Felsőfokú nyelvvizsgából lehet érettségi pontot számolni?

Felsőfokú nyelvvizsgából önmagában nem számolható érettségi pont, mert az érettségi pontot az adott szak felvételi követelményeként meghatározott két érettségi vizsga százalékos eredménye alapján állapítják meg. A felsőfokú komplex nyelvvizsga a felvételi pontszámításban intézményi pontot, korábban többletpontot érhet, de nem helyettesíti automatikusan az érettségi pontot adó érettségi vizsgát.

Ha azonban idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tettél, annak eredménye érettségi pontként is beszámítható, amennyiben az adott nyelv az adott szakon elfogadott érettségi pontot adó tárgy. Ugyanez az emelt szintű vizsga külön feltételek mellett intézményi pontot is érhet, de egy nyelvből a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire általában nem jár egyszerre intézményi pont.

Mi a különbség az érettségi pont és az intézményi pont között?

A felvételi pontszámításban az érettségi pont az adott szakhoz előírt két érettségi vizsga eredményéből származik. Ez az adott szakok esetében felvételi követelményként meghatározott két érettségi vizsga százalékos eredményének összege, ahol a középszintű érettségi vizsga százaléka és átváltott pontjai között 2/3-os szorzó van (100%=67 pont) míg emeltszintű érettségi százaléka és átváltott pontjai között nincs szorzó (100%=100 pont).

Az intézményi pontok a felvételi pontszám egy másik részét alkotják. Számtalan tevékenységre járhat többletpont, ide tartozik például az emelt szintű érettségi is. Pont jár ebben a kategóriában a nyelvvizsgákra is, ebben a kategóriában legfeljebb 70 pontot lehet szerezni.

Hány pontot ér a felsőfokú komplex nyelvvizsga?

Felsőfokú komplex nyelvvizsga esetén 40 pont, középfokú komplex nyelvvizsga esetén darabonként 30 pont jár, azonban fontos kiemelni, hogy két középszintű nyelvvizsga esetén 60 pont, tehát nem kétszer 30 pont jár.

A jelenlegi rendszerben az ELTE osztatlan tanárképzésében B2 (középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 28 pont, C1 (felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 50 pont. A nyelvismeretért maximum 50 pont szerezhető.

A felsőoktatási felvételin összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből maximum 40-et kaphattok a nyelvtudásotokért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér. A szabály szerint 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.

A nyelvvizsgákra vonatkozó pontos pontérték és a maximális intézményi pont az adott felvételi eljárásban, intézményenként és szakonként eltérhet. A többletpontokról részletes információ az adott egyetem oldalán érhető el.

Miért nem lesz a felsőfokú nyelvvizsgából érettségi pont?

Az érettségi pontot adó tárgyakat és vizsgaszinteket az adott képzés felvételi követelményei határozzák meg. A felsőfokú nyelvvizsga a nyelvtudás igazolására szolgáló dokumentum, nem pedig érettségi vizsgaeredmény, ezért nem lehet az érettségi pontok közé közvetlenül behelyettesíteni.

Az érettségi pontok számításakor a közép szintű érettségi százalékos eredménye 0,67-es szorzóval kerül beszámításra, az emelt szintű érettségi viszont 1-es szorzóval. Tehát egy 100%-os közép szintű érettségi csak 67 pontot ér, és csak emelt szintű érettségivel lehet ennél több pontot elérni.

Ha az adott szakon az idegen nyelv választható érettségi pontot adó tárgy, akkor az idegen nyelvből tett közép- vagy emelt szintű érettségi eredménye számíthat érettségi pontnak. Maga a felsőfokú nyelvvizsga azonban ebben az esetben is intézményi pontot jelenthet, nem érettségi pontot.

Az emelt szintű nyelvi érettségi kettős előnye

Emelt szintű vizsgáért darabonként 50 pont jár, azonban csak akkor, ha az beletartozik az érettségi pont keretében kiválasztott tárgyakba, illetve eredménye legalább 40%. Az ELTE osztatlan tanárképzésében az emelt szintű érettségiért járó intézményi pont akkor kapható, ha az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgy, és ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják.

Az emelt szintű érettségi tehát kétféleképpen javíthatja a felvételi eredményt: egyrészt az érettségi pontok számításakor a teljes százalékos eredmény számít, másrészt az adott szabályok szerint intézményi pont is járhat érte.

Akkor is érdemes emelt szintű érettségit tennem, ha olyan képzésre jelentkezek, ahol nem kötelező? Igen, mert a legalább 45%-os emelt szintű érettségikért jár az 50 intézményi pont. Ezen kívül, ha érettségi pontot adó tárgyból tesz emelt szintű érettségit, az érettségi pontok számításakor is több pontot tud szerezni.

Felsőfokú nyelvvizsga és emelt szintű érettségi ugyanabból a nyelvből

Ha nyelvvizsgám és emelt szintű érettségim is van egy nyelvből, akkor mindkettőre jár az intézményi pont? Nem. Egy nyelvből csak egy jogcímen lehet intézményi pontot szerezni, így ebben az esetben az emelt szintű érettségire fog intézményi pontot kapni.

Az ELTE szabályai szerint amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és érettségi vizsga alapján is jogosult lenne intézményi pontra, akkor az intézményi pontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Ha egy nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem, akkor mindkettőre kaphatok intézményi pontot? Nem. Egy nyelvből csak egy jogcímen adható intézményi pont. Ebben az esetben a magasabb pontszámot eredményező nyelvvizsgára fog intézményi pontot kapni.

Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a nyelvből nem lehet korlátlanul összeadni a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi után járó pontokat. Mindig az adott intézmény szabálya és a kedvezőbb jogcím alapján történik a beszámítás.

Az idegen nyelvi emelt szintű érettségi nyelvvizsga-egyenértékűsége

Az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi bizonyos eredmény esetén nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat lehet, de ez nem azonos azzal, hogy a felsőfokú nyelvvizsga érettségi ponttá válik.

Egyszerűen: Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani".

Felsőfokú nyelvvizsga-egyenértékűség két tanítási nyelvű képzésben

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban az érettségi bizonyítvány felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű lehet, ha a vizsgázó teljesíti az előírt együttes feltételeket.

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány: 1) célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból (mindegy, milyen szinten) és 2) célnyelvből emelt szinten legalább 60%-ot kell elérni.

Ha minden vizsgarészt teljesített a vizsgázó, felsőfokú (C1) komplex típusú, ha a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket teljesítette a vizsgázó, felsőfokú (C1) szóbeli típusú, ha az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket teljesítette a vizsgázó, felsőfokú (C1) írásbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány.

Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.

Felsőfokú nyelvvizsga-egyenértékűség nemzetiségi nyelvű oktatásban

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban szintén lehetséges, hogy az érettségi bizonyítvány felsőfokú nyelvvizsgával legyen egyenértékű, ha a vizsgázó a szükséges vizsgákat nemzetiségi nyelven teljesíti.

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány: 1) nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból (mindegy, milyen szinten) és 2) nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak.

Nyelvvizsga beszámítása különböző képzéseken

Vannak olyan képzések, ahol nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ilyen az edző és a szakoktatói alapképzés, a művészet, művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.

Az osztatlan tanárképzések esetén azokon a szakokon, ahol a szakpár mindkét, vagy egyik felén gyakorlati vizsga van, intézményi pont nem szerezehető. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, intézményi pontok hozzáadása nélkül.

Azon osztatlan közismereti tanárképzés esetében, ahol legalább az egyik szakképzettségre történő felvétel feltétele gyakorlati vizsga teljesítése, a felvételi összpontszámot az intézményi pontok hozzáadása nélkül kell meghatározni.

Nyelvi követelmények és érettségi pontot adó tárgyak

Pszichológia alapképzésre jelentkezőknek az alábbi tárgyak közül kettőt kell választani: történelem vagy matematika vagy magyar nyelv és irodalom vagy biológia vagy idegen nyelv: spanyol nyelv; orosz nyelv; olasz nyelv; német nyelv; francia nyelv; angol nyelv és legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni.

Pszichológia alapképzés esetén mindkét érettségi pontot adó tárgy lehet nyelv. Olyan nyelvszakok esetén, ahol az egyik érettségi pontot adó tárgy kötelezően az adott nyelv, a másik érettségi pontot adó tárgy is lehet nyelv.

Újlatin nyelvek alapképzés esetében legalább közép szintű érettségi kell az adott nyelvből. Viszont abban az esetben, ha nem az érettségi eredményekből, hanem oklevél minősítésből számíttat pontot, legalább B1 szintű nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű dokumentum szükséges az adott nyelvből.

Anglisztika alapképzés esetében angolból emelt szintű érettségi kell. Viszont abban az esetben, ha nem az érettségi eredményekből, hanem oklevél minősítésből számíttat pontot, legalább B2 szintű nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű dokumentum szükséges angolból.

Germanisztika alapképzés esetében németből legalább közép szintű érettségi kell. Viszont abban az esetben, ha nem az érettségi eredményekből, hanem oklevél minősítésből számíttat pontot, legalább B1 szintű nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű dokumentum szükséges németből.

Szlavisztika alapképzés esetében nem szükséges előzetes nyelvtudás.

A felvételi pontszámítás két módszere

A felvételi pontszámítás kétféleképpen zajlik. Az első módszer szerint az első maximum 200 pont a tanulmányi pont, melyből legfeljebb 100 pont öt középiskolai tárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatainak összege szorozva kettővel.

További legfeljebb 100 pont az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményének átlaga. A következő maximum 200 pont az érettségi pont.

Az utolsó legfeljebb elérhető 100 pont a többletpontok kategóriája. A második módszer a köznyelvben „Duplázás” néven terjedt el. Nem véletlenül, hiszen lényege, hogy a tanulmányi pontok helyett az érettségi pontokat duplán számolják, így az ebben a kategóriában megszerezhető maximális pontszám 400-ra nő.

A többletpontok számítása ugyanolyan rendszer szerint történik, mint az első verziónál. Azt, hogy a két módszer közül melyik lesz a kedvezőbb, az online felvételi rendszer automatikusan ki fogja számolni, illetve a kedvezőbbet fogja választani a felvételi eljárás során.

A tanulmányi pontok és a nyelvi eredmények szerepe

A tanulmányi pontok célja a jelentkező középiskolában nyújtott teljesítményének értékelése. A tanulmányi pontok nem évülnek el: akkor is érvényesek maradnak, ha az érettségi bizonyítvány megszerzését követően nem tanul azonnal tovább, de javítani rajtuk a középiskola befejezése után már nem lehet - ellentétben az érettségi pontokkal.

A középiskolai eredményekből legfeljebb 100 pont szerezhető. Kötelező tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom.

Választott tantárgyként egy legalább két évig tanult tantárgy vehető figyelembe a felsőoktatási intézmény által az adott szakon meghatározott tantárgyak közül. A nyelvi osztályzatok ezért nemcsak az intézményi pontok miatt lehetnek fontosak, hanem a tanulmányi pontokat is befolyásolhatják.

Az érettségi vizsgaeredményekből szintén legfeljebb 100 pont számítható. Az érettségi vizsgaeredmények közül öt vizsgatárgy - a négy kötelező és a felsőoktatási intézmény által meghatározott vizsgatárgyak közül egy - legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni.

A dokumentumok igazolása és feltöltése

A nyelvtudásotok igazolására semmilyen dokumentumot nem kell feltöltenetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.

A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell. Van azonban néhány olyan vizsgaközpont, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyenek a Cambridge Assessment English, ha a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki, vagy a Goethe Institut, ha a nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek.

A pontozás során kizárólag a közhiteles adatbázisból érkező adatokat és az E-felvételi rendszerébe feltöltött egyéb dokumentumokat tudjuk figyelembe venni, és csak azok alapján tudunk pontot számolni.

Amennyiben a dokumentum nyelvvizsga, oklevél vagy érettségi bizonyítvány adatait megkapjuk közhiteles adatbázisból, tudunk érte pontot számolni. Ez esetben a dokumentum feltöltésére nincs is szükség.

Ha azonban a dokumentum adatai közhiteles adatbázisból nem kérdezhetők le és nincs a dokumentum feltöltve az E-felvételi rendszerébe, akkor nem tudunk érte pontot adni.

Fontos gyakorlati szabályok

• Felsőfokú nyelvvizsgából önmagában nem számolható érettségi pont.
• A felsőfokú komplex nyelvvizsga a megfelelő szabályok szerint intézményi pontot érhet.
• Idegen nyelvből az emelt szintű érettségi érettségi pontot is adhat, ha az adott szak elfogadja az adott nyelvet.
• Egy nyelvből csak egy jogcímen adható intézményi pont.
• Ha ugyanabból a nyelvből nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is járna pont, a kedvezőbb jogcímet veszik figyelembe.
• Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga eredményével nem szerezhető nyelvvizsga-bizonyítvány.
• Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi legalább 60%-os eredménye középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával lehet egyenértékű.
• Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi 40-59%-os eredménye alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával lehet egyenértékű.
• A nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi pontértéke, valamint a maximális intézményi pont az adott intézménytől és képzéstől függhet.
• A jelentkező számára kedvezőbb pontszámítási módszert az online felvételi rendszer automatikusan választja ki.

A felvételi pontszámításról és felvételi követelményekről részletes információk a Felvi.hu oldalon érhetők el, illetve az egyetemek oldalain.

tags: #felsofoku #nyelvvizsgabol #lehet #erettsegi #pontot #szamolni