Mindig is gondolkodtál azon, milyen lenne megtanulni japánul, de nem tudod hogyan vágj bele? Jó lenne érteni egy kicsit az animéket (egyszer majd felirat nélkül nézni?) Jártál már Japánban, vagy tervezed, és jó lenne jobban érteni őket, barátokat szerezni? A japán nyelvtanulás a legtöbb embernek hobbi, vagy inkább szerelem. A Masaka Klubban mi is így állunk hozzá a tanításhoz. Ismerd meg tanfolyamainkat!
Mi az a Masaka? - Ne mááár! Ha japán nyelvvel kezdesz foglalkozni, ne csodálkozz, ha a környezetedben gyakran váltasz ki hasonló reakciókat. Bár már nálunk is egyre népszerűbb nyelv és egyre több diák tanulja, azért még mindig szokatlan, meglepő lehet. Ez is azt mutatja, mennyire különleges élmény japánul tanulni!
Jelenleg két japán tanár dolgozik nálunk. Hiszünk benne, hogy fontos már a tanulás elején találkozni anyanyelvi beszélőkkel. Kipróbálni hogyan tudunk kommunikálni, valós és hatékony párbeszédeket folytatni azon a szinten ahol éppen tartunk. És igen, már az első kezdő csoport elvégzése után képes leszel rá! : )
Mi nem csak a tankönyvből tanulunk beszélni. Mivel nem vagyunk nagy iskola, van rá lehetőség, hogy mindenkire egyénenként is odafigyeljünk. Mindenkinek személyre szólóan javítunk házi feladatokat, segítünk a vizsgákra való készülésben. Nagy csoportokban nehezebb tanulni, és tanítani is. Ezért nálunk a Masakában átlagosan 4-6 fős kis csoportok vannak. Hogy mindenkire jusson idő.
Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy amikor eljöttök hozzánk, egy icipicit Japánban érezzétek magatokat. Ezt sugallja nálunk a berendezés, a tatami, a megannyi japán könyv, dísz, és játék. Ha gondolkozol rajta, hogy eljönnél hozzánk körülnézni mielőtt döntenél, írj vagy hívj, és legyél a vendégünk!
Mikor megalakult a Masaka, a legelső gondolat a közösségépítés volt. Szerettünk volna egy helyet, ahol a tanuláson túl a diákoknak lehetősége van megismerni egymást és Magyarországon élő japán embereket. Sokszor láttuk, tapasztaltuk, hogy azért nem mennek át az információk, azért vannak haladóknak is elemi hiányosságai, mert nincs ideje ülepedni a tanultaknak. Nincs idő, mert menni kell, haladni kell, nincs idő gyakorlásra. De hát a japán nyelv a legtöbbetek számára hobbi, azért jöttök hozzánk, hogy jól érezzétek magatokat, miközben tanultok. Legyen élmény a tanulás!
Diszlexia és japán nyelvi tanulás
A diszlexia egy nemzetközi jelenség, így a világ minden részén találkozhatunk olyan gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt, akik olvasási nehézségekkel küzdenek. Gyakran átlagos ezeknek a személyeknek az intelligenciahányadosa, de az sem ritka, hogy ez a szám átlagon felüli. Érzékszervi problémákkal nem rendelkeznek ezek a gyermekek, sokszor mégsem üti meg az iskolai teljesítményük az elvárt szintet.
A diszlexia elsősorban azokat sújtja, akiknek az anyanyelvéhez latin betűs ábécé és nem fonetikus írásmód társul. Az olvasni tanuló gyermeknek angol anyanyelven 40 fonémát kell elsajátítania, melyeket több mint 1100-féle írásmód jelöl. Az angol nyelvben azonos betűkombinációk lelhetőek fel különböző szavakban, melyeket máshogyan kell ejteni, ezzel is nehezítve a diszlexiában érintett személyek életét. A clove [klóv] és love [láv] szavak jól bemutatják ezt a jelenséget.
Több olyan szóval is találkozhatunk, melyeket hasonlóan írunk le, de máshogyan ejtünk ki. Sőt, a nyelv elsajátítása során sok-sok kivételt is meg kell tanulnunk. Ezzel szemben az olasz nyelvben kedvezőbb a helyzet, ugyanis a 25 betűt és azok kombinációit összesen 33 olasz fonéma jelöli. Így szinte a nyelv segít az elsajátítójának, ezért is lehet az, hogy ebben a dél-európai országban kevesebb a diszlexiás személyek száma.
Chris D. Frith angol kutató úgy véli, hogy a spanyol, a finn és a cseh úgynevezett „diszlexiabarát” nyelvek. Ezek az áttetsző (transparent) nyelvek közé sorolhatóak. Ezeknek az áttetsző nyelveknek az a lényege, hogy hiányzik belőlük az a hangzó-betűző komplexitás, ami más nyelvekben megjelenik. A kutatások arra mutattak rá, hogy nagyon kevés a diszlexiával élő személy azokban az országokban, ahol szimbólum alapú írásrendszer van érvényben. Ide sorolható például Kína és Japán is.
Utóbbi iskolarendszerében a diszlexia előfordulásának aránya annál alacsonyabb (1,4%, illetve 6,9%), hogy csak 2006-ban került sor a szűrés bevezetésére, melyet STRAW-I teszttel végeznek. Ennek az alacsony számnak az oka még nem teljesen tisztázott, de lehetséges, hogy a kedvező adatokért az a módszer a felelős, amivel a tanulók a nyelvet elsajátítják. A gyermekek a tanulási folyamat során következetesen ismétlik meg az egyes karakterekhez szükséges vonásokat, mindig az adott sorrendet követve, miközben hangosan ki is ejtik az adott szót. Ez az összetett folyamat segíti azt, hogy a finommotoros készségek rögzítsék az agyban a leírt és kimondott hangokat, illetve az azok között fellelhető összefüggéseket.
Sokáig úgy vélték a kutatók, hogy a diszlexia minden embernél nyelvtől függetlenül egy adott agyi területhez kötődik, annak ellenére, hogy az ábécé alapú és az írásjeles nyelvek mind-mind különböző akadályokat gördítenek a használóik elé. Az ábécés nyelveknél, ahol problémák merülhetnek fel a betűből hangzóvá alakításnál, a diszlexiás személyek agyának bal oldali halánték-falcsonti kérge csökkent aktivitást mutatott a vizsgálatok során. Ezzel szemben a kínai nyelv művelőinek abban vannak nehézségeik, hogy a közel 5000 különböző írásjel közül az adott írásjel ábráját annak kiejtéséhez és jelentéséhez kell helyesen társítaniuk. De Li Hai Tan, a Hongkongi Egyetem neurológusa arra mutatott rá kutatása során, hogy a kínai olvasók diszlexiájáért az agynak egy olyan része felel, amely az ábécé-alapú írást használó népekétől eltér.
MRI vizsgálat alá vetettek nyolc diszlexiával élő és nyolc nem diszlexiás gyermeket, akiknek nyelvi tesztek közben tanulmányozták az agyi aktivitásukat. A diszlexiás gyerekek rosszabbul teljesítettek a teszteken, de a bal oldali halánték-falcsonti kérge mindkét vizsgált csoportnak ugyanolyan aktivitást mutatott. A kutatók afelé kezdenek hajlani a gyűjtött adatok alapján, hogy a bonyolult helyesírással rendelkező nyelvek elsajátítása és olvasása még sokszor a nem diszlexiások számára is nehéz feladatnak bizonyul. Ez egy érv lehet azon kezdeményezés mellett, hogy a komplex helyesírási rendszereket egyszerűsítsék. Ilyen jellegű „beavatkozásra” volt már példa, ilyen volt az amerikai Webster-reform is. Ennek keretein belül az egyes szócsoportok helyesírását vették górcső alá, és egyszerűsítették azokat bizonyos szabályok alkalmazásával. Ennek az újításnak köszönhető pl. Kohlmann Ágnes (2015). Mortimore, T. (2008). Dyslexia and Learning Style : A Practitioner’s Handbook. Nagisa MORITOKI ŠKOF (2015). Webster, N. (2017). Webster’s Unabridged Dictionary 1913.
A diszlexia ismerős tanulási nehézségnek számít angol nyelvterületen: szinte mindenki ismer valakit, aki ettől, vagy éppen az írási nehézségektől, a diszgráfiától szenved. Az angol nyelvterületen élők körében széles körben elfogadott konszenzus, hogy a diszlexiának genetikai okai lehetnek - vagyis aki diszlexiás, az annak is született. Taeko Wydell, a Brunel University London professzora azonban máshogy látja. „Az angol írásrendszer igen szabálytalan. A nyomtatott szöveg felolvasása vagy a szavak írásmódja nem mindig következetes. Wydell példákkal is alátámasztotta a kijelentéseit. Az angolban a „mint”, a „lint” és a „hint” szavakat máshogy ejtik, mint a „pint”-et. Ugyanakkor az olyan szavak, mint a „through”, a „though” és a „tough” mind másként hangzanak, annak ellenére, hogy papírra vetve nagyon hasonlónak tűnnek. Wydell szerint más nyelvekben, például az olaszban, a spanyolban vagy a finnben nem találhatunk ilyen jellegű szabálytalanságokat, ezért ezeket az áttetsző (transparent) nyelvek közé sorolhatjuk.
Az áttetsző nyelveknél az egyes betűkombinációk mindig ugyanazt jelentik, és nagyon ritkák a kivételek. Diszlexiás? Wydell elméletét az is alátámasztja, hogy azokban az országokban, ahol szimbólumalapú írásrendszert használnak - például Japánban vagy Kínában -, még ennél is kevesebb a diszlexiás diák. Ebben a tanítási módszerek is közrejátszhatnak. Amikor a diákok megtanulják leírni a japán kandzsikat vagy kínai írásjeleket, következetesen megismétlik az egyes karakterek kirajzolásához szükséges vonások sorrendjét, és közben hangosan kimondják a leírt szót. A japán vagy kínai anyanyelvű diákoknak fogalmuk sem lehet róla, hogy diszlexiások - egészen addig, amíg el nem kezdenek angolul tanulni.
Wydell úgy látja hogy a diszlexia elsősorban azokat sújtja, akiknek az anyanyelvéhez latin betűs ábécé és nem fonetikus írásmód társul. A japán általános iskolákban a diszlexiások aránya 1,4, illetve 6,9 százalék - attól függően, hogy szótagírással (kana) vagy kandzsikkal írnak-e. Bár a tanév végén a kormány sikeresnek és eredményesnek ítélte a járvány miatt bevezetett távoktatást, a szülők közül sokan magukra maradtak, egy oktatási szakértő pedig egyenesen szörnyszülöttnek nevezte az új rendszert. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek és szüleiknek az esetek többségében az átlagosnál is nehezebb dolguk volt.
tags: #japan #nyelvoktatas #diszlexia