Ha valaki nem tanulja középiskolában a japánt, hanem nyelviskolába jár, magánórákat vesz, vagy egyedül tanul japánul, de érettségizni szeretne belőle, akkor ehhez osztályozóvizsgát kell tenni.
Imádom a Discordot, amiért mindent vissza tudok rajta keresni. Ugyanis nem most volt az a 9. osztály, amikor az osztályozóvizsga bonyodalmaival szembesültem.
2020. január 6-án beszélgettem egy ismerősömmel, szó volt az érettségikről, és ő felvetette, hogy japánból van érettségi, úgyis tudok japánul, akkor miért ne csináljam meg, hiszen lehet, hogy jobban sikerül, mint az angol.
Kitöltöttem egy középszintű érettségit, talán egy hibám lett, elégedett voltam vele.
Így rögtön megnéztem egy emeltet is, és abban is csak egyet hibáztam. (Decemberben voltam N2-es vizsgán, az emelt érettségi pedig nagyjából N3-as szintű.) Ezzel pedig eldöntöttem, hogy emeltezni fogok.
Máshol lehet, hogy az igazgató felelős ezért. A levélben az állt, hogy februárban, áprilisban és augusztusban szerveznek osztályozóvizsgát (nem tudom, hogy azóta változott-e). Azt is írták, hogy legkorábban február 11-én tudok menni vizsgázni.
Ez szép és jó, de ekkor már február 5-e volt, és mondtam, hogy kizárt, hogy 6 nap alatt felkészüljek a vizsgára, áprilisban szeretnék menni. Természetesen ezzel nem volt semmi probléma, így nyugodtan tudtam készülni, tételeket kidolgozni.
(Egyébként arra felhívták a figyelmet, hogy ha valaki 12. A Babits honlapján szerepelnek a követelmények. A következő vizsga időpontja nem lett egy ideje frissítve, de a követelmények nem változtak azóta tudtommal. Itt szerepelnek a különböző nyelvtanok, kanjik, illetve a szóbelire a párbeszédek és a kifejtős feladat témái. Ezeket mindenképp érdemes kidolgozni előre. A tanárok nagyon aranyosak, nem kell félni tőlük a szóbelin.
Az írásbeli alapvetően a Minna no Nihongo tankönyvre épül, a feladatok nagyrészt úgy néznek ki, hogy be kell írni a zárójelbe a hiányzó ragozást vagy partikulát.
Egyszerre két évfolyamból lehet osztályozót tenni, ezért az volt a terv, hogy áprilisban meglesz a 9-10. osztály, augusztusban a 11-12. osztály, és ősszel el tudok menni érettségizni.
Ebből egy jött össze végül úgy, ahogy elterveztem. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy nem volt áprilisban osztályozóvizsga, hiszen 2020-at írunk.
Ez volt a 9-10. osztály, Google Formsban kellett kitöltenem a két tesztet (úgy hallottam, hogy élőben ezeken az évfolyamokon kell egy rövid szöveget is írni, úgyhogy erre készüljön, aki most megy majd), a szóbeli pedig Zoomon volt.
Ekkor használtam először Zoomot és sokat szerencsétlenkedtem azzal, hogy bekapcsoljam a hangot, ami kellemetlen volt, de a vizsga jól ment szerencsére.
A szituációs párbeszédek a vásárlás és az étterem voltak, kifejtősnek pedig a bemutatkozást és az iskolát „húztam”.
A 11-12. évfolyamok anyagából tényleg megszervezték augusztus 31-én a vizsgát, ezt már személyesen, csak maszkot kellett hordani.
Ezt a napot kimondottan élveztem, mert tudtam beszélgetni a többi vizsgázóval, nem úgy, mint online.
A szituációk a költözés és a magyarázatadás voltak (őszintén nem emlékszem, hogy az utóbbi mit takar, csak a jegyzőkönyvből puskáztam), a kifejtős témáim pedig a városom és a munka voltak.
Azért ez már kicsit nehezebb volt, mint a 9-10.-es vizsga, de szerencsére mind a négy évfolyam meglett ötösre.
Ősszel sajnos nem tudtam elmenni érettségizni, mert a jelentkezési procedúra közben kiderült, hogy legkorábban 10. osztály májusában lehet érettségit tenni, így csak ekkor tudtam nekifutni az emeltnek.
Ebből is volt egy kis kavarodás, mert az igazgatóhelyettes azt hitte, hogy középszinten szeretnék érettségizni, amihez továbbra is kell a vendégtanulói státusz, és ezt a Babitsban írtam volna.
Az emeltet viszont az Oktatási Hivatal szervezi, ők osztanak be, ennek már nincs köze a Babitshoz. Szóval utolsó pillanatban javítva lett a jelentkezés, és 2021 májusában leérettségiztem japánból.
Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok minden mellékletükkel (pl. hanganyag, képanyag, szövegek stb.) és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatókkal együtt szerzői művek, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartoznak.
Gyűjteményes műként szerzői jogi védelemben részesülnek, jogtulajdonosuk az Oktatási Hivatal. A szerzői művek felhasználásához a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges.
Az Szjt.-ben meghatározott szabad felhasználás körében és annak szabályai betartásával a jelen honlapon közzétett szerzői művek szabadon felhasználhatóakak.
2026. 2025. 2025. 2024. 2024. 2023. 2023. 2022. 2022. 2021. 2021. 2020. 2020. 2019. 2019. 2018. 2018. 2017. 2017. 2016. 2016. 2015. 2015. 2014. 2014. 2013. 2013. 2012. 2012. 2011. 2011. 2010. 2010. 2009. 2009. 2008. 2008. 2007. 2007. 2006. 2006. 2006. 2005. 2005. Az érettségin szükséges készségterületek fejlesztése folyik.
Szisztematikusan dolgozzuk fel az írásbelihez, valamint a szóbelihez megadott feladattípusokat.
Az írásbeli érettségi után pedig kifejezetten a szóbeli vizsgára fókuszálva beszéd centrikusan vesszük át a lehetséges szóbeli témákat.
Külön, csak a szóbeli vizsgára történő felkészítés is lehetséges. Évről-évre van momijis érettségiző diák, akiknek eredménye jellemzően 90% fölött van!
Amennyiben valaki gondolkozik az érettségi vizsgán japán nyelvből figyelmébe ajánljuk az alábbi linket (forrás: oktatas.hu), ahol hasznos információkat szerezhetnek a vizsgával kapcsolatban.
Ezen kívül vállalunk felkészítést csak osztályozó vizsgára is.
Az érettségi vizsgán való részvétel feltétele az osztályozó vizsga megléte, amit azoknak a diákoknak kell külön letennie, akiknek a saját iskolájukban nincs japán nyelvoktatás, de mégis szeretnének érettségit tenni.
Hány százaléktól van meg a kettes vagy épp az ötös? Mikor jár a pluszpont az emelt szintű érettségiért? Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szóbeli? Itt vannak a 2024-es pontszámítási szabályok az érettségin. Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?
Az alábbi két táblázatban a kötelező tantárgyakra közép- és emelt szinten adható maximális pontszámokat találjátok. Ha valamelyik választható tantárgy érdekel, az Oktatási Hivatal honlapján, a vizsgák leírásában nézhetitek meg az arra vonatkozó pontozási szabályokat.
A középszintű matek érettségin csak akkor kell szóbelire mennetek, ha az írásbelién nem értétek el a kettes határát, a 25 pontot, de legalább 12 pontot sikerült szereznetek - 12 pont alatt ugyanis biztosan megbuktatok. Emelt szinten viszont matekból is van szóbeli.
Középszintű vizsga
Írásbeli
Szóbeli
magyar nyelv és irodalom
nyelvi-műveltségi feladatsor: 40 pont
szövegalkotás: 60 pont
50 pont
matematikai rész I. rész: 30 pont
II. rész: 70
történelom
rövid feladatok: 45 pont
esszék: 45 pont
60 pont
idegen nyelv
olvasott szöveg értése: 33 pont
; nyelvhelyesség: 18 pont
hallott szöveg értése: 33 pont
íráskészség: 33 pont
33 pont
Emelt szintű vizsga
Írásbeli
Szóbel
magyar nyelv és irodalom
szövegértés: 40 pont
szövegalkotás: 60 pont
50 pont
matematikai rész I. rész: 51 pont
II. rész: 64 pont
35 pont
történelom
rövid feladatok: 44 pont
esszék: 46 pont
60 pont
idegen nyelv
olvasott szöveg értése: 30 pont
nyelvhelyesség: 30 pont
hallott szöveg értése: 30 pont
íráskészség: 30 pont
30 pont
Hogyan lesz ebből osztályzat? A középszintű matek kivételével - ahol, mint írtuk, jó esetben nem kell szóbeliznetek, így maximum 100 pontot szerezhettek - a maximálisan szerezhető pontszám 150, az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be. Ha a felvételin duplázni akartok, akkor ezekkel kell számolnotok, emelt szintű érettséginél pedig 45 százalék fölött jár a tantárgyanként 50 pluszpont.
A kettes alsó határa 25 százalék, amelyet úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbeli-n is legalább 12-12 százalékot szereztek - azaz hiába volt akár 30 százalékos az írásbeli, ha a szóbelin csak 11 százalékot szereztek, az nem elég a ketteshez.
Középszintű érettségi
80-100% Jeles (5)
60-79% Jó (4)
40-59% Közepes (3)
25-39% Elégséges (2)
0-24% Elégtelen (1)
Emelt szintű érettségi
60-100% Jeles (5)
47-59% Jó (4)
33-46% Közepes (3)
25-32% Elégséges (2)
0-24% Elégtelen (1)
Tetszett a cikk? A külföldi továbbtanulás gondolata kapcsán a legtöbben rögtön nyugat-Európára és Észak-Amerikára asszociálnak. De miért is ne lehetne az úticél Magyarországtól keletre? Mondjuk Japánba. A pontosságáról, izgalmas kultúrájáról és történelméről híres ország, kiemelkedően magas színvonalú felsőoktatási intézményekkel rendelkezik, így kalandvágyóknak tökéletes választás lehet.
A japán felsőoktatási rendszerben többségében a magyarhoz hasonló bolognai rendszerű egyetemek működnek (Ba/Bsc, Ma/Msc és Phd szintű képzések), de más jellegű, alacsonyabb szintű végzettséget adó intézmények is megtalálhatóak az országban.
Mi elsősorban az egyetemi képzésekre koncentrálunk.
Az alapképzés a legtöbb szakon 4 évig tart, a mesterképzések általában 2 évesek. Nagyon sok képzésen van teljesen angol nyelvű alapképzés.
Az oktatási rendszerük a jelenléti oktatásra épül, a diákok nagyon sok időt töltenek az egyetemen.
Az órák nagyobb része klasszikus előadás, kevesebb projekt jellegű foglalkozás van, de ez szakonként és egyetemenként változik.
Az órákról késni tilos, a japán kultúrában ezt nem tolerálják.
A felvételi rendszer nem központosított, minden egyetemre egyedi jelentkezést kell benyújtani.
Ennek megfelelően a jelentkezési feltételek és határidők is egyetemenként különbözőek, de általában legkésőbb 6 hónappal a képzés megkezdése előtt kell leadni a jelentkezést.
További jó hír, hogy nagyon sok ösztöndíj lehetőség van, nem ritka a 100%-os ösztöndíj sem.
A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a japán (és általában a külföldi) egyetemekre nem lehet elég korán elkezdeni készülni.
A szükséges igazolások beszerzése mellett a nyelvtudás és a 21. Az Engame Akadémia képzései 2010 óta több száz magyar diáknak segítettek a pályaorientációban és önismeretben és álmaik egyetemére való bekerülésben.
tags: #japan #emelt #erettsegi #iraskeszseg