Egyre több szülő szeretné, ha gyermeke legalább egy idegen nyelvet megtanulna. A gyermek első éveiben a tapasztalás útján tanul! Az egészen pici csecsemő a kezét véletlenül emeli fel, és így meglátja, rácsodálkozik, milyen érdekes is az ő keze. Aztán már tudatosan emeli fel a kezét, mert látni szeretné azt. A kisgyermek számára minden izgalmas és érdekes. Minden nap egy újabb lehetőség, hogy minél többet tanuljon a világból, minél több információt gyűjtsön be és tároljon, amit később majd használni tud.
Játék és korai nyelvi fejlődés Minden egyes életkornak megvannak a jellemző játékai, amelyek épp úgy és épp abban a fázisban nyújtják a kisgyermek számára a fejlődés, tanulás lehetőségét, ahogy neki éppen szüksége van rá. Játék közben, mesehallgatás alatt bővíti ismereteit a világról, fejlődik gondolkodása, mozgása egyre kifinomultabb lesz. Ugyanakkor segíti abban, hogy jobban megértse élményeit, elfogadja érzelmeit, és a feszültségeket fel tudja dolgozni. Éppen ezért minél hamarabb kezdjük nyitogatni csemeténk fülét az új nyelvre, minél több játékos idegen nyelvi foglalkozáson vesz részt, annál nagyobb előnyt biztosítunk számára.
Természetesen az anyanyelv a legfontosabb nyelv a számunkra, de miért ne játszunk más nyelvekkel is már babaként vagy ovis korban? A korai ismerkedés egy másik nyelvvel jelentős fejlesztő szerepet tölt be és megalapozza a későbbi tudatos tanulást. Négyéves korára egy átlagos gyerek kétezer alapszót sajátít el erőfeszítés nélkül. Az anyanyelv elsajátítása mindenkinek természetes, és észrevétlenül megy végbe. Már az egészen kicsi gyermek számára is nagyon jó mulatság, hogy a vele szemben ülő néni vagy bácsi egy másik nyelven beszél, halandzsázik.
Amennyiben az oktató kedves, szimpatikus egyéniség, ért a gyermekek nyelvén, és meg tudja szerettetni magát a kisgyermekkel, a nyelvtanulás már nem is tanulás, hanem jó játék és szórakozás számára. A legszebb, hogy ez a játékosság az iskolásoknál, tinédzsereknél is tökéletesen működik. Amikor az egyébként fáradt, kissé nyűgös tini kicsit kedvetlenül kezdi a foglalkozást, de annyira belemerül, hogy észre sem veszi az idő múlását, és 45 perc múlva rácsodálkozik, hogy jé, már vége is van az órának? Hiszen még csak most kezdtük el! Mennyivel jobb és eredményesebb így a nyelvtanulás!
Mi motiválja a gyerekeket a nyelvtanulásban?
A tanulás alapja a motiváció, és a gyerekek fő motivációja a kommunikáció. A gyerekek nagyon szeretnek beszélni magukról. El akarják mesélni mi történt velük, mit éreznek, mit gondolnak. Így amikor eljátsszák az új nyelv használatához szükséges szavakat és a kifejezéseket, észre sem veszik, hogy egy idegen nyelvet sajátítanak el. A gyerekek nem azt csinálják, amit megtanultak, hanem épp ellenkezőleg, megtanulják azt, amit csinálnak.
Némely vélemény szerint a korai nyelvtanulás leterheli a gyermeket, és elveszi az időt a játszástól. Tapasztalataim szerint egy gyermeket nem lehet túlterhelni, ha a tevékenység a korosztályának megfelelő szinten zajlik. Amennyiben a foglakozás játékos, barátságos és a gyermek jól érzi magát, természetessé válik számára a nyelvi váltás. Csak a hasznára válhat.
A korai nyelvi nevelés céljai és a módszerek kapcsolata
A 21. században az élő idegen nyelvek ismeretének több szempontból is kulcsfontosságú szerepe van. A munkaerőpiac, az informatika egyre terjedő világa, az országok közötti szabad utazás lehetősége mind arra késztetik az embereket, hogy tanuljanak nyelveket. A szülők részéről - felismerve ennek fontosságát - egyre nagyobb igény mutatkozik a kisgyermekek idegen nyelvvel való megismertetésére, már óvodás kortól. Néhány pszichológus, pedagógus viszont ellenzi a korai nyelvoktatást, véleményük szerint ebben a korban játszani kell és nem idegen nyelvet tanulni. A MATE Neveléstudományi Intézetének munkatársai ebben a kérdéskörben vizsgálódtak. Bár a korai idegen nyelv elsajátításával kapcsolatos kutatási eredmények korántsem tekinthetők egységesnek szakmai berkekben, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa szerint, amikor a kicsik játék közben ismerkednek a célnyelvvel, az elsajátítás sikeres lesz, mert egyéni tapasztalaton, tevékenységen alapul a tanulás, a téma a gyerekek világához kapcsolódik. Ezt a nézetet vallja a MATE kutatásában megkérdezett szülők többsége is, ugyanis a válaszadók 53%-a gondolja úgy, hogy gyermeke számára már óvodáskorban szeretné biztosítani az idegennyelv-tanulás lehetőségét.
Érdekes adat, hogy a 3-6 éves életkorban idegen nyelvet tanuló gyerekek 65%-a óvodai keretek között veszi igénybe az idegennyelvi foglalkozást, míg 35%-a magán nyelviskolában, vagy egyénileg nyelvtanárnál tanul. A fenti kutatás alapján tehát egyértelműen látszik, hogy a gyerekek többsége az óvoda falain belül találkozik először idegen nyelvvel, éppen ezért egyáltalán nem mellékes, hogy a pedagógus milyen eszközöket használ az idegen nyelv tanítása során. A MATE szakértője szerint nagyon fontos, hogy az óvodai nyelvi foglalkozások célja az idegen nyelv megszerettetése legyen. Az idegennyelv-elsajátítása ebben az életszakaszban az általános fejlesztés részeként lehet eredményes, a kizárólagos nyelvi cél önmagában nem érvényesülhet.
„A korai idegennyelvi-programok szemlélete holisztikus, nem kizárólagosan az idegen nyelv tanulása áll a fókuszban, hanem a személyiség, a kognitív, emocionális és társas készségek fejlesztése.”
Mi történik az agyban a korai nyelvtanulás során?
Az agykutatás mai állása szerint az agy a pubertáskor végéig fejlődik. Eddigre alakul ki az a rendkívül finoman szőtt háló, ami a neuronok összekapcsolódása révén jön létre. Ennek a hálónak a strukturáltsága határozza meg elsődlegesen szellemi potenciálunkat. A pubertáskor után a tanulás elsősorban a meglévő szinapszisok működtetését jelenti, új idegi kapcsolódások ritkábban jönnek létre. Minél később szerzünk meg tehát egy bizonyos tudást, az annál nehezebben rögzül az emlékezetünkben. Ez annál is inkább indokolt, mivel kisgyermekkorban az idegen nyelv tanulása nagymértékben a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül.
Mivel ebben az életkorban az anyanyelv elsajátítása még nem zárult le véglegesen, a gyermek mindazt a könnyedséget és magától értetődőséget, amivel anyanyelvi kompetenciái fejlesztésén munkálkodik, átviszi az idegen nyelvre is. Később aztán, amikor az anyanyelvi oktatás keretében egyre tudatosabban foglalkozik a nyelvvel, ezt a tudatosságot felhasználja az idegen nyelv elsajátítására, ami viszont visszahat az anyanyelv elsajátításának folyamatára. Így a két nyelv, az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátítása állandó kölcsönhatásban, egymást gazdagítva történik.
Az OECD „Tanulás tudománya és az agykutatás” projektje is rámutat: minél korábban kezdi el valaki egy idegen nyelv tanulását, annál könnyebben képes elsajátítani az adott nyelv nyelvtanát. Az elsajátítás hatékonysága nem függ az életkortól, de a ráfordított energia kb. 13 éves kor után jelentősen megnövekszik. A nyelvtan elsajátítása során az első nyelv esetében a bal agyfélteke frontális területe lép működésbe, míg a második idegen nyelvnél mindkét agyfélteke aktivizálódik. Minél idősebb a nyelvet elsajátító egyén, annál nagyobb aktivitást mutat az agy a nyelvtan elsajátítása során.
Ellentmondó eredmények híján változatlanul fontos érv a korai kezdés mellett a fogékony szakasz létezése auditív területen is. Egy 1998-as kutatási beszámoló szerint a korai kezdés kimutathatóan jótékony hatással van a kiejtésre, az intonációra, a közlések hosszára és a kommunikációs stratégiák alkalmazására. Persze a sikeres nyelvelsajátításban a korai életszakaszban nagy szerepet játszanak a nyelvek és a nyelvtanulás iránti fogékonyság mellett más korosztályi jellemzők is, így például a kíváncsiság, a tudásszomj, a kommunikációs igény, az utánzási készség és képesség stb.
Ez a változás a multikulturális és multilingvális valóság fejleményeit is tükrözi, és gyakran a korai nyelvi felkészítés részeként kerül előtérbe. Minél előbb kezdi meg az iskola az idegen nyelvvel való találkozást, annál nagyobb esélye van annak, hogy hosszú távon pozitív beállítottság alakul ki a tanulókban az idegenséggel és a mássággal szemben. A tanulók kisiskolás korban lényegesen nyitottabbak, mint később, nem fenyegetést látnak benne, hanem olyasmit, ami felkelti az érdeklődésüket, kíváncsivá teszi őket. Ezek a tendenciák segítik a nyelvi készségek korai fejlesztését és az idegen nyelvek iránti pozitív attitűd kiépítését.
Hogyan érdemes felépíteni a korai nyelvoktatást?
A korai nyelvoktatás célja tehát messze nem az, hogy már kisgyermekkorban megtanítsuk azt, amit más esetben a felsőbb évfolyamokon tennénk. A korszerű idegennyelv-oktatásban nem a megtanulandó nyelvi / nyelvtani jelenségek köréből indulunk ki, hanem olyan témákat és a témákhoz olyan anyagokat választunk ki, melyek összhangban állnak a tanulók világról szerzett ismereteivel, tapasztalataival, érdeklődésével, kommunikatív szükségleteivel, és árnyaltan mutatják be a célnyelvi országokban élő emberek életét. Fontos, hogy a tanítás-tanulás folyamatát úgy alakítsuk ki, hogy a tanulók lehetőséget kapjanak egyszerű tartalmakon keresztül megtapasztalni a számukra releváns valóság komplexitását, és hogy a témakörök kiterjeszthetőek legyenek a tanulók érdeklődése szerint.
A korai nyelvoktatásban a hangsúly a beszédértés és a beszéd fejlesztésén van. A tanítás-tanulást úgy kell megtervezni, hogy a tanulók a nyelvet értelmes, logikusan egymásra épülő tevékenységek sorozata által sajátíthassák el, és hogy a megismert nyelvi elemeket egyre nagyobb mértékben spontán módon és rugalmasan tudják alkalmazni. A tanítás során fontos a vizuális észlelés, a hallás utáni megértés és a kreatív gyakorlás, amely a gyermekek természetes kíváncsiságát és kommunikációs igényét ki tudja elégíteni.
Az olvasás és az írás területén az idegen nyelv elsajátítása nem feltétlenül azonnal szükséges. Elegendő, ha a gyermekek utánzás révén sajátítják el az alapvető nyelvtani szerkezeteket, és megérzik, hogy az olvasás és az írás segíti őket a kommunikációban. A hibák természetes velejárói a tanulási folyamatnak, és a negatív következmények nélküli kísérletezés lehetőséget ad a fejlődésre. A teljesítmény mérését érdemes életkorhoz igazítani: a korai szakaszban nem szükséges osztályzatokkal értékelni, sokkal inkább a saját előrehaladást érdemes önmaguk mérlegelésével követni.
Gyakorlati és gyakorlatorientált megközelítés a családban
A korai nyelvtanítás egyik nagy erőssége a játékos megközelítés. A gyakorlati példák szerint a zenével, énekkel és mozgással támogatott nyelvi tevékenységek hatékonyabbak a gyermekek nyelvi emlékezetének aktiválásában és a kiejtés fejlesztésében. A zenének és a zenei élményeknek kimutatható összefüggése van a nyelvi készségek fejlődésével, és a korai zenei ingerleti lehetőségek felgyorsíthatják a nyelvtanulást, különösen a beszédértés és a szókincs területén. A zenés-táncos és beszédközpontú tevékenységek mellett fontos a tartalmi megközelítés is, amely során a gyermekek érdeklődéséhez igazított témákat dolgozunk fel, például ének, rejtvények vagy történetmesélés segítségével.
Az online és offline eszközök közül érdemes olyanokat választani, amelyek játékos formában és természetes környezetben kerülnek be az életükbe. A szülők feladata, hogy támogassák a gyermekeket hiteles forrásokkal és példamutatással: beszélgessenek angolul, hallgassanak gyerekdalokat vagy nézzenek velem barátságos, kifejező tartalmakat. A nyelvi környezet sokfélesége fokozza a nyelvi érzékenységet, és megkönnyíti az új nyelv elsajátítását.
Ha felkeltettük az olvasó érdeklődését
A korai nyelvoktatás fontos, de csak akkor, ha játékosan történik. A szakértők szerint a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a gyerekek játékos környezetben, felkészült pedagógusokkal és érdekes tartalmakkal találkoznak. A korai nyelvi fejlesztés célja a nyelvhez fűződő pozitív attitűd kialakítása és a nyelv megszerettetése, nem pedig a nyelvtan kritikus paradigmáinak batiztatása. A szülőknek és pedagógusoknak érdemes olyan módszereket keresni, amelyek összhangban vannak a gyermekek igényeivel és a bennük rejlő készségekkel, miközben a játékosságot és a kíváncsiságot megőrzik.
Végső soron a korai nyelvoktatás akkor lehet igazán eredményes, ha a gyermekek szívesen használják a nyelvet a valós kommunikációban, és ez a hozzáállás hosszú távon, életszerű és élvezetes módon kíséri őket a nyelvtanulás útján. A játék, a zene, a mesék és a közös élmények kombinációja adja a legerősebb motivációt, hiszen a nyelv a hétköznapi élet része, és a gyermekek így élik meg a nyelvtanulást természetes és örömteli tevékenységként.
tags: #gyerekek #korai #nyelvtanulasa