Felsőfokú nyelvvizsga 6 hónap alatt: mikor reális, és hogyan készülj fel?

Felsőfokú nyelvvizsgára hat hónap alatt akkor lehet reálisan felkészülni, ha már rendelkezel stabil középfokú, vagyis B2 szintű nyelvtudással, és a hat hónap során intenzíven, rendszeresen, célzottan készülsz. Teljesen kezdő szintről a C1 szint hat hónap alatt általában nem reális cél, mert előbb az alap- és középfokú nyelvi alapokat is fel kell építeni.

A Közös Európai Referenciakeret szerint a B2 a felső középfok, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintje, a C1 pedig a felsőfokú nyelvvizsga szintje. A C1 eléréséhez a teljesen kezdő szintről általában körülbelül 700-800 aktív tanulási órával érdemes számolni, míg középfokról felsőfokra jutva a szükséges idő jelentősen rövidebb lehet.

Mit jelent a felsőfokú nyelvvizsga szintje?

A nyelvtanulási szinteket a Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg. Minden szinthez konkrét elvárások tartoznak a nyelvi készségek terén.

Ez azt jelenti, hogy az adott szinten szükséges nyelvtani szerkezeteket ismerni kell, és az írásbeli valamint a szóbeli készségeknek is el kell érniük a megfelelő szintet.

A felsőfokú nyelvtudás nem egyszerűen több megtanult szót jelent. A C1 szinten összetett szövegeket kell megérteni, árnyaltan kell tudni fogalmazni, és a nyelvet különböző társadalmi, szakmai és elvont témákban is magabiztosan kell használni.

A felsőfokú vizsgán a vizsgázó nemcsak azt bizonyítja, hogy ismeri a nyelvtani szabályokat, hanem azt is, hogy képes önállóan érvelni, véleményt kifejteni, következtetéseket levonni és megfelelő stílusban kommunikálni.

Reális-e a felsőfokú nyelvvizsga hat hónap alatt?

Ha totál kezdő vagy, aki még életében nem tanult angolt, akkor az egy hosszabb projekt lesz, hogy elérd a felsőfokot és semmiképpen nem 1 hónap, sorry!

Miért? Mert előbb az alapfokot kell elérned (ami szerény véleményem szerint kb. 200-300 óra tanulás), majd ezután hajthatsz a középfokra, (ez kb. 500-600 óra). És csak ezután jön a felsőfokú szint megcélzása, amibe pedig kb. 800-900 órát érdemes befektetned (a kezdetektől számítva!).

És tudod miért? Mert a nyelvtanulást nem években kell mérni, hanem befektetett óraszámban!

Felsőfokú nyelvvizsgára hat hónap alatt elsősorban akkor készülhetsz fel eredményesen, ha a nyelvi alapok már rendelkezésedre állnak, és a hat hónapot nem a nyelv teljes megtanulására, hanem a C1 szint megszilárdítására, a hiányosságok pótlására és a vizsgafeladatok gyakorlására fordítod.

Ha középfokról indulsz, akkor a hat hónapos célkitűzés teljesíthetősége többek között attól függ, mennyire stabil a B2 szinted, mennyi időt tudsz hetente tanulni, milyen nyelvről van szó, és mennyire ismered már a felsőfokú vizsga feladattípusait.

A szükséges aktív tanulási órák

Az alábbi táblázatban látható, egy adott szint eléréséhez hány aktív óra tanulásra van szükség.

Aktív órába nem számít bele a kihagyás vagy amikor a tanuló éppen nem gyakorol.

A Cambridge számításai szerint az angol középfokhoz 500-600 óra szükséges, a Deutsche Welle németből az alapfok eléréséhez legalább 400 órát, az Alliance Française franciából 560-650 órát javasol.

Középfokról felsőfokra hat hónap alatt akkor célszerű készülni, ha a hiányzó tudás mennyisége nem egy teljes nyelvi szintnek felel meg, hanem főként szókincsbeli, nyelvtani, készségbeli vagy vizsgatechnikai hiányosságokról van szó.

Hány órát jelent a hat hónap?

Hat hónap nagyjából huszonhat hét. Ha heti 5 órát tanulsz, az körülbelül 130 óra, heti 10 órával körülbelül 260 óra, heti 15 órával pedig körülbelül 390 óra aktív tanulást jelent.

Ha sürgős a nyelvvizsga projekt és nincsenek rá éveid, akkor egyszerűen csak naponta több időt kell belefektess, hogy hamarabb elérd a célt, mint az, aki nem foglalkozik ezzel a projekttel napi szinten, és ezt konkrétan ki tudod magadnak számolni, pontosan hány hónap vagy év lesz a folyamat!

Ha csak a nyelvtanulással foglalkoztok, akár 400 tanóra is elég lehet - ehhez azonban napi öt nyelvóra és legalább három-négy óra otthoni tanulás kell.

Egyetem vagy munka mellett ez szinte kivitelezhetetlen, és középiskolában is csak akkor működhet, ha nyelvi tagozatra vagy két tannyelvű iskolába jártok.

Mi határozza meg a hat hónapos felkészülés sikerét?

Kiinduló nyelvi szint

Változó, hogy ki milyen szintről indítja el a nyelvtanulást, hogy tanulta már korábban az angolt vagy teljesen az alap szintről kezdi.

Ha nem kell a legelejéről kezdeni, ez is befolyásolja az órák számát ami szükséges az adott cél eléréséhez.

Ha bizonytalan vagy a jelenlegi szintedben, érdemes szintfelméréssel meghatározni, hogy valóban B2 szintről indulsz-e, vagy vannak olyan alapvető hiányosságaid, amelyek előbb pótlásra szorulnak.

A nyelv nehézsége és hozzáférhetősége

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen nyelvet tanultok.

Ha egy nyelv, amit tanulsz és az anyanyelved közel állnak egymáshoz, az tudja gyorsítani az alapok elsajátítását.

Ha középfokról készülsz felsőfokra, akkor a nyelvhez való hozzáférés is számít: mennyi eredeti szöveget, filmet, podcastot, könyvet és beszélgetési lehetőséget találsz, amely megfelel a C1 szintnek.

Én 15 hónap után tettem le a nemzetközileg elismert felsőfokú nyelvvizsgát, és másfél év alatt a felsőfokú szintet is elértem.

Én egyébként 12 hónap alatt a felsőfokú nyelvvizsgát tettem le a Cervantes-nél, de szerintem neked ne ez legyen a mérce.

Spanyolul egy év alatt, németül másfél év alatt jutottam el a felsőfokú nyelvtudásig.

Ezek az egyéni tapasztalatok azt mutatják, hogy intenzív, jól szervezett tanulással jelentős fejlődés érhető el, de nem jelentenek minden tanuló számára azonos időtartamot.

Rendszeresség

Gondolom nem lepődsz meg azon, hogy ha nem tanulsz rendszeresen egy nyelvet, akkor nehezebben, lassabban fogsz egyről a kettőre jutni.

De akkor sem leszel extrán sikeres, ha a rendszeresség azt jelenti, hogy minden hétfőn 4 órát lehúzol egy nyelvtanulással és aztán annyira kiégsz, hogy egyáltalán nem tudsz vele többet foglalkozni a héten.

Tekints erre úgy, mint egy jó edzés.

Ha naponta kicsit törődsz vele, az sokkal hamarabb eljuttat a célodhoz, mintha egyben szeretnéd lenyomni az amúgy 8 hétre szánt edzéstervet.

Ha nincs rendszeres gyakorlás és folyamatosság, akkor nehéz fejlődni és szintet lépni.

Motiváció és kitartás

Ha megvan a megfelelő rendszer, amiben tanulsz, akkor még a motiváció az, ami alapvetően döntő abban, hogy mennyi idő alatt tudod elérni a középfokú nyelvtudást.

Az elszántság és az érdeklődés fontos, mert ezekkel könnyebben tudsz másnap is leülni tanulni és megküzdeni a nehezebb időszakokkal.

A nyelvtanulás olyan, mint egy maraton: kitartást igényel.

Érdemes először tisztázni, hogy miért szeretnél megtanulni az adott nyelvet, és emlékeztetni magad erre a célra.

A kisebb mérföldkövek kitűzése is segíthet, például elérni egy egyszerű beszélgetést, megérteni egy filmet, vagy megtanulni egy fontos szókincslistát.

Miben más a felsőfokú felkészülés, mint a középfokú?

Amikor azt mondod, hogy magabiztosan akarsz beszélni a nyelvet, akkor a középfokú nyelvtudásra gondolsz.

Képes vagy a mindennapi témákban beszélgetni, magabiztosan megérteted magadat, és a hallott dolgokat is nagy arányban megérted.

Ez az a pont, ahol a munkádban, a mindennapi életben is hasznodra válik a nyelv.

A felsőfokú szint ehhez képest összetettebb és árnyaltabb nyelvhasználatot kíván.

Egy nyelvből mindig az a hosszabb, amíg középre eljut az ember, hiszen ahhoz az egész nyelvtan-rendszer szükséges, viszont középről már "csak" szókincs-kérdés a felső, mert minden vizsgaközpont azt vizsgálja felsőfokon, hogy ki mennyire irodalmi szinten ("patinás"-an) használja az adott nyelvet.

A felsőfokú felkészülés során ezért nem elég a szavakat önmagukban megtanulni. A szókincset szövegkörnyezetben, szókapcsolatokkal, példamondatokkal és aktív beszédben kell használni.

Akkor szerencsés egy felsőfokra való felkészülés, ha nem csak olvasol, hanem van alkalmad beszélgetni is valakivel, hogy minden új szó könnyebben megmaradjon.

A négy vizsgakészség fejlesztése

A felsőfokú nyelvvizsgán a négy alapvető nyelvi készség összehangolt fejlesztésére van szükség:

• beszédkészség;
• hallás utáni értés;
• olvasott szöveg értése;
• íráskészség.

A képzés célja, hogy a résztvevők célzott felkészítéssel fejlesszék azokat a nyelvi készségeket, amelyek a sikeres nyelvvizsgához szükségesek: beszédkészség (speaking) hallás utáni értés (listening) olvasás (reading) íráskészség (writing).

Az intenzív nyelvvizsga felkészítő tanfolyam célja, hogy célzottan fejlessze a nyelvvizsga sikeres teljesítéséhez szükséges készségeket.

Beszédkészség

A felsőfokú szóbeli vizsgán nemcsak a nyelvtani helyesség számít, hanem a folyamatosság, a megfelelő szókincs, a kiejtés, a koherens gondolatvezetés és az érvelés minősége is.

A beszédkészség fejlesztéséhez rendszeresen kell véleményt kifejteni, összehasonlítani, érvelni, példákat hozni és reagálni a beszélgetőpartner gondolataira.

Ha 80 vagy 90 százalékot ér el a vizsgán, akkor az üzleti tárgyalások során folyékonyan fog beszélni, nem pedig akadozva keresi a szavakat.

Hallás utáni értés

A hallás utáni értés fejlesztéséhez nem elegendő a tanulóanyagok lassú és tiszta hangfelvételeit hallgatni.

Érdemes fokozatosan különböző beszélőket, akcentusokat, beszédtempókat, témákat és műfajokat is bevonni a felkészülésbe.

Dvd-ket nézek német nyelven, német felirattal, tévézem és sokat olvasok.

Olvasok regéyeket, tényleg nagyon jó és rengeteg sorozatot is nézek.

Olvasott szöveg értése

A C1 szinthez az általános szövegek mellett publicisztikai, esszé jellegű, szakmai és elvont témájú szövegek megértésére is szükség lehet.

Az olvasás fejleszti a szókincset, a szövegértést, a mondatszerkezetek felismerését és a stílusérzéket.

Nem elég csak videókat vagy tanuló appokat használunk, de fordítva az sem elég, ha csak a nyelvtani szabályokat és a szavakat magoljuk.

Íráskészség

Az íráskészség fejlesztésekor a nyelvtani pontosság mellett a szöveg felépítésére, a bekezdések logikájára, a kötőelemek használatára, a stílusra és a feladat pontos teljesítésére is figyelni kell.

A felsőfokú írásbeli feladatokhoz érdemes rendszeresen hosszabb szövegeket írni, majd azokat tanári vagy más megbízható visszajelzés alapján javítani.

A hibák kijavítása önmagában nem elegendő, mert azt is meg kell érteni, miért történt a hiba, és hogyan kerülhető el a következő alkalommal.

Hat hónapos tanulási terv felsőfokú vizsgára

Első hónap: szintfelmérés és hiányosságok feltárása

Az első hónapban érdemes meghatározni a jelenlegi nyelvi szintet, megismerni a vizsga követelményeit, és feltérképezni a legnagyobb hiányosságokat.

Nem érdemes kizárólag általános nyelvtanulással foglalkozni, ha a vizsga időpontja már rögzített, mert a felkészüléshez a vizsgafeladatok és a pontozási szempontok is hozzátartoznak.

A cél kitűzése során fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki alap kifejezéseket szeretne megtanulni, alap társalgási szintig szeretne eljutni, vagy magasabb szintű nyelvtudásra van szüksége, akár közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

Második hónap: nyelvtani rendszer és aktív szókincs

A második hónapban a hiányzó nyelvtani szerkezetek rendszerezése és az aktív szókincs bővítése kerülhet előtérbe.

Szókincsfejlesztésre remek módszerek az applikációk.

A kulcs a gyakoriság és a kontextus: próbáld minden nap gyakorolni az új szavakat, és használd őket mondatokban vagy példákban, hogy jobban rögzüljenek.

Emellett érdemes lehet érdeklődési körödhöz kapcsolódó szókincset tanulni, hiszen azokat a szavakat, amelyeket ténylegesen használsz, könnyebben megjegyzed.

Harmadik hónap: beszéd és hallás utáni értés

A harmadik hónapban a beszédkészség és a hallás utáni értés tudatos fejlesztésére kell nagy hangsúlyt helyezni.

Az önálló beszéd gyakorlásakor érdemes időre kifejteni egy témát, majd visszahallgatni a felvételt, és megfigyelni a nyelvtani hibákat, az ismétlődő szavakat, a bizonytalan részeket és a beszéd folyamatosságát.

Ha van lehetőséged beszélgetőpartnerrel gyakorolni, akkor a beszélgetéseket érdemes a vizsgán előforduló témákhoz és kommunikációs helyzetekhez igazítani.

Negyedik hónap: íráskészség és vizsgafeladatok

A negyedik hónapban célszerű rendszeresen teljes írásbeli feladatokat megoldani, és a megoldásokat ellenőriztetni.

A vizsgafeladatok gyakorlása során meg kell tanulni beosztani az időt, felismerni a feladat lényegét, és elkerülni azt, hogy egyetlen nehéz részfeladat miatt ne maradjon elegendő idő a többi feladatra.

A képzés során kiemelt figyelmet fordítunk: a vizsgafeladatok gyakorlására a feladattípusok megértésére a hatékony vizsgastratégiák elsajátítására a beszéd, írás, olvasás és hallás utáni értés fejlesztésére.

Ötödik hónap: próbavizsgák és célzott javítás

Az ötödik hónapban teljes próbavizsgákkal kell ellenőrizni, hogy a tudásod vizsgahelyzetben is működik-e.

A próbavizsga akkor hasznos, ha nemcsak az összpontszámot nézed meg, hanem külön elemzed a beszédet, az írást, a hallás utáni értést és az olvasott szöveg értését.

A gyengébb készségeket ezután célzottan kell fejleszteni, mert a kiegyensúlyozott teljesítmény a vizsgaeredmény szempontjából különösen fontos.

Hatodik hónap: ismétlés és vizsgarutin

Az utolsó hónapban már nem célszerű teljesen új, nagy terjedelmű tananyagot elkezdeni.

A hangsúly a korábban tanultak aktiválásán, a tipikus hibák javításán, a vizsgarutin kialakításán és a megfelelő időbeosztás gyakorlásán legyen.

A vizsgát is könnyebb letennie, ha a tudása 80% körül van.

Mert így akkor is sikerül, ha izgalmában elveszít egy-két pontot.

80% helyett a 78% még sikeres vizsgát jelent.

60% helyett az 59% viszont már sikertelen.

Miért nem elég önmagában a nyelvvizsga?

A vizsgán a sikerességhez 60%-ot kell teljesíteni.

Középfok a 61% is, meg a 85% is.

Mégsem mindegy, ha a munkahelyén nem csak a bizonyítványt kérik, hanem meg is kell szólalnia.

Kínos meglepetés érheti, ha a vizsgán éppen csak hogy átcsúszott, és azt is 15-16 éves korában, majd utána a főiskolán vagy az egyetemen 6-8 éven át elő sem vette nyelvtudását.

Egy cégvezető ismerősöm szerette volna, ha munkatársát ki tudja küldeni tárgyalni külföldi partnereihez.

Megkért, hogy mérjem fel munkatársának angol és német tudását.

Mert szerinte nem tud középfokon.

A felmérés eredménye: középfokon beszélt a munkatárs, angolul is, németül is.

Ezért a felkészülés célja nem pusztán a vizsga minimumának elérése, hanem olyan használható C1 szint kialakítása, amely beszédben, írásban és valós élethelyzetekben is működik.

A leggyakoribb hibák a felsőfokú felkészülésben

Túl alacsony intenzitás

Sokan heti 1 vagy 2 órát foglalkoznak az angollal, és ez gyakran nem elég a fejlődéshez, nem rögzül a tananyag megfelelően, nincs elég gyakorlás a mindennapokban és emiatt a tanuló nem mozdul előre.

A hat hónapos felkészüléshez ennél rendszerint több aktív munkára van szükség, különösen akkor, ha a cél a stabil C1 szint, nem csupán a vizsgán elérhető minimális pontszám.

Hosszú kihagyások

Ha sok a kihagyás vagy hosszabb szünet, akkor a megszerzett tudás visszaesik.

Ez nem csak a nyelvtanulásban, ez mindenben így működik.

A legintenzívebb tanulási időszak sem pótolja teljesen a folyamatosságot, ha a tanulás között rendszeresen hosszú szünetek maradnak.

Csak egyetlen készség fejlesztése

Nem elég kizárólag szavakat tanulni, csak nyelvtani feladatokat megoldani, vagy csak filmeket nézni.

Az angol nyelv tanulását több irányból kell megközelíteni.

Összetett, strukturált tanulási módszerrel lehet a legjobb fejlődést elérni, amiben egyaránt van fejlesztve minden nyelvi készség, és sok a gyakorlási lehetőség.

Nem megfelelő szintű tananyag

Ha egy tanulónak túl könnyű a tananyag, és a csoport miatt nem tud haladni, akkor a fejlődés lelassul vagy megakad.

Ugyanígy, ha egy tanuló lemarad a csoporttól de nincs idő vagy kapacitás arra, hogy egyénileg legyen segítve, akkor túl erős lesz számára a tananyag, és elvesztheti a motivációt vagy összezavarodhat.

Ezért fontos, hogy a tananyag illeszkedjen a jelenlegi szintedhez, a célodhoz és a rendelkezésedre álló időhöz.

Vizsgafeladatok késői gyakorlása

Gyakori hiba, hogy a tanuló csak a vizsga előtti hetekben ismerkedik meg a feladattípusokkal.

A vizsgafeladatok megértésére, a vizsgastratégiák elsajátítására és a vizsgaszituációk gyakorlására már a felkészülés közben szükség van.

Hogyan tanulj hatékonyabban hat hónapon át?

Én ezekre figyelek annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyenek a nyelvtanulási folyamataim:

• Vizuálisan tanulom a nyelvtant.
• Rugalmasan, a saját beosztásomra szabom a tanulást.
• Egy nap csak 30 percet tanulok.
• Elképzelem azt, hogy mit ad a nyelvtudás, és az motivál abban, hogy haladjak.
• Fizetek azért, hogy rendszerben, strukturáltan tudjak tanulni.

A napi gyakorlás az agyad számára egy jelet küld arról, hogy a tanult nyelv fontos, és emiatt hamarabb rögzülnek az új ismeretek.

Az ideális gyakorlási idő heti öt alkalom, de ha csak kevesebb időd van, még akkor is hasznos lehet egy gyors átnézés.

A következetesség sokkal fontosabb, mint az egyszeri hosszú órák, mert így elkerülheted a gyors kiégést, és hosszabb távon fenntarthatod a tanulási folyamatot.

Próbálj olyan módszereket találni, amelyek szórakoztatóvá teszik a tanulást - legyen az zenehallgatás, sorozatnézés, vagy egy szókincsfejlesztő app.

Rendszeres sikerélményekkel és kisebb célok elérésével hosszabb távon is fenn tudod tartani a lelkesedésedet.

Milyen tanulási módszert válassz?

Mert van olyan is, aki belefekteti az időt, elvégzi a munkát és mégsem éri el a célt!

És ez azért van, mert MINDEN EMBER MÁS, NEM VAGYUNK EGYFORMÁK A TANULÁSBAN SEM!

Amíg egy tanulási technika szuperül működik egy valakinek, addig másnál semmit sem ér ugyanaz, mondhatjuk, hogy KUKA!

Ezért kell tisztába gyere azzal, hogy neked személy szerint milyen tanulási technikával kell tanuld az angolt ahhoz, hogy hatékony légy és ne csak egy helyben topogj!

A módszer kiválasztásakor azt érdemes figyelembe venni, hogy mennyire segíti az aktív használatot, ad-e rendszeres visszajelzést, fejleszti-e mind a négy nyelvi készséget, és beilleszthető-e a mindennapi időbeosztásodba.

Felsőfokú vizsgastratégia

A vizsgastratégia nem helyettesíti a nyelvtudást, de segít abban, hogy a meglévő tudásodat a lehető legjobban használd fel.

• Ismerd meg előre a vizsga részeit és a feladattípusokat.
• Gyakorold az időbeosztást teljes próbafeladatokkal.
• Tanulj meg világosan felépített választ adni.
• Használj változatos kötőelemeket és pontos témaszókincset.
• Írás előtt készíts rövid vázlatot.
• Beszéd közben ne állj meg minden kisebb hiba miatt.
• Ha egy szót nem tudsz, fogalmazd körül.
• Hagyj időt a válaszok ellenőrzésére.

Az intenzív nyelvvizsga felkészítő tanfolyam során nemcsak a nyelvi tudást fejlesztjük, hanem gyakoroljuk nyelvvizsgán gyakran előforduló feladattípusokat és segítünk egy hatékony vizsgastratégia elsajátításában is.

A felkészülés során vizsgafeladatokat oldunk meg, valós vizsgaszituációkat gyakorlunk, visszajelzést kapsz a teljesítményedről, és megtanulod, hogyan kezeld a vizsgadrukkot.

Gyakran ismételt kérdések

Lehetséges teljesen kezdőként hat hónap alatt felsőfokú nyelvvizsgát tenni?

Teljesen kezdő szintről a felsőfokú nyelvvizsga hat hónap alatt általában nem reális cél.

Előbb az alapfokú és középfokú nyelvi szinthez szükséges nyelvtani, szókincsbeli és kommunikációs alapokat kell elsajátítani, majd ezekre lehet felépíteni a C1 szintet.

Lehet középfokról hat hónap alatt felsőfokra jutni?

Középfokról hat hónap alatt lehetséges jelentős fejlődést elérni, és bizonyos esetekben a felsőfokú vizsga is teljesíthető.

Ehhez stabil B2 szint, magas intenzitás, rendszeres beszéd- és írásgyakorlás, megfelelő szókincs, célzott vizsgafelkészülés és folyamatos visszajelzés szükséges.

Milyen gyakran érdemes gyakorolni?

A legjobb, ha minden nap rászánsz legalább 15-30 percet, így az új információkat folyamatosan frissen tartod.

Az ideális gyakorlási idő heti öt alkalom, de ha csak kevesebb időd van, még akkor is hasznos lehet egy gyors átnézés.

Elég heti egy tanóra?

Heti egy tanóra önmagában általában nem elegendő ahhoz, hogy hat hónap alatt felsőfokú szintre juss.

A tanári óra irányt, visszajelzést és korrekciót adhat, de az önálló olvasás, hallás utáni értés, szókincsfejlesztés, írás és beszédgyakorlás nélkül a fejlődés jelentősen lassabb lehet.

Érdemes-e applikációt használni?

Az ilyen alkalmazások segítenek abban, hogy a tanulási folyamat ne legyen túl időigényes, de mégis hatékony legyen.

Az alkalmazások hasznosak lehetnek a szókincs ismétlésére és a napi rutin fenntartására, de önmagukban nem fejlesztik teljes körűen a felsőfokú beszéd- és íráskészséget.

Mi történik, ha a vizsgán éppen csak átmegyek?

A sikeres vizsga önmagában nem mindig jelenti azt, hogy a nyelvet magabiztosan és folyamatosan használod.

Ha 80 vagy 90 százalékot ér el a vizsgán, akkor az üzleti tárgyalások során folyékonyan fog beszélni, nem pedig akadozva keresi a szavakat.

Ezért érdemes nem a minimumra készülni, hanem olyan tudást kialakítani, amely vizsgahelyzetben és valódi kommunikációban is megbízhatóan működik.

tags: #felsofoku #nyelvvizsga #6 #honap #alatt