Arról, hogy mikor is érdemes elkezdeni nyelvet tanulni, már nagyon sokan és nagyon sokat írtak. Sokan érvelnek amellett, hogy minél hamarabb kezd el egy gyerek nyelvet tanulni, annál jobb, sőt már a megszületése előtt érdemes idegen nyelvi ingereknek kitenni. A másik oldal viszont azt mondja, hogy nem érdemes túl korán elkezdeni a nyelvtanulást, tanulja meg először a gyerek az anyanyelvét, ráér idegen nyelvvel akkor foglalkozni, amikor már iskolás, és megtanult készségszinten írni és olvasni, nem késik le semmiről. Melyik oldalon van az igazság?
Az iskolai nyelvoktatás hagyományos és modern szemléletei
A tradicionális szemlélet szerint az idegen nyelvek tanulását az iskolában kell elkezdeni, általában harmadik-negyedik osztályos korban. Először úgy, hogy csak hallja a gyerek a nyelvet, dalokat, mondókákat tanul, és csak később kezd el idegen nyelven írni és olvasni. Manapság viszont egyre elterjedtebb az a szemlélet, amely a fentiekkel ellentétben úgy látja, hogy ha csak az iskolában kezdenek el a gyerekek nyelvet tanulni, az már túl késő, ezért már az óvodában, sőt előtte, egészen kicsi kortól igyekeznek megadni a gyermeknek az idegen nyelv elsajátításának lehetőségét.
Nyelvtanulás és nyelvelsajátítás között azonban jelentős a különbség. Míg egy kisgyerek ösztönösen sajátítja el és használja a nyelvet, az iskolai nyelvoktatás a nyelv tanítására összpontosít, vagyis élő beszéd és kommunikáció helyett szavakat tanít, sokszor kontextus nélkül, és a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem elsajátítandó tantárgyként kezeli.
A gyerekek agya és a nyelvtanulás
A kicsi gyerekek agya a felnőttekétől egészen eltérő módon működik. A gyerekek nagyjából három és fél éves koráig a jobb agyféltekéjük dominál az agyműködésben, míg innentől kezdve a bal agyfélteke veszi át a domináns szerepet. A jobb agyfélteke kreatív és fantáziadús, jó a térlátása, felismeri a színeket, arcokat, alakokat. A bal agyfélteke racionális és logikus, kritikus és tárgyilagos. Elemzi a beérkező információkat, eltervezi és végrehajtja a problémamegoldás egyes lépéseit.
Mit jelent ez a nyelvtanulás szempontjából? A bal agyféltekével való tanulás erőfeszítést igényel, míg a jobb agyféltekés tanulás tudat alatt, könnyedén történik. A kisgyerekekben a jobb agyfélteke az aktív, ami azt jelenti, hogy a gyerekek úgy szívják magukba az információkat, a nyelveket is beleértve, mint a szivacs. Számukra természetes, hogy a világ különböző ingerekből, különböző nyelvekből, beszédhangzókból, intonációkból áll. Egészen kicsi korban ezeket a hangokat, az intonációt nehézség nélkül képesek utánozni, elsajátítani. Ahány nyelvvel csak találkoznak, azt mind képesek szivacsként magukba szívni. Nem egyetlen nyelv elsajátítására képes az agyuk, hanem párhuzamosan több nyelvére. Jól látszik ez olyan gyerekek példáján, akik több nyelvet használó környezetben, például határvidékeken nőnek fel. Családi és szociális helyzettől, iskolázottságtól függetlenül minden kisgyerek képes minden olyan nyelven kommunikálni, ami körülveszi. Három, négy, sőt akár öt nyelven is. Gördülékenyen, szép, anyanyelvi kiejtéssel, úgy, hogy nem kell elgondolkodniuk azon, hogy egy bizonyos szerkezetet hogyan és mikor is kell használni.
Kik alkalmazzák ezt a képességet?
A gyerekek agyának ezt a szinte végtelen kapacitását, szivacsként való mindent felszívó képességét igyekeznek kihasználni a kisgyerekkori nyelvtanulást szorgalmazók. A legegyszerűbb dolga azoknak van, akik maguk is beszélnek egy vagy több idegen nyelvet. Ők már az édesanyjuk hasában elkezdhetik megmutatni a nyelveket a babájuknak, hiszen már a magzat is hall. Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolnunk, amikor egy babát akarunk egy idegen nyelvvel megismertetni. Egyszerűen csak beszélni kell hozzá, énekelni, mesét mondani, mondókázni, nem csupán az anyanyelvén, hanem a beszélt idegen nyelven is. Később lehet a kisgyerekkel az életkorának megfelelő idegen nyelvű mesét, filmet, rajzfilmet nézni a You Tube-on vagy a tévében, DVD-n, könyveket, lapozókat nézegetni, olvasni.
Vannak olyan nyelviskolák (Helen Doron, Kids Club), amelyek kifejezetten a picik nyelvoktatására szakosodtak. A kisgyerekkori nyelvtanulást ellenzők fel szokták tenni azt a kérdést, hogy nem keverik-e a gyerekek a nyelveket. A babák és a kisgyerekek agya ebben az életkorban annyira rugalmas és képlékeny, hogy képes az idegen nyelveket a maga dobozába, azokba az agyközpontokba elraktározni, ahová valók, és nem keverednek össze a nyelvek. Hároméves koruk előtt gyakorlatilag nem is tudatosul bennük, hogy milyen nyelven szólnak hozzájuk, teljesítik például az adott utasítást, szóljon az bármelyik tanult nyelven. Három- három és féléves korban, amikor a bal agyfélteke kezd el dominálni, ez valamennyire tudatosul, ekkor kezd tudni a gyerek ilyen mondatokat mondani például, hogy „Ne angolul!”.
Az iskola után
Az éppen megszületett baba agya, beszédszervei még bármilyen beszédhang képzésére, elsajátítására alkalmasak. Nincs olyan nehéz beszédhang, amelyik túl nehéz lenne neki. Ez a képesség egy bizonyos idő után eltűnik, felnőttkorban már sokkal nehezebb akcentus nélkül teljesen tisztán képzett hangokkal megtanulni egy nyelvet. Iskolába kerülve már egyértelműen a bal agyfélteke dominál, vagyis a gyerek úgy már nem képes elsajátítani a nyelvet, mint egy sokkal fiatalabb kisgyerek. Az agya analizál, rendszerez, szabályokat keres, és az utánzás, kiejtés is sokkal nehezebb. Ugyanakkor ebben az életkorban a nyelv már kevesebb ismétléssel, gyorsabban is tanulható, és elsajátítható az írás és az olvasás is. Az általános gyakorlat azonban mégis az szokott lenni, hogy először csak szóbeli idegennyelv tanítás történik, az írásbeliség csak egy-két évnyi nyelvtanítás után szokott következni. A továbbiakban megértés és gyakorlás kölcsönhatásában alakul a kiejtés és a nyelvtani ismeretek feletti kontroll.
Mikor érdemes elkezdeni?
Mikor érdemes hát elkezdeni egy nyelvet? A lehető legkorábban. Ugyanakkor a nyelvvel foglalkozni sohasem késő. Jobb akár rosszul is beszélni egy nyelvet, mint sehogy, vagyis felnőttek is elkezdhetik. Magyarország Európai Uniós tagságának elengedetlen feltétele a nyelvtudás. Ez nem csak egy idegen nyelvet jelent számunkra, hanem többet, hiszen a mi hivatalos nyelvünket kevesen beszélik. 2004-es adat, hogy a magyar lakosság mindössze 10 %-a beszél valamilyen idegen nyelvet!
Azért fontos a nyelvtanulás, mert így tudjuk garantálni a gyermekek esélyegyenlőségét egy előre nem látható jövő esetén. A korai nyelvtanulás neurológiailag is alátámasztott. Egy gyermek hét éves koráig képes bármelyik nyelv tökéletes fonológiai elsajátítására. Ez után ez a képesség fokozatosan hanyatlik. Három éves korra kialakul a nyelvtanuláshoz szükséges implicit memória.
Az óvodai nyelvtanulás tehát helyénvaló. Egy hétéves gyermek már megérti, hogy az anyanyelven kívül más nyelv, más nép, más kultúra is létezik. Természetesen a később elkezdett nyelvtanulásnak is vannak előnyei. Gyakorló szakemberek szerint az óvodai és az alsó tagozatos nyelvtanítás során az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatok során rögzülnek az idegen nyelv szavai és a nyelvtani szabályok. Sokan úgy vélik, óvodás és kisiskolás korban lehet a legkönnyebben megtanulni egy idegen nyelv alapjait. Mára már léteznek két tannyelvű óvodák, ahol a két óvodapedagógus közül az egyik magyar a másik angol anyanyelvű. Az angol óvónőkhöz is ugyanúgy kialakul az érzelmi kötődés. A gyerekek mutatnak valamit, vagy magyarul kérdeznek, az óvónő angolul válaszol, így kezdik felismerni a kicsik az egyes szavak jelentését.
Az a tapasztalat, minél korábban kezdődik el a nyelv játékos tanulása, annál könnyebben és gyorsabban lehet eredményt elérni. Új kutatási eredmény, hogy a kisgyermekek nyelvelsajátítása; tudat alatti, spontán, nem tudatos nyelvelsajátítás. Ilyenkor ismeretlen a szótárazás, idegen nyelvű szöveg olvasása, írása, fordítása. Az első másfél tanítási évben az általános iskolában csak szóbeliség van a nyelvtanuláskor. A 2. év 2. félévében kezdik bevezetni az olvasást, írást. A kisgyermek tehát valóban nem nyelvet tanul, hanem felszedi, elsajátítja a nyelv szókészletét, szabályait. Nem a korrekció a fontos, hanem a sok ismétlés.
Szülői hozzáállás és motiváció
Vannak szülők, akik esküsznek a korai nyelvoktatásra, míg mások úgy gondolják, hogy elég az is, ha majd az iskolában sajátítja el az alapokat csemetéjük, hiszen még ha ismerkedne is a nyelvvel, az angol, német vagy egyéb nyelven tanult mondókák és dalocskák vajmi keveset nyomnak később a latba. A saját bőrén tapasztalhatja bárki, hogy nélkülözhetetlen legalább egy idegen nyelv stabil ismerete a boldoguláshoz. Már csak akkor is, ha valaki az iskolában szeretne jól teljesíteni, de a diplomához, állásinterjúhoz, munkához, külföldi utazáshoz vagy idegen nyelven elérhető információk megértéséhez is jó, ha beszélünk a magyaron kívül más nyelven is.
Szülőként természetesen szeretnénk gyermekünk számára biztosítani, hogy később jó esélyekkel induljon az önállóság felé, ennek pedig az egyik legjobb eszköze a nyelvismeret. A legújabb kutatások szerint az agyunk 3-4 évesen a legfogékonyabb a nyelv elsajátítására. Az iskolai nyelvoktatás hátránya, hogy gyakran túl iskolás jelleggel közelíti meg a nyelvet: tanít, de nem használja a nyelvet, tanítja, de kommunikációra nem használja a szavakat. A tiltakozók szerint pedig a gyerekeknek játszva és mozogva kell tanulniuk, ezért az óvodai nyelvtanulás korát és formáját illetően különböző vélemények ütköznek.
A gyerekek motivációja és a tanítás módszerei
Az új tendencia szerint a nyelvtanulást játékosan, mesészerűen érdemes tanítani. A számottevő eredmények érdekében a szülőknek érdemes a gyerek motivációját támogató, természetes környezetet teremteni. Hogyan lehet ezt megtenni? Például közös mesélés, dalok, versek és mondókák beépítésével, vagy online, videós anyagokkal és interaktív feladatokkal. A gyermekeknak nem szabad kényszernek érezniük a nyelvtanulást, hiszen a motiváció fenntartása alapvető ebben a korban. A szülők példája és részvétele is erős motiváció lehet: ha ők is tanulnak, a gyerek is jobban elköteleződik.
Kínai nyelvtanulás gyerekeknek - Számok, színek és egyebek - Rock 'N Learn
tags: #kinek #van #erzeke #nyelvtanulashoz