Felsőfokú vagy szakmai angol nyelvvizsga egyszerűbb?

A felsőfokú és a szakmai angol nyelvvizsga közül egyik sem egyszerűbb mindenki számára: az a könnyebb, amelyik jobban illeszkedik a tudásodhoz, céljaidhoz, érdeklődési körödhöz és erősségeidhez. Egy nyelvvizsga lehet ugyan egy vizsgázónak könnyebb, mint egy másik, de a vizsgarendszereknek ugyanazokat a Közös Európai Referenciakeret szerinti nyelvi szinteket kell mérniük.

Általában a szakmai nyelvvizsga lehet áttekinthetőbb annak, aki a jövőjét gazdasági, műszaki, idegenforgalmi vagy más szakmai területen képzeli el, mert kötöttebb témakörökre és célzott szókincsre épül. A felsőfokú, általános nyelvvizsga viszont azoknak lehet megfelelőbb, akik sokféle társadalmi, tanulmányi és szakmai témában magabiztosan kommunikálnak, és képesek összetett szövegek megértésére, valamint árnyalt véleménykifejtésre.

Mit jelent a felsőfokú és a szakmai angol nyelvvizsga?

A Magyarországon akkreditált vizsgákat is besorolták a KER szintjeibe, amelyet a nyelvvizsga bizonyítványon fel is tüntetnek. A besoroláskor a magyar alapfokú nyelvvizsga B1, a középfok B2, a felsőfok pedig C1 szintet kapott. A teljes szintrendszer pedig a legalacsonyabbtól a legmagasabbig így épül fel: A1, A2, B1, B2, C1, C2.

B2 - Középszint (Vantage) = A középfokú nyelvvizsga szintje Könnyed, folyékony társalgást tud kialakítani az anyanyelvi beszélővel. Ismert témákban világosan és érthetően ki tudja fejezni magát. Véleményét érvekkel és ellenérvekkel tudja alátámasztani, valamint részletekbe menően ki tudja fejteni egy adott lehetőség előnyeit és hátrányait.

C1 - Haladó (Effective Operational Proficiency) = A felsőfokú nyelvvizsga szintje Folyékonyan és gördülékenyen tudja magát kifejezni. Különféle társadalmi és szakmai szituációkban hatékonyan fejti ki gondolatait. Pontosan, célratörően fogalmaz, hozzászólásait a beszélgető partner gondolataihoz tudja igazítani. Bonyolultabb dolgokról is világosan és részletesen fogalmaz, és mondandójához kapcsolódó más témaköröket is be tud vonni a beszélgetésbe.

C2 - Mesterfok (Mastery) Könnyedén részt tud venni bármilyen témakörű társalgásban, vitában. Sajátos kifejezéseket és összetett nyelvi fordulatokat biztonságosan alkalmaz. Gördülékenyen, szabatosan, az árnyalatokra is ügyelve kommunikál.

A felsőfokú, általános angol nyelvvizsga sajátosságai

Felsőfokon igényesebb és hosszabb szövegeket is meg kell értened, az adott nyelvet pedig mind társalgási, mind szakmai és tanulmányi helyzetben is rugalmasan és hatékonyan kell használnod.

A felsőfokú vizsga témaköre általában szélesebb, ezért nem elegendő néhány előre megtanult szakmai témát biztosan ismerni. A vizsgázónak változatos társadalmi, kulturális, tanulmányi és munkahelyi helyzetekben kell tudnia pontosan, árnyaltan és önállóan megnyilvánulni.

A felsőfokú tudás megszerzése bizony komoly minőségi lépést jelent és sokkal nehezebb itthon, nem anyanyelvi környezetben elsajátítani, mint megtanulni 15 szakmai témát, plusz szókincset.

Mikor lehet a felsőfokú vizsga a jobb választás?

• Ha sokféle témáról tudsz önállóan, részletesen és árnyaltan beszélni.
• Ha erős az általános szókincsed, és nem kizárólag egyetlen szakmai terület kifejezéseit ismered.
• Ha összetett, hosszabb és kevésbé kiszámítható szövegek megértése sem okoz gondot.
• Ha a célod külföldi tanulmányokhoz vagy nemzetközi munkavállaláshoz használható bizonyítvány megszerzése.
• Ha a jövőbeli tanulmányaidhoz vagy munkádhoz nem kapcsolódik egyetlen konkrét szakmai terület.

Az IELTS nyelvvizsga jellegéből adódóan egyedi felkészülést igényel. Nem elég, hogy megérkezel a vizsgára egy erős angol nyelvtudással, ismerned kell a nyelvvizsgára jellemző feladatokat, hogy gyorsan és hatékonyan tudd megoldani ezeket, mivel a tapasztalat az, hogy jellemzően kevés idő áll rendelkezésre a feladatokra a vizsgán.

Az IELTS nyelvvizsga egy 0-9 pontos skálán méri az angol nyelvtudást.

A szakmai angol nyelvvizsga sajátosságai

A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől.

Ha ilyen pályán képzeled el magad, tisztában kell lenned az adott terület speciális szavaival, kifejezéseivel. Ezt sikeres üzleti vagy más szaknyelvi vizsgával tudod bizonyítani.

Bizonyos szempontból egyszerűbb, és még is többet ad, ugyanis 15 témaköre által körülhatároltabb, mint egy általános nyelvvizsga, ahol aztán az élet bármely területéről kérdezhetnek. Emiatt könnyebben átfogható, szóanyaga egyszerűbben elsajátítható, és nem utolsó sorban nem szükséges a diáknak két külön C típusú nyelvvizsgát letenni, elég helyette a szakmai anyaggal bővítettet változat, ami később a diplomához így is, úgy is elengedhetetlen lesz.

De mivel középfokról van szó, természetesen itt is alapfeltétel, hogy a vizsgázó az alapnyelvet középfokú szinten tudja, hiszen erre a biztos alapra épülnek rá a szaknyelv elemei.

Mikor lehet egyszerűbb a szakmai nyelvvizsga?

• Ha már rendelkezel stabil általános B2-es nyelvtudással.
• Ha jól ismered a választott szakmai területet.
• Ha könnyen megtanulod a kötött témakörökhöz tartozó szókincset.
• Ha a vizsgádhoz gazdasági, műszaki, idegenforgalmi vagy más szakmai angolra van szükséged.
• Ha a célodhoz elegendő a szakmai anyaggal bővített általános bizonyítvány.

A szakmai nyelvvizsga letételéhez, mint ahogy említettem szükséges egy általános nyelvtudás. Abban az esetben, ha az ember nem ismeri a nyelvet, a szakmai részt sem fogja tudni.

A szakmai nyelvvizsga természetesen némileg nehezebb, mint az általános vizsga, hiszen itt a beszédkészséget nem történetmeséléssel mérik. Ehelyett megadott információk és adatok alapján többperces üzleti vagy egyéb szaknyelvi prezentációt kell tartanod a vizsgabiztosoknak.

Ez a típusú vizsga arra készít fel, hogy otthonosan mozogj majd a munkahelyen előforduló élethelyzetekben (például megbeszéléseken, állásinterjúkon, konferenciákon).

Felsőfokú vagy szakmai nyelvvizsga: melyiknek szűkebb a témaköre?

A szakmai vizsgák témaköre általában szűkebb és jobban körülhatárolható, mint az általános felsőfokú vizsgáké. Ez megkönnyítheti a felkészülést, mert a vizsgázó előre tudja, milyen szakterületekhez kapcsolódó szókincset és kommunikációs helyzeteket kell begyakorolnia.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakmai vizsga alacsonyabb szintű általános nyelvtudást várna el. A szakmai témák feldolgozásához is szükség van biztos nyelvtani alapokra, megfelelő szövegértésre, önálló beszédre és hatékony íráskészségre.

A szakmai nyelvvizsga nem helyettesíti az általános nyelvtudást, hanem arra épül rá. Aki nem tud általános angolul megfelelően kommunikálni, annak a szakmai szókincs önmagában nem lesz elegendő a vizsgán.

Nyelvvizsgatípusok, amelyek befolyásolják a nehézséget

Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsga?

Az egynyelvűn minden angolul van, még a feladatkiírás is - bár itt van kivétel (TársalKodó). Az egynyelvű vizsgákon nincs fordítás, mivel eleve nincs semmi, ami a magyar nyelvhez kötné az idegen nyelvet. Itt általában szótárat sem használhatsz.

Ha a szövegértés és az írás megy Neked jobban, válaszd az egynyelvűt. Mindenképpen egynyelvűt érdemes választanod, ha huzamosabb ideig éltél külföldön!

Kétnyelvű vizsgán biztosan lesz fordítási feladat, és tipikus nyelvtani feladat (A,B,C választásos, mondatból hiányzó nyelvi elemekre kérdezve rá.)

Ha inkább a nyelvtan-fordítás megy jobban, akkor a kétnyelvű nyelvvizsag lesz az inkább Neked való. Kétnyelvűt válassz akkor is, ha szótár nélkül neki sem mersz állni egy angol szöveg olvasásának.

Kétnyelvű viszont csak azoknak ajánlott, akik szép, kerek mondatokban, magyarosan fordítanak, és szépen fogalmaznak magyarul. A kétnyelvű nyelvvizsga bizonyos mértékben a magyar nyelvtudást is méri.

A kétnyelvű vizsga természetesen nem azt jelenti, hogy egyszerre kéne például angolból és japánból vizsgáznod. Arról van csak szó, hogy az ilyen vizsgáknál a teljesen idegen nyelvű feladatsor mellé kapsz egy ún. közvetítési feladatot is.

Az egynyelvű vizsgán a teljes feladatsor idegen nyelvű, így ez a fajta megmérettetés általában rövidebb időtartamú. A két típus azonban teljesen egyenértékű, így mindkettőt elfogadják a felvételin vagy az állásinterjúkon.

Írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga?

Három lehetőség közül is választhatsz: csak írásbeli vizsga, csak szóbeli vizsga, illetve a kettő kombinációja, a komplex vizsga. Az, hogy melyik való neked, attól függ, mire szeretnéd használni a nyelvvizsgát, és mennyire állsz jól az adott nyelvvel.

Ösztöndíjakhoz, továbbtanuláshoz, diplomához vagy munkavállaláshoz biztosan a komplex vizsgára lesz szükséged. Amennyiben úgy érzed, hogy a szóbeli vagy írásbeli képességeidet még csiszolnod kell, lehetőséged van külön-külön letenni a vizsgákat.

Ha mind a kettőt megcsinálod, akármekkora időkihagyással is, az automatikusan komplex vizsgának fog számítani. Ezt a rugalmas lehetőséget remekül ki lehet használni, ha például munka mellett szeretnél nyelvvizsgázni.

Az írásbeli és szóbeli részvizsgák külön is letehetők, a komplex C típusú vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Általános vagy üzleti nyelvvizsga?

A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől.

Felesleges belevágnod egy szakmai vizsgába, ha a munkahelyed csak általános bizonyítványt kér. Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd.

Ismert angol nyelvvizsgák összehasonlítása

BME nyelvvizsga

A BME nyelvvizsgát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézete fejlesztette ki. BME vizsgarendszer kétnyelvű, valamint egynyelvű változatban is letehető.

Lehet szóbeli, írásbeli valamint komplex (szóbeli és írásbeli) típusú vizsgára jelentkezni, tehát a részvizsgák külön is letehetők és bármikor ismételhetők.

A sikeres vizsgázók államilag elismert bizonyítványt kapnak, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő.

A vizsga nem könnyebb és nem nehezebb, mint a többi nyelvvizsga-fajta Magyarországon. Összességében elmondható, hogy olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik nyelvtudása mind a négy készségben (írás, olvasás, hallás, beszéd) közel azonos szintű, mivel az elérhető összpontszámban mind a négy készség azonos súlyt (25 %) képvisel.

A BME írásbeli része négy részből áll. Hosszú, és bonyolultabb szövegek, szókincsük is emeltebb szintű.

Aki sokat olvas, vagy valamiért jobban képes a szövegeket (akár a magyarul is) értelmezni, vagy eddigi képzéséből, munkájából adódóan (pl. joghallgatók sokat olvasnak-értelmeznek tanulmányaik során), azoknak ezen feladatok miatt kifejezetten ezt a vizsgatípust szoktam ajánlani.

ECL nyelvvizsga

Az ECL (=European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nyelvvizsga az Európai Uniós tagországok konzorciuma által létrehozott nemzetközi, egynyelvű nyelvvizsgarendszer.

Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle mindennapi élethelyzetben, a hivatással/fogalalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban szóban és írásban kommunikálni.

Ami megkülönbözteti ezt a nyelvvizsgát a többitől az a tény, hogy nem tartalmaz nyelvtani feladatot, így elsősorban azoknak ajánlott, akik jobbak az olvasott és hallott szövegértés terén.

Nincsen benne ún. "language elements" feladat, ahol az angol nyelvtani szerkezeteket kérik számon, ezért kevesebb nyelvtani tudással is át lehet menni.

A szövegértés viszont talán nehezebb, mint más nyelvvizsgán. A feldolgozandó szöveg tele van összetett mondatokkal és olyan kifejezésekkel, amivel ritkábban találkozunk.

A Listening része nehéz, de a többi vizsgán se könnyű ez a rész. Itt dialektusokat is hallhatsz (pl. skót munkásember)! A szöveg lehet zajos (természetes háttérzajokra gondolunk itt, nem rossz minőségű felvételre).

TELC nyelvvizsga

A The European Language Certificates (TELC) Európa szerte elfogadott nemzetközi nyelvvizsgarendszer, melynek főbb jellemzője a kommunikativítás és a köznapi élethelyzetekben előforduló szituációk megfelelő alkalmazása.

A TELC nem a legkönnyebb vizsgák közé tartozik, mindenképpen olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik főként az írott, de a hallott szövegértés terén is erősek, akik jól és gyorsan tudnak olvasni, és általában véve jól bánnak az idővel.

A telc nyelvvizsga rendszerben a nyelvi kompetencia mérésének és értékelésének fő szempontja, hogy a kommunikáció sikeres-e vagy sem. A telc filozófiája: azt értékeljük mit tud a vizsgázó, nem pedig azt, hogy mit nem tud.

A szóbeli vizsgák párban zajlanak, ami nagyban csökkenti a vizsgákon egyébként természetes lámpalázat, feszültséget.

Az új, English B2 (középfok) feladatlapról dióhéjban: hosszú szövegek, rövid idő rájuk, sok ismeretlen szó, vagyis gyorsan kell tudnod olvasni és szöveget érteni, és nagyon fontos, hogy be kell gyakorolnod a feladattípusokat.

Összességében: A hosszú szövegek és a kevés idő miatt a TELC új English B2 feladatlapja egyáltalán nem könnyű. A szóbeli viszont vehető akadály.

EUROEXAM nyelvvizsga

Az EUROEXAM nyelvvizsgarendszert az International House fejlesztette ki. Egy- és kétnyelvű változata van, amelyek közül választani lehet.

Mindenütt érvényes, államilag elismert bizonyítványt ad. Vizsgaszintek: alapfok, középfok, felsőfok.

Az Euroexam olyanok tanulóknak ajánlott, akik erősek a kommunikációban, kétnyelvű vizsga esetén - fordításban és közvetítésben.

ELTE-ORIGÓ nyelvvizsga

Az ELTE-ORIGÓ államilag elismert, kétnyelvű vizsgarendszer, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő.

Pontozás: A sikeres vizsgához min. 60%-ot kell teljesíteni a vizsgázónak, de minden készségből minimum 40%-ot teljesíteni kell.

Komplex értékelést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a vizsga akár egy 70%-os szóbeli és egy 50%-os írásbeli esetén is sikeresnek számít.

Olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik idegennyelv tudásukat a közvetítési készségen keresztül is bizonyítani szeretnék.

Dexam nyelvvizsga

A Debreceni Egyetemen kifejlesztett egynyelvű angol nyelvvizsga, mely a kommunikatív célok megvalósításához szükséges általános nyelvtudást méri alap (B1)-, közép (B2)- és felsőfokon (C1), a vizsgázók érdeklődésének megfelelő témakörökben (humánmodul vagy reálmodul) méri.

A humánmodul leginkább a művészet, zene, irodalom, történelemmel kapcsolatos témakörökre épül, míg a reálmodul a természettel, állatvilággal, számítástechnikával, felfedezésekkel kapcsolatos területeket érinti.

Azon tanulóknak ajánljuk a Dexam nyelvvizsgát, akik kommunikációs készségüket szeretnék előtérbe helyezni, valamint az adott modul (humán/reál) aktív szókincsével rendelkeznek.

Társalkodó nyelvvizsga

A vizsgarendszer általános, kétnyelvű vizsgarendszer, amelyet a Kodolányi János Főiskola Nyelvvizsgaközpontja fejlesztett ki, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadására jogosult.

A kétnyelvű szóbeli vizsgán szótár nem használható, ezért mindenképpen célszerű aktív szókinccsel rendelkezni a hétköznapi, társalgási témákat illetően.

Azon hallgatóknak ajánljuk a társalKODÓ nyelvvizsgát, akik jártasan a mindennapi témákban, valamint képesek önálló témakifejtésre.

Hogyan állapítható meg, melyik vizsga könnyebb számodra?

Minden nyelvvizsgára készülő azt kérdezi tőlem, hogy melyik nyelvvizsga a legegyszerűbb, melyiket tudja letenni a legkevesebb energia-befektetéssel. A választ viszont csak egyénre szabottan lehet megadni.

Mivel minden nyelvvizsgának meg kell felelnie egy bizonyos szintnek (ez a Közös Európai Referenciakeret, KER), így elméletileg nem létezik olyan nyelvvizsga, amely kiugróan könnyebb, mint bármely másik.

Létezik azonban olyan nyelvvizsga, amely Neked könnyebb, mint a többi!

Egy nyelvvizsga nem lehet könnyű vagy nehéz. Lehet ugyan egy vizsgát könnyűnek feltüntetni marketing célokból, de ez félrevezető, mert a valóságban standardizált, szigorú európai (Közös Európai Referenciakeret) és speciális magyar (a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ Nyelvvizsga Akkreditációs Kézikönyve) normák írják pontosan elő, hogy egy nyelvvizsgarendszer milyen tudást vár el, és azt hogyan méri, értékeli a vizsgákon.

Egy nyelvvizsga feladatai nehézségi fok szempontjából eltérőek lehetnek, mivel nincs két egyforma feladat. Ugyanúgy egy vizsgázó nyelvi készségei, kompetenciái között is van különbség, lehet az egyikből erõsebb, a másikból gyengébb, de az adott szintű kompetenciákkal mindenképpen rendelkeznie kell.

A vizsgázók is különbözőek. Van, akinek a szóbeli készsége jobb, van, akinek az írásbeli. Van, aki szereti a nyelvtant, van, aki írni szeret, van, aki - hibákkal ugyan -, de gyorsan és érhetően kommunikál.

Hogy egy vizsga könnyű vagy nehéz, az a vizsgázó személyiségétől, felkészültségétől, érdeklődési körétől és még számos más tényezőtől függ.

Az erősségek felmérése

A nyelvtudás négy alapvető képességből áll: olvasás utáni szövegértés (reading) íráskészség (writing) hallás utáni szövegértés (listening) és beszédkészség (speaking).

Ezeket mérjük fel az első órán, hogy kiderüljön, melyek az erősségeid, melyik megy gyengébben.

Pontosan ezeket a készségeket mérik minden nyelvvizsgán, viszont más és más feladattípusokkal.

Valószínűleg az egyik típusú szövegértés jobban megy Neked, mint egy másik fajta szövegértős feladat. Az egyiket könnyebbnek érzed, a másik fajtát nehezebbnek.

Válaszd az a vizsgát, amelyikhez tartozó feladatokat könnyebben oldod meg.

Próbavizsgák szerepe

Ha egyedül tanulsz, akkor ehhez lehet, kell némi energia-befektetés, hisz egy tuti módszer van: össze kell szedned a próbavizsgákat az adott típusból, és meg kell oldanod azokat.

Ha van egy jó tanárod, megteszi ezt helyetted, és az oktatás során folyamatosan felméri, melyik passzol hozzád.

Így amikor már a nyelvvizsgára készültök, általában ő is, te is tisztában vagytok vele, melyik a legtesthezállóbb, és kapásból megmondod, melyik számodra a legkönnyebb.

A szakmai és a felsőfokú nyelvvizsga kiválasztása cél szerint

Ahogy a mondás is tartja: ne a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem a gombot a kabáthoz! Vagyis először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Ezenkívül persze azt is tisztáznod kell magadban - méghozzá őszintén -, hogy melyik szintre lesz elegendő a tudásod. Később magasabb szinten is megmérettetheted magad, de nem jó ötlet például pusztán alaptudással felsőfokú nyelvvizsgára jelentkezni.

Annak érdemes szakmai nyelvvizsgát tennie, aki a jövőjét közgazdasági területen képzeli el; és ehhez a közgázon, külkeren, vagy más közgazdasági diplomát adó felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni.

Aki külföldön kíván elhelyezkedni, vagy a benne van a pakliban hogy külföldre megy, annak a Londoni Kereskedelmi Kamara egynyelvű LCCI nyelvvizsgára való felkészítést ajánlom, akinek csak és kizárólag a diplomájához kell, és valószínűleg itthon marad, annak a szakmailag nagyon elismert és a közhiedelemmel ellentétben, nem kivitelezhetetlen, OECONOM nyelvvizsgát javaslom.

Az LCCI szintén akkreditált nyelvvizsga, itthon minden felsőoktatási intézményben elfogadják, plusz a világ további 88 országban, hiszen egy nemzetközi nyelvvizsgáról van szó és rendkívül gyakorlat orientált.

Mit jelent a „tárgyalóképes” és a „szakmai” angoltudás?

Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.

Megint mást jelent a szakmai nyelvtudás, amire sokszor hivatkoznak az álláshirdetést feladó cégek. Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek.

A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.

Számos területen, így a gazdaságban, az idegenforgalomban és a vendéglátó-iparban ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni komoly nyelvtudás nélkül.

Vizsgastratégia és időbeosztás

Nagyon fontos, hogy ismerd a vizsga szerkezetét, hiszen ez segíti a sikeres megoldást, hisz pl. jó ha tudod, hogy minden egyes feladathoz rövidebb-hosszabb szövegeket kell megértened.

Ha pontosan tudod, mire számíthatsz a számadáskor, nem kerülsz váratlan helyzetbe.

A TELC vizsgán a hosszú szövegek és a kevés idő miatt gyorsan kell tudnod olvasni és szöveget érteni. Az ECL-en az ismeretlen szó vagy kifejezés láttán próbáld meg kitalálni és mindeközben arra koncentrálj, amit értesz és ne arra, amit nem!

A telc vizsgán egyszer, jól artikulált, a célcsoportnak megfelelő témákat feldolgozó szövegeket hallgat meg a vizsgázó.

Az időbeosztás a vizsgastratégia fontos eleme.

Felkészülés a felsőfokú vizsgára

Felsőfokú vizsgán a hosszabb szövegek feldolgozása, az árnyalt fogalmazás és az önálló érvelés gyakorlása különösen fontos. A vizsgázónak nemcsak a szavak jelentését kell felismernie, hanem a szöveg szerkezetét, logikai kapcsolatait és implicit jelentéseit is meg kell értenie.

Az IELTS nyelvvizsga esetében különösen fontos a vizsgára jellemző feladattípusok gyakorlása, mert a kevés idő miatt egy általános angol szintfelmérőn elért eredményhez képest rosszabb pontszámot is el lehet érni.

Felkészülés a szakmai vizsgára

Szakmai vizsgán a választott terület aktív szókincse mellett a szakmai kommunikációs helyzeteket is gyakorolni kell. Ilyen lehet a prezentáció, a megbeszélés, az állásinterjú, a konferencia vagy az üzleti tárgyalás.

Vannak olyan típusú nyelvvizsgák, amelyek inkább az elméleti dolgokra helyezik a hangsúlyt, de egyre több a kommunikáció és gyakorlatorientált vizsga.

A szaknyelvi nyelvoktató nem csak nyelvtanár. Fontos, hogy az adott szakmában rendelkezzen azokkal a tapasztalatokkal, amelyek révén teljesen átlátja az adott szférát.

A siker feltételei és a vizsgakövetelmények

A nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri.

Az ELTE-ORIGÓ esetében a sikeres vizsgához min. 60%-ot kell teljesíteni a vizsgázónak, de minden készségből minimum 40%-ot teljesíteni kell.

Az ECL vizsgán összesen 60%-os eredményt kell elérni, de készségenként meg kell lennie a 40%-os teljesítménynek.

A pontszám önmagában nem mutatja meg, melyik vizsga volt könnyebb, mert a vizsgarendszerek eltérő feladattípusokkal mérik ugyanazt a nyelvi szintet.

Online vagy személyes vizsgázás

A 2020. év és a koronavírus okozta világjárvány újfent változásokat hozott a nyelvvizsgák világában. A személyes számonkérést felváltotta az online vizsgázás, amelyhez az akkreditált központok saját számítógépes rendszert alakítottak ki.

Az online nyelvvizsgára természetesen a neten kell jelentkezned az általad kiszemelt nyelvvizsgaközpontnál. Ez a folyamat jellemzően pár percet vesz csak igénybe.

Ahhoz, hogy otthonról vizsgázhass, szigorú technikai feltételeket kell teljesítened. A legtöbb vizsgaközpont saját szoftver telepítését kéri.

A legtöbb helyen nem elég egy kamera, amely téged mutat. Ezzel ugyanis nem lehetne kiküszöbölni, hogy valaki a kamera látóterén kívülről súgjon neked.

Maga az online vizsga egyebekben hasonlóan zajlik, mint a hagyományos teszt. Szabadon mozoghatsz a vizsgarészeken belül az egyes feladatok között, és visszatérhetsz később is egy-egy kérdéshez.

A szóbeli vizsgarészen a webkamerádon keresztül beszélgetsz majd a vizsgáztatóiddal.

Gyakorlati döntési szempontok

Először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. A következő lépés az, hogy kiválasztod a számodra szimpatikus vizsgaközpontot.

A kínálat hatalmas, így először is azt mérd fel, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennél-e.

Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd.

Az utóbbi esetben nemzetközileg akkreditált vizsgaközponthoz kell fordulnod.

A felsőfokú és a szakmai nyelvvizsga közül tehát nem lehet általánosan nyertest hirdetni. A felsőfokú vizsga annak lehet megfelelőbb, aki széles körű és árnyalt általános nyelvtudással rendelkezik, míg a szakmai vizsga annak lehet áttekinthetőbb, aki egy konkrét szakterülethez kapcsolódó angolt szeretne igazolni, és már stabil általános nyelvi alappal rendelkezik.

tags: #felsofoku #nyelvvizsga #vagy #szakmai #nyelvvizsga #az