A hallás utáni szövegértés fejleszthető, de a fejlődéshez rendszeres, fokozatos és tudatos gyakorlásra van szükség. Nem érdemes rögtön a legnehezebb hanganyagokkal kezdeni: először olyan rövid és viszonylag könnyű szövegeket válassz, amelyek valamivel a saját tudásszinted alatt vannak.
A hallás utáni szövegértés nem pusztán azt jelenti, hogy a fülünk felismeri a kimondott szavakat. A megértést a kontextus, a vizuális támogatás, az előzetes tudás, a beszédhelyzet, a hangsúlyozás, a szókapcsolatok és a beszéd tempója egyaránt befolyásolja.
Miért nehéz a hallás utáni szövegértés?
Több embertől hallottam mostanában, hogy gondja van a hallás utáni szövegértéssel. Nem azzal, amikor valaki szépen, tisztán, lassabban beszél hozzájuk, hanem azzal, amikor tényleg pörögnek a szavak, mondatok, esetleg más is bele- beleszól a beszélgetésbe.
Hiszen a valós életben ritkán beszélgetünk valakivel úgy, hogy csak az ő és az én hangomat lehessen hallani. Az ember társaságban van, ahol a háttérben is megy a csevej, telefonálás közben sétálunk, az utcán autók mennek, a gyerekekhez vagy valaki máshoz is intézünk 1-1 szót.
A hallás utáni szövegértés messze nem csak hallás utáni szövegértést jelent. Hiszen nagyon ritka az, amikor tényleg csak a fülünkre hagyatkozunk. A filmek esetében kapunk képi támogatást, más emberekkel való beszélgetésnél ott a kontextus, a szövegkörnyezet, az előismereteink.
Gyakran tudjuk, milyen téma várható. Például az étteremben a pincér valószínűleg étlap és ételek kapcsán fog odajönni hozzánk. Podcastok esetében látjuk a címet.
Persze ha nyelvvizsgáról van szó, az más helyzet, ott tényleg csak a fülünk van, de legalább kevesebb a háttérzaj. Ettől függetlenül a mindennapi beszéd megértéséhez hozzá kell szoktatni a fülünket a gyorsabb tempóhoz, a természetes kiejtéshez és a zavaró körülményekhez is.
A hallott szöveg értelmezésének két folyamata
Először is felmerül a kérdés, hogy hogyan is értelmezzük valójában a hallottakat. A szakirodalom erre két fő megközelítést kínál.
Bottom-up processing: a hangoktól a jelentésig
Amennyiben a tanár minden előzetes „figyelmeztetés” nélkül megnyomja a „lejátszás” gombot, a diákok a nyelv egységeire támaszkodnak: a hallott hangokból szavakat alkotnak, a szavakból mondatokat, így jutnak el a hallott szöveg értelmezéséig.
Ezt nevezi az angolszász irodalom „bottom-up processing”-nek (lentről felfelé irányuló folyamatnak). Hosszú távon az is fejlesztheti a halláskészséget, ha felhívjuk a figyelmet az élőbeszéd sajátosságaira, a szóhatárokra és a természetes kiejtésre.
Top-down processing: előzetes tudás és kontextus
Az angolszász irodalomban „top down processing”-nek (felülről lefelé irányuló folyamatnak) nevezett modell szerint a diákok előzetes tudással rendelkeznek a világról, egy adott témáról, illetve általában véve a kommunikációs helyzetekről, ezt a tudást pedig aktívan használják a hallottak értelmezése során.
Így amennyiben annyit árulok el nekik, hogy a beszélgetés, amit hallani fognak, egy étteremben játszódik, a diákok öntudatlanul máris számos feltételezést fogalmaznak meg magukban: valószínűleg fültanúi lesznek annak, ahogy egy pincér felveszi a rendelést, a beszélgetés résztvevői nagy eséllyel magázódni fognak, ételek és italok nevei hangzanak majd el, stb.
A tényleges hallgatás során a diákok ellenőrzik, hogy a feltételezéseik helyesnek bizonyultak-e; szükség esetén módosítják azokat. A két modell nem egymást kizáró, valójában a két folyamat gyakran egyidejűleg játszódik le, nehéz bármelyik értelmezési módot „lekapcsolni”.
Hogyan használható a kontextus?
A „top-down processing” logikája segíthet abban, hogy az előzetes tudásra építve közelebb kerüljünk a hallottak megértéséhez. Érdemes lehet ráhangolódásképp olyan tevékenységgel indítani egy hallásértés fókuszú órát, amely felkelti a tanulók érdeklődését, mobilizálja az előzetes ismereteiket, esetleg megköveteli, hogy konkrét hipotéziseket fogalmazzanak meg azzal kapcsolatban, hogy mit fognak hallani.
Ez történhet például egy kapcsolódó kép segítségével, de akár néhány kapcsolódó kérdést is feltehetünk nekik, amelyekről párokban vagy kis csoportokban röviden beszélgethetnek. Ezen felül a hallottak értelmezését megkönnyíti, ha a hallott szöveg kulcsszavait előre megtanítjuk vagy átismételjük a diákokkal.
Ez történhet frontális módon, de akár játékos formában is, például szavak párosításával definíciókkal, „activity” feladattal, körülírással, rajzolással vagy mutogatással.
A fokozatosság és a rendszeresség jelentősége
Először is tisztázzunk valamit: a hallás utáni szövegértés fejleszthető! Itt sem kell a már sokszor emlegetett nyelvérzékkel rendelkezned, tudatosan, lépésről lépésre, folyamatosan fentebb ugorhatsz a hallásértés ranglétráján.
Éppen ezért ne vesd bele magad rögtön a legnehezebb magnós feladatokba, inkább kezdj egyszerűbb feladványokkal, ismerkedj meg az angol élőbeszéddel apránként. Hétről hétre megpróbálkozhatsz eggyel nehezebb iránnyal, hidd el segít a fokozatosság!
Tehát érdemes olyan kezdő, alapfokú, elementary, pre-intermediate szövegekkel kezdeni, amelyek valamivel a saját tudásszinted alatt vannak. Mivel könnyűek, sikerélményt adnak, a sikeres hallgatás és szövegértés pedig önbizalmat, bátorítást nyújt ahhoz, hogy nehezebb szövegeket is elkezdj hallgatni.
A hallás utáni értés fejlesztése mindennapos tevékenységgé válhat, ha a hallott anyagokat rendszeresen ismételjük. A rendszer kulcsszó nyelvtanulásban és bármi más tanulásában is.
Mit jelent ez most, ebben a témában? 20 napon keresztül minden reggel meghallgatsz egy TED előadást. A következő két hónapban (majdnem) minden nap megnézel egy részt X sorozatból.
Egy hónapon keresztül főzés közben mindig elindítasz egy podcastot vagy a RadioGardent. Egy hónapig minden este a kedvenc hangoskönyvedet hallgatod 20 pecig elalvás előtt.
Ahogy látod, ez egyik sem olyan dolog, ami rettentő megerőltető vagy rettentő unalmas. A befektetett energia és idő megtérül.
Ha van egy sorozat, amit nagyon szeretsz, nem nehéz leülni megnézni. Ugyanígy, ha van kedvenc témád, könnyen találhatsz odavágó TED előadásokat.
Tapasztalatból tudom, hogy ha rendszert viszel abba, hogy minden nap hallgatsz valamit idegen nyelven, akkor körülbelül 3-4 héten belül jön egy áttörés, amikor elkezd összeállni a kép, természetessé válik az idegen nyelv és egyre kevésbé kell megerőltetni magad ahhoz, hogy tényleg értsd, miről van szó.
Érdekes anyagokkal könnyebb kitartani
Az legeslegfontosabb ezen a területen mégis az, hogy a hallás utáni szövegértés szuperül fejleszthető. Kell hozzá idő, nem egyik napról a másikra történik hatalmas változás, de 2-3 hónap alatt már óriási előrelépést lehet tenni.
Az legjobb az az egészben, hogy ez az egyik legszórakoztatóbb része a nyelvtanulásnak. Ha úgymond rá kell erőszakolnod magadra, hogy ülj már le szövegértést fejleszteni, ott valami nagyon nem stimmel.
Gondolj bele, hogyan fejleszted ezt a területet? Podcastokat hallgatsz, sorozatokat nézel, rádiót hallgatsz, TED előadásokat nézel végig, hangoskönyvet hallgatsz….csupa olyan dolog, ami érdekes és jó!
A felsorolt dolgok mindegyike olyan, hogy kiválaszthatod a témát, az előadót, a sorozatot. Ráadásul a rádió mehet a háttérben is. Hangoskönyvet akár takarítás közben is lehet hallgatni.
Egy TED előadást össze lehet kapcsolni a reggeli kávéval. Annyi de annyi lehetőség van, ha az ember tényleg élni szeretne vele, akkor nem lehet akadály.
Ha találsz olyan szövegeket, amelyeknek a témája érdekel, akkor hallgass belőlük minél többet, még akkor is, ha kissé nehezebbek, mint, ami kényelmes lenne a számodra.
Ugyanis nem csak a siker a fontos, hanem az érdeklődés, a motiváció is. Ha tényleg érdekel, amit hallasz, ha nem csak a gyakorlás kedvéért hallgatod, hanem valóban tudni szeretnéd, mi hangzik el, akkor ez inspirál, motivál, érdekesebbé teszi a nyelvtanulást.
Kényszerből tanulni pedig nemcsak fárasztóbb, mint ha lelkesek vagyunk, de kevésbé hatékony is. Ha van lehetőséged anyanyelvű beszélőkkel társalogni, természetesen használd ki azt, de ha nincs, akkor is bőven találhatsz magadnak a gyakorláshoz anyagot.
Szókincs és szavak kontextusban
Persze, mindenki tudja már manapság, hogy szavakat nem elszigetelt egységekként tanulunk, hanem más szavakkal együtt, 3-4-5 szavas egységekben, attól függően, milyen szinten vagy az adott nyelvből.
Hallás utáni értés szempontjából ez azért fontos, mert a szavak, amikor mondatban hallod őket, összeolvadnak más szavakkal, nem mindig egyszerű megállapítani a szóhatárokat sem.
Egy-egy hang eltűnik, egy-egy hang kicsit átalakul, egy-egy szónak van hangsúlyos és hangsúlytalan ejtése. Fontos megszokni azt, hogyan hangzik az adott szó mondatban.
A szavak azonban csak építőkövek, és a szókincs hiányosságánál sokkal gyakrabban okoz problémát az, hogy ugyan többé-kevésbé ismeri valaki a szavakat, mégsem tudja „kihallani” őket a szövegből.
Ez gyakran előfordul olyankor, ha valaki nincs hozzászokva az angol beszéd hallgatásához, megzavarja az, hogy a magyartól eltérően nem mindig a szó elején van a hangsúly, és emiatt hiába hallja meg a hangokat, nem jól tagolja őket.
Ami például két szó, arról azt hiszi, hogy egy, vagy fordítva, ezért aztán nem is érti vagy félreérti a hallottakat.
Kiejtés, szóhatárok és kollokációk
Gyakran érdemes hangsúlyt fektetni az úgynevezett kollokációk tanulására is. Hiszen a kollokáció olyan szókapcsolatot jelent, amelynek a szavai általában együtt fordulnak elő.
Például azt mondjuk, hogy aktív szókincs, de azt nem mondjuk, hogy buzgólkodó, szorgos szókincs, pedig mind a buzgólkodó, mind a szorgos az aktív szinonimája.
Erre kiváló angol esetében a youglish.com, hiszen itt ha egy szót beírunk a keresőbe, azonnal YouTube videók sorát kapjuk, amelyek pont onnan indulnak el, hogy kristálytisztán érthesd a keresett szót.
Ráadásul feliratot is kapsz. Kapásból azt hallod, hogyan hangzik ez a szó, amikor nem egyedül van, hanem más szavak társaságában.
Háttérhallgatás és fókuszált gyakorlás
A tanulási folyamatban tanácsos bekapcsolni azt a fajta tanulást, ami a tudatalattit célozza, tehát mi ugyan nem figyelünk oda, de az agyunk azért hallgat.
A „háttérben megy a szöveg idegen nyelven” dolog pont ilyen. Ha takarítás, edzés, utazás alatt angol szöveget hallgatsz, nemcsak a szókincsedet fejleszted, hanem a hallás utáni szövegértésednek is jót teszel.
Ugyanakkor, ha tényleg fókuszáltan fejleszteni szeretnéd a hallás utáni szövegértésedet, akkor fókuszáltan erre irányuló tevékenységeket is kell csinálnod.
A háttérhallgatás elsősorban a nyelv hangzásának megszokásában, a gyakori fordulatok felismerésében és a rendszeres nyelvi találkozás kialakításában segít, a részletes megértéshez azonban célzott feladatokra is szükség van.
Három hatékony, fókuszált technika
1. Hallgatás és olvasás egyszerre
Azaz hallgatsz egy szöveget, és ezzel egy időben olvasod is azt. Az elején talán csak csendesen, a szemeddel követed.
Ez egy rendkívül kényelmes dolog. A picit kevésbé kényelmesebb az, amikor a beszélővel egyszerre hangosan olvasol.
Pont úgy, amikor egy nyelvórán megkér a tanár egy csoportot, hogy olvassanak egy-egy mondatot a beszélővel együtt, hangosan. Csakhogy csoportban az ember furán érzi magát, és nehéz ráhangolódni a szövegre.
Otthon viszont többször le lehet játszani a szöveget, meg lehet állítani mondatoknál és újra lejátszani egységeket. Olyan hangos szöveget választhatsz, ahol a beszélő hangja szimpatikus, azaz szívesen utánozod a kiejtését.
Szintén nagyot lendít a dolgon, ha fülhallgatóval hallgatod a szöveget, mert tisztábban hallod a beszélő hangját, jobban oda tudsz figyelni.
Szerintem annak a fontosságát, hogy a hallgatással egyszerre, egy időben olvassuk is a szöveget, nem lehet eléggé hangsúlyozni.
2. A nyomtatott szöveg jelölése ceruzával
Azért tettem idézőjelbe a firkálni szót, mert nem csak úgy össze-vissza firkálgatunk. Itt nagyon intenzíven hallgatunk, rövid szöveget, az olvasáshoz pedig kinyomtatott szöveget használunk, nem pusztán feliratot.
Többször is meghallgatunk egy szövegrészt. Hallgatás közben a ceruzával a kinyomtatott szöveget „kidíszítjük”.
Azaz nyilacskákkal jelöljük, hol ment felfelé, hol ment lefelé a hangsúly. Melyik része volt hangsúlyos a szónak? Melyik szótag vagy rész volt az, amit nem is hallottunk, mint például az angol comfortable szóban a második „o” betűt nem ejtjük?
Hol tartott a beszélő nagyobb szünetet? Melyik két szó olvadt egybe szinte? Mivel a ceruza is ott van a kezünkben és intenzíven használjuk, a figyelmünk is nehezebben kalandozik el.
Ilyenkor tudatosul az emberben, hogyan használják a beszélők a hangsúlyozást. Angol esetében nagyon gyakori, hogy az első szótagon annyira nincsen hangsúly, hogy szinte hallani sem lehet.
Magyar fülnek ez rettentő szokatlan, de gyakorlással hozzá lehet szokni. A ceruzával rajzolós gyakorlat ebben sokat segít.
Miután így kielemeztük a pár soros szöveget, valószínűleg egyre jobban fogjuk tudni együtt olvasni a beszélővel is.
Nem kell sietni, nem az a fontos, hogy minél több szöveget elemezzünk ki így, hanem az, hogy azt a pár soros szöveget, amivel foglalkozunk, alaposan megismerjük.
3. Hallás után írás
Ehhez a feladathoz is le kell ülni, tollal és papírral. Szintén rövid szöveggel vagy szövegrészlettel foglalkozunk.
A gyakorlat pont az, amit a cím alapján gondolsz. 4-5 szavanként, esetleg mondatonként megállítva a hallott szöveget leírod, amit hallottál.
Néhány mondat után pedig ellenőrzöd. Ilyenkor fény derül arra is, hol vannak hiányosságok a helyesírásodban.
Kicsit fárasztó a dolog persze, hiszen meg kell állítani a szöveget, nagyon oda kell figyelni. Cserébe rájössz, hol vannak problémák, mely szavakat nem értetted meg.
Pár alkalom után pedig sokat élesedik a füled. Arra is jó ez a „játék”, hogy az ember a kontextusból próbálja meg kitalálni, mi lehet a hiányzó szó.
Hogyan dolgozz fel egy rövid hanganyagot?
Fontos, hogy ha valamit nem értesz, azt meg tudd nézni egy szövegkönyvben, a szöveg írott változatában. De légy fegyelmezett, hallgasd meg a szöveget több alkalommal is, mielőtt feladod a próbálkozást, és megnézed a megoldást.
Ha megnézted az írott szöveget, és utánanéztél annak, amit írott változatban sem értesz meg azonnal, érdemes újra meghallgatni a hangfelvételt.
Ilyenkor rögzülhetnek jobban a szavak és a szerkezetek. Ekkor segíthet az, hogy már azt nyugtázhatod magadban, hogy „Ja, igen, itt azt mondták! Most már értem”.
Sőt érdemes néhány nap, néhány hét eltelte után visszatérni a szöveghez újra meghallgatva azt - a sikeres ismétlés ugyan nem olyan izgalmas, de hasznos és bátorító lehet.
Hallásértési feladatok felépítése
A tényleges hallgatás fázisához érve újabb dilemma, hogy a hanganyagot hányszor hallgassuk meg: egy lehetséges út, hogy legalább kétszer.
Ekkor első ízben az a cél, hogy a diákok egy globális, átfogó képet kapjanak a hallottakról, például ismerjék fel, hogy hány beszélőt tudnak megkülönböztetni, mi a beszélgetés témája, hol játszódik le a hallott jelenet.
Amennyiben audiovizuális tartalommal dolgozunk, a hallottak átfogó értelmezéséhez a képek is hozzáadhatnak. Ha például egy videót hang nélkül is megnézünk, könnyebben ráébredhetünk, hogyan szolgálják a képek az értelmezést.
Az első, átfogó értelmezést segítő hallgatás után rákérdezhetünk bizonyos információkra, apróbb részletekre, pontos adatokra, nevekre és számokra.
A nyitott és zárt végű kérdéseken túl számos más feladattípust választhatunk: igaz-hamis, feleletválasztós teszt, elemek párosítása, sorbarendezés stb., de akár megkérhetjük a diákokat arra is, hogy rajzoljanak le valamit.
A hanganyag lejátszása után lehetőségünk van arra, hogy célzottan foglalkozzunk a szövegben előforduló nyelvtannal és szókinccsel, illetve kreatív, komplexebb feladatokat is adhatunk a diákoknak.
Egy halláskészség fókuszú órába számos olyan tevékenység integrálható, amely nem csupán a receptív készségeket, hanem a produktív készségeket, vagyis a beszédkészséget és az íráskészséget is fejleszti.
„Koppants, ha hallod!”
A feladat célja, hogy a hallás utáni szövegértési feladatoknál gyakoroltassa a hallott szöveg tagolását. Kezdőtől haladóig alkalmazható, egyéni foglalkozásban vagy frontális munkában.
Célszerű a szöveg kulcsszavait előre megtanítani. Ez a lépés diszlexiás csoportokban különösen fontos.
A hallás utáni értés feladatoknál nagyon gyakoriak a nyitott kérdéses vagy igaz-hamis válaszos feladatok. A tanulók gyakran elvesznek a szövegben, ez a feladat segít növelni a koncentrációjukat.
A szöveg meghallgatása előtt átmegyünk a tanulókkal a kérdéseken, aláhúzzuk a kérdésekben található kulcsszavakat, szókapcsolatokat. Ha ezeket hallják, akkor valószínűleg annál a szövegrésznél tartunk, ahol a válasz van.
Az első hallgatáskor a tanulók nem írnak semmit, csak koppantanak, ha olyan rész jön, amire szerintük a kérdés vonatkozik. A tanár ekkor mindig megállítja a magnót, és megbeszéli a tanulókkal, hogy jó helyen járnak-e, és hogy nagyjából mit értettek meg a szövegből.
Második hallgatáskor kell csak a diákoknak jegyzetelni és leírni a válaszokat a kérdésekre. A feladatok közös ellenőrzése után következhet még egy hallgatás, hogy még egyszer le tudják a tanulók ellenőrizni, miért az adott válasz a helyes.
Koppantás helyett kitalálhatunk más gesztust is, például kézfeltartást; általános iskolások fel is állhatnak a székükről.
„Figyelj a szóra!”
A feladat célja a hallás utáni szövegértés, a figyelem és a koncentráció fejlesztése, valamint a szókincs ismétlése és gyakorlása. Nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozáson is jól használható.
Készítsünk egy szöveget, de akár már meglévő szöveggel is dolgozhatunk. Azokat a szavakat, amelyekkel a szövegből dolgozni szeretnénk, nagy betűmérettel írjuk vagy nyomtassuk egy lapra, és vágjuk szét.
Ezek lehetnek a tanulók számára új és/vagy nehezebb szavak, lehetnek ismert szavak is, amelyeket ismételni szeretnénk, ez egyéni döntés kérdése.
Készítsük el a szöveget nagy méretben egy csomagolópapíron úgy, hogy az előkészített szavak helyét a szövegtől eltérő színnel, üres kerettel jelezzük.
A tanár felolvassa a szöveget, a tanulóknál vannak a szövegből kiemelt szavak, melyeket akkor kell felmutatniuk, amikor meghallják.
Harmadik felolvasásra a csomagolópapírra írt szövegbe helyezzék el a szavakat. Az elkészített szöveget közösen ellenőrizzük úgy, hogy minden tanuló megkapja a teljes szöveget.
A feladat fejleszti a hallás utáni szövegértést, a figyelmet és a koncentrációt. Azoknak a tanulóknak, akiknek a hallás utáni szövegértés problémát jelent, frusztráció- és szorongáscsökkentő lehet az, hogy nézhetik azokat a szavakat, amelyeket ki kell hallaniuk a szövegből.
Az, hogy a szavakat a megfelelő időben kell felmutatniuk, majd a csomagolópapírra írt szövegbe el kell helyezniük, implicit módon fejleszti a szövegen belüli időbeli és térbeli tájékozódást.
A feladat integrálja az összes információfeldolgozási módot: a mozgás integrálása a feladatba a kinesztetikus tanulási stílusúaknak kedvez, a felmutatott szavak és a csomagolópapíros megoldás a vizuális, a felolvasott szöveg az auditív tanulási stílusúaknak.
Gyakorlás diszlexiás tanulóknál
A diszlexiások sokszor nehéznek találják a hallás utáni szövegértést. Ha olyan szöveget választunk, amelyhez hanganyagot is találunk, és nem tudjuk szabályozni a tempót, a második lejátszáskor állítsuk meg a magnót minden felmutatandó szónál.
A fokozatosság elvéből kiindulva kezdjünk rövidebb szövegekkel és kevesebb szóval, például 2 szóval tanulónként.
A szótanulást a feladat során megkönnyítettük azzal, ahogy a szavakat kezelték a tanulók a feladat során. A közös ellenőrzéskor a tanulók emeljék ki színnel, írják át vagy húzzák alá azokat a szavakat a saját szövegükben, amelyekkel foglalkoztak.
A párban vagy csoportban végzett munka differenciál, hiszen minden pár vagy csoport a saját tempójában haladhat. Ha nehézségi szintek szerint szeretnénk differenciálni, tudatosan osszuk ki a szavakat a tanulók között.
Zene, podcast, film és sorozat
Próbálj ki angol podcastokat, többféle témájú filmet, videót. Könnyedén hozzászokhatsz az akcentushoz, segít felismerni a korábban megtanult szavakat, szókapcsolatokat és közelebb érezheted magadhoz az angolt.
Mindened a zene? Imádod a külföldi számokat? Miközben kikapcsolsz, a szövegértésedet is fejlesztheted!
Figyelj a szövegekre, próbáld meg lefordítani a számokat zenehallgatás közben, szuper szórakoztató és agytornáztató feladat.
A filmek és sorozatok esetében a képi támogatás megkönnyíti a megértést, miközben fokozatosan hozzászoktat a természetesebb beszédtempóhoz, a rövidítésekhez, a megszakításokhoz és az eltérő kiejtésekhez.
Ismétlés, önellenőrzés és különböző akcentusok
A hallás utáni értés fejlesztése mindennapos tevékenységgé válhat, ha a hallott anyagokat rendszeresen ismételjük. A kontextus és a vizuális segédeszközök használata segíti a megértést.
A visszajelzések és önellenőrzés javítják a szövegértést. A különböző kiejtések és akcentusok megértése érdekében többféle anyagot érdemes hallgatni.
Fontos, hogy ne zavarjon meg, ha nem értesz mindent, és szokd meg azt, hogy ilyenkor is oda tudj figyelni a lényeges és könnyebben érthető részekre.
Érdemes hallgatni olyan szövegeket, beszélgetéseket is, amelyekhez nincs külön feladat, magának az értésnek a gyakorlásához, de a vizsgára való készülésnél fontosak a szöveghez kapcsolódó feladatok is.
Hallás utáni szövegértés nyelvvizsgán
A hallás utáni szövegértés mérése minden nyelvvizsgán szerepel. A vizsgákon különféle feladatokkal mérik az értést, léteznek egynyelvű és kétnyelvű vizsgafeladatok is.
Természetesen bármilyen feladat megoldása hasznos lehet, de a felkészülés vége felé közeledve, a „célegyenesbe fordulva”, érdemes tanulmányozni az adott vizsga mintafeladatait, és azokhoz hasonló feladatok megoldásával gyakorolni.
A hallás utáni értésnél azt is meg kell tanulnod, hogy hogyan tudsz egyszerre szöveget hallgatni és feladatot megoldani. Különben előfordulhat, hogy leragadsz egy kérdésnél, próbálod megtalálni vagy megfogalmazni a helyes választ, közben „elveszted a fonalat”, nem tudsz figyelni az elhangzó és szintén fontos részekre.
A vizsgaközpontok is tisztában vannak ezzel a nehézséggel, ezért úgy szerkesztik szövegeiket és feladataikat, hogy az elvárt, megértendő információk egyenletesen legyenek elszórva a szövegben.
Ezzel együtt fontos, hogy ha kiegészítendő kérdések szerepelnek a feladatban, akkor ne akard azokat rögtön teljesen megválaszolni a hallgatás közben.
Inkább csak gyors jegyzeteket készíts, jegyezd fel a kulcsszavakat, a fontos neveket, információkat, és amikor a szöveg meghallgatása után időt kapsz a kérdések megválaszolására, akkor térj vissza rájuk kiegészítve őket teljes válasszá.
A feleletválasztós vagy igaz-hamis jellegű feladatoknál könnyebb azonnal válaszolni, hiszen csak ki kell választani és megjelölni a helyes megoldást.
A jegyzetelés azonban itt is segíthet abban, hogy utána még egyszer alaposabban át tudd gondolni az alternatívákat, ki tudd választani a helyes megoldást - ez igaz a párosítást igénylő feladatokra is.
A kétnyelvű, magyar nyelven megfogalmazott válaszokat elváró feladatoknál is jegyzetelhetsz a hallgatás közben angolul, ráérsz lefordítani jegyzeteidet utána.
Fontos, hogy ha valamit nem értesz, ne ess pánikba, hanem igyekezz újra felvenni a megértés fonalát. Minden vizsgán kétszer, sőt van, ahol háromszor is meghallgathatod a szöveget.
Ha nem is értesz meg valamit az újabb meghallgatás után sem, a sikeres vizsgához általában elég a 60% körüli eredmény, tehát bőven belefér az is, hogy néhány információ kimarad a megoldásodból.
A kiegészítendő - akár angol, akár magyar nyelvű - kérdéseknél bátran írj oda minél többet, amennyit csak tudsz.
Tehát ha csak félig értesz, sejtesz valamit, következtetni tudsz csak rá, vagy logikusnak hangzik, és tippeled, írd le nyugodtan, nincs mit veszítened, viszont lesz rá esélyed, hogy bejön és kapsz rá pontot.
A vizsgán, főleg a felsőfok alatti szinteknél, nem kell attól tartanod, hogy túl gyorsan vagy furcsa dialektusban, kiejtéssel beszélnek majd a hangfelvételen.
Általában standard - akár brit, akár amerikai - kiejtést fogsz hallani, így a tankönyvekben és felkészítő anyagokban szereplő felvételekhez képest nem kell kellemetlen meglepetésekre számítanod.
Gyakorlati ellenőrzőlista
- Válassz rövid, érdekes és a tudásszintedhez igazodó hanganyagokat.
- Hallgasd meg ugyanazt a szöveget több alkalommal.
- Az első hallgatáskor törekedj globális megértésre.
- A következő hallgatások során figyelj a részletekre, a nevekre, a számokra és a kulcsszavakra.
- Használd a szöveg írott változatát önellenőrzésre.
- Tanuld a szavakat szókapcsolatokban és kontextusban.
- Figyeld meg a hangsúlyt, a szóhatárokat, a szüneteket és az összeolvadó szavakat.
- Olvasd és hallgasd egyszerre a szöveget.
- Jelöld ceruzával a hangsúlyozást, a szüneteket és a kiejtés sajátosságait.
- Írd le hallás után a rövid szövegrészleteket.
- Használd ki a holtidőt, de a háttérhallgatást egészítsd ki fókuszált feladatokkal.
- Hallgass különböző beszélőket, kiejtéseket, témákat és műfajokat.
- Ne ess pánikba, ha egy-egy részlet kimarad.
- Vizsgára készülve gyakorold az adott vizsga feladattípusait és a jegyzetelést.
Ez tényleg fontos, ugyanis sokunkkal előfordul, hogy reménytelen esetnek érezzük magunkat egy-egy nehezebb feladat, sikertelenebb próbálkozás után, vagy akkor, ha huzamosabb ideig kudarcokat élünk át a hallgatás során.
Van, akinek könnyebben, természetesebben megy a hallgatás, „jó füle” van hozzá, de ha elég szorgalmas vagy, és nem görcsölsz, hanem nyugodtan tanulsz, gyakorolsz, próbálkozol tovább, még akkor is sikerülni fog, ha antitalentumnak érzed magad.
tags: #hallas #utani #szovegertesjavitasa