2024-től átalakul a felvételi pontszámítás, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány pluszpontot adnak a nyelvvizsgákért vagy nyelvtudásért a hozzájuk jelentkezőknek. A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők.
Hol és mennyi pont jár a nyelvvizsgaért?
Így például a Budapesti Corvinus Egyetemen egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár. Hasonlóan járnak el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is, utóbbinál viszont lényegesen kevesebbet ér a nyelvtudás: a középfokú 15, a felsőfokú nyelvvizsga pedig 20 pontot ér.
Vannak intézmények, ahol különbséget tesznek a komplex és a részvizsgák (szóbeli vagy írásbeli) között is. Így tesz például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, ahol egy C1-es komplex vizsgáért 50, míg a nem komplexért 25 pontot lehet kapni. Középfokú vizsgáért ebben a felosztásban pedig 36 és 18 pluszpont jár, aszerint, hogy komplex vagy nem komplex vizsgáról van szó. Hasonlóan töntöttek a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is.
Területek és szakterületek szerint differenciált szabályok
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakterületenként eltérő szabályokat hoztak: a bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi területeken a középfokú 30, a felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot ér, míg az informatikai és műszaki területen az előbbiért 40, az utóbbiért pedig 60 pontot kaphatnak a felvételizők. A Semmelweis Egyetemen aszerint is különbséget tesznek majd, hogy milyen nyelvből vizsgázott a jelentkező. Német és angol nyelvből a B2-es komplex vizsgáért 10, a felsőfokúért pedig 20 pontot adnak. Míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin nyelven szerzett vizsgákért csak 8, illetve 20 pont jár.
Alapfokú nyelvvizsga többletpontja is elképzelhető
Korábban csak a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákért lehetet többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal. Az alábbi tartalmak egy már lezárult felvételi eljárás archivált információit tartalmazzák.
Hogyan számítják a többletpontokat és ki jogosult rá?
Intézményi szabályok szerint többletpontok meghatározása mesterképzésre történő jelentkezéskor nem adható többletpont nyelvvizsgára, amennyiben a jelentkező kizárólag egy középfokú vagy felsőfokú komplex nyelvvizsgával rendelkezik, kivéve ha annak fajtája szakmai. A nyelvvizsga / felsőfokú összhangban lehetővé teszi többletpontok igénybevételét a fenti rendszertől függően: például 2. nyelvvizsga / írásbeli vagy komplex, illetve 3. nyelvvizsga / komplex esetén is járhat pont. A maximális összes többletpont pedig gyakran 10 pontban van korlátozva, és egy adott nyelvből csak egy jogcímen lehet többletpontot kapni.
A nyelvvizsga adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani. A külföldi nyelvvizsgákat és honosítási követelményeket a felvételi eljárásban szigorúan kezelik. Cambridge Assessment English vagy GoetheInstitut rendszerekben szerzett nyelvvizsgák honosítása bizonyos időpontokig eltérően kezelhető, ezért érdemes az aktuális rendeleteket és honosítási rendelkezéseket figyelemmel követni.
A nyelvtudás bemutatása és a személyes kompetenciák
Ma már szinte alig találni olyan álláshirdetést, amelyben ne kérnék egy idegen nyelv legalább társalgási szintű ismeretét. Nem elég azonban tanulni a nyelvet, beszélni is kell. Az interjúztatók nem elégszenek meg a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatásával, élőszóban is tesztelik a jelentkezők nyelvtudását. A diploma átvételének is feltétele legalább egy középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése. Ezért nem mindegy tehát, mennyire vesszük komolyan a nyelvtanulást akár a középiskolás években, akár hallgatóként.
Hogyan lehet felkészülni a nyelvvizsgákra és a felvételihez?
Legjobb még érettségi előtt ráfeküdni, különösen, ha adott a lehetőség, és olyan osztályba, iskolába járunk, ahol az órarend része a heti 2-3 nyelvóra. A nyelvtanulás támogatására érdemes különböző technikákat alkalmazni: kontextusba helyezni az új szavakat, memóriahatékony technikákat használni, és rendszeresen visszanézni a korábbi szókészletet. A megoldás előtt hagyjunk kb. 5 másodperces szünetet, és készítsünk szókártyákat a hatékonyabb rögzítés érdekében.
A felsőoktatási intézmények meghatározhatnak más, a jelentkezéshez csatolandó szükséges dokumentumokat is (ún. intézményspecifikus dokumentumok). A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei az adott intézmény honlapján érhetők el. Amennyiben a nyelvvizsgák közhiteles nyilvántartása és a benyújtott dokumentumok között adateltérés mutatkozik, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány adatai nem jelennek meg a Közhiteles nyilvántartásban, akkor róható fel a hiányos dokumentum feltöltése. A külföldi nyelvvizsgákat honosíttatni kell, kivéve azokat, amelyekre külön rendelkezések vonatkoznak.
A nyelvvizsgáért járó többletpontok figyelembevételére vonatkozó részletes szabályok az adott felvételi fejezetekben találhatók. A többletpontok összege maximum 40 lehet, és a különböző nyelvekből szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok összege sem haladhatja meg ezt a keretet.
tags: #kozepfoku #nyelvvizsga #felvi