A K5 Perc angol nyelvvizsga szóbeli része mindhárom fokon három feladatból áll: interjúból, képleírásból és szituációs szerepjátékból. A vizsga a kommunikációt helyezi középpontba, ezért nem a merev forgatókönyv követése vagy a hibátlan nyelvtan az egyetlen szempont.
Az írásbeli vizsga felépítése a választott szinttől függ: alapfokon két szövegértési feladat és egy rövid levél, középfokon angolról magyarra fordítás, fogalmazás és szövegértés, felsőfokon pedig ezek mellett egy magyar nyelvű szöveg angol nyelvű összefoglalása szerepel. A sikerhez a szóbeli és az írásbeli vizsgán is legalább 60%-os összpontszám szükséges, a részkészségeknél pedig legalább 40%-ot kell elérni.
A vizsga általános szemlélete
Erről a vizsgáról gyakran hallani azt, hogy milyen nehezek a feladatok és hogy mennyire szigorúak a vizsgáztatók. Ezzel a vélekedéssel szemben az látszik, hogy az utóbbi években ezeknek az előítéleteknek a lerombolására törekszenek, és arra, hogy minél inkább „vizsgázóbarát” legyen a vizsgájuk.
A régebbi tapasztalatokkal és az előítéletekkel szemben a kommunikációra és nem a nyelvtanra teszik a hangsúlyt. Azt mondják, hogy a nyelvhelyességnél sem kifejezetten a hibákra koncentrálnak, hanem a pozitívumokra, arra, amit sikerül jól elmondanod.
Szóbeli vizsga: három rész, három fok
A szóbeli vizsga mind a három fokon három részből áll. A beszélgetés első részében, az interjúban lehetőség van arra, hogy szabadon beszélhess magadról, a téged érintő, általad fontosnak tartott kérdésekről.
1. Interjú
Ezért érdemes jól felkészülni arra, hogy el tudj mondani érdekes dolgokat magadról, a munkádról, a tanulmányaidról, a hobbijaidról, stb. Az interjúban célszerű olyan témákról beszélni, amelyekről valóban vannak saját gondolataid és tapasztalataid.
2. Képleírás és önálló beszéd
A képnél is szabadon beszélhetsz az adott témán belül arról, hogy milyen gondolatokat, asszociációkat hozott fel benned a kép, ezért az adott fokra jellemző témákat is érdemes előre átgondolni, gyakorolni.
A felkészülés során nem feltétlenül egyetlen kép részletes leírását érdemes bemagolni, hanem az adott fokra jellemző témákhoz kapcsolódó szókincset és gondolatokat célszerű gyakorolni. Így könnyebb önállóan beszélni akkor is, ha a vizsgán másféle kép vagy eltérő szempont jelenik meg.
3. Szituációs szerepjáték
Végül, a szituációs szerepjátékban, a magyar nyelvű szituációs kártya alapján sem egy merev forgatókönyv szerinti beszélgetést, az utasítások fordítását várják el. Itt is lehetsz kezdeményező.
A szerepjátékban ezért a kommunikációs szándék megvalósítása fontosabb, mint az, hogy minden mondat előre megtanult formában hangozzon el. A feladat célja, hogy reagálj a helyzetre, kérdezz, válaszolj és kezdeményezz.
A szóbeli pontozás fő szempontjai
Az összpontszámból a kommunikáció teszi ki a beszélgetés során szerezhető pontok jelentős részét (50%-át), míg a szókincs és a nyelvhelyesség csak jóval kevesebbet (25-25%-ot).
| Szempont | Arány |
|---|---|
| Kommunikáció | 50% |
| Szókincs | 25% |
| Nyelvhelyesség | 25% |
Ez az arány azt mutatja, hogy a vizsgázónak nem kizárólag összetett nyelvtani szerkezetekkel kell bizonyítania a tudását. A folyamatos, érthető és célirányos kommunikáció a szóbeli teljesítmény meghatározó része.
Hallott szöveg értése
A hallott szöveg értésénél alap - és középfokon, kifejezetten kedvező, hogy a feladatlapot már a meghallgatás előtt át lehet olvasni, majd (alap- és középfokon) ezután háromszor lehet meghallgatni a szöveget, felsőfokon kétszer.
Magyar nyelvű kérdésekre kell válaszolni magyarul, ez egyeseknek előny, másoknak talán hátrány lehet, viszont a feladatot általában nem nehezítik logikai buktatók, lényegre törően, sokszor csak címszavakban is elég válaszolni.
A feladat megoldásakor hasznos lehet először áttekinteni a kérdéseket és megkeresni a kulcsszavakat. A többszöri meghallgatás lehetősége mellett nem szükséges minden szót megérteni, ha a kérdésekre adható lényeges információ felismerhető.
Írásbeli vizsga: szerkezet és célszemlélet
Alapfok
Az írásbeli vizsga alapfokon két szövegértés jellegű feladatból és egy rövid levél megírásából áll. Egyszerű felépítésű, mindössze 60 perces vizsga, amire viszonylag könnyen fel lehet készülni.
Az alapfokú feladatoknál a szövegek lényegének felismerése, a kérdések pontos értelmezése és az egyszerű, érthető írásbeli megfogalmazás kerül előtérbe. A rendelkezésre álló idő miatt érdemes a feladatok között tudatosan gazdálkodni.
Középfok
Középfokon angolról magyarra fordítás, fogalmazás és szövegértés szerepel. 2013 áprilisa óta nincsen magyarról angolra fordítás.
A rossz válaszokért, a híresztelésekkel ellentétben, nem vonnak le pontokat. A fordítási feladatoknál a mondatoknak, sőt a mondatokon belüli egységeknek is pontértékük van, ezek a pontok helyes fordítással megszerezhetők és összeadódnak, akárcsak a szövegértési feladatra adott válaszoknál, ahol szintén nem vonnak le pontokat, csak kipipálják a helyes megoldásokat.
Mivel a szövegeknek vannak könnyebb részei is, a sikeres vizsgához szükséges 60% megszerzéséhez egyáltalán nem kell tökéletes megoldást készíteni. Nem kell tehát annyira félni a fordítástól sem, viszont mindenképpen ajánlatos ezt a készséget is gyakorolni, mielőtt jelentkezel a vizsgára.
Sokak számára ez hátránynak számít, mivel az iskolában vagy a tanfolyamon egyáltalán nem foglalkoznak fordítással. A fordítás gyakorlása azért fontos, mert a vizsgázónak nemcsak az egyes szavak jelentését, hanem a mondatok és mondaton belüli egységek kapcsolatát is fel kell ismernie.
Felsőfok
A felsőfok hasonló a középfokhoz, de egy feladattal hosszabb, amelyben egy magyar nyelvű szöveget (általában újságcikket) kell angolul összefoglalni, irányítási szempontok segítségével.
Az összefoglalásnál nem a magyar szöveg mondatról mondatra történő lefordítása a cél, hanem a lényeges tartalmi elemek angol nyelvű, összefüggő bemutatása. Az irányítási szempontok segítenek abban, hogy a vizsgázó a megfelelő információkra térjen ki.
A sikeres vizsga feltételei
A sikeres vizsgához a szóbelin és az írásbelin is elegendő, hogy az összpontszám elérje a 60%-ot. Emellett a részkészségeknél - a hallás utáni értésnél, a fogalmazásnál, a szövegértésnél illetve a közvetítési/fordítási feladatoknál - el kell érni legalább 40%-ot.
| Követelmény | Szükséges eredmény |
|---|---|
| Szóbeli összpontszám | Legalább 60% |
| Írásbeli összpontszám | Legalább 60% |
| Részkészségek | Legalább 40% |
A minimumok miatt nem elegendő kizárólag egyetlen feladattípusra készülni. A hallás utáni értést, a fogalmazást, a szövegértést és a közvetítési vagy fordítási feladatokat külön-külön is gyakorolni kell.
Fordítás és közvetítés gyakorlása
A fordítási feladatoknál a részpontszámok miatt nem feltétlenül szükséges minden mondatot tökéletesen megoldani. A helyesen visszaadott mondatok és mondaton belüli egységek pontjai összeadódnak, ezért a részleges siker is hozzájárulhat a szükséges eredményhez.
A gyakorlás során érdemes figyelni arra, hogy egy angol mondatot ne automatikusan szóról szóra fordíts, hanem először az egész mondat jelentését értsd meg. Ezután lehet a mondaton belüli egységeket magyarul természetesen és pontosan megfogalmazni.
A feladatok között az alábbi részlet is a fordítási készség gyakorlására alkalmas:
Archaeologists have been puzzled about why people started skating since discovering primitive skates with bone blades dating back from 3,000BC in Scandinavia and parts of northern Europe. "In central and northern Europe 5,000 years ago people struggled to survive the severe winter conditions and it seems unlikely that ice skating developed as a hobby," said one of the researchers.
Fogalmazás és íráskészség
Amikor az angol nyelvvizsga feladatok közül az íráskészséghez jutunk, sokszor felmerül a kérdés, hogy van-e valamilyen levélminta, amit használni tudnánk. Bár fontosnak tartom, hogy az adott nyelven mindenkinek legyenek meg a szófordulatai, a minták használatát kevésbé tartom szerencsésnek.
Az íráskészség fejlesztésénél fontos, hogy a vizsgázó ne egyetlen betanult szöveget próbáljon minden témára ráilleszteni. A feladat szempontjait kell követni, a szöveget logikusan felépíteni, és olyan nyelvi eszközöket használni, amelyeknek a jelentését és alkalmazását valóban ismered.
Nyelvtani szerkezetek tudatos használata
Használj taktikus módon nehezebb nyelvtani szerkezeteket (pl.: past perfect, passzív, feltételes mód). Itt ne az legyen a fontos, hogy tudsz egy mondatot, hanem tudod a formulát.
Például tudod, hogy egy jelen idejű feltételes mondat képlete így néz ki: IF + PAST SIMPLE | WOULD + INFINITIVE
Vagyis: If I had more time, I would learn another language.
Főnevesítés
Főnevesíts. Szemelj ki néhány igét, amit átírsz a főnév alakjába.
Pl.: The government decided to close down the factory. -> The government’s decision led to the closure of the factory.
Kapcsolóelemek
Használj linking word-öket. Pl.: especially without a doubt furthermore besides in addition to this nevertheless whereas first and foremost last but not least
A kapcsolóelemek segítségével a fogalmazás követhetőbbé válik, és világosabb kapcsolat teremthető az egyes gondolatok között. Ezeket azonban csak akkor érdemes használni, ha valóban illenek a mondatok közötti logikai viszonyhoz.
Szókincs és témakörök
Az angol nyelvvizsga tételek használatát is kerülni szoktam. Nem teljes kerülés ez, helyette inkább alternatív megoldásokat ajánlok.
Ahelyett, hogy betanulnál 50 szót a környezetváltozással kapcsolatban, nézdd meg a Deutsche Welle angol Youtube csatornáját, keress egy dokumentumfilmet a témában, és írj ki belőle 10-20 szót, majd írj róla fogalmazást.
A kutatók szerint a sikerhez fontos a gyakorlat és a tudatos felkészülés, amely magában foglalhatja a hallás utáni értés, a szókincs és a nyelvhelyesség fejlesztését is.
A témakörök feldolgozásakor célszerű a szavakat mondatokban és rövid szövegekben gyakorolni. Így a vizsgázó nemcsak elszigetelt szavakat tanul meg, hanem azt is, hogyan használhatók ezek a szóbeli és írásbeli feladatokban.
Felkészülés és gyakorlati tippek
A kutatók szerint a sikerhez fontos a gyakorlat és a tudatos felkészülés, amely magában foglalhatja a hallás utáni értés, a szókincs és a nyelvhelyesség fejlesztését is.
A felkészülés során érdemes mindhárom szóbeli feladattípust gyakorolni: az interjút, a képről való önálló beszédet és a szituációs szerepjátékot. Az írásbeli részhez pedig a szövegértést, a fogalmazást és a szinttől függő fordítási vagy összefoglalási feladatokat kell rendszeresen megoldani.
A felkészüléshez ajánlhatók az Akadémiai Kiadónál megjelent felkészítő kiadványok és feladatgyűjtemények. Egynyelvű és kétnyelvű szótár is használható.
A vizsgára készülés során a gyakorlófeladatok mellett fontos a megoldások ellenőrzése is. A hibák áttekintése megmutatja, hogy mely területeken szükséges további szókincsfejlesztés, nyelvtani gyakorlás vagy szövegértési munka.
Időbeosztás és vizsgastratégia
A vizsgán összesen rendelkezésre 3 órából a feladat megoldásához javasolt idő kb.
A hiányos mondat ellenére az időbeosztás alapelve világos: a vizsgázónak előre kell gondolnia, mennyi időt szán az egyes feladatokra. Nem célszerű egyetlen nehéz kérdésnél túl sokáig elidőzni, miközben könnyebben megszerezhető pontok maradnak ki.
A rossz válaszokért nem vonnak le pontokat, ezért ahol lehet, érdemes választ adni. A feladatlap átolvasása, a kulcsszavak kijelölése és a végső ellenőrzés egyaránt segítheti a pontok összegyűjtését.
Próbavizsgák és visszajelzés
Az online események és felkészítők sora bővül, több ingyenes workshop és próba lehetőség áll rendelkezésre, hogy mindenki megtalálja a legmegfelelőbb felkészítési formát.
A sikeres vizsgához szükséges rugalmasság és a saját tempó megtalálása kulcsfontosságú lehet, ahogyan a gyakorlás során is tapasztalható: egyedi tempóban haladhat mindenki, aki gyors, gyorsan! Aki lassabban szeret, lassabban.
Minden írásbeli órán kaptam visszajelzést írásban, bármikor visszanézhettem, mit is rontottam el. Minden szóbeli óránál is azonnal kaptam visszajelzést.
Minden kis modul végén, kellett egy kis vizsgát tennem írásban, és szóbelit a beszédkészség javítására. A visszajelzések folyamatosak voltak, építő jellegűek, és segítették a folyamatos fejlődést.
Az egyéni példák között szerepel, hogy az előre tervezett modulok és a szószedetek támogatása sokat segített a hallgatónak a haladásban.
Egyik tanuló úgy fogalmazott: „Minden modul végén tesztet kellett írnom, ami záró el kellett érjem 85%-ot, hogy tovább mehessek a modulra így biztos lehettem, hogy elsajátítottam az adott modulban lévő anyagrészt.”
A nyelvvizsga felkészítő 8 hete alatt minden héten több nyelvvizsga feladatot, egész nyelvvizsgákat csináltunk végig, és egyszer sem „buktam meg” ezeken a próbavizsgákon!
A vizsgaszint kiválasztása
A Közös Európai Referencia Keret által megállapított nyelvvizsga szintek a következők:
| Szint | Megnevezés |
|---|---|
| A1 | minimum szint |
| A2 | alapszint |
| B1 | ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA |
| B2 | KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA |
| C1 | FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA |
| C2 | anyanyelvi szint |
Én angol magántanárként mindig azt szoktam javasolni a nyelvvizsgázni készülőknek, hogy az alapján válasszanak nyelvvizsgát és szintet, hogy az adott nyelvvizsga feladatok mennyire mennek nekik.
Amíg eljutsz a B1-es szintre egy tanárnál, vagy nyelvtanfolyamnál, már majdnem minden szükséges nyelvtani szerkezetet ismerned kell. Szokás mondani, hogy a nyelvvizsgák közt csak szókincsbeli különbség van.
Szerintem ez csak részben igaz, de ugyanakkor ha valaki hezitál két szint közt, én mindig a felsőbb szintet szoktam javasolni. Ha persze van a tanulóban elég szorgalom és bátorság.
Egynyelvű és kétnyelvű vizsga
Az egynyelvű nyelvvizsgáknál csak egy nyelvvel fogsz találkozni, tehát az angollal. A kétnyelvű nyelvvizsgáknál pedig két nyelvvel fogsz találkozni, az angollal és a magyarral is.
Én amikor magántanárként angol nyelvvizsgára készítek fel valakit, mindig azt szoktam mondani, hogy ha nincs valami kimondott indok arra, hogy kétnyelvű vizsgát kell tenni, akkor mindenki tegyen egynyelvűt.
A tanítványaim nagytöbbségénél az a tapasztalat, hogy felesleges nehézséget jelent, amikor két nyelv között kell ugrálni, fordítani. Vigyázz a nyelvvizsga jelentkezésnél! Van, hogy egy nyelvvizsga két verzióban is elérhető.
A jelentkezésnél mindig jelölnöd kell, hogy melyiket szeretnéd letenni.
Az akkreditáció és a vizsgatípus kiválasztása
Az első szempont, amit érdemes figyelembe venned, ha angol nyelvvizsgát szeretnél tenni, az az akkreditáció. Az akkreditáció azt jelenti, hogy melyik országban fogadják el az adott nyelvvizsgát.
Magyarországon elfogadott legnépszerűbb nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Origó, iTOLC, TELC, ECL
Nemzetközileg elfogadott legnépszerűbb nyelvvizsgák: Cambridge, IELTS, TOEFL
Amikor angol magántanárként elkezdem a munkát egy diákkal, aki nyelvvizsgát szeretne tenni, de még nem tudja, hogy milyet válasszon, a következő kérdéseket teszem fel:
- Mikorra kell, hogy meglegyen?
- Tervezel-e valaha külföldön dolgozni, tanulni?
- Meghatározza-e az intézmény, amelyik a nyelvvizsgát kéri, hogy milyeneket fogad el?
Ha valakinek nincs kimondott célja, akkor mindegyik szóba jöhető opcióból mutatni szoktam nyelvvizsga feladatokat, hogy a tanuló megismerhesse, melyik típusfeladatok tetszenek neki a legjobban.
Emellett sokszor szoktam ajánlani a Cambridge nyelvvizsgát, amely nemzetközileg elismert, és nincs lejárata, mint az IELTS vagy a TOEFL nyelvvizsgáknak.
Elérhető feladatsorok és gyakorlóanyagok
Végül ami fontos még az angol nyelvvizsga választásánál, hogy melyik nyelvvizsgából érhetők el a leginkább nyelvvizsga felkészítő feladatok.
A legtöbb nyelvvizsga online legalább egy feladatsort közzétesz, de ezen felül tud eltérés lenni, hogy melyik típushoz érhető el a legtöbb könyv.
A K5 Perc vizsgára készülésnél ezért célszerű olyan feladatokat választani, amelyek a vizsga tényleges szerkezetét követik: szóbeli interjút, képről való beszédet, szerepjátékot, hallásértési feladatokat, szövegértést, fogalmazást, valamint a szükséges szinten fordítást vagy összefoglalást.
Az önálló gyakorlás és a próbavizsgák akkor a leghasznosabbak, ha a vizsgázó nemcsak a pontszámot nézi meg, hanem a visszatérő hibákat is elemzi. A folyamatos visszajelzés segítheti a nyelvhelyesség, a szókincs, a hallásértés és a kommunikáció fokozatos fejlesztését.

tags: #k5 #perc #angol #nyelvvizsga