korai célnyelvi fejlesztés napjainkra a nyelvoktatás dinamikusan fejlődő, önálló kutatási területévé vált. Egyre több óvoda kínál célnyelvi tevékenységeket, melyekről azonban kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. Jelen tanulmányban a hazai óvodák által nyújtott célnyelvi (nemzetiségi és idegennyelvi) programokat és szolgáltatásokat térképezzük fel.
A projekt részletező címe rávilágít annak minden lényeges vonására: Korai nyelvoktatás: találkozás a sokkultúrájú, soknyelvű Európával a népmesék segítségével (Early language learning: meeting multicultural and multilingual Europe through national stories). A legfontosabb új vonás a korai nyelvoktatás már létező módszereinek és technikáinak hozzáigazítása a megváltozott nyelvi környezethez. A megnyitott határok, a munkaerő szabad áramlása következtében a multikulturális, multilingvális, multinacionális közeg már nemcsak bizonyos területekre korlátozódik, hanem egyre inkább általános jelenség Európának minden olyan szögletében, ahol van munkalehetőség. Ez a soknyelvű, sokkultúrájú közeg új lehetőségeket teremt Európa lakói számára.
Ez a multikulturális, multilingvális környezet olyan kognitív, pszichés és szociális kihívás a gyerek számára, amelyre ő születésétől fogva nyitott. Az óvoda és az iskola újabb feladata, hogy kezelje a megváltozott helyzetből adódó problémákat, sőt hasznosítsa a nevelésben és az oktatásban. Jó, ha minél korábban tudatosul a gyerekben, hogy sokféle kultúrájú és nyelvű ember él a földön, és annál gazdagabbak leszünk, minél többet megismerünk ezekből a nyelvekből és kultúrákból. A cél annak felfedezése, hogy mi a közös, és mi az, ami csak egyes kultúrákra jellemző.
Miért fontos a nyelvi és kulturális dimenzió az óvodában?
A projekt résztvevői számára az volt egyik legfontosabb, bár nem szorosan a nyelvtanuláshoz tartozó hipotézis, hogy csak akkor lehet Európa erős, ha lakóiban tudatosulnak az interkulturális értékek, de ezek mellett az egyes népek megőrzik a saját nemzeti hagyományaikat. A nyelvi anyag meghatározásakor így esett a választás a népmesére és a népmondára, amelyet természetesen motiváltak még a tanuló korcsoport kognitív, pszichés, szociális stb. A munka kezdeti fázisában két szempont alapján, közösen választották ki a résztvevők az egyes népmeséket, népmondákat. Az egyik kultúrspecifikus, a másik nyelvi indíttatású volt. Az előbbi az adott történet jelentőségét vizsgálta az adott nemzet kultúrájában.
A mesemondás különféle módozatai és módszerei már régóta jelen vannak a korai nyelvoktatásban. Ebben a projektben egy hétnyelvű, hangos és nyomtatott meseantológa áll a tananyag középpontjában. Minden történet megtalálható benne eredeti nyelven, valamint a részt vevő intézmények gyakorlóiskoláiban tanított idegen nyelveken: angolul, franciául, németül, katalánul, spanyolul és írül. Ugyancsak viszonylag részletesen tárgyalta a szöveg a leányrablást a történet végén. Az antológiához egy angol, német, francia és spanyol nyelven írott feladatgyűjtemény és a történetekhez tartozó kulturális háttértanulmányok tartoznak.
Autentikusság és nyelvtanítási célok
A kiválasztott történetek a következők: Arthur király (GB); A manók (B); Furulyás Palkó (D); Sagunto Vára (Valencia, ES); A stavoreni asszony (NL); A Wawel sárkánya (PL); A Csodaszarvas mondája (H), Eisirt (IE); Szent György legendája (katalán, ES), Az arany pánkó (BG); Szent Mikulás (EUR); Szent Márton legendája (EUR). Az ilyen szövegek esetében mindig felmerül az autentitás követelménye. Az idegen nyelv tanulásához használatos szövegek közül azokat nevezzük autentikusnak, amelyek nem nyelvtanulási céllal íródtak. Miután a szakemberek jelentős része nem kedveli a nyelvtanításban az autentikus szövegeket, és a projekt részt vevői sem tudtak egyetértésre jutni a kérdésben, végül kompromisszum született: mindegyik szöveg szerepel autentikus (vagy közel autentikus?!) formában az eredeti nyelven és angolul, németül, franciaul. Ez a szövegváltozat, ha nem is minden esetben autentikus, de többé-kevésbé annak látszik. A kifejezetten nyelvoktatásra szánt szövegek ezek egyszerűsített, rövidített változatai, amelyekben a párbeszéd túlsúlya jellemző a leírásokkal szemben.
Az eredetileg közlésre szánt magyar szövegben például a Csodaszarvas mondában szerepelt Nimród király uralkodásának és házasságának története Hunor és Magor születése előtt. Ugyancsak viszonylag részletesen tárgyalta a szöveg a leányrablást a történet végén. Az antológiához egy angol, német, francia és spanyol nyelven írott feladatgyűjtemény és a történetekhez tartozó kulturális háttértanulmányok tartoznak. A feladatgyűjtemény egy része hagyományosan megfogalmazott feladatokból és a hozzájuk tartozó segédanyagokból áll, és elsősorban a tanároknak készült. Speciális feladatok aknázzák ki az anyag soknyelvűségét. A multilingvális feladatok egy része az autentikus változatokra is ráirányítja a figyelmet, ily módon elősegíti a természetes nyelvi találkozást. Az anyag fontos eleme az a tanulmánykötet, amely megvilágítja a csomag elméleti hátterét. Ez a kötet három nagy részből áll, általános és a korai nyelvtanulással kapcsolatos elméleti kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Elmélet és gyakorlati megvalósítás
Ha alaposan tanulmányozzuk a fejezeteket és azok egymásra épülésének logikáját, a korszerű alkalmazott nyelvtudományi kérdések tárgyalásának egymásutániságában kirajzolódik a projekt elméleti háttere, amelyben sajátos egyensúly érzékelhető a tudatos tanulási formák és a nem tudatos elsajátítást elősegítő technikák, módszerek között. A projekt általános célja, hogy ráirányítsa mindazoknak a leendő és már gyakorló nyelvtanároknak a figyelmét a multikulturális és multilingvális környezetben rejlő lehetőségekre és kihívásokra, akik kisgyermekek idegen nyelvi oktatásával foglalkoznak, továbbá, hogy felkészítse ezeket a szakembereket arra, hogy hatékonyan működhessenek a tananyag értő felhasználásával és tudatos bővítésével az anyanyelvüktől különböző nyelvi és kulturális környezetben is. Mivel a csomag egyszerre zárt és nyitott (azaz bővíthető) szerkezetű, módot ad a továbbgondolásra és a továbbszerkesztésre. Segítségével nemcsak bővíthetők az ismeretek, de fejleszti a tanári kreativitást is, és nyitottá tesz az újabb módszerek befogadására.
A tanárképzés egyik legáltalánosabb hiányossága Magyarországon, hogy nem készít fel a kihívások kezelésére. A társadalmi nehézségeket ezért többnyire frusztrációként éli meg az iskola. Nem megy elébe az előre látható nehézségeknek, nem konstruál stratégiákat, hanem védekezik. A dolgok természete pedig az, hogy kellő megközelítéssel még a legkilátástalanabb helyzetek is előnyükre fordíthatók. A három és fél évig tartó munka során folyamatosan tesztelni kellett a tananyag gyakorlati elemeit a nyelvtanárképzésben és az általános iskolákban.
Számunkra a legfontosabb kérdés ma az, hogy széles körben ismertté tudjuk-e tenni ezt a korai idegennyelv-oktatási módszert, vagy a többi, bevált kísérleti módszerhez hasonlóan rövidesen eltűnik a felejtés süllyesztőjében. A helyzet nem túl biztató egy olyan társadalomban, ahol a régi tanítóképzők egy része már bezárt, más része megszűnőben van, az egyetemek pedig nem tudják, talán nem is akarják a megváltozott helyzetben átvállalni azt a képzést, amelynek az órakerete az utóbbi években drámaian és folyamatosan csökken.
Az empirikus kutatás kérdőíves módszerrel valósult meg, amely a szülők attitűdjét, nyelvi tapasztalatait és a gyermek idegen nyelvvel való találkozásának formáit vizsgálta. Az eredmények szerint a szülők többsége pozitívan viszonyul a korai idegennyelv-elsajátításhoz, ugyanakkor az időhiány és a saját nyelvtudással kapcsolatos bizonytalanság gyakran korlátozó tényezőként jelenik meg.
tags: #korai #nyelvoktatas #szakdolgozat