A török feltételes mód neve Dilek-Şart kipi, a feltételes összetett igeidőé pedig Şart birleşik zamanı. A törökben a feltételes összetett igeidők közé tartozik többek között a folyamatos jelen idő feltételes alakja, a jövő idő feltételes alakja, a határozott múlt feltételes alakja és a széles jelen feltételes alakja.
A feltételes széles jelen idő török neve Geniş zamanın koşulu. Ennél az igeidőnél a széles jelen idő alakjához a feltételes mód -sa/-se eleme kapcsolódik, a személyragok pedig az úgynevezett egyes típusú személyragok szerint jelennek meg.
A török ige rendszerében elfoglalt helye
Az ige a török nyelvben is a cselekvést, történést vagy létezést kifejező szófaj, melynek van személye, módja, ideje és faja. A törökben nincs nyelvtani nem, így erre nem kell különös figyelmet fordítani.
A törökben kétféle személyrag-rendszer létezik, melyeket különböző igeidőkben vagy igemódokban kell használni. Ennél az igeidőnél az úgynevezett „egyes típusú személyragot” fogjuk használni.
A széles jelen idő szerepe
A széles jelen időt rendszeresen történő cselekvések és történések, például szokások kifejezésére használjuk. Állandó jelenségeket, például fizikai törvényeket, valamint frázisokat és történeteket is kifejezhetünk vele.
A széles jelen idő közeljövőben bekövetkező cselekvésekre és történésekre, például elhatározásokra és ígéretekre is utalhat. Olyan cselekvéseket és történéseket is kifejezhet, amelyek bekövetkeztét csak valószínűsítjük vagy reméljük.
A feltételes mód jele
A feltételes mód jelei: na, ne, ná, né. A törökben a magánhangzó-harmónia miatt a feltételes mód jele -sa vagy -se alakban jelenik meg.
A török nyelv agglutináló nyelv, vagyis a szavak jelentése sokszor toldalékok hozzáadásával bővül. A magyar nyelv is hasonló logikával működik több területen, ezért bizonyos török szerkezetek a magyar anyanyelvű tanulóknak meglepően logikusnak tűnhetnek.
A feltételes széles jelen idő felépítése
A feltételes széles jelen idő alakja a széles jelen idő jeléből és a feltételes mód jeléből épül fel, amelyhez a megfelelő személyrag kapcsolódik.
Képlet: igető + széles jelen idő jele + sa/se + személyrag
Az igetövet úgy kapjuk meg, hogy a főnévi igenévről levágjuk a mak/mek végződést. Például: gelmek → gel.
A széles jelen idő állító alakjának áttekintése
A feltételes alak megértéséhez először a széles jelen idő állító alakját kell felismerni. A kijelentő állító széles jelen idő képlete: igető + r + személyrag.
| Személy | Személyrag a széles jelen időben |
|---|---|
| E/1 | im |
| E/2 | sin |
| E/3 | - |
| T/1 | iz |
| T/2, ön(ök) | siniz |
| T/3 | lar |
A széles jelen idő jele magánhangzóra végződő igető után
Ha az igető magánhangzóra végződik, akkor -r jelet kap: uyu+r, oku+r, bekle+r, anla+r, yıka+r.
A széles jelen idő jele többszótagú igék után
Ha az igető többszótagú, akkor a széles idő jele négyalakú: ir/ır/ur/ür.
- Magas hangrendben: iyileş+ir, getir+ir, götür+ür.
- Mély hangrendben: anlat+ır, ısıt+ır, koştur+ur.
A széles jelen idő jele egyszótagú igék után
Ha az igető egyszótagú, akkor a széles idő jele kétalakú: ar/er.
- Magas hangrendben: kes+er, gir+er, sön+er, küs+er.
- Mély hangrendben: kalk+ar, sık+ar, koş+ar, tut+ar.
Egyszótagú kivételek
Tizenhárom kivétel van: ezek egyszótagú igék, mégis négyalakú jelet kapnak, vagyis az ir/ır/ur/ür jelet használják.
- almak
- bilmek
- bulmak
- durmak
- gelmek
- görmek
- kalmak
- olmak
- ölmek
- sanmak
- varmak
- vermek
- vurmak
Ügyeljünk a mássalhangzó-harmóniára: például git + er = gider, et + er = eder. Rengeteg ige kivétel, ezeket sok olvasással és gyakorlással lehet megtanulni.
Ügyeljünk a magánhangzó-harmóniára a széles jelen jelében és a személyragban is.
A feltételes széles jelen idő állító alakja
A feltételes széles jelen idő állító alakjában a széles jelen idő alakjához kapcsolódik a feltételes mód jele: -sa/-se. A személyragok az egyes típusú személyragok.
| Személy | Felépítés | Jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | gidersem | ha megyek / mennék |
| E/2 | gidersen | ha mész / mennél |
| E/3 | giderse | ha megy / menne |
| T/1 | gidersek | ha megyünk / mennénk |
| T/2, ön(ök) | giderseniz | ha mentek / mennétek |
| T/3 | giderlerse | ha mennek / mennének |
Az állító alak szerkezete a gitmek igével
A gitmek jelentése: menni. Az igető: git. A széles jelen idő alakja: gider-. Ehhez kapcsolódik a feltételes mód jele és a személyrag.
| Személy | Török alak | Magyar jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | gidersem | ha megyek / mennék |
| E/2 | gidersen | ha mész / mennél |
| E/3 | giderse | ha megy / menne |
| T/1 | gidersek | ha megyünk / mennénk |
| T/2, ön(ök) | giderseniz | ha mentek / mennétek |
| T/3 | giderlerse | ha mennek / mennének |
Az állító alak szerkezete az okumak igével
Az okumak jelentése: olvasni. Az igető: oku. A széles jelen idő alakja: okur-. Ehhez kapcsolódik a feltételes mód jele és a személyrag.
| Személy | Török alak | Magyar jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | okursam | ha olvasok / olvasnék |
| E/2 | okursan | ha olvasol / olvasnál |
| E/3 | okursa | ha olvas / olvasna |
| T/1 | okursak | ha olvasunk / olvasnánk |
| T/2, ön(ök) | okursanız | ha olvastok / olvasnátok |
| T/3 | okurlarsa | ha olvasnak / olvasnának |
A széles jelen idő tagadó alakja
A kijelentő tagadó széles jelen idő képlete: igető + mez + személyrag. A tagadó széles jelen idő jele a hangrendtől függően -maz/-mez.
| Személy | Tagadó személyrag |
|---|---|
| E/1 | m |
| E/2 | sin |
| E/3 | - |
| T/1 | iz |
| T/2, ön(ök) | siniz |
| T/3 | ler |
E/1 személyben a széles jelen idő jeléből, vagyis a maz/mez alakból kiesik a „z” hang, és a személyrag csak m lesz: git + mez + im = git+me+m.
T/1 személyben a széles jelen idő jeléből kiesik a „z” hang: git + mez + iz = git+me+yiz. A két magánhangzó közé „y” hang kerül.
A feltételes széles jelen idő tagadó alakja
A feltételes széles jelen idő tagadó alakjában a tagadó széles jelen idő alakjához kapcsolódik a feltételes mód jele: -sa/-se.
Képlet: igető + maz/mez + sa/se + személyrag
| Személy | Felépítés | Magyar jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | gitmesem | ha nem megyek / nem mennék |
| E/2 | gitmesen | ha nem mész / nem mennél |
| E/3 | gitmese | ha nem megy / nem menne |
| T/1 | gitmesek | ha nem megyünk / nem mennénk |
| T/2, ön(ök) | gitmeseniz | ha nem mentek / nem mennétek |
| T/3 | gitmezlerse | ha nem mennek / nem mennének |
A tagadó feltételes alakoknál különösen fontos megkülönböztetni az E/1 és T/1 alakját, mert ezekben a tagadó széles jelen idő jele rövidül.
A tagadó alak az okumak igével
Az okumak ige kijelentő tagadó széles jelen idejű alakjai: okumam, okumazsın, okumaz, okumayız, okumazsınız, okumazlar.
| Személy | Török alak | Magyar jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | okumasam | ha nem olvasok / nem olvasnék |
| E/2 | okumasan | ha nem olvasol / nem olvasnál |
| E/3 | okumasa | ha nem olvas / nem olvasna |
| T/1 | okumasak | ha nem olvasunk / nem olvasnánk |
| T/2, ön(ök) | okumasanız | ha nem olvastok / nem olvasnátok |
| T/3 | okumazlarsa | ha nem olvasnak / nem olvasnának |
A feltételes széles jelen idő kérdő alakjai
A kérdőszó a törökben különálló elemként jelenik meg, és magánhangzó-harmónia szerint változik: mı, mi, mu, mü. A kérdő partikula után kapcsolódik a személyrag.
Kérdő állító alak
A kérdő állító széles jelen idő képlete: igető + r + mi + személyrag. A feltételes széles jelen időben a feltételes mód jele is megjelenik a kérdő szerkezetben.
Képlet: széles jelen idő + sa/se + kérdő partikula + személyrag
| Személy | Török alak | Magyar jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | gider miysem? | ha mennék? |
| E/2 | gider misen? | ha mennél? |
| E/3 | gider mi? | ha menne? |
| T/1 | gider miysek? | ha mennénk? |
| T/2, ön(ök) | gider miseniz? | ha mennétek? |
| T/3 | giderler mi? | ha mennének? |
A kérdő állító alakoknál a kérdő partikula személy és hangrend szerint módosul. A széles jelen idő egyszerű kérdő alakjai például: gider miyim?, gider misin?, gider mi?, gider miyiz?, gider misiniz?, giderler mi?.
Kérdő tagadó alak
A kérdő tagadó széles jelen idő képlete: igető + mez + mi + személyrag. A feltételes széles jelen idő kérdő tagadó alakjában a tagadó széles jelen idő, a feltételes mód jele és a kérdő partikula kapcsolódik egymáshoz.
Képlet: tagadó széles jelen idő + sa/se + kérdő partikula + személyrag
| Személy | Török alak | Magyar jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | gitmesem mi? | ha nem mennék? |
| E/2 | gitmesen mi? | ha nem mennél? |
| E/3 | gitmese mi? | ha nem menne? |
| T/1 | gitmesek mi? | ha nem mennénk? |
| T/2, ön(ök) | gitmeseniz mi? | ha nem mennétek? |
| T/3 | gitmezler mi? | ha nem mennének? |
A rendelkezésre álló példákban a széles jelen idő tagadó kérdő alakjai a következők: gitmez miyim?, gitmez misin?, gitmez mi?, gitmez miyiz?, gitmez misiniz?, gitmezler mi?.
A hétköznapi és a hivatalos használat különbsége
A hétköznapi beszédben E/1 személyben leginkább az igető + me + m + mi formát használják. Például: gitmem mi?, almam mı?, yapmam mı?, vermem mi?.
Az irodalmi török szerint ez helytelen. Hivatalos helyeken, nyelvvizsgán és hasonló helyzetekben a helyes formát használjuk: gitmez miyim?, almaz mıyım?, yapmaz mıyım?, vermez miyim?.
Visszakérdezés és ellenkező értelmű válasz
Az állító és tagadó kérdő formákat gyakran használják visszakérdezéskor „hogyis” vagy „hogyne” értelemben.
- Sinemaya gelir misin?
- Gelmez miyim?
A Gelmez miyim? jelentése: „Már hogyne jönnék?”
- Sinemaya gelir misin?
- Gelir miyim?
A Gelir miyim? jelentése: „Már hogyis jönnék?”
Magánhangzó-harmónia és mássalhangzó-harmónia
A török nyelvtanban ügyelni kell a magánhangzó-harmóniára a széles jelen idő jelében, a feltételes mód jelében, a kérdő partikulában és a személyragban is.
A feltételes mód jele a hangrendnek megfelelően -sa vagy -se. A kérdő partikula négy alakban jelenhet meg: mı, mi, mu, mü.
A mássalhangzó-harmónia miatt egyes igék alakja eltérhet attól, amit a puszta toldalékolás alapján várnánk. Például: git + er = gider, et + er = eder.
A török és a magyar nyelv között több szerkezeti hasonlóság is megfigyelhető. Ilyen például a toldalékok fontos szerepe vagy az, hogy a birtoklást, viszonyokat és nyelvtani jelentéseket gyakran szóvégi elemekkel fejezik ki.
Személyek és személyragok
A világon a legtöbb nyelv úgy vonatkoztat személyekre igékkel, hogy az egyes- vagy többesszámú, illetve első, második vagy harmadik személyű. A törökben ez ugyanúgy van.
- Egyes szám - Tekil
- Első személy - birinci tekil kişi/şahıs
- Második személy - ikinci tekil kişi/şahıs
- Harmadik személy - üçüncü tekil kişi/şahıs
- Többes szám - Çoğul
- Első személy - birinci çoğul kişi/şahıs
- Második személy - ikinci çoğul kişi/şahıs
- Harmadik személy - üçüncü çoğul kişi/şahıs
A török személyes névmások: ben, sen, o, biz, siz, onlar. A személyes névmásokat gyakran el lehet hagyni, mert az igealak vagy a szövegkörnyezet sokszor egyértelművé teszi, kiről beszélünk.
A siz jelentheti azt, hogy „ti”, de udvarias megszólításként azt is, hogy „Ön”. Ez különösen hasznos hivatalosabb helyzetben, ügyintézésnél, étteremben, szállodában vagy üzleti kommunikációban.
A török igeidők és igemódok rendszere
A török nyelvben öt egyszerű igeidő létezik:
- Şimdiki zaman - folyamatos jelen idő
- Belirli/görülen geçmiş zaman - határozott vagy látott múlt idő
- Belirsiz/duyulan/öğrenilen geçmiş zaman - határozatlan, hallott vagy „pletyka” múlt idő
- Gelecek zaman - jövő idő
- Geniş zaman - széles jelen idő
A feltételes összetett igeidő török neve Şart birleşik zamanı. Ennek főbb alakjai a következők:
- Şimdiki zamanın koşulu - feltételes folyamatos jelen idő
- Gelecek zamanın koşulu - feltételes jövő idő
- Belirli geçmiş zamanın koşulu - feltételes határozott múlt
- Geniş zamanın koşulu - feltételes széles jelen idő
A törökben öt igemódot különböztetünk meg:
- Haber kipi - kijelentő mód
- Dilek-Şart kipi - feltételes mód
- Emir kipi - felszólító mód
- Gereklilik kipi - feltételes-felszólító mód
- İstek kipi - óhajtó mód
A török ábécé és a feltételes alakok írása
1928-ban Törökországban a korábbi, arab íráson alapuló oszmán-török írás helyett bevezették a latin betűs török ábécét. Az új ábécé olyan betűket is tartalmaz, amelyek kifejezetten a török hangok jelölésére szolgálnak, például ç, ş, ğ, ö, ü, ı.
A török írásrendszer alapja a latin ábécé, ezért az olvasás sokkal gyorsabban elsajátítható, mint egy teljesen új írásrendszer esetében. A feltételes széles jelen idő tanulásánál azonban fontos a különleges török betűk pontos olvasása és leírása.
Az aposztróf használata feltételes alakokban
Tulajdonnevek után aposztróffal választjuk el a feltételes mód toldalékát. Például: Ahmet'se.
Az aposztrófot más toldalékokkal is használjuk tulajdonnevek után: Macaristan'a, Pécs'te, İzmir'den, Harun'u, Türk'üz, Ayşe'nin, Türkiye’miz, Almanya'ydı, Galatasaray'mış, Ankara'dır, Leyla'yla.
Tulajdonnevek után aposztróf nélkül kötjük a többesszám jelet, az összetett szavakat és a képzőket: Macarlar, Boğaz Köprüsü, İstanbullu, Hristiyanlık, Türkçe, Atatürkçü, Ayşecik.
Tanulási szempontok
A feltételes széles jelen idő megtanulásakor először a főnévi igenevet, majd az igetövet és a széles jelen idő alakját érdemes felismerni. Ezután a feltételes mód -sa/-se jelét és a megfelelő személyragot kell hozzákapcsolni.
A szabályok megértése mellett fontos a rövid példák, a ragozási táblázatok, az olvasás és a gyakorlás. A török rendszer logikus és következetes, de a kivételeket sok olvasással és gyakorlással lehet megtanulni.
A török nyelvtan tanulásánál az infografikák különösen hasznosak, mert egyszerre mutatják meg a jelentést, a használati helyzetet és a példákat. A vizuális tanulás különösen jól működik kezdő szinten, amikor a cél az, hogy a tanuló gyorsan tudjon egyszerű mondatokat alkotni.
tags: #felteteles #mod #torok