogy megvizsgálják a brit hatóság jelentését.

Korábban azzal védekeztek az Európából érkező vádak ellen, hogy a visszaélés nem érintette a kontinens lakóit.

Ennek ellenére, az Európai Bizottság szerint nagyjából 2,7 millió európai felhasználó adataival is visszaéltek.

A közösségi platform adatkezelési vezetője, Erin Egan beismerte, hogy a Cambridge Analytica által elkövetett adatlopást sokkal korábban fel kellett volna ismerniük, emellett a megfelelő lépéseket is későn tették meg.

Az amerikai FTC 5 milliárd dolláros bírsága

5 milliárd dolláros bírsággal zárulhat az a vizsgálat, ami tavaly indult a Facebook ellen a Cambridge Analytica-botrány miatt - tudta meg a The Wall Street Journal, amit később több lap forrásai is megerősítettek.

Ez az amerikai kereskedelmi bizottság (FTC) által kiszabott valaha volt legnagyobb bírság lehet, ha igazak az értesülések.

Megállapodott a Facebook az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottsággal (FTC) a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatos vizsgálat kapcsán, aminek eredményeként minden idők legnagyobb FTC-bírságát fizetheti ki a Facebook: az ügyhöz közel álló források szerint 5 milliárd dolláros büntetést kaphat a közösségi média óriás.

Zuckerbergéket a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) 5 milliárd dollárra, vagyis átszámítva mintegy 1 462 500 000 000 forintra bírságolta a Cambridge Analytica-botrány miatt.

Emellett a Facebook rábólintott arra is, hogy átalakítsa az irányítási struktúráját, és új szabályozást kell bevezetnie a felhasználók adatainak biztonsága érdekében.

Mindez azt jelenti, hogy a közösségi oldalnak egy új, független adatvédelmi bizottságot kell létrehoznia, amely ellenőrzi, hogy adatvédelmi szempontból rendben működik-e a vállalat.

A megállapodás értelmében a Facebook vezetőinek negyedévente kell találkozniuk a független adatvédelmi szakemberekkel, akik folyamatosan monitorozzák az oldal működését.

Eközben az FTC egy új szabályt bevezetését is elérte, amely értelmében Mark Zuckerberg - mint a cég irányítója - egyedül nem mondhatja fel velük a kapcsolatot.

Emellett az egész cégcsoportnak - tehát az Instagramnak és a WhatsAppnak is - új jelentési kötelezettséget írt elő az amerikai hatóság.

Ennek értelmében, ha egy olyan adatszivárgás történik, amely 500 felhasználónál több embert érint, 30 napon belül jelenteniük kell azt.

Az FTC emellett amiatt is megrótta Zuckerbergéket, hogy a kétfaktoros azonosításhoz a felhasználók által megadott mobilszámokat kereskedelmi célból "értékesítették".

Ezt a gyakorlatot a Facebook a mai naptól megszünteti.

Az FTC mellett egyébként az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet is megbüntette a Facebookot.

Ők 100 millió dolláros (kb. 29,2 milliárd forint) bírságot szabtak ki, mert Zuckerbergék félrevezették a befektetőket az adatszivárgási ügyben.

Csoportos keresetek Angliában és Walesben

Alvin Carpio 2020. október 30-án jelentette be, hogy ő fogja képviselni azokat az Angliában és Walesben élő állampolgárokat a bíróság előtt, akik érintettek a Facebook Cambridge Analytica botrány néven elhíresült ügyben.

Carpio a „The Fourth Group” nevű független közösség alapítója, céljuk újfajta politikát meghonosítani a digitális korban.

A pert csoportos keresetként adták be és minden Angliában és Walesben élő érintett beletartozik, hacsak nem rendelkezik máshogy, vagy nincs épp folyamatban levő jogi eljárása a Facebookal szemben ugyanebben a tárgyban.

Becslések szerint ez a két országban összesen mintegy 1 millió embert érint.

A sértett felek képviselőjeként eljáró Carpio azért indította az eljárást, mert véleménye szerint nem történt igazságszolgáltatás a Cambridge Analytica botrányt követően, holott a bizonyítékok egyértelműek voltak a Facebook jogsértésével kapcsolatban.

Az ügy 2013-14-re vezet vissza, és egy „thisisyourdigitallife” nevű apphoz köthető.

Az app működése során aktívan gyűjtötte a felhasználók ismerőseinek adatait.

Bár maguk a felhasználók hozzájárultak saját adataik kezeléséhez, ugyanezt nem tehették meg ismerőseik esetében is.

A Facebook tudott minderről, ennek ellenére nem akadályozta meg, ezzel megszegte az 1998-as adatvédelmi törvényt.

2019. novemberében a Brit Adatvédelmi Hatóság (ICO) 500.000 font (~200 millió forint) bírsággal sújtotta a céget, azonban Carpio megjegyzi, hogy ez az évi 70 milliárd dollár bevételű Facebooknak csak „aprópénz”, illetve, hogy ebből az összegből semennyi nem került az ügy érintettjeihez.

Az ICO bírságát követően a Facebook nyilvánosan bocsánatot kért az ügyben és letiltotta, majd esetenként beperelte a szabályokat sértő alkalmazásokat.

Carpio szerint ez nem elég.

Nem csak a Facebook éves bevétele 0,01%-ának megfelelő bírságot kevesli, de figyelmeztet arra is, hogy az ICO-nak nincs semmilyen jogi eszköze, hogy a sértettek nevében kártérítést követeljen.

A csoportos kártérítési eljárás formájában azok a sértettek is kártérítéshez juthatnak, akiknek egyébként nem lenne módjuk hosszas jogi csatát vívniuk a tech óriással.

Korábban már ezen az oldalon is volt róla szó, hogy a csoportos adatvédelmi perek azok, amelyek igazából megváltoztathatják a cégek hozzáállását a szabályok betartásával kapcsolatban, mivel így sokkal gyorsabban és hatásosabban lehet fellépni a Cambridge Analyticához hasonló ügyekben.

A várható kártérítés összege még nem ismert, a részvevőknek egyelőre semmi egyéb teendője nincs az ügyben, mint minél több résztvevőhöz eljuttatni az információkat.

Carpio várhatóan még ebben az évben beadja a keresetet az angol és walesi bíróságokhoz.

A Meta elleni amerikai csoportos per

Egy bírósági beadvány szerint a Facebook anyavállalata, a Meta meg nem nevezett összegért megegyezett egy négy éve húzódó perben, mely szerint a közösségi oldal illegálisan osztotta meg több tíz millió felhasználó adatait a Cambridge Analytica nevű brit elemzőcéggel - írja a Guardian.

Az adatokkal való visszaélésről 2018-ban rántotta le a leplet az Observer újságírója, amelyet követően az elemzőcég csődöt jelentett.

Ezután Facebook-felhasználók csoportos keresetet nyújtottak be a cég ellen, melyben azt állították, a Facebook illegálisan osztott meg felhasználói adatokat külső felekkel, a visszaélések ellen pedig semmit sem tett.

A frissen megjelent dokumentumok alapján a Facebook előzetes megállapodást kötött a felperesekkel, és a csoportos kereset 60 napos felfüggesztését kérte, míg véglegesítik az írásbeli megállapodás részleteit.

Ez alapján nagyjából október végén lehet számítani további részletekre.

A Meta tulajdonában lévő Facebook elméletben már beleegyezett abba, hogy a San Franciscó-i szövetségi bíróságon indított perben megegyezzen, amelyben kártérítést követelnek a közösségi médiavállalattól, amiért személyes adatokhoz engedte hozzáférni a Cambridge Analytica nevű tanácsadó céget.

A perben kártérítést követelnek, amiért harmadik feleknek, köztük a Cambridge Analyticának is hozzáférést engedett a Facebook-felhasználók személyes adataihoz - derült ki egy bírósági beadványból.

A négy éve tartó perben azt állították, hogy a Facebook megsértette a fogyasztók magánéletére vonatkozó törvényeket azzal, hogy a felhasználók személyes adatait megosztotta harmadik felekkel, például az időközben megszűnt Cambridge Analytica brit politikai tanácsadó céggel.

A cég legalább 87 millió ember személyes adataival élt vissza.

A Facebook közölte, hogy adatvédelmi gyakorlata összhangban van a nyilvánosságra hozott információkkal, és „nem erősít meg semmilyen jogi állítást”.

Az üzleti modell és az „adat az új olaj” szemlélet

Jó eséllyel nem, hiszen évek óta cikkeznek arról, hogy ez a gyakorlat a Facebook üzleti modelljének immanens része.

Nem véletlenül terjedt el az utóbbi évtizedben az „adat az új olaj” szállóige.

Ennek lényege, ahogy azt Clive Humby, a Tesco Clubcard rendszerének kifejlesztője megfogalmazta, hogy az adat „értékes, de finomítatlanul nem igazán lehet használni. Át kell alakítani üzemanyaggá, műanyaggá, kémia anyagokká stb., hogy értékes terméket állíthassunk elő belőle, amivel profitot termelhetünk; ezért az adatot fel kell bontani, és elemezni kell, hogy értéke legyen.”

Az online platformoknak, amelyeknek az egyik fajtája az olyan közösségi hálózat, mint a Facebook, pontosan ez az üzleti mechanizmusa: közvetítőkként működnek, akik a felhasználóktól összegyűjtik az adatokat, a vállalatoknak pedig hirdetési helyeket adnak el.

Ez két szempontból sem vet jó fényt a Facebookra: egyrészt egyértelmű, hogy képtelen megvédeni a saját felhasználóinak adatait, másrészt felfedi pont ugyanazt a gyakorlatot, ahogyan ő profilozza az embereket hirdetési és profitszerzési céljai érdekében.

Ahogy a Times egyik szerzője Twitteren fogalmaz, a problémát inkább maga a Facebook üzleti modellje okozza, amelynek következtében ilyen esetek megtörténhetnek.

Ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiségre épít monetizációs rendszert, akkor az adatokat előbb-utóbb fel fogják illetéktelenek is használni, akár támadásra, szivárgásra, célzásra vagy profilozásra.

Ráadásul mint ahogy a Facebook is írja, ebben az esetben még adatszivárgás sem történt, hanem ennél egyszerűbb módon lehetett hozzájutni az adatokhoz.

A GDPR és az adatvédelmi szabályozás kérdései

Erre pedig a jognak is reagálnia kell, nem hagyatkozhat ezeknek a platformoknak az önszabályozására.

Általánosságban az adatkezelés jogszerűségéhez továbbra is két feltételt szab: a személyes hozzájárulást és a célhoz kötöttséget, amelyhez különös esetként pár felmentés csatlakozik.

Ez azonban csak az olyan egyértelmű jogsértéseket bünteti, ami a Cambridge Analytica botránynak is csak részeleme.

Itt a kérdőívet kitöltők ismerősei adatainak kinyerésére gondolok, ugyanis ők nyilvánvalóan nem járultak hozzá az adatok kezeléséhez, valamint arra, hogy a jelek szerint a Cambridge Analyticához mint harmadik félhez kerültek az adatok, miközben a kérdőívek kitöltői Kogannek, egy egyetemi kutatónak adtak hozzájárulást az adataik kezeléséhez.

Ezek viszont már nagyon régóta szabálytalannak minősülnek, nem is véletlen, hogy pert indítottak többen a botrány kirobbanása után.

Ugyanakkor a jelenlegi adatvédelmi szabályozások és a GDPR sem nyújt megnyugtató választ az algoritmusok, az ellenőrzés és a szankció problémáira.

Bár a korábbi adatvédelmi jog és a GDPR is igyekszik szabályozni az „automatizált döntést” , az az általánosabb kérdés azonban ettől megmarad, hogy mennyire jó az, ha olyan algoritmusok irányítják az életünk egy részét, amiről nem tudjuk pontosan, hogy milyen adataink alapján, és milyen következtetéseket vonnak le rólunk.

És erről nem szabad azt hinnünk, hogy csak az olyan embereket érinti, akik balga módon mindenféle alkalmazásnak megadják az adataikat.

Ezek az adatok ugyanis önmagában csak részelemek, tanítóadatok, a hirdetés ilyen adatkezelési hozzájárulás nélkül is eljut hozzám, ha a fő attribútumaim megegyeznek az adott alkalmazást használók egy csoportjának attribútumaival, és ez alapján következtetést vonnak le rólam.

Az ellenőrzés és a törlés korlátai

Továbbá ezeknek az online platformoknak az ellenőrzése és a szankcionálása is sok kérdést felvet.

Ki tudja ellenőrizni a Facebookhoz vagy a Google-hoz hasonló hatalmas vállalatok valódi adatkezelési gyakorlatát?

A GDPR alapján kikérhetjük vagy akár töröltethetjük is bármikor a rólunk kezelt adatokat, de honnan tudjuk, hogy valóban ezeket az adatokat kezelik rólunk vagy valóban törölték.

A Cambridge Analytica is először azt állította, hogy törölték a jogtalanul megszerzett adatokat, majd kiderült, ez nem igaz.

Milyen felügyelő hatóság és hogyan képes ezt ellenőrizni?

Az általunk ismert világban a jogi szabályozás működésének alapja az, hogy az állam gazdaságilag és más szempontból is erősebb minden más szereplőnél, így rájuk tudja kényszeríteni az akaratát.

A Facebook és Google világában ez már nem feltétlenül igaz.

Illetve, ha sikerül is jogtalanságon érni a közösségi hálózatokat, mi a megfelelő szankció, amivel el tudjuk őket rettenteni további jogsértéstől?

A pénzbüntetésen túl az adatok törlése, ami a legtöbbször előkerül ilyen esetekben.

Azonban be kell látnunk, hogy ezeknek nem sok hatása van.

Ezek többnyire tanítóadatok, amik az algoritmus megfelelő beállításához, finomhangolásához kell, így hiába törlik utólag őket, az algoritmus ettől működőképes marad, és végzi a feladatát; a gép forog, az alkotó pihen.

A botrány hosszabb távú jelentősége

A Cambridge Analytica innovatív módszerei, a Trump-kampányban történő részvétele eddig sem számított titoknak.

A probléma viszont ennél biztosan messzebbre vezet, hogy ekkora mértékben hozzáférhetett egy másik cég az adatokhoz, és ilyen célból felhasználhatta.

Most mikor egymást érik a közösségi hálóval kapcsolatos botrányok, úgy néz ki, átalakul a magánélet biztonságával kapcsolatos felfogásunk.

Most már nem csak amiatt kell aggódnunk, hogy a főnökünk vagy ismeretlen emberek milyen bulizós képeket látnak rólunk, hanem arra is figyelnünk kell, hogy nagy vállalatok, politikusok milyen adatokat tárolnak rólunk, és azt mire használják fel.

Hely hiányában nincs lehetőségem ezeket itt tovább részletezni, illetve más problémákat felhozni, de talán ebből is jól látszik, hogy amíg nem változtatja meg a jogalkotás az adatvédelemmel és a privacy-vel kapcsolatos gondolkodását addig a Cambridge Analyticához hasonló botrányok az életünk részei lesznek, még ha nem is tudunk róluk.

Vagy a Facebook változtatja meg az elképzelhetetlen összegeket termelő üzleti modelljét.

tags: #facebook #cambridge #adatvedelmi #botrany