A szövegértési, tanulási képesség meghatározó összetevője a szókincs, ezért a gyerekek szókincsének a feltérképezése hozzásegít a tudatosan tervezhető tanítási, fejlesztői munkához. Az egyén szókincsének feltérképezésére irányuló módszerek megismerése azért fontos, mert általuk képet kaphatunk a gyermekek esetleges elmaradásairól, és célzott fejlesztéssel segíthetjük a szövegértési és a tanulási képességének a fejlődését.
Juhász Valéria és Radics Márta tanulmánya olyan vizsgálatokat és eljárásokat mutat be, amelyek egy-egy komplex nyelvi vizsgálóeljárás részei óvodás korban, iskolába lépéskor vagy kisiskolás korban. A tanulmány második felében szóolvasó készséget vizsgáló teszteket ismerhet meg az olvasó.
A szókincs szerepe a nyelvi és tanulási fejlődésben
A szókincs a szövegértés, az olvasáselsajátítás és a tanulás egyik meghatározó alapja. A gyermek akkor tudja pontosan értelmezni a hallott vagy olvasott szöveget, ha a benne szereplő szavak jelentését felismeri, a szavakat egymáshoz tudja kapcsolni, és az új információkat be tudja illeszteni korábbi tudásába.
A szókincs fejlettsége nem kizárólag a szavak számát jelenti. Fontos az is, hogy a gyermek mennyire érti a szavakat, milyen gyorsan tudja előhívni őket, képes-e megfelelően használni azokat, illetve felismeri-e a szavak közötti jelentésbeli kapcsolatokat.
A tanulmány egyik kiemelt témája a tankönyvi szakszavak szerepe. Az iskolai tanulás során a gyermekeknek nemcsak a mindennapi kommunikáció szavait kell megérteniük, hanem az egyes tantárgyak sajátos fogalmait és kifejezéseit is.
A szókincs felmérésének célja
A gyermek szókincsének vizsgálata lehetővé teszi a nyelvi fejlettség pontosabb megismerését. A felmérés során képet kaphatunk az esetleges elmaradásokról, és megalapozhatjuk a személyre szabott fejlesztési, terápiás vagy oktatási programokat.
A szókincsvizsgálatok eredményei hozzájárulhatnak a gyermek erősségeinek és hiányosságainak feltárásához. Ez különösen akkor jelentős, ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődésében, olvasástanulásában vagy szövegértésében nehézségek mutatkoznak.
A bemutatott eljárások egy része kötelező szűrővizsgálatok részét is képezi. A szűrés célja, hogy időben felismerhetővé váljanak azok a fejlődési eltérések, amelyek célzott segítség nélkül később az iskolai tanulásban is nehézséget okozhatnak.
Komplex nyelvi vizsgálóeljárások
A tanulmány második része olyan vizsgálatokat és eljárásokat ismertet, amelyek komplex nyelvi vizsgálóeljárások részeként alkalmazhatók. Ezek az eljárások különböző életkorokban segítik a gyermek nyelvi és kommunikációs fejlettségének megismerését.
Óvodáskor
Óvodáskorban a nyelvi vizsgálatok a beszédértés, a szókincs, a kifejezőképesség és a kommunikációs fejlődés feltérképezését szolgálják. Ebben az életkorban különösen fontos a fejlődésmenet nyomon követése, mert az iskola megkezdéséhez szükséges nyelvi alapok ekkor alakulnak.
A korai nyelvi fejlődés megismerésére szülői kikérdezésen alapuló eljárások is alkalmazhatók. A MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár, vagyis a KOFA, a korai nyelvi-kommunikációs fejlődés vizsgálatára szolgáló mérőeszköz.
Iskolába lépés
Iskolába lépéskor a nyelvi fejlettség felmérése annak megállapítását segíti, hogy a gyermek rendelkezik-e az írás-olvasás tanulásához szükséges nyelvi alapokkal. A szókincs mellett a beszédészlelés, a beszédmegértés, a nyelvi tudatosság és a kifejezőképesség is fontos vizsgálati terület.
Az iskolakezdéshez szükséges fejlettség felmérése során a gyermek nyelvi teljesítményét nem önmagában, hanem más képességterületekkel összefüggésben érdemes értelmezni. A komplex vizsgálat pontosabb képet adhat az iskolai tanulás várható feltételeiről.
Kisiskoláskor
Kisiskolás korban a szókincs vizsgálata egyre szorosabban kapcsolódik az olvasáshoz és a szövegértéshez. A gyermeknek ekkor már nemcsak a szavak felismerésére, hanem jelentésük értelmezésére és szövegbe illesztésére is képesnek kell lennie.
A szóolvasó készség fejlődésének vizsgálata különösen fontos, mert az olvasás technikai biztonsága és a szavak jelentésének felismerése egyaránt hatással van a szövegértésre. A szóolvasási nehézség akadályozhatja a tanulást akkor is, ha a gyermek általános értelmi képességei megfelelőek.
A szóolvasó készség vizsgálata
A tanulmány olyan teszteket is bemutat, amelyek a szóolvasó készséget vizsgálják. A szóolvasás során a gyermeknek fel kell ismernie az írott szót, hozzá kell férnie annak hangalakjához és jelentéséhez, majd a feladat követelményeinek megfelelően kell feldolgoznia.
A szóolvasó készség kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése azt vizsgálja, hogy a gyermek elérte-e az olvasás adott szintjéhez szükséges fejlettséget. A vizsgálat nem pusztán az olvasás sebességére irányul, hanem a felismerés és a jelentésfeldolgozás minőségére is.
A 2-4. osztályos gyermekek szóolvasás-megértésének vizsgálata a szófelismerés és a jelentés megértésének kapcsolatát állítja középpontba. A szóolvasás akkor támogatja hatékonyan a szövegértést, ha a gyermek az olvasott szó jelentését is hozzáférhetővé teszi.
Képes szóolvasás
Az Országos készség- és képességmérés képes szóolvasás feladata a szó és a hozzá kapcsolódó kép közötti megfelelést használja fel. Az ilyen feladatokban a gyermeknek az írott szó alapján kell azonosítania a megfelelő jelentést vagy képi tartalmat.
Szinonimaolvasás
Az Országos készség- és képességmérés szinonimaolvasás feladata a jelentésben rokon szavak felismerését vizsgálja. A szinonimák értelmezése fejlettebb jelentésfeldolgozást kíván, mert a gyermeknek nem azonos alakú, hanem hasonló jelentésű szavak között kell kapcsolatot teremtenie.
Szójelentés-olvasás
Az Országos készség- és képességmérés szójelentés-olvasás feladata közvetlenül a szavak jelentésének feldolgozására irányul. A feladat azt vizsgálja, hogy a gyermek képes-e az olvasott szóhoz a megfelelő jelentést kapcsolni.
| Vizsgálati terület | A vizsgálat fő célja |
|---|---|
| Képes szóolvasás | A szó és a kép közötti jelentéskapcsolat felismerése |
| Szinonimaolvasás | Jelentésben rokon szavak felismerése |
| Szójelentés-olvasás | Az olvasott szó jelentésének feldolgozása |
A nyelvi fejlettség vizsgálatának fontosabb területei
- Receptív nyelvi képességek: a gyermek által megértett szavak, mondatok és szövegek köre.
- Expresszív nyelvi képességek: a gyermek által önállóan használt szavak és nyelvi szerkezetek.
- Szókincs: a megértett és használt szavak mennyisége, minősége és hozzáférhetősége.
- Beszédészlelés: a beszédhangok és a beszédfolyamatok felismerése.
- Beszédmegértés: a hallott nyelvi közlések jelentésének feldolgozása.
- Szóolvasás: az írott szavak felismerése és jelentésük elérése.
- Szövegértés: a szöveg információinak, összefüggéseinek és jelentésének megértése.
A Kognitív Profil Teszt szerepe
A Kognitív Profil Teszt a gyermek különböző képességterületeinek feltérképezésére használható. A kognitív profil megismerése segíthet annak értelmezésében, hogy a szókincsben vagy az olvasásban tapasztalható teljesítmény milyen más képességekkel áll kapcsolatban.
A teszt letölthető feladatlapjai és interneten kitölthető feladatlapjai is elérhetők. Az eljárás alkalmazásakor a vizsgálati eredményeket a gyermek életkorával, fejlődési előzményeivel és aktuális környezetével összefüggésben kell értelmezni.
A GMP-diagnosztika és a beszédmegértés
A GMP-diagnosztika a beszédészlelés és a megértés folyamatának vizsgálatát, valamint a fejlesztési javaslatok megalapozását szolgálja. A beszédészlelés és a beszédmegértés a szókincs fejlődésének és a későbbi szövegértésnek is fontos feltétele.
Ha a gyermek a hallott beszédet pontatlanul észleli vagy nehezen érti meg, akkor az új szavak elsajátítása, a mondatok feldolgozása és az iskolai magyarázatok követése is akadályozott lehet. Ezért a szókincs vizsgálata gyakran csak a teljes nyelvi rendszer vizsgálatával együtt értelmezhető megfelelően.
A WISC-vizsgálatok kapcsolódó lehetőségei
A WISC gyermekintelligencia-teszt a kognitív képességek átfogó vizsgálatára szolgál. A teszt eredményei hozzájárulhatnak a gyermek általános képességprofiljának megismeréséhez, de a szókincs és a nyelvi teljesítmény értelmezéséhez önmagukban nem elegendők.
A WISC-IV gyermekintelligencia-teszt magyarországi standardizálása, technikai és értelmező kézikönyve, valamint tesztfelvételi és pontozási kézikönyve a vizsgálat szakszerű alkalmazásának fontos dokumentumai.
A szókincs és a tankönyvi nyelv
Az iskolai előrehaladáshoz a mindennapi szókincs mellett az egyes tantárgyak szókincsének elsajátítása is szükséges. A tankönyvekben használt szavak és szakszavak megértése közvetlenül befolyásolja, hogy a gyermek képes-e követni a tananyagot.
A tankönyvek szókészletének vizsgálata 99 általános iskolai tankönyv szókészletére vonatkozó kutatási beszámolóban is megjelent. A szakszavak megértésének hiánya akkor is nehezítheti a tanulást, ha a gyermek az olvasás technikai kivitelezésében megfelelően teljesít.
A szókincs fejlesztése ezért nem korlátozódhat a gyakori hétköznapi szavak tanítására. Az iskolai tanulásban azok a fogalmak és kifejezések is jelentősek, amelyek egy-egy tantárgy rendszerezett ismeretanyagának megértéséhez szükségesek.
A szókincs fejlesztésének lehetőségei
A célzott fejlesztésnek igazodnia kell a gyermek aktuális nyelvi szintjéhez, erősségeihez és nehézségeihez. A fejlesztés során fontos a szavak jelentésének tisztázása, a jelentéskapcsolatok kialakítása, az aktív használat és az ismételt előhívás.
A szókincs-aktivizáló és szókincsbővítő játékok a szövegértés-fejlesztés megsegítésére is alkalmazhatók. A játékos feladatok lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek változatos helyzetekben találkozzon a szavakkal, és fokozatosan egyre pontosabban használja őket.
A társasjátékok alkalmazásának lehetőségei a kommunikációs készségek fejlesztésében is jelentősek. A közös játék során a gyermekeknek szabályokat kell megérteniük, kérdéseket kell feltenniük, válaszokat kell adniuk, egymás közléseit kell követniük, és sok esetben új fogalmakat is használniuk kell.
Az anyanyelvi készséget, a nyelvi tudatosságot és egyéb, nem kognitív képességet vagy készséget fejlesztő társasjátékok tanórán is alkalmazhatók. A kooperatív és kompetitív társasjátékok a nem kognitív készségek fejlődését is szolgálhatják.
A szakemberek együttműködésének jelentősége
A gyermekek és fiatalok eredményes fejlesztésének alapja a különböző szakemberek együttműködése, hiszen az eltérő végzettségek és szemléletmódok integrálása segíti a gyermek képességeinek legteljesebb kibontakozását.
A gyermekek és fiatalok fejlődését nem célszerű egyetlen területre fókuszálva vizsgálni, például kizárólag a beszédre vagy a tanulási teljesítményre. A teljes személyiség és környezet figyelembevétele átfogóbb képet adhat a gyermek szükségleteiről.
A logopédiai, gyógypedagógiai, pedagógiai és pszichológiai szempontok összehangolása segíthet abban, hogy a vizsgálati eredményekből megfelelő fejlesztési célok szülessenek. A szókincsvizsgálat így nem elszigetelt mérés, hanem a gyermek nyelvi, kognitív és tanulási fejlődésének megértését támogató eszköz.
A tanulmány bibliográfiai adatai
Szerzők: Juhász Valéria és Radics Márta.
Cím: Hazánkban használt szókincsmérő eljárások II.
Folyóirat: Anyanyelv-pedagógia, 12. évfolyam, 2. szám.
Oldalak: 28-37.
Megjelenés: 2019.
Kulcsszavak: szókincs, szókincsvizsgáló eljárások, szókincsmérés, szövegértés, tanulási képesség, tankönyvi szakszavak.