Néhány játékötletet ajánlok nektek, amit szülőként és pedagógusként is használhatok. A gyerekek nagyon szeretik és cselekvésbe ágyazottan, játékosan sajátítják el az ismereteket. Érdemes beszereznetek zsebes dobókockákat, mert rengeteg lehetőséget rejt magában. A kocka zsebeibe témáknak megfelelően helyezhettek el képeket, szavakat, kérdéseket csak a fantáziátok szab határt a használatának. Bármilyen órán használható kooperatív munkához is szuper, itt már a gyerekek tölthetik meg tartalommal a zsebecskéket.
Guríts a kockával, aminek az oldalain hat darab kép van! A kigurított kép nevét válaszd ki az asztalon található kék szókártyák közül. Ha ezt ügyesen megteszed, a sárga szavak közül azokat keresd ki, ami ugyanazt jelenti, mint a kék szó.
Most képzeld el, hogy nyomozó vagy és kaptál egy titkos üzenetet. Egy rövid mesét fogok neked felolvasni. Nagyon figyelj! Ha meghallgattad, dobhatsz a kockával. Most te fogsz egy rövid mesét felolvasni. Figyelmesen olvass! Ezen a keréken kérdések vannak. Ebben a játékban tekergő leszel. A padlón szavakat látsz leragasztva, de nem tekereghetsz ám csak magadtól, mert a végén eltévedsz. A szavak erdejében segítek neked tájékozódni mondom merre és mennyit lépj. Ha odaérsz, felveheted a padlóról azt a szót, amire érkeztél. 7. Válaszd ki az asztalon található képek közül, amelyik ehhez a mondathoz illik. Szerinted ezt a mondatot szó szerint kell érteni? Vajon mikor mondjuk ezt?
A szavak erdejében még maradtak szavak. Ha ügyesen sorba rakod őket, még egy szólást kapsz. Egy nagyon aranyos mesét hoztam most neked. Olvasd el figyelmesen! Képzeld képek is vannak hozzá. Miután elolvastad a mesét az lesz a feladatod, hogy ezeket a képeket rakd sorba, ahogyan a mesében történtek az események. Minél több érzékszervet vonunk be a tanulás során, annál eredményesebb lesz a bevésődés. Történhet úgy a szöveg újraalkotása, hogy ők rajzolják meg a szereplőket és elbábozzák vagy dramatizálják a mesét. Lehet kooperatív munkában folytatni, új mesebefejezést írni vagy a szereplőkkel kapcsolatos minél több információt begyűjteni, közmondások, ismeretterjesztő szövegek, dalok.
Dobj a dobókockával! Minden oldalhoz az előbbi játékban olvasott meséhez tartozik egy kérdés. Ha pl. Mondatokat fogok neked mondani. Elhoztam neked az Ablak-Zsiráf gyermeklexikont. A juh másik neve:_______________ . A _______________ a legelőn legel, a _______________ őrzi őket. A juh kicsinyét _______________, hímjét _______________ nevezzük. Gyapjából, ami a juh _______________, szövet készül.
Az életkornak megfelelő gazdag szókincs hatással van az olvasási képességek (és kedv) alakulására és az idegen nyelv tanulásának hatékonyságára is. Vegyük sorba röviden, hogy hogyan. Ha a gyerek nincs birtokában az életkorának megfelelő mennyiségű szónak, nehezen dekódolja az olvasott szöveget, ami az olvasási kedv csökkenését eredményezi. Ez pedig a szókincse tovább bővülésének akadályává válik. Nyár van, a közös nyaralások ideje, amikor sokkal több időt töltünk együtt, mint a munkás, iskolába járós hétköznapokon. Az étkezések is többnyire közösen zajlanak, főleg, ha nem otthon vagyunk. Az alábbi ötletek lehetőségek, hogy a kaja kiérkezéséig hasznosan és élvezetesen töltsünk együtt időt, anélkül, hogy a telefonjainkba temetkeznénk. Hazai tudományos kutatások egyetértenek abban, hogy iskolás korra egy gyerek kb. 3000 szavas szókinccsel rendelkezik. Az iskolai nevelés feladata ezt bővíteni, kiegészíteni. „Az életkornak megfelelő szókincs és a lexikális előhívás adekvát működése a tanulási sikeresség alapfeltétele” (Neuberger Tilda: A szókincs alakulása a beszédfejlődésben). Abban is egyetértés van, hogy a szókincs fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a sok olvasás - és itt kerül homokszem a gépezetbe, mert a mai gyerekek kedvenc elfoglaltságai között nem a legnépszerűbb az olvasás. Játsszunk velük és a szavakkal, minél többet!
Szókígyó kisebbeknek, Mondatkígyó nagyobbaknak. A játék lényege, hogy kijelölünk egy hangot (pl. sz), és mindenki mond egy szót, ami ezzel a hanggal kezdődik. A Mondatkígyó már nagyobbaknak nagyon élvezetes. Alapszabály ugyanaz, csak a megállapodott hanggal kezdődhet a szó (kivételt lehet tenni a kötőszavakkal). Minél bonyolultabb, összetettebb mondat születik, annál inkább memóriafejlesztő, hiszen emlékeznünk kell a mondat elejére, a szavak sorrendjére. Kreatív feladat, mert történetet is mesélünk közben. A játék lényege, hogy egyszerre csak egy betű változhat. Nem kell feltétlenül kijelölni a végcélt, hogy hová kell eljutni. Játszható időre (ameddig a pincér kihozza a megrendelt ételeket, vagy amíg elnyaljuk a délutáni fagyit, stb.) - hány szóig jutunk el? Van úgy, hogy zsákutcába kerülünk, ahonnan nincs tovább… ilyenkor sem kell berekeszteni a futamot. A magyar nyelv árnyalt, gazdag és gyönyörű. Nem kell nyelvésznek lenni, hogy amatőr módon tanulmányozzuk például a jelentés átviteleket. Érdekes kísérlet olyan szavakat találni, amik például a sütés-főzés témakörébe tartozók, de más szövegkörnyezetbe kerülve a jelentésük is megváltozik. A tippek a gyakorlatban kipróbáltak, és kamaszoknál is működnek. Rendszeres nyaralásos elfoglaltság, ha épp nincs aktuális beszédtéma az étkezőasztalnál kéznél. Meglepően kreatívak tudnak lenni, mi felnőttként is sokat tanulunk a nyelvünkről - ezekkel a módszerekkel a mi szókincsünk is bővül, árnyalódik. Főleg, amikor megkapjuk, hogy ezt a kifejezést ne használd, mert ez olyan boomer-es.
Kell-e tanítani az AI használatot a gyerekeknek? Mit nyerünk vele, ha igen, és mire kell figyelembe venni? Hogyan érjük el, hogy a gondolkodásuk fejlesztésére, és ne annak kiváltására használják? Mikor és miért romlik egy korábban jól teljesítő gyermek tanulmányi eredménye? Vannak tipikus életkori szakaszok, amikor ez nagy valószínűséggel bekövetkezik a szülők nagy ijedtségére. Nagyon fontos szülői tipp, ha az otthoni tanulásban szokott segítséget kérni! A szülők többsége nem tudja, így elköveti, ami a gyerek kedvét szegi, önbizalmát rombolja. Alsóból felsőbe menet a gyerekek örülnek - mert még nem tudják, mi vár rájuk - , a szülők pedig aggódnak. Vajon hogy fogja venni a gyerek az akadályokat? Sikerorientált vagy kudarckerülő a tanulásban a gyerek?
A kudarckerülők még jobb képességek birtokában sem tudják ugyanazt az eredményt hozni, mint kevésbé jó képességű, de sikerorientált társaik. Az idővel való jó gazdálkodás nem szuperképesség, amivel születni kell. Azt meg lehet tanulni, és felnőtt korára az ember szerez ebben tapasztalatokat: kinek jobban, kinek kevésbé megy. Törvényszerű, hogy a gyerekeink is a maguk kárán, esetleg keserves tapasztalatokat követően jöjjenek rá az idővel való jó sáfárkodás módszereire, vagy mi szülők tehetünk ezért?
Önértékelés - Tippek szülőknek 2. Gyakorlati tippek, tanácsok szülőknek, hogyan kezdjenek hozzá egy otthoni önértékelés elkészítésének. Tanév végén fontos és aktuális. Önértékelés - mint személyiség építő módszer 1. Az önértékelés készítés fontosságáról már 8 éves kor felett. Miért fontos mentálhigiénés eszköz? Hogyan építi a személyiséget, erősíti a tudatosságot, növeli az önbecsülést? Tudd meg, hogyan tanul a leggyorsabban? Az önmagáról való gondolkodás képességének fejlesztése minél korábban, akár már ovis korban fontos a pozitív énkép és önbizalom kialakulásához. Minél korábban kezdjük támogatni ebben, annál hamarabb felismeri, hogy lehet és érdemes beszélni arról, amit csinál és ahogy megéli a helyzeteket. Szint: B1, B2 Idő: 10′ Előkészületek: a keresztrejtvények kinyomtatása
A „félkeresztrejtvény” nemcsak a szókincs gyakorlására szolgál, hanem tökéletes beszédkészségfejlesztő gyakorlat is. A tanulók páronként kapnak egy félig kitöltött keresztrejtvényt, amit nem szabad a párjuknak megmutatniuk. A táblára írjunk fel kifejezéseket, esetleg minta mondatokat segítségül. Pl. keresztben, lefelé, Mi a 16-os szó lefelé? stb. Szint: B1, B2 Idő: 10-15′
Előkészületek: kártyák kivágása A következő pár bejegyzésünk a „Bűnözők és rendőrök” témakörbe tartoznak majd, ehhez tartozik a most feltöltött első szókincsfejlesztő feladatlapunk is. Az indításhoz kattints a „Start” gombra! A hónap folyamán folyamatosan töltünk fel további online feladatsorokat. Szókincsfejlesztő feladatlap a nyár, nyaralás témakörben. "Idejében elindul? Miért nem mászik? Lehet, hogy túl korán ült fel?" - ezek közül pedig a beszéddel kapcsolatos izgalmak a leggyakoribbak. Mikor kezdi, mennyit beszél, elég szót ismer-e?
A beszédfejlődés már újszülött korban megkezdődik. Amikor a védőnő a kétéves státuszon megkérdezte, beszél-e már a kisfiam, emlékszem, visszakérdeztem, mit ért beszéd alatt? Ha azt, hogy értünk-e bármit is abból, amit mond, akkor nem, nem igazán. Ha azonban beszédnek számít a szüntelen, széles gesztusokkal és színes hanglejtésekkel kísért hadoválás, az ismétlődő hangsorok, melyekkel csemetém egyfolytában kifejezte magát, akkor viszont nagyon is. Úgy is mondhatnánk, hogy kevés dolgot tehetsz, ami nem fejleszti a gyerek szókincsét, hiszen a világot felfedező baba olyan akár a szivacs - minden új dolog, látvány, helyzet vagy tárgy felkelti az érdeklődésüket. Idővel azonban rájönnek, hogy több dologhoz férhetnek hozzá, ha azokra rámutatnak vagy meg is nevezik, hiszen anya rögtön megérti, mit szeretnének, és így még jobban kitárul a világ.
A nekik tetsző hangokat, szavakat utánozni kezdik, csak a saját szórakoztatásukra, később pedig már visszaadnak szavakat, rövid mondatokat és lassan alkalmassá válnak arra, hogy ne csak tárgyak, események neveit, hanem érzelmeiket is szavakba öntsék. Roppant fontos, hogy újszülöttkortól kommunikáljunk a gyermekkel, hiszen a nonverbális jeleket, a hanglejtést és a gyakran ismétlődő szavakat már ekkor is érzékeli, noha értelmüket még nem fogja fel. Beszéljünk hozzá, pelenkázáskor meséljük el, mi történik vele - egyes elméletek szerint az alapvető tiszteletre is megtanítjuk a gyermeket, ha nem cibáljuk le róla szó nélkül a ruhát.
Nézzünk a szemébe, amikor hozzá beszélünk - a szeme csillogásán látni fogjuk, hogy sikkantásaival, mosolyával, ennivaló grimaszaival valójában felel nekünk. Fontos, hogy sok beszédet halljon a gyermek, már babakorától kezdve. Beszélj hozzá, az apukájához, a többi családtaghoz, a kutyához. Látnia kell, hogy ti is beszélgettek a pároddal. Napjainkban nehéz elszakadni a mindenféle kütyüktől, számítógépen, telefonon lógunk állandóan. Régi megfigyelés, hogy a nagy családi bulikat követő napokban a kisgyerekek ugrásszerű fejlődés hullámokat produkálnak. Jöjjetek össze gyakran a családdal, unokatestvérekkel, játszótéri kispajtásokkal, főként ha akad közöttük hasonló korú, ám kicsit "beszédesebb" gyermek.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A gyermekek esetében a mesélés fontosságáról már annyi írás született, mely megtöltene egy nagyobb közkönyvtárat, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, milyen elengedhetetlen eszköz a gyermek testi-, lelki- és persze beszédfejlődése szempontjából. Fontos, hogy a mesélő te legyél (vagy apa, vagy a nagyi - a lényeg, hogy élő személy) és ne a DVD lejátszó vagy az okostelefon. A korosztálynak megfelelő mesék épp azzal a szókinccsel rendelkeznek, mely a kicsik figyelmét, érdeklődését fenn tudja tartani, és könnyen tanulhatók. Nézegessetek képes könyveket (a kép nélküli mesekönyvekre majd később térjetek át), hogy a szavakat társítani tudja a képekhez.
Játssz a hangoddal és az arcoddal! Amikor csemetéd elkezd szavakat használni, igyekezz odafigyelni rá, vedd észre az olyan "szavait" is, melyek még nem hasonlítanak a valódiakra. Ha pedig megnevez egy-egy dolgot, hozzátehetsz valamit. Ha például azt mondja: "cica", mikor megerősíted, használj egész mondatot: "igen, ott a cirmos cica!" Vagy: "apa dógoz" után mondd, "igen, Apa messze dolgozik".
Túllőni sem kell persze a célon, elég egy-egy szó hozzátenni az általa használt kifejezéshez. Amikor kettesben vagytok, nem csak akkor tudod tanítani gyermekedet, ha játszotok. Amikor főzöl, mosol vagy takarítasz, ha sétáltok, buszoztok, egyszóval bármikor beszélhetsz a kicsihez, már újszülött korban is - olyasmikről is, ami nem tűnik "gyerektémának". A legjobb módja annak, hogy ne érezd furán magad, amiért olyanhoz beszélsz, aki nem felel: kommentáld amit csinálsz, ami történik, amit láttok. "Ott egy autó, becsukódott a busz ajtaja…" Akár egyes szám harmadik személyben, ha úgy könnyebb, mintha mesélnél. "Anya most felteszi a vizet főni... nahát, felforrt, beletehetjük a tésztát... megkeverjük fakanállal...
Napi beszédgyakorlat: Keverékek a jobb artikulációért!
A gyerek beszédét sosem szabad direkt javítani. Ha végre kimond valamit, és azt mondod, nem, ez nem jó, elbátortalanítod - hiszen te a kiejtésre, ragozásra gondoltál, ő azonban nem fogja tudni, pontosan mi nem volt jó abban, hogy az imént megszólalt. Ezért inkább dicsérd meg, és ismételd meg helyesen, amint ő mondott. A gyerekek beszédtanulása az egyik legnagyobb szórású dolog, ha azt nézzük, mikor kezdenek hozzá a kicsik. Van, aki már egyéves korában mondatokban beszél, de olyan is akad, aki kétéves koráig semmi beszédként elkülöníthetőt nem produkál. Akármelyik csoportba is tartozik a te csemetéd, ne aggódj, hiszen teljesen normális mindkét eset.
Beszédben nincs olyan, hogy túl korán, és a későn érőknél is egyszer csak a "berobban a motor", amikor látszólag egyik napról a másikra kezdenek beszélni és indulnak el a kétoldalú kommunikáció útján. Az aktív szókincs számolása sok szülőben kelt bizonytalanságot, különösen akkor, amikor felmerül a két éves kor körüli 50 szavas elvárás. Itt megtanulhatod, mit érdemes szónak tekinteni, hogyan vezesd a gyermeked saját szólistáját, mit jelent valójában az 50 szó, és miért fontos időben segítséget kérni, ha a beszédfejlődés elakadni látszik.
Szónak számít minden olyan hangalak, szókezdemény, hangutánzó hang vagy gesztus, amelyet a gyermeked következetesen ugyanazzal a jelentéssel használ. Nem kell tökéletesen, felnőttesen kimondania egy szót ahhoz, hogy az bekerüljön az aktív szókincsébe. A kisgyermekkori beszédfejlődés nem úgy néz ki, hogy egyik napról a másikra hibátlanul megjelennek a felnőtt szavak. Sok gyermek saját, egyszerűsített hangalakkal indul. Tudj meg többet a kisgyermekkori beszédfejlődésről a Beszélgessünk! c. A beszédindítás gyakorlati módszereiről részletesen olvashatsz a Beszélgessünk!
A szó ereje nem a hibátlan kiejtésben van. Érdemes különbséget tenned az önállóan használt kommunikáció és az egyszeri utánzás között. Ugyanez igaz azokra a hangokra is, amelyeknek nincs állandó jelentésük. Nem kell azonban szigorú nyelvészeti szabályokat alkalmaznod. Nem az a kérdés, hogy egy szó tankönyvileg tökéletes-e. A legpontosabb módszer egy folyamatosan vezetett szólista. Ne egyetlen napon próbáld meg összeszámolni, amit hallasz, mert a kisgyermekek helyzettől, kedvtől és biztonságérzettől függően nagyon eltérően kommunikálnak. Nem kell leültetned a gyermekedet, és nem kell kérdésekkel bombáznod. Tarts a telefonodban vagy egy kis füzetben egyszerű listát. Valahányszor új szó jelenik meg, írd fel. Ha bizonytalan vagy benne, ne zárd ki rögtön. Ez a lista nem dolgozat, nem teljesítménylap és nem verseny. Azért hasznos, mert a hétköznapokban könnyű elsiklani az apró változások fölött. A lista akkor is fontos, ha szakemberhez fordulsz. A két éves kor körüli 50 szavas aktív szókincs egy olyan alsó határ, amely alatt már nagyon fontos segítséget kérni. Ez nem egy átlagérték és nem egy célvonal, amelyet minden gyermeknek pontosan ugyanakkor kell elérnie. A segítségkérés nem címkézés. Nem ítélet rólad, a gyermekedről vagy a családotokról. A fejlődés nem mindig látványos ugrásokban történik. Előfordulhat, hogy a gyermeked hosszabb ideig főként figyel, megért, gesztusokkal jelez, majd egyszerre sok új szó jelenik meg. Az aktív szókincs száma fontos támpont, de önmagában nem írja le teljesen a gyermeked kommunikációját. Azt is érdemes figyelned, hogyan kér, hogyan jelez, mennyire kezdeményez kapcsolatot, megérti-e a hétköznapi helyzeteket, és használja-e a szavait vagy jeleit valódi üzenetek közvetítésére. Két gyermeknek lehet azonos számú szava, mégis egészen más lehet a kommunikációjuk. Az egyik sokféle helyzetben használhatja a szavait, kérdezhet, mutathat, bevonhat a játékába. Éppen ezért az 50 szó nem arra való, hogy szorongást keltsen. Arra való, hogy legyen egy kapaszkodód. Ha a gyermeked két évesen jóval ez alatt van, az fontos információ. Ne hasonlítsd a gyermekedet más családok történeteihez. Nem látod mindenki hétköznapjait, nem tudod, milyen gyakran kommunikál a gyermekük otthon, és azt sem, milyen sajátos szavakat használnak. A szavak száma mellett azt figyeld, van-e kommunikációs szándék. A gyermeked keresi-e a tekintetedet, mutat-e, odahoz-e dolgokat, próbál-e kérni, tiltakozni vagy megosztani veled valamit. Amikor felírsz egy új szót, nézd meg azt is, mi történt közvetlenül előtte és utána. Rád nézett? Rámutatott valamire? Elvitt ahhoz, amit szeretne? Várta a válaszodat? Ezek nem apróságok. A szavak nem elszigetelt elemek, hanem kapcsolódási eszközök. Egy gyermek mondhat kevesebb szót, miközben nagyon aktívan próbál kommunikálni. Máskor a kimondott szavak száma magasabbnak tűnhet, de kevésbé kapcsolódnak valódi helyzethez. Nem kell minden pillanatot elemezned. Elég, ha kíváncsian figyelsz. Ha a gyermeked két éves kor körül még nem használ legalább 50 szót aktívan, kérj segítséget mielőbb. Ez a határ nem arra szolgál, hogy megijedj, hanem arra, hogy ne maradj egyedül a bizonytalansággal. A legfontosabb, hogy ne várj kizárólag arra, hogy a beszéd majd magától elindul. Vidd magaddal a szólistát és a megfigyeléseidet. Írd össze, milyen szavakat használ a gyermeked, milyen hangutánzó hangokat mond, milyen gesztusokkal kommunikál, és mely helyzetekben a legbeszédesebb. Ne várd meg, amíg a bizonytalanság teljesen felemészt. A segítségkérés nem túlreagálás. A beszédfejlődés követésének legjobb eszköze a rendszeres, nyomásmentes megfigyelés. Vezesd a szólistát, vedd észre az új kommunikációs próbálkozásokat, és időről időre nézd át, mi változott. Ne napi teljesítményt várj, hanem hosszabb távú mintázatokat keress. Jó, ha kijelölsz egy egyszerű ritmust. Például hetente egyszer átnézheted a feljegyzéseidet. Megjelent új szó? Egy korábbi szó többször előkerült? Új helyzetben is használta? Az ilyen apró megfigyelések sokkal többet adnak, mint az, ha minden este csak azt kérdezed magadtól: „Hány szót mondott ma?” A kommunikáció élő dolog. Az 50 szavas határ komoly kapaszkodó, de a gyermeked nem egy szám. Az aktív szókincs számolásakor a következetes jelentés és az önálló kommunikáció a legfontosabb. Nem szükséges a hibátlan kiejtés, és nem kell minden szónak felnőttes formában elhangzania. Igen, ha a sajátos vagy egyszerűsített hangalakot következetesen ugyanazzal a jelentéssel használja. Igen. A tudatosan és következetesen használt gesztusok fontos kommunikációs jelzések. Érdemes külön megjegyezned, de az aktív szókincsben főként azokat a szavakat számold, amelyeket a gyermeked magától is használ. Ez annak a jele, hogy fontos mielőbb segítséget kérned. Az 50 szó két éves kor körül alsó határ, nem átlagos célérték. Amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy a gyermek nem jól hall, érdemes elmenni fül-orr-gégészetre, ahol kiderülhetnek olyan háttérben húzódó, fájdalmat, panaszt nem okozó rendellenességek, melyek a hallás minőséget ronthatják. A vizsgálati időpontokra várakozva kihasználhatod az időt gyermeked beszédfejlődésének segítése érdekében, ehhez ötleteket talalsz Beszélgessünk c. A beszédindítás gyakorlati módszereiről részletesen olvashatsz a Beszélgessünk! Kezdd el még ma a szólistát, és ne csak a szépen kimondott szavakat írd fel. Figyeld meg a sajátos szóalakokat, a hangutánzó hangokat, a gesztusokat és azokat a helyzeteket, amikor a gyermeked kapcsolódni próbál hozzád. A tudatos megfigyelés nem nyomást helyez rád vagy a gyermekedre. Épp ellenkezőleg: segít észrevenni azt is, ami már működik, és időben lépni akkor, amikor támogatásra van szükség.
tags: #gyerek #szokincs #gyakorikerdesek