Latin középfokú nyelvvizsga: követelmények, vizsgarészek és felkészülés

A latin középfokú, B2-es nyelvvizsga kétnyelvű, latin-magyar rendszerben teljesíthető, és az ELTE Origó Nyelvi Centrum vizsgarendszerében, valamint a Debreceni Egyetem Origó Nyelvvizsgahelyén érhető el. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és a sikeres teljesítéshez mindkét vizsgarészen a meghatározott minimumot kell elérni.

A középfokú vizsga nem a modern nyelvvizsgák hagyományos beszédértési és társalgási feladataira épül, hanem elsősorban a klasszikus latin szöveg értését, magyarra fordítását, a latin nyelvtan alkalmazását, valamint a római kultúrával kapcsolatos ismereteket méri. Az írásbeli vizsga produktív nyelvtani tesztből és szótár segítségével végzett fordításból, a szóbeli pedig szövegfelolvasásból, fordításból, nyelvtani kérdésekből és kultúrtörténeti feleletből áll.

A latin középfokú nyelvvizsga legfontosabb adatai

Hol tehető le latinból nyelvvizsga?

Az ELTE Origó Nyelvi Centrum az államilag elismert egynyelvű Origó MONO és kétnyelvű Origó általános nyelvvizsgarendszereket működteti, melyek Magyarországon mindenütt elfogadottak.

Egyedülálló módon az Origó nyelvvizsgarendszerben latin és ógörög nyelvből is vizsgázhatsz. Mivel ennek a vizsgának a tematikája és felépítése jelentősen eltér az elő nyelvektől, érdemes külön bemutatni.

A klasszikus nyelvek esetén (latin, ógörög) a komplex értékelés nem alkalmazható. Vizsgaformátum: papíralapú, hagyományos módon, akkreditált vizsgahelyen, papíron írod a vizsgádat.

A latin nyelvvizsgát csupán az ELTE Origó Nyelvi Centrum kínálja - a vizsga a Debreceni Egyetem Origó Nyelvvizsgahelyén is elérhető.

Mit mér a latin középfokú nyelvvizsga?

A latin nyelvvizsga célja megbizonyosodni arról, hogy vizsgázóként képes vagy-e a számodra ismeretlen latin szöveget nyomtatott szótár segítségével önállóan megérteni és magyarra fordítani, rendelkezel-e annyi nyelvtani és kultúrtörténeti ismerettel, amennyi a szövegek megértéséhez feltétlenül szükséges, illetve felsőfokon rendelkezel-e olyan nyelvtudással, hogy magyarról is tudsz latinra fordítani.

A latin nyelvvizsga kétnyelvű (latin-magyar) rendszerben történik, és három szinten (B1, B2, C1) tehető le. Két részből áll: írásbeli és szóbeli.

Az írásbeli vizsgán produktív nyelvtani tesztet kell megoldani. A megszerezhető pontok megoszlanak a főbb nyelvtani témakörök között: névszói alaktan 35%, igei alaktan 25%, mondattan és igeneves szerkezetek 40%.

Kultúrtörténeti kérdések csak a szóbeli vizsgán hangoznak el, az írásbeli vizsgának ezután nem képezik részét.

Az írásbeli vizsga menete

1. Produktív nyelvtani teszt

Elsőként egy 50 pontos produktív nyelvtani (alak-, eset- és -mondattani, illetve lexikai) tesztet kell segédeszköz nélkül megoldanod, maximum 60 percben.

A nyelvtani tesztben a vizsgázónak nem elegendő felismernie a latin alakokat és szerkezeteket, hanem önállóan kell alkalmaznia a tanult szabályokat. A feladatok között szerepelhet egyes számból többes számba való átírás a megfelelő nyelvtani esetben megtartva a szót, különböző nyelvtani alakok felismerése, mondatrövidítések, mondatalkotások.

A produktív tesztben a megszerezhető pontok a következők szerint oszlanak meg a főbb nyelvtani témakörök között: névszói alaktan 35%, igei alaktan 25%, mondattan és igeneves szerkezetek 40%.

2. Latinról magyarra fordítás

Ezt követően a kb. 600 karakter terjedelmű, klasszikus latin szöveget a magaddal hozott nyomtatott latin-magyar szótár segítségével kell magyarra fordítanod a rendelkezésedre álló 120 perc alatt.

A latin középfokú (B2-es) írásbeli nyelvvizsga első felében egy rövid (körülbelül 600 karakternyi), nem túl bonyolult latin szöveget kell lefordítani szótár segítségével magyarra, majd a produktív részben kvázi sudoku-szerű nyelvtani feladatokat kell megoldani immáron szótár nélkül: egyes számból többes számba való átírás a megfelelő nyelvtani esetben megtartva a szót, különböző nyelvtani alakok felismerése, mondatrövidítések, mondatalkotások.

A fordítási feladat klasszikus szerzőtől származó szövegre épül, ezért a vizsgázónak egyszerre kell alkalmaznia a szókincsét, a morfológiai ismereteit, a mondattani tudását és a magyar nyelvű szövegalkotási készségét.

Az írásbeli pontozása

Összesen 100 pont szerezhető, a sikeres vizsga feltétele legalább 60 pont megszerzése.

A szóbeli vizsga menete

1. Ismeretlen latin szöveg felolvasása és fordítása

A középfokú szóbeli vizsgán egy kihúzott, körülbelül 300 karakter hosszú klasszikus latin szöveget kell feldolgozni. A vizsgázó a vizsgáztatók által biztosított nyomtatott latin-magyar szótárt használhatja.

A kihúzott, közepesen nehéz, kb. 300 karakter terjedelmű, klasszikus latin szöveget a vizsgáztatóktól kapott nyomtatott latin-magyar szótár segítségével, kb. 30 perces felkészülés után kell felolvasnod, majd ismertetned a magyarra fordítását.

A szöveget a felkészülés után helyes, szép kiejtéssel kell felolvasni, majd ismertetni kell annak magyar fordítását. A szöveg lefordítása után ahhoz kapcsolódó nyelvtani kérdéseket és a szöveghez nem feltétlenül kapcsolódó kultúrtörténeti kérdéseket tesznek fel, valamint pontozzák a kiejtést.

2. Nyelvtani kérdések

A felolvasást és a fordítást követően válaszolnod kell a vizsgáztatók szöveghez kapcsolódó nyelvtani kérdéseire.

A kérdések a szövegben előforduló alakokra és szerkezetekre irányulhatnak, ezért a vizsgázónak nem csupán a mondat jelentését kell felismernie, hanem meg kell tudnia indokolni a névszói és igei alakok, az esetek, az alárendelések és az igeneves szerkezetek szerepét is.

3. Kultúrtörténeti felelet

Kultúrtörténeti tudásodról pedig az alább felsorolt tételek egyikének kifejtésével adhatsz számot (szabatosan).

A kultúrtörténeti témát a vizsgázónak magyarul kell kifejtenie. Ilyen téma például: a görög-római mitológia legismertebb alakjai, Róma városa, Cicero, Vergilius, Horatius, Ovidius élete és művei, a principátus és a császárság (Augustus jelentősége, nevezetesebb utódai), vagy a rómaiak Magyarországon.

A szóbeli pontozása

Összesen 60 pont szerezhető, a sikeres vizsga feltétele legalább 36 pont megszerzése.

A középfokú latin nyelvtani követelmények

Hangtan és kiejtés

• az erasmusi vagy a restituált kiejtés következetes alkalmazása

• hexameteres és disztichonos formák skandálva

A vizsgázónak a választott kiejtési rendszert következetesen kell alkalmaznia. A középfokon a versformákhoz kapcsolódó kiejtési és metrikai ismeretek is megjelennek.

Névszói alaktan

• az öt deklináció teljes körű ismerete, beleértve a vocativust és a locativust is

• melléknevek és adverbiumok fokozása, beleértve a rendhagyó fokozást is

• tőszámnevek

• névmások

• prepozíciók és vonzataik

A középfokú vizsgán a névszói alaktan a produktív teszt egyik legnagyobb súlyú része. A vizsgázónak ezért az alakok felismerése mellett az esetek, a számok, a nemek, a melléknevek egyeztetése és a prepozíciók vonzatainak alkalmazása is biztosan kell ismernie.

Igei alaktan

• a négy konjugáció és az igenevek teljes körű ismerete

• rendhagyóságok: sum, possum, fero, volo, nolo, malo, eo, coepi, memini, odi

• álszenvedő és félig álszenvedő igék

• körülírt igeragozás

A középfokú követelmény nem korlátozódik a szabályos igék ragozására. A vizsgázónak a legfontosabb rendhagyó igék alakjait, az álszenvedő és félig álszenvedő igéket, valamint a körülírt igeragozást is fel kell ismernie és alkalmaznia.

Esettan

• az accusativus használata a mondatban

• a genitivus használata a mondatban

• a dativus használata a mondatban

• az ablativus használata a mondatban

Az esettani tudás a fordítás és a mondattani elemzés alapja, mert a latin mondatban az esetek gyakran a szórendtől függetlenül jelzik a mondatrészek kapcsolatát és funkcióját.

Mondattan

• az egyszerű mondat és részei

• attributum

• praedicativum, appositio praedicativa, vagyis az állapothatározó kifejezése a latinban

• az indicativus, a coniunctivus és az imperativus főmondati használata

• az accusativus cum infinitivo

• a nominativus cum infinitivo

• a participium coniunctum

• az ablativus absolutus

• a gerundivum

• a gerundium

• a supinum

• az összetett mondatok

• a mellérendelt mondatok

• az indicativusos és coniunctivusos alárendelt mellékmondatok

• a consecutio temporum szabályainak ismerete és alkalmazása

A latin középfokú vizsga mondattani része azért különösen fontos, mert az ismeretlen szöveg fordításakor a vizsgázónak gyakran hosszabb mondatok szerkezetét kell önállóan feltárnia. A mondat értelmezéséhez fel kell ismerni a főmondat és a mellékmondat viszonyát, az igék módját és idejét, valamint az igeneves szerkezetek mondatrészi szerepét.

A középfokú kultúrtörténeti tételek

Mitológia, társadalom és mindennapi élet

• a görög-római mitológia legismertebb alakjai

• a római hadászat

• öltözködés

• család

• a római városi lakóház fajtái, szerkezetük

• névadás

• iskola, műveltség

• szórakozás

• provinciák

• Róma városa

Vallás, művészet és közélet

• a római középületek, utak

• vallás és jóslás Rómában

• a római naptár

• képzőművészetek Rómában

• ókori filozófiai áramlatok, Rómában is ható görög filozófusok

• metrika, vagyis a legfontosabb verslábak, sorok és strófák

Irodalom és történetírás

• Cicero, Vergilius, Horatius, Ovidius élete és művei

• a római történetírás

• római színjátszás és drámairodalom

Róma története és politikai rendszere

• Róma eredetmondái

• Róma királyai, nevük és legfontosabb intézkedéseik

• a köztársaságkori Róma tisztségviselői és államrendje

• Iulius Caesar politikai tevékenysége és irodalmi művei

• a principátus és a császárság, Augustus jelentősége és nevezetesebb utódai

• a rómaiak Magyarországon

Az írásbeli és a szóbeli vizsga összehasonlítása

Miért tér el a latin nyelvvizsga az élő nyelvek vizsgáitól?

A latin nyelvvizsga több szempontból is könnyebb egy élőnyelvi nyelvvizsgánál: nem kell különböző témakörök szókincsét megtanulni.

A nyelvtani teszt a nyelvvizsga egyetlen része, ahol nem lehet szótárt használni. A kultúrtörténetet természetesen csak magyarul kell tudni.

Továbbá nincs szükség beszéd- és íráskészségre és értelemszerűen hallás utáni értés feladat sincs. Az írásbeli és szóbeli vizsga pedig gyakorlatilag ugyanazokat a készséget méri: a nyelvtan ismeretét és a fordítási készséget.

A latin nyelvvizsga kétnyelvű vizsgaként a közvetítési készséget is méri, vagyis a latin nyelvű szöveg pontos magyarra fordítását várja el. A hagyományos kétnyelvű vizsgában mérési eszközként megjelenik a magyar nyelv is.

Hogyan érdemes felkészülni?

Nyelvtani alapozás

A felkészülés első szakaszában a teljes középfokú nyelvtani rendszer áttekintése szükséges. Különösen fontos az öt deklináció, a négy konjugáció, a névmások, a rendhagyó igék, az esetek használata és az összetett mondatok szerkezete.

A latin nyelvtan legfontosabb, a középfokú nyelvvizsgához szükséges szabályai 40 alkalom alatt elsajátíthatók - 90 perces órákat számolva és feltételezve, hogy a tanuló szorgalmasan készül is ezekre az órákra.

Ezzel nem állítom, hogy negyven óra alatt meg lehet tanulni latinul, hiszen ehhez még hozzá kell venni a nyelvvizsga jellegű feladatok (fordítás, nyelvtani teszt) gyakorlását.

Szókincsfejlesztés

A vizsgázónak a gyakori klasszikus latin szavakat, igéket, kötőszavakat, névmásokat és prepozíciókat kell biztosan felismernie. A fordítás során a szótár használata nem helyettesíti a szókincs ismeretét, mert a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet minden egyes szót teljesen újként feldolgozni.

A magyar szókincs jelentős része latin és ógörög eredetű, így szavak szintjén is könnyen tanulható.

Fordítási gyakorlat

A fordítás gyakorlásakor nem elegendő szavanként megfeleltetni a latin alakokat a magyar szavakkal. Először a mondat fő szerkezetét, az állítmányt, az alanyt és a bővítményeket kell felismerni, majd fel kell tárni az alárendeléseket és az igeneves szerkezeteket.

A középfokú vizsgára való felkészüléshez rendszeresen kell gyakorolni a körülbelül 600 karakteres, klasszikus latin szövegek időre történő fordítását. A gyakorlás során a szótárhasználat gyorsaságát, a mondatszerkezet felismerését és a magyar fordítás gördülékenységét egyszerre kell fejleszteni.

A szóbeli felelet gyakorlása

A szóbeli vizsgára nem elegendő a kultúrtörténeti tételek felsorolását megtanulni. A vizsgázónak a kihúzott témát szabatosan, összefüggő feleletben kell kifejtenie.

A felolvasás gyakorlásakor figyelmet kell fordítani a kiejtés következetességére, a mondathatárokra, a verssorok ritmusára és arra, hogy a latin szöveget a fordítás előtt szerkezetileg is értelmezni lehessen.

Időbeosztás

Az írásbeli vizsgán a produktív teszt és a fordítás egymást követi. A vizsgázónak ezért előre ki kell alakítania azt a munkaritmust, amellyel a nyelvtani tesztet legfeljebb 60 perc alatt, a fordítást pedig 120 perc alatt be tudja fejezni.

A szóbeli vizsgán a körülbelül 30 perces felkészülési idő alatt el kell készíteni a szöveg értelmezését, ki kell keresni a szükséges szavakat, fel kell tárni a mondattani szerkezeteket, és meg kell tervezni a magyar fordítás ismertetését.

A latin tanulásának további előnyei

Kapcsolat az újlatin nyelvekkel

Nyilván itt elsődlegesen az újlatin nyelvekre gondolhatunk, hiszen a latin számos európai nyelv ősnyelve volt, így ha latinul tud az ember fia, rengeteg szót és nyelvtani szerkezetet felismerhet a franciában, olaszban, a románban és így tovább.

A latin ismerete segít az alapvető szókincs gyors elsajátításában, hiszen ezeknek a nyelveknek a nyelvtana nagyrészt a latinból származik.

Például a 'szeretni' latinul 'amare', franciául 'aimer', olaszul 'amare', spanyolul 'amar', és portugálul szintén 'amar' - a hasonlóság szembeötlő.

Nyelvi tudatosság és elemző gondolkodás

Ezenfelül viszont a latin elsajátítása segít más nyelvek grammatikájának megértésében is, különösen azokéban, amelyek szintén ragozó nyelvek - ilyenek a germán és a szláv nyelvek.

Általa elsajátítjuk az etimológia és a morfológia alapjait, és úgy en bloc megtanít minket a nyelvekről gondolkodni.

A latin nyelv grammatikai és szintaktikai szabályai rendkívül szigorúak és következetesek, ami segíti a memorizálást.

Továbbá segít abban, hogy a tanulók fejlesszék az analitikus gondolkodásukat, mivel folyamatosan szövegmaradványokkal dolgoznak, a jelentések kibogozása és az összefüggések átlátása pedig fókuszált munkát igényel.

Eredeti történelmi és irodalmi szövegek olvasása

Azért ízlelgessük a tényt, hogy latint tanulva eredeti történelmi szövegeket tehetünk magunkévá.

A római kultúra, irodalom, történelemtudomány baromi izgalmas, és hál' istennek már minden elérhető a neten, szóval egy jó és stabil latintudással könnyen kedvünkre csemegézhetünk az eredeti ókori szövegek között.

A latin nyelv hosszú ideig a tudomány és kultúra közvetítő nyelve volt, ezért a latin tanulása nem csupán nyelvtani gyakorlat, hanem hozzáférés a római irodalom, történelem, vallás, filozófia és művészet eredeti szövegeihez.

Ajánlott segédkönyvek

• Ferenczi A. - Monostori M.: Latin nyelvkönyv

• N. Horváth M. - Dr. Nagy F.: Latin nyelvkönyv I-IV. a gimnáziumok számára

• Nagy F. - Kováts Gy. - Péter Gy.: Latin nyelvtan

• M. Nagy I. - Tegyey I.: Latin nyelvtan

• Ferenczi A. - Kendeffy G.: Latin a szóbeli nyelvvizsgán

• Adamik T.: Római irodalom az archaikus korban / az aranykorban / az ezüstkorban / a késő császárkorban

• Ferenczy E. - Maróti E. - Hahn I.: Az ókori Róma története

• Herber A. - Martos I. - Moss L. - Tatár Cs. - Tisza L.: Történelem 2

• Havas L. - Hegyi W. Gy. - Szabó E.: Római történelem

• Majoros J.: Római élet

A felsőfokú felkészüléshez ajánlott segédkönyvek közül több középfokon is hasznos lehet, különösen akkor, ha a vizsgázó a kultúrtörténeti tételeket részletesebben szeretné megérteni, vagy az irodalmi és történelmi szövegek hátterét is tanulmányozná.

A latin középfokú nyelvvizsga időigénye

A latin nyelv tanulása iránt érdeklődők első kérdéseinek egyike szokott lenni, hogy Mennyi idő alatt lehet megtanulni latinul?

Ez hosszú évek munkája, de a középfokú nyelvvizsga szintjét ennél sokkal rövidebb idő alatt is el lehet érni.

Természetesen ez nagyban függ a tanuló szorgalmától és lelkesedésétől.

A kérdésre tehát, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni latinul, sajnos nem lehet pontos választ adni, mivel ezt a tanuló egyéni igyekezete és képességei is befolyásolja, de a fentieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy a középfokú nyelvvizsga szintjét akár hamarabb is el lehet érni, mint egy élő idegen nyelv esetében.

A latin nyelvvizsga és a felsőoktatási felvételi

A latin nyelvvizsga beszámítható pluszpontnak a magyarországi felsőoktatásban, de nem minden szakon és intézményben.

A felvételi pontszámítási szabályok intézményenként és szakonként eltérhetnek, ezért fontos, hogy a választott egyetem vagy főiskola felvételi tájékoztatójában tájékozódjunk a pontos feltételekről.

tags: #latin #kozepfoku #nyelvvizsga