Fejlesztési területek az egyéni fejlesztésben és a testnevelésben

Az egyéni fejlesztési tervre szüksége van minden beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, az átlagostól eltérő ütemben fejlődő tanulónak. Célja: Lehetőség a szolgáltatást igénybe vevő személy számára. / Nkt 47.§ (8) A gyermek áll a fókuszban. (Nem a tantárgy, nem a tananyag!)

Az egyéni fejlesztési terv pedagógiai dokumentum és egy tervezési folyamat, amelynek funkciója a segítségnyújtás. Célszerű, hogy a tanuló személyére szabott, feltárt hiányosságaira épített, képességet és készséget fejlesztő tevékenységek irányított gyakorlásának tervezete legyen.

A fejlesztési területek szerepe

Tervezett keretben jön létre a foglalkozás: rendszeresség, folyamatosság, fejlődés. A fejlesztést együttműködésben végző különböző szakemberek összehangolt tevékenysége. (Logopédus, pszichológus…)

A pedagógus - ha az osztályban való tanítással párhuzamosan, differenciáltan végzi a fejlesztést - rugalmasan beépítheti a tanmenetébe. A tanuló képességeihez igazíthatjuk a tananyag mennyiségét és a feldolgozás nehézségi szintjét, a munkája tervezhető, tudatos, mérhető lesz.

A gyermekek fejlődését négy területre bonthatjuk le: gondolkodás, mozgás, beszéd és érzelmi-szociális képesség. Egyetértés mutatkozik tehát abban, hogy e négy terület alapján meg lehet fogalmazni a gyermek képességeit, és új célokat lehet felvázolni a személyiség egészének fejlesztése szempontjából.

A minőségi testnevelés oktatási keretrendszere a teljes körű tanulói egészség- és személyiségfejlesztés érdekében a műveltségterület-specifikus tartalmakat úgynevezett fejlesztési területek köré csoportosítja. Ezek segítségével a gyakorlatban tervezhetővé és meghatározhatóvá válik az MKKR kimeneti elvárásainak megfelelő, műveltségterület-specifikus, minimális követelmények indikátorrendszere, másfelől meghatározhatóvá válnak a műveltségi területen túlmutató, az egészségtudatos, jövőorientált, aktív életvezetéshez szükséges ismeret-, készség-, valamint attitűdelemek.

Az egyéni fejlesztési terv jelentősége

A pedagógus számára

• Alapja az egyéni megsegítésnek és a differenciálás megszervezésének.
• Segíti a tanítói/tanári felkészülést, könnyebb a differenciált feladatok válogatása.
• Segíti a tantárgyi koncentrációt, mert az ismeretek összekapcsolódnak.
• Támpontot ad, ez alapján tudunk meghatározni újabb fejlesztési irányokat.
• Eredményessége mérhető (például félévi és év végi hatásvizsgálatokkal).

A tanuló számára

• A tervezet a gyermek egész személyiségére hat.
• A nehézséget okozó (sérülésspecifikus) területek állnak fejlődés alatt.
• Kialakul a gyermek biztonságérzete, mert folyamatosan tapasztalja a közvetlen segítést.
• Növeli az esélyeit a sikerorientált tanulásra a megismert tanulási technikák alkalmazásával.

A fejlesztési folyamat megtervezése

Átgondolás - „A tervezés tervezése”. A tanuló megismerése => a szakértői vélemény megállapításai, javaslatai; a gyermeket tanító pedagógus meglátásai; a tanuló megfigyelése; tanulói dokumentumok elemzése (rajzok, füzetvezetés, dolgozatok…); valamint saját mérés alapján.

A fejlesztő munkához szükséges, a gyakorlatban jól használható eszközök, eljárások, technikák összegyűjtése. (Ha létezik erre a célra kialakított feladatbankunk, akkor csak válogatnunk kell.)

• A fejlesztés színtere hol lesz? (Fejlesztőszoba, tanterem, csoportszoba…)
• Kik vesznek részt a fejlesztésben? (Tanító/tanár, fejlesztőpedagógus, további szakemberek…)
• Gyakoriság (A szakértői vélemény tartalmazza a heti 1 vagy 2 órát. De további időt is rendelhetünk hozzá, ha a feltételrendszerünk megengedi.)
• Ütemezés (Készíthetjük tematikus egységre, egy képességterületre, vagy negyedévre, félévre, de egy teljes tanévre is.)
• A fejlődés nyomon követéséhez a mérőeszközök megválasztása.

A képességfejlesztés sikerességének feltételei

• A tanuló megismerése
• Megfelelő tanulási környezet
• Hatékony motiváció
• Változatos szemléltető eszközök
• Játékos feladatok
• Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása

Az egyéni fejlesztési terv tartalma

Többféle fejlesztési tervet láttam már a gyakorlatban. Mivel nincs egységes tartalomra és formára vonatkozó előírás, célszerű egy magunk által (akár intézményi szinten) kialakított rendszerbe foglalni, hogy érvényesüljön a használhatóság.

A fejlesztési terv tartalmazhatja a tanuló kiinduló állapotának leírását, a fejlesztendő képességterületeket, a konkrét célokat, a feladatokat, a módszereket, az eszközöket, a foglalkozások gyakoriságát, az ütemezést, a résztvevő szakembereket és a fejlődés mérésének módját.

Tanulási és önszabályozási képességek fejlesztése

A tanulási-önszabályozási képességek fejlesztése során a tanuló fokozatosan képessé válik saját tanulási folyamatainak megértésére, irányítására és ellenőrzésére. A hatékony, önálló tanulás képessége, a jegyzetelés és a vázlatírás olyan eszközök, amelyek több tantárgyi és gyakorlati helyzetben is alkalmazhatók.

• hatékony tanulás képessége;
• önálló tanulás képessége;
• hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák alkalmazása;
• tanulási technikák és módszerek alkalmazása;
• figyelem fenntartása és megosztása;
• feladatok megtervezése és ellenőrzése;
• önfejlesztés és fejlődőképesség.

Gondolkodási képességek fejlesztése

A gondolkodási képességek fejlesztése magában foglalja a kritikai gondolkodást, a problémamegoldást, az ok-okozati összefüggések felismerését, valamint a logikai-algoritmikus képességek és az analízis-szintézis fejlesztését.

• kritikai gondolkodás;
• problémamegoldás;
• ok-okozati összefüggések felismerése;
• logikai-algoritmikus képességek;
• analízis-szintézis;
• logikus gondolkodás;
• kreativitás és ötletgazdaság;
• problémamegoldás és hibaelhárítás.

A mozgás és az értelem kölcsönös fejlesztése a test­ne­ve­lés­­óra egyik kiemelt feladata, hiszen a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásélmény az idegrendszer érését - ezáltal a kognitív fejlődést - pozitívan befolyásolja. Ennek megfelelően a testnevelés-órai pedagó­giai szituációk a játék- és a problémahelyzetek megoldásai hatékony eszközei a gondolkodás fejlesztésének.

Gondolkodást fejlesztő gyakorlatok

• Puzzle játék
• Keresd a kisképet a nagyképen
• Mi hiányzik a képről?
• Melyek az egyformák? (tréfás rajzok, tárgyak)
• Betűhiány szavakban, mondatban
• Betűpótlás: rövid-hosszú, zöngés-zöngétlen, j-ly stb.
• Fölösleges betű keresése szavakban
• Betűtáblában értelmes szavak keresése
• Szóalkotó játék: betűkockával 6-8 betű kiválasztás, értelmes szó alkotása
• Szótagkereső: összekevert szótagokból szókirakás. Nehezítés: fölösleges szótagok
• Csoportosítás adott szempontok szerint (szín, forma, méret, azonosság, különbözőség)
• Csoportosítás, halmazalkotás tárgyakkal, színezéssel, főfogalom keresése
• Gyűjtőfogalmak szerinti rendezés
• Analógiák létrehozása
• Összehasonlítás
• Mi a különbség?
• Mi az egyforma?
• Ellentétpárok
• Szabályfelismerési játékok: kakukktojás, barcohba
• Dominó: kép, szám, betű, kép-szó, római számok, szorzó stb.
• Lényegkiemelés rövid mesék, olvasmányok és dalok tartalmából
• Képsorok mondanivalójának verbális megfogalmazása
• Eseménysor összeállítása: képsor, mondatok
• Megkezdett mondat folytatása, befejezése
• Képhez tartozó igaz állítások megkeresése, gyűjtése, válogatása

Figyelem és emlékezet fejlesztése

Vizuális figyelem

• Mi változott?
• Keresd a párját! (pl. memóriakártyákkal)
• Kakukktojás játékok
• Melyik nem illik a sorba?
• Keresd az egyformákat!
• Pontok összekötése
• Építs ugyanilyet (pl. pálcikából, kockából stb.)
• Labirintus játék: térben papíron, mágnessel
• Tréfás képek
• Nagy képen kis részlet megtalálása
• Képek átmásolása
• Felvillantott képek, információk megfigyelése (látótér növelése)
• Lényeges információ kiemelése szövegből, képekből
• Figyelemmegosztás fejlesztése több egyidejű információ megadásával
• Betűtáblában megadott betűk, szavak keresés

Auditív figyelem és emlékezet

• Zörejek, hangok, beszéd hallgatása
• Kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb megbeszélt jelre, szóra
• Háttérzaj készítése számítógépen, kazettán pl. (témához illő effektek, zenei aláfestés, ének, beszéd, állathangok, forgalom zaja stb.)
• Hangfelismerés, hangdifferenciálás (zöngés-zöngétlen, zörej, hangszerek, hangok, hangos-halk, magas-mély, gyors-lassú, rövid-hosszú)
• Akusztikus inger irányának észlelése
• Szekvenciák követése pl. hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után, hallási sorrend elismétlése, ismétlőgyakorlatok játékosan
• Tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása
• Mondókák, énekek
• Szóvonat
• Mondatbővítő játék
• Szókereső

Érzékelés, észlelés és tájékozódás fejlesztése

Vizuális érzékelés és észlelés

• Azonosság, különbözőség észlelése
• Kösd össze/jelöld az ugyanolyat!
• Színezd az egyformát egyforma színűre!
• Alakállandóság (azonos formák különböző méretben, helyzetben)
• Alak-háttér megkülönböztetése (mi bújt el?)
• Szemfixációs gyakorlatok pl. elemlámpa fényének követése, mozgás, képek követése
• Reprodukciós gyakorlatok térben, síkban
• Rész-egész pl. kép, rajz kiegészítése, mozaik játékok, pazzle
• Gestalt-látás (egységben látás) pl. formák, betűk, szavak, számok, képek kiegészítése egésszé
• Alakkonstancia, alak- és formaállandóság: betűk, számok, ábrák felismerés elforgatva, egymásra rajzolva, változó helyzetekben
• Vizuális ritmus követése, utánzása, folytatása
• Változás megfigyelése: hiányok pótlása minta alapján

Auditív észlelés

• Légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve
• Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek)
• Magánhangzók képzése hallás alapján
• Ritmus visszatapsolása, kopogása
• Suttogó gyakorlatok
• Akusztikus és diszkriminációs gyakorlatok, játékok pl. szó kiegészítése egésszé, hang, szó, szótag kihallása felolvasott, meghallgatott szövegből
• Számfogalom kialakítása, fejlesztése auditív megerősítéssel pl. kopogás, taps, egyéb hangingerek leszámolása

Taktilis észlelés

• Hideg-meleg érzékeltetése
• Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján
• Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?
• Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel

Térbeli és időbeli tájékozódás

• Testséma kialakítása: fő és résztestrészek, funkciójuk, saját test elhelyezése térben, tájékozódás a saját testen
• Oldaliság kialakítása: egyik majd másik oldal, az oldalak változtatása, oldaliság gyakorlása változó helyzetekben pl. körben
• Tájékozódás térben: viszonyfogalmak pl. tedd a kockát a szék alá stb., test mozgatása megadott irányba, hármas tagozódás észrevétetése padon, szekrényben stb
• Labirintus játék
• Síkbeli tájékozódás
• Vízszintes irányban: szőnyeges, homokban, asztalon, padon, füzetben, vonalközben
• Függőleges irányban: u.a.
• Eseménysor összeállítása (képek, mondatcsíkok)
• Hét napjai, eseményei
• Évszakok, napszakok eseményei
• Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam
• Naptár használata
• Dátumok, események időrendje, időtartama
• Egyéni ünnepek, dátumok időrendje
• Az eltelt idő érzékeltetése

Keresztcsatornák működtetése

• Hang-állatképek, hívókép egyeztetése
• Látott, betű, szó egyeztetése a hanggal
• Hallott, tapintott tárgy egyeztetése képpel
• Képek, események, jelek összekapcsolása
• Mérleg-játék: az egyik serpenyőben van egy szám, tegyünk a másikba annyi számot, hogy a két oldal egyenlő legyen

Mozgásos képességek fejlesztése

Nagymozgások

• Szabadmozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás stb.
• Mozgásutánzó játékok álló helyzetben, mozgó helyzetben pl. állatok mozgásának utánzása, szoborjáték
• Szabályokhoz kötött mozgásos játékok (alapmozgások)
• Az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok pl. padon, kötélen, útvonalon, guggolás, féllábon állás, ugrálás, szökdellés
• Koordinált mozgások fejlesztése pl. ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás váltott lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata
• Mozgássorok kitalálása, ütemezése
• Irányváltások, tempóváltások a mozgásban

Finommotorika

• Önkiszolgálás
• Kézzel végzett mozgások
• Szabadon végezhető mozgások: pl. szappan forgatása, masni kötése
• Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás
• Színezés különböző nyomatékkal
• Formák, betűk, rajzok átírása
• Pontok összekötése
• Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel
• Labirintus játék
• Kéztorna, ujj-játékok, zongorázás, gépelés, ujjbábozás
• Tépés, csipegetés
• Ollóhasználat, nyírás
• Fűzés
• Játék pálcikákkal, magokkal: forma, sor kirakása, folytatása, változtatása, ragasztása
• Marokkó
• Puzzle
• Gyöngyfűzés
• Célbadobó játékok
• Összerakó, építő- szerelőjátékok, makett készítése dobozokból
• Grafikus formák másolása szabadon, vonalközbe, négyzethálóba
• Lábbal végzett mozgások: babzsák, ceruza, tárgyak felvétele lábbal, tapsolás, rajzolás lábbal
• Szem-láb koordináció
• Karikába lépés, ugrás, átlépés

Testséma és artikuláció

• Testrészek megérintése, megnevezése, mozgássor leutánzása
• Előzőek csukott szemmel
• Előzőek tükör előtt
• Hiányzó testrészek pótlása rajzon
• Testrészek és funkciójuk
• Artikulációs gyakorlatok beszédszervek ügyesítése játékosan, ajak- ésnyelvgyakorlatok pl. gyertyaláng táncoltatása, hangutánzó gyakorlatok, csoki lenyalása az ajak körül, fütty, cuppantás stb.

Nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztése

A nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztése kiterjed a szövegértésre és a szövegalkotásra anyanyelven, az idegen nyelvi kommunikációra és a nem verbális kommunikációra.

• szövegértés és szövegalkotás anyanyelven;
• idegen nyelvi kommunikáció;
• nem verbális kommunikáció;
• beszédkészség;
• szókincsbővítés;
• párbeszéd és együttműködés;
• véleményalkotás szóban és írásban;
• önálló jegyzet- és vázlatkészítés.

Beszédkészség és kommunikációs gyakorlatok

• Utánzás: állathangok, beszédhangok
• Mondókák, énekek, versek tanulása
• Képek megnevezése, értelmezése
• Párkereső
• Rokonértelmű szavak gyűjtése
• Események, mese eljátszása
• Szerepcsere
• Meselánc
• Barcohba
• Asszociációs játék: erről jut eszembe
• Szógyűjtés, szókincsbővítés adott témakörökben
• Szószerkezetek kiegészítése, toldalékok pótlása
• Párbeszédes szituációk
• Szavakból mondatalkotás
• Hibakeresés szóban, mondatban
• Helyzetgyakorlatok, játékok
• Fehér, fekete, igen, nem játék (a letiltott szavakat lehet változtatni)

Nem verbális kommunikáció és önismeret

• Érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása
• Mondatkiegészítés
• Önismereti játékok
• Mondatfűzés: megadott szavak mondatba foglalása.
• A mondatok tartalmilag kapcsolódjanak egymáshoz (tréfás is lehet)
• Igaz-hamis: állítások gyűjtése, készítése, eldöntése
• Szókitaláló: 3-4 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása

Számolási és matematikai képességek fejlesztése

A számolási készségek fejlesztése során a tanuló a mennyiségek, a számok, a sorozatok, a viszonyfogalmak és a mérések közötti kapcsolatokat tapasztalati úton ismerheti meg.

• Ugyanannyi, több, kevesebb fogalmának érzékeltetése változó helyzetekben
• Mennyiségek, képek, számok, kockák stb. sorbarendezése
• Variációs lehetőségek a soralkotásban
• Számkép-mennyiség-számnév egyeztetése
• Számlálás növekvő-csökkenő sorokban
• Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb, több, rövidebb stb.
• Több érzékszerv bevonásával mennyiségek számlálása, egyeztetése pl. lépegetés, ugrálás, koppantás, mozgás stb.

Digitális készségek fejlesztése

A digitális készségek fejlesztése magában foglalja az információ gyűjtését, tárolását és felhasználását, a digitális és internet alapú kommunikációt, a digitális tartalmak létrehozását, a problémamegoldást, a gyakorlati alkalmazást és az IKT-biztonságot.

• információ gyűjtése, tárolása, felhasználása;
• digitális, internet alapú kommunikáció;
• digitális tartalmak létrehozatala;
• problémamegoldás, gyakorlati alkalmazás;
• IKT biztonság;
• mobil és asztali alkalmazások telepítése, használata;
• célszerű szoftverválasztás;
• eszközhasználat;
• irodai szoftvercsomagok komplex alkalmazása;
• dokumentumok elektronikus létrehozása, alakítása, formázása;
• multimédiás dokumentumok készítése;
• interaktív anyagok, bemutatók készítése;
• táblázatok és ábrák készítése;
• videoszerkesztő program használata.

Szervezési, társas és szociális kompetenciák

A szervezési készségek közé tartozik az együttműködési és vezetői képesség, valamint a választott vagy kijelölt szerepnek való megfelelés. A társas kompetenciák fejlesztése a hatékony és harmonikus együttműködést, a közös tervezést, a kapcsolatteremtést, a kezdeményezést és a segítségnyújtást is támogatja.

• együttműködési és vezetői képességek;
• a választott vagy kijelölt szerepnek való megfelelés;
• hatékony és harmonikus együttműködés;
• közös tervezés;
• segítségnyújtáshoz való viszony (mindkét irányban);
• kapcsolatteremtő készség;
• kezdeményezőkészség;
• segítőkészség;
• mások elfogadása;
• empátia;
• konfliktuskezelés;
• kritika elfogadása;
• önkéntesség.

Az alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása által az erkölcsi érzék fejlesztése is megvalósul. A kooperatív tanulás helyzetei, a pármunka, a csoportmunka, a dramatikus játék és az egyéni feladatvállalás egyaránt fejlesztik a tanulási és társas képességeket.

Személyes és módszerkompetenciák

• precizitás;
• döntésképesség;
• fejlődőképesség, önfejlesztés;
• logikus gondolkodás;
• kreativitás, ötletgazdaság;
• problémamegoldás, hibaelhárítás;
• kockázatvállalás;
• kezdeményezőképesség;
• gazdasági tevékenység.

A testnevelés hat fejlesztési területe

A hazai köznevelési rendszerben a testnevelés tantárgy célja és feladata döntően az, hogy a tanulókat a rendszeres fizikai aktivitásra és ezzel egy időben egészségtudatos életvezetésre nevelje, ösztönözze. Ennek megfelelően a 2012-es Nemzeti alaptanterv Testnevelés és sport műveltségi területében megfogalmazott célok egyértelműen a komplex, mozgásos feladatokon keresztül történő személyiségfejlesztést helyezik a stratégiai középpontba a fizikailag aktív életvezetésre (testi és lelki egészségre) nevelés érdekében.

Az alaptantervek megjelenése óta elsőként kezeli a tanterv jelentőségének megfelelően e műveltségi terület kiemelkedő elméleti, tudatosító, ismeretközvetítő szerepét és helyezi középpontba a teljes és egységes (motoros, kognitív, affektív) tanulói személyiség fejlesztését.

1. Széles körű mozgásműveltség

A széles körű mozgásműveltség az életkornak megfelelő mozgásos és kognitív tartalmakat jelenti. A mozgásos cselekvések és ismeretek élményszerű elsajátítása és sikeres végrehajtása biztosítja a tanuló testi, lelki, szociális és szellemi képességeinek fejlesztését, a harmonikus test- és énkép kialakulását.

• Az 1-4. évfolyamon a tanuló képes a természetes hely-, helyzetváltoztató és manipulatív mozgásformák, mozgáskoncepciók alkalmazására, döntően nem sportági feladatmegoldásokban.
• Az 5-8. évfolyamon a tanuló képes a természetes mozgásformák összetettebb rendszerére épülő, sportági és nem sportági mozgásos cselekvések megvalósítására és a kapcsolódó ismeretek elsajátítására.
• A 9-12. évfolyamon a tanuló képes szabadidejében tudatosan felhasználni az elsajátított sportági és nem sportági mozgásformákat, kognitív tartalmakat.

2. Rendszeres fizikai aktivitás

A tudatosan irányított testnevelés eredményeként a tanuló számára világossá és érezhetővé, érzékelhetővé válik a fittség és az egészség összefüggése. A fittség a teljesítőképesség optimális állapota, amely kedvezően hat az egészség biológiai, lelki, szellemi, emocionális és szociális dimenzióira.

A pedagógiailag helyesen alkalmazott fittségi mérések és a tudatos fejlesztés eredményeként a tanuló megérti a fizikai aktivitás és a fittség összefüggéseit. Érti, hogy a testnevelés-órai fizikai fittség fejlesztésén keresztül az említett egészségdimenziókra is pozitív hatás gyakorolható.

• Az 1-4. évfolyamon a tanuló az örömmel végzett testmozgás során felismeri és megfogalmazza a fizikai aktivitás mindennapi tevékenységre gyakorolt kedvező hatását.
• Az 5-8. évfolyamon a tanuló megérti, hogy a rendszeres fizikai aktivitás segítségével megelőzhetővé válnak a civilizációs betegségek.
• A 9-12. évfolyamon a tanuló értékként kezeli és alkalmazza a fizikai aktivitás, a fittség és a jó közérzet kapcsolatából fakadó tudáselemeket.

3. Egészségtudatos magatartás

Az egészségtudatos magatartás elsősorban a prevenciós szemlélethez tartozó ismereteknek, elveknek, cselekvéseknek az összessége. Ennek megfelelően a testnevelés a preventív fizikai aktivitás, a testmozgás és táplálkozás, a testi és lelki higiéné, az érzelemszabályozás, önkontroll és a stresszkezelés (passzív relaxáció) eljárásainak tudatos felhasználásra ösztönöz.

• Az 1-4. évfolyamon a tanuló megismeri az egészségtudatos magatartás elemeit, és képessé válik a pedagógus irányításával beazonosítani az egyes elemek jelenlétét saját életvitelében.
• Az 5-8. évfolyamon a tanuló érti az egészségmagatartás fogalmi készletét és képessé válik azt cselekvéseiben részben öntevékenyen, részben irányítással alkalmazni.
• A 9-12. évfolyamon a tanuló elfogadja és értékként kezeli az egészséget, és képes egészségtudatos magatartást eredményező önálló döntéseket hozni.

4. Fejlett önismeret, együttműködésre kész attitűd

A pedagógus által kontrollált szituációk segítik a tanuló önmagáról alkotott ismereteinek és társas készségeinek megélését, alakítását. Ebben a folyamatban a mozgások rendszerébe ágyazott önismereti elemeket célirányos kommunikációval és a figyelem irányításával lehet tudatosítani.

• Az 1-4. évfolyamon a tanuló megismeri saját motivációit, kreativitását és teljesítményét a számára könnyen és nehezen végrehajtható feladatokban is.
• Az 5-8. évfolyamon a tanuló képes a komplexebb feladatokban és játékszituációkban személyes készségeit önállóan alkalmazni és tudatosan fejleszteni.
• A 9-12. évfolyamon a tanuló képes belső motivációi mentén a testnevelés-órai mozgásos helyzetekben megélt tapasztalatait közvetlenül felhasználni hétköznapi élethelyzetekben is.

5. Felelősségteljes magatartás

A testnevelés-órai személyiségfejlesztés eredményeként a tanulóban kialakul a felelősségteljes viselkedés, amelynek központi eleme az őt körülvevő személyi, tárgyi és természeti környezet tisztelete.

• Az 1-4. évfolyamon a tanuló megismeri és betartja a személyi és tárgyi környezet megóvásával és a társas együttléttel kapcsolatos szabályokat, és gyakorolja a konfliktuskezelés elemeit.
• Az 5-8. évfolyamon a tanuló a közösségi élet és a közös feladatok vállalása során felismeri a személyi és tárgyi környezettel kapcsolatos veszélyhelyzeteket, részt vesz azok elhárításában és a nézeteltérések kezelésében.
• A 9-12. évfolyamon a tanuló kritikusan és felelősen viszonyul saját életviteléhez és mások előtt is felvállalja egészségtudatos életvezetési szokásait, előkészítve ezzel a felnőtt társadalmi életbe való beilleszkedését.

6. Problémamegoldó, konstruktív gondolkodás

Az 1-4. évfolyamon a tanuló mozgásos tapasztalatai segítségével hatékonyabb problémamegoldásra képes. Az 5-8. évfolyamon a tanuló tisztában van saját koncentrációs képességével a mozgásos szituációkban.

• Az 5-8. évfolyamon a tanuló képes a problémákat kritikusan elemezni és érvekkel alátámasztva megoldásokat javasolni.
• A 9-12. évfolyamon megjelennek az iskolai környezeten túlmutató szituációk, amelyekben a tanuló képessé válik objektív és konstruktív megoldások megtalálására.

Testneveléshez kapcsolódó fejlesztési tartalmak

A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai.

• Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
• A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.
• Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése.
• Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása.
• A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
• A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
• Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
• A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése.

Mozgásműveltség: bemelegítési modellek, futások és rajtok. A páros és küzdőjátékok, test- test elleni küzdelmek fajtái. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása.

Köredzés változatos mintákkal, négy-hat feladattal. Olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői.

A fejlesztési területek életkori alkalmazása

Az óvodás gyermeknél a prevenció van hangsúlyban. Az iskola alapozó időszakában az előző kiegészül kompenzációs szempontokkal, a korrektív fejlesztés a cél. Felső tagozatban a tanulási technikák, módszerek kerülnek előtérbe és az önálló tanulás fokozása.

Az 1-4., 5-8., valamint a 9-12. évfolyamcsoportok szerinti tagolás arra szolgál, hogy egy komplex rendszerben tudjuk megjeleníteni a mozgás és az egészség- és személyiségfejlesztés kölcsönhatását.

A fejlesztés nyomon követése

A tanuló képességeihez igazíthatjuk a tananyag mennyiségét és a feldolgozás nehézségi szintjét, a munkája tervezhető, tudatos, mérhető lesz. Eredményessége mérhető (például félévi és év végi hatásvizsgálatokkal).

A fejlődés nyomon követéséhez a mérőeszközök megválasztása. A mérésnek kapcsolódnia kell a kitűzött fejlesztési célokhoz, és lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a tanuló milyen területen fejlődött, mely feladatokban van szüksége további támogatásra, és milyen újabb fejlesztési irányok határozhatók meg.

tags: #fejlesztesi #teruletek #angol #nyelv