Felsőfokú nyelvvizsga mellett kell-e érettségi, és mikor válthatja ki az érettségi a nyelvvizsgát?

Felsőfokú nyelvvizsga mellett általában nem kell külön idegen nyelvi érettségi ahhoz, hogy a nyelvtudást igazold, de az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez az érettségi vizsga egyéb követelményeit teljesíteni kell. Az idegen nyelvből tett középszintű érettségi semmilyen eredménnyel nem egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Idegen nyelvből az emelt szintű érettségi legalább 60%-os eredménnyel középfokú (B2) komplex, 40-59%-os eredménnyel pedig alapfokú (B1) komplex, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat lehet. Felsőfokú (C1) nyelvvizsga egyenértékűsége különösen a két tanítási nyelvű vagy a nemzetiségi oktatásban teljesített, összetett feltételekhez kapcsolódik.

Mit jelent a felsőfokú nyelvvizsga az érettségi szempontjából?

A nyelvvizsga és az érettségi két külön bizonyítvány, illetve két külön követelményrendszer. A felsőfokú nyelvvizsga önmagában nem helyettesíti automatikusan az idegen nyelvi érettségi vizsgát, és az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet „kiváltani”.

A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni, mint pl.: honosító határozat a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány magyarországi honosításáról/elismeréséről, külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség, felsőfokú végzettség, nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi stb.

A felsőfokú nyelvvizsga a C1 a közös, európai keretrendszerben, de van C2 is, ami már nagyon komoly. C2 (MESTERFOK): A legmagasabb szinten bármilyen olvasott, hallott szöveget meg kell értened, és a nyelv legapróbb árnyalatait is érzékelned kell.

Az idegen nyelvi érettségi és a nyelvvizsga egyenértékűsége

Emelt szintű idegen nyelvi érettségi

Egyszerűen: Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.

Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (és korábban sem lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú, b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Részvizsgák és mentesség esetén alkalmazott szabályok

A vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek (ez a százalékos eredményekre utal), a) ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Felsőfokú nyelvvizsga a nemzetiségi nyelvű oktatásban

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban felsőfokú, középfokú vagy alapfokú nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány szerezhető, de ehhez két feltétel együttes teljesülése szükséges: nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, és nemzetiségi nyelv és irodalomból is megfelelő szintű és eredményű vizsgát kell tenni.

A vizsgaszabályzat 54. § (1) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (2) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (3) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 53. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak - amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk.

Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni. A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak.

Felsőfokú nyelvvizsga két tanítási nyelvű érettségivel

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány szerezhető, ha a vizsgázó célnyelvből emelt szinten legalább 60%-ot ér el, és a célnyelven tanult másik két vizsgatárgyból is sikeres, legalább középszintű vizsgát tesz.

Először is az adott nyelvből sikeresen - 60 %-ot elérve - teljesítenetek kell emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit. Ezen felül pedig - szintén célnyelven - másik két vizsgatárgyból kell legalább középszintű sikeres vizsgát tennetek.

Fontos, hogy ti választhatjátok ki a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből szeretnétek az adott nyelven érettségizni.

A vizsgaszabályzat 54. § (4) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá a) legalább 60%-ot ért el, és b) a másik két vizsgatárgyból illetve a technikumi képzésben egy vizsgatárgyból és a szakmai vizsgából célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A két tanítási nyelvű középiskolákban érettségiző diákok akár felsőfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt is szerezhetnek. Aki ezeket teljesíti és eléri a megfelelő szintet, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt is fog jelenteni az érettségije.

Részleges mentesség és résznyelvvizsga

A vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdése értelmében amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, a) teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A két tanítási nyelvű technikumban az érettségi úgy is teljesíthető, hogy a vizsgázó a célnyelven tanult közismereti vizsgatárgyak közül egyből - annak valamennyi tételéből - célnyelven tesz sikeres érettségi vizsgát, és emellett az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges, a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát célnyelven teszi le.

Miért nincs középfokú egyenértékűség a két tanítási nyelvű speciális szabály szerint?

Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Mi történik, ha a felsőfokú eredmény csak az érettségi után születik meg?

A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése után nem lehet későbbi vizsgákkal pótolni azokat a feltételeket, amelyek a nyelvvizsga-egyenértékűséghez szükségesek, de az eredeti bizonyítványból hiányoznak.

Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

Azonban minderre csak egyszer lehetőségetek, vagyis az érettségi után habár tehettek kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő érettségi vizsgát, a bizonyítvány maga nem változhat, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt nem kaphattok később.

Ha adott nyelvből mégis újraérettségiznétek emelt szinten, és eléritek a 60 %-ot, legfeljebb középfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt kaphattok.

Felsőfokú nyelvvizsga és a továbbtanulás

A felsőfokú nyelvvizsga önmagában nem minden esetben kötelező a továbbtanuláshoz, de a nyelvtudás számos képzésen és szakmai területen fontos. Nem változtak az alap- és mesterszakosok általános nyelvvizsga-követelményei, csak a nemzetközi tanulmányok szak kimeneti követelményein szigorítottak.

Az alapszakos diploma megszerzéséhez két középfokú, míg a mesterszakos oklevélhez két felsőfokú nyelvvizsgára lesz szükségük azoknak a hallgatóknak, akik a 2015/2016-os tanévben is jogviszonnyal rendelkeznek.

Ma már a doktori fokozat megszerzése sem nyelvvizsgához kötött. Csakhogy a nyelvvizsga meglétének ténye messze nem olyan fontos, mint az a valós, magabiztos és jelentős szókinccsel társult nyelvtudás.

Ennek oka, hogy az egyes szakterületek legfrissebb kutatásai és tudományos eredményei rendszerint angol nyelven érhetők el elsőként. Azaz, ha egy diák nem beszéli legalább középszinten az angol nyelvet, könnyen előfordulhat, hogy minden igyekezete ellenére sem tud lépést tartani az elvárásokkal.

A C1 szintű nyelvtudás gyakorlati jelentősége

Komoly és rendszerezett tudást ad. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy ha valaki nyelvvizsgára készül, azzal rendszerezi és elmélyíti a tudását, és sokszor akkor tapasztalok egy ugrásszerű fejlődést, amikor a rendszeres tanulás után valaki megszerezte a nyelvvizsgát.

Magabiztossá tesz. Amikor valaki eljut ideáig, már valószínűleg sokféle formában találkozott a nyelvvel, és beszélt eleget ahhoz, hogy folyékony legyen.

A felsőfokú nyelvvizsga megadja azt az érzetet, hogy bármilyen témáról tudsz beszélni, és már nincs olyan helyzet, amiben elakadnál.

Ez növeli meg igazán a szókincset. A felsőfokú nyelvvizsga alapvetően leginkább a szókincsben különbözik a középfokútól. Itt jutunk el arra a szintre, amikor már sokféle területről, rengeteg szót tudunk.

Nagyon jól mutat az önéletrajzban. A felsőfokú nyelvvizsga viszont kiemel a többi közül, ha állásra jelentkezésről vagy karrierlépésről van szó.

Külföldi tanulmányokhoz, egyetemi felvételihez, munkavállaláshoz vagy letelepedéshez szükséges. Akik külföldön akarnak tanulni, komolyan és hosszú távon terveznek egy másik országban, azoknak érdemes ebben gondolkodni, különösen a nemzetközi nyelvvizsgák esetében.

Manapság nagyítóval kell keresni az olyan álláshirdetést vagy tanulmányi pályázatot, ahol ne lenne elvárás a társalgási szintű angol- vagy némettudás. Jó angoltudással új világ nyílik ki előtted: érteni fogod a kedvenc dalaidat, eredeti nyelven élvezheted a legjobb filmeket, és ezernyi szakkönyv, publikáció közül válogathatsz majd.

A C1 szint követelményei

C1 (HALADÓ): Igényesebb és hosszabb szövegeket is meg kell értened, az adott nyelvet pedig mind társalgási, mind szakmai és tanulmányi helyzetben is rugalmasan és hatékonyan kell használnod.

B2 (KÖZÉPSZINT): Középszinten elvontabb témák is szóba kerülnek, ráadásul a szakszókincset is mérik. B2 tudással folyékony, zökkenőmentes beszélgetést kell tudnod folytatni anyanyelvű beszélőkkel.

A nyelvvizsgákon öt különböző kompetenciát vizsgálnak, méghozzá az olvasáskészséget, a hallás utáni szövegértést, a társalgást, a folyamatos beszédet és az íráskészséget. Kétnyelvű vizsgákon a közvetítési, azaz a fordítási és tolmácsolási készséget is mérik.

Három lehetőség közül is választhatsz: csak írásbeli vizsga, csak szóbeli vizsga, illetve a kettő kombinációja, a komplex vizsga. Ösztöndíjakhoz, továbbtanuláshoz, diplomához vagy munkavállaláshoz biztosan a komplex vizsgára lesz szükséged.

Nyelvvizsgatípusok, amelyek mellett felsőfokú szint igazolható

Komplex, szóbeli és írásbeli vizsga

Amennyiben úgy érzed, hogy a szóbeli vagy írásbeli képességeidet még csiszolnod kell, lehetőséged van külön-külön letenni a vizsgákat. Ha mind a kettőt megcsinálod, akármekkora időkihagyással is, az automatikusan komplex vizsgának fog számítani.

Az emelt szintű érettségi speciális esetében a teljes vizsgarészek teljesítése komplex egyenértékűséget, a meghatározott szóbeli vagy írásbeli vizsgarészek teljesítése pedig részvizsga-egyenértékűséget eredményezhet.

Egynyelvű és kétnyelvű vizsga

A kétnyelvű vizsga természetesen nem azt jelenti, hogy egyszerre kéne például angolból és japánból vizsgáznod. Arról van csak szó, hogy az ilyen vizsgáknál a teljesen idegen nyelvű feladatsor mellé kapsz egy ún. közvetítési feladatot is.

Az egynyelvű vizsgán a teljes feladatsor idegen nyelvű, így ez a fajta megmérettetés általában rövidebb időtartamú. A két típus azonban teljesen egyenértékű, így mindkettőt elfogadják a felvételin vagy az állásinterjúkon.

Általános és szaknyelvi vizsga

A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől.

A szaknyelvi vizsga természetesen némileg nehezebb, mint az általános vizsga, hiszen itt a beszédkészséget nem történetmeséléssel mérik. Ehelyett megadott információk és adatok alapján többperces üzleti vagy egyéb szaknyelvi prezentációt kell tartanod a vizsgabiztosoknak.

A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos tartalmú szaknyelvi részvizsgák egyesíthetők.

Nyelvvizsga-bizonyítványok és felvételi ügyintézés

A felsőoktatási felvételi eljárás során az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességének ellenőrzése a kötelezően megadott adatok alapján történik.

• a nyelvvizsga nyelve,
• szintje,
• típusa,
• a bizonyítvány száma,
• anyakönyvi száma,
• a bizonyítvány kiállításának dátuma.

A 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot fel kell tölteni az E-felvételi rendszerébe. A 2003. január 1. után kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok feltöltésére nincs szükség: a megadott adatok alapján történik a hitelesség ellenőrzése, a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából.

Ha a jelentkező egy adott nyelvből külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, azok adatait két külön sorban kell rögzítenie.

Az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli és írásbeli nyelvvizsgák automatikusan komplexnek tekinthetők. Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli és írásbeli nyelvvizsga adatait rögzíti, akkor az alacsonyabb szinten vehető figyelembe.

Azonos nyelvből, azonos szinten tett egynyelvű írásbeli és kétnyelvű szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány együttesen egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak minősülhet.

Külföldi nyelvvizsgák

A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy - 2000 előtt - az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült.

Ez alól kivétel - azaz nem kell honosítani - a nemzetközi kulturális egyezmények alapján a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2020. december 24. után szerezte meg, valamint a Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2021. október 2. után szerezte meg.

Érettségi bizonyítvány mint C1 nyelvvizsga-egyenértékű okirat

A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 54. §-ában meghatározott feltételek alapján nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak.

Az idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből tett, az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga - a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett - B2 komplex nyelvvizsgának minősül.

A felsőfokú, C1 komplex egyenértékűséghez azonban nem elég önmagában a 60%-os emelt szintű nyelvi érettségi: a nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű képzéshez kapcsolódó további, célnyelven vagy nemzetiségi nyelven teljesített vizsgákra is szükség van.

Külföldi érettségi és felsőfokú végzettség alapján igazolható nyelvtudás

Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.

Ha a jelentkező magyar tannyelvű középiskola által kiállított hivatalos igazolást nyújt be, miszerint legalább egy közismereti tárgyat legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.

Az idegen, azaz a magyartól eltérő nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi középfokú oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.

Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett - felsőfokú végzettséget tanúsító - oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg akkor, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta és ezt dokumentummal igazolja.

A nyelvvizsga-megfeleltetéshez, az oktatás nyelvének megállapításához szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, vagy az oklevélmelléklet. Ha a benyújtott dokumentumokból az oktatás nyelve egyértelműen nem állapítható meg, úgy nyelvvizsgatöbbletpont a felsőfokú oklevélre nem adható.

Hogyan érdemes felsőfokú nyelvvizsgára készülni?

A legtöbb könyv, tananyag vagy kurzus a középfokig van - odáig dögivel - utána azonban nem túl nagy a kínálat. Azt ajánlom, mindenkippen keress egy jó tanárt - olyat, aki valóban jól tud - és vegyél magánórákat.

A felsőfokúra készülésnél már elengedhetetlen a társalgás, szükséged lesz valakire, aki beszédre sarkall, aki jó beszédpartnered, és aki a saját profizmusán keresztül meg tudja neked mutatni, a szavak és kifejezések profi használatát is.

Az anyanyelvi beszélő segít neked szokni a kiejtést, megmutatja a hétköznapi vagy szleng nyelvhasználatot, de azért mert valaki anyanyelvi, még nem feltétlenül tud tanítani is.

Fontos, hogy tudd, az anyanyelvi ember nagyszerű lehetőség a gyakorlásra, de ne várj minden kérdésedre választ vagy profin felépített órákat. Kivéve persze, ha az illető maga is tanár.

Hogyan válassz nyelvvizsgát?

Ahogy a mondás is tartja: ne a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem a gombot a kabáthoz! Vagyis először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Felesleges belevágnod egy szakmai vizsgába, ha a munkahelyed csak általános bizonyítványt kér. Ezenkívül persze azt is tisztáznod kell magadban - méghozzá őszintén -, hogy melyik szintre lesz elegendő a tudásod.

Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd. Az utóbbi esetben nemzetközileg akkreditált vizsgaközponthoz kell fordulnod.

Ösztöndíjakhoz, továbbtanuláshoz, diplomához vagy munkavállaláshoz biztosan a komplex vizsgára lesz szükséged. A felsőfokú nyelvvizsgán ezért a szóbeli, az írásbeli, a szövegértési és az önálló nyelvhasználati készségek összehangolt fejlesztése szükséges.

tags: #felsofoku #nyelvvizsga #mellett #kell