Legkönnyebb német középfokú írásbeli nyelvvizsga: melyik vizsgatípus illik hozzád?

A legkönnyebb német középfokú írásbeli nyelvvizsga nem mindenki számára ugyanaz, mert a feladattípusok, a szótárhasználat, a nyelvtani teszt, a fordítás és az értékelés eltérően illeszkedik az egyes vizsgázók erősségeihez. Az ECL elsősorban azoknak lehet kedvező, akik jobbak az olvasott és hallott szövegértés terén, mert nem tartalmaz nyelvtani feladatot, míg az Euroexam azoknak ajánlható, akik erősek a kommunikációban és kétnyelvű vizsga esetén a fordításban és közvetítésben.

A TELC nem a legkönnyebb vizsgák közé tartozik, mindenképpen olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik főként az írott, de a hallott szövegértés terén is erősek, akik jól és gyorsan tudnak olvasni, és általában véve jól bánnak az idővel. A legkönnyebb vizsga tehát az, amelynek szerkezete, időbeosztása, szótárhasználata és értékelése a saját tudásodhoz igazodik.

Mitől lehet könnyebb egy német középfokú írásbeli nyelvvizsga?

Sokszor hallottuk már ezt a kérdést, több évtizedes vizsgaszervezői tapasztalatunknak köszönhetően rájöttünk, hogy teljesen szubjektív a válasz erre a kérdésre. Vizsgáztatóként gyakran kapom meg azt a kérdést, hogy szerintem melyik a legkönnyebb nyelvvizsga.

Amire mindig azt válaszolom, hogy egységesen, mindenki számára könnyű vizsga nincs, de olyan van, ami épp számodra lesz a legkönnyebb. Érdemes kipróbálni mindkét vizsgából néhány feladatot, hogy lásd, mi az, amivel tudsz azonosulni, és mi az, ami neked nehézséget okoz.

• Ha nem szereted a külön nyelvtani teszteket, az ECL kedvezőbb lehet.
• Ha erős vagy az olvasott és hallott szövegértésben, az ECL feladattípusai jobban illeszkedhetnek hozzád.
• Ha jó a kommunikációd, a közvetítési és fordítási készséged, az Euroexam lehet megfelelőbb.
• Ha gyorsan olvasol, jól osztod be az idődet, és erős vagy az írott szövegértésben, a TELC feladatai is teljesíthetők, de a vizsgarendszer kifejezetten időigényes.
• Ha szótár nélkül nehezen dolgozol, a TELC különösen nagy kihívást jelenthet, mert a TELC nyelvvizsgákon nem használható szótár.

A legfontosabb szempontok összehasonlítása

ECL: könnyebb lehet, ha nem szeretnél nyelvtani tesztet

Az ECL (=European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nyelvvizsga az Európai Uniós tagországok konzorciuma által létrehozott nemzetközi, egynyelvű nyelvvizsgarendszer, így nemzetközi és államilag elismert bizonyítványt is kapnak a vizsgázók. Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle mindennapi élethelyzetben, a hivatással/fogalalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban szóban és írásban kommunikálni.

Ami megkülönbözteti ezt a nyelvvizsgát a többitől az a tény, hogy nem tartalmaz nyelvtani feladatot, így elsősorban azoknak ajánlott, akik jobbak az olvasott és hallott szövegértés terén. A szóbeli része a vizsgának azonban könnyebben teljesíthető.

Az ECL nyelvvizsgarendszerben nem csak komplex vizsgát lehet tenni, lehetőség van csak írásbeli, illetve csak szóbeli részvizsgára jelentkezni. Amennyiben a vizsgázó komplex vizsgára jelentkezik, de csak a vizsga egyik, vagy másik része sikeres, a sikeres vizsgarészről kap részvizsga-bizonyítványt.

Az ECL írásbeli felépítése

Az ECL írásbeli vizsga az olvasáskészség és az íráskészség mérésére épül. Az írásbeli feladatokhoz szótár használható.

Az ECL hallott szövegértési feladata itt azonban nehéz, dialektusban beszélő szereplők és háttérzajok nehezíthetik a listeninget. Ezért az ECL az írásbeli rész szempontjából azok számára lehet kedvezőbb, akik az olvasott szövegértésben és az önálló szövegalkotásban erősek, de a hallás utáni értésük sem elhanyagolható.

Az ECL sikerességi feltétele

A nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri. Mind a négy mért készségből minimum 40%-os teljesítményt kell elérni és a négy készség eredményének minimum 60%-os átlagot kell elérnie.

Euroexam: kedvező választás kommunikációban erős vizsgázóknak

Az EUROEXAM nyelvvizsgarendszert az International House fejlesztette ki. Egy- és kétnyelvű változata van, amelyek közül választani lehet.

Az Euroexam olyanok tanulóknak ajánlott, akik erősek a kommunikációban, kétnyelvű vizsga esetén - fordításban és közvetítésben. Nincs külön nyelvtani tudást mérő teszt.

Az egynyelvű változat mindenben megegyezik az kétnyelvű vizsgával, de a Mediation/Közvetítés rész hiányzik belőle. Ha a közvetítés és a fordítás nem tartozik az erősségeid közé, az egynyelvű Euroexam egyszerűbb lehet a kétnyelvű változatnál.

Az Euroexam írásbeli felépítése

Az Euroexam írásbelije azoknak lehet kényelmesebb, akik jobban teljesítenek szövegalkotásban, mint elszigetelt nyelvtani kérdésekben. A kétnyelvű változatnál ugyanakkor a közvetítési feladat miatt a német és a magyar nyelv közötti pontos jelentésátadásra is szükség van.

TELC: részletes írásbeli felépítés és szigorúbb készségminimumok

A The European Language Certificates (TELC) Európa szerte elfogadott nemzetközi nyelvvizsgarendszer, melynek főbb jellemzője a kommunikativítás és a köznapi élethelyzetekben előforduló szituációk megfelelő alkalmazása.

A TELC nem a legkönnyebb vizsgák közé tartozik, mindenképpen olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik főként az írott, de a hallott szövegértés terén is erősek, akik jól és gyorsan tudnak olvasni, és általában véve jól bánnak az idővel.

A Telc nyelvvizsgákon nem használható szótár! A nyelvvizsga írásbeli és szóbeli része ugyanazon a napon zajlik le.

A TELC vizsga általános értékelése

A vizsga két fő részből, szóbeli és írásbeli vizsgarészből tevődik össze. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen maximálisan 300 pont szerezhető, melynek 60%-át kell a sikeres nyelvvizsgához teljesíteni, de mindegyik, az egyes készségeket mérő vizsgarészt egyenként is minimum 60%-osra kell teljesíteni.

A TELC írásbeli vizsga időbeosztása

Az írásbeli vizsgán rendelkezésre álló idő 150 perc, azaz 2,5 óra. Az olvasott szöveg értése és nyelvtani, lexikai ismereteket mérő feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésre, szünet nincs, a levélírásra pedig 60 perc áll rendelkezésre, szünet nincs.

Olvasott szöveg értése

Az olvasott szöveg értése maximum 90 pontot ér, a minimális pontszám 30 pont. Az általános szövegértési feladat globális szövegértést mérő feladat.

Címek hozzárendelése összefüggő szöveghez feleletválasztás vagy behelyettesítés alapján. 5 összefüggő szöveg van megadva, például hirdetések, rövid hírek, és 10 cím közül kell kiválasztani az adott szövegre legjobban illőt.

A szövegértési feladat feleletválasztós teszttel a részletes szövegértést méri. Egy hosszabb szöveghez 5 kérdést tesznek fel, 3 lehetséges válasz közül kell kiválasztani azt, amelyik igaz.

Az információk kikeresése különböző szövegekből szelektív szövegértést mérő feladat. 10 szituációhoz, rövid állításhoz kell megkeresni 12 rövid szöveg, hirdetés közül azt, amelyik teljes mértékben megfelel a szituáció tartalmának.

Nyelvtani és lexikai ismeretek

A nyelvtani, lexikai ismeretek, vagyis a nyelvhelyesség és a szókincs, maximum 30 pontot érnek. A feleletválasztós nyelvtani tesztben 3 lehetőség közül kell kiválasztani a helyes választ 10 tesztkérdésben.

Az összefüggő, hiányos szöveg kiegészítése megadott nyelvtani, illetve lexikai elemekkel, vagyis a lyukas szöveg, nemcsak nyelvtani kérdéseket tartalmaz, hanem szókincset tesztelő feladatokat is meg kell oldani.

Jellemzően igei vonzatokra, utalószavakra, kötőszavakra, névmásokra, melléknévragozásra, módosítószókra vonatkoznak a kérdések. 10 szót kell beilleszteni egy egybefüggő szövegbe 15 előre megadott szó közül, azaz 5 felesleges a feladatban.

Levélírás a TELC vizsgán

A fogalmazási készség és levélírás maximum 75 pontot ér, a minimális pontszám 30 pont. Hivatalos vagy félhivatalos levelet kell megírni előre megadott szempontok és a hivatalos levél formai kritériumai alapján, 150-200 szó terjedelemben, maximum 45 pontért.

A feladat 4 szempontot ad meg, amelyekből 2-re kötelező kitérni, 1-et pedig választhat hozzá a vizsgázó. A formai kritériumok betartása nélkül nem sikerülhet a feladat megoldása.

A megfelelő tartalmi tagolás mellett a formára is figyelni kell: feladó, címzett, dátum, a levél tárgya, hivatalos megszólítási formula, levél lezárására szolgáló elköszönési formula.

Lehetséges témák: pályázat írása, ami tulajdonképpen motivációs levél. Legtöbbször valamilyen nagyobb vállalathoz kell pályázatot írni gyakornoki helyre vagy teljes munkaidős állásra.

Hivatalos levél, amely lehet reklamáció, termékcserére irányuló kérés, olvasói levél valamilyen témában, jelentkezés egy rendezvényre vagy valamilyen információ, tájékoztatás kérése. Előfordult már azonban olyan feladat, amelyben a vizsgázóknak reklámspotot kellett írniuk.

Baráti e-mailt is meg kell írni rövid utasítás alapján, 80 szó terjedelemben, maximum 30 pontért. Általában egy baráti levélre kell válaszolni, amelyben felmerül egy probléma, és azzal kapcsolatban kell tanácsot adni, javaslatot tenni, véleményt írni.

Fontos, hogy ne általánosságban írj a problémáról, hanem valóban tanácsot adj. A levélírási feladatot 3 szempont alapján pontozzák.

A levél értékelési szempontjai

1. A levél formai és tartalmi helyessége. Itt azt értékelik, hogy a fent említett formai követelményeknek megfelel-e a levél, illetve hogy a feladat által megadott utasítások közül mindenre kitért-e a vizsgázó, amelyre a feladat során ki kellett térnie.
2. A levél kommunikatív megformálása. Fontos a feladat megoldása során az előre megadott szempontok logikai sorrendjének kialakítása, valamint a szövegkohéziós, logikai elemek megfelelő használata is.
3. Nyelvhelyesség. A helyes nyelvhasználatot, a helyesírást és a nyelvtani tudást pontozzák e készség szerint.

Pontozzák, hogy mennyire függ össze a szöveg, annak megfogalmazása megfelel-e a hivatalos levélre jellemző nyelvhasználatnak, a vizsgázó mennyire gazdagon képes kifejezni gondolatait. A formai kritériumokat is itt pontozzák.

Goethe-Zertifikat B2: nemzetközileg ismert, de nem feltétlenül a legkönnyebb írásbeli

A Goethe Intézetnél tett nemzetközileg elismert német nyelvvizsga letételével a felnőtt jelentkezők A1-C2 szintű ismereteiket igazolhatják. A Goethe-Zertifikat B2 német nyelvvizsga arról tanúskodik, hogy a vizsgázó folyékonyan beszéli a németet, például összetettebb konkrét vagy elvont témájú tartalom megértése, folyamatos és természetes interakció, világos és részletes szövegalkotás széles körű témákban.

Minden vizsga esetében az alábbi négy fő készségterület kerül értékelésre: olvasás utáni szövegértés, hallás utáni szövegértés, íráskészség és beszédkészség.

A Goethe vizsgán a négy modul külön-külön vagy együtt is letehető. A négy modulról kiállított külön bizonyítványok összesített bizonyítványnak felelnek meg.

A Goethe Intézet mindent megtesz, hogy segítse a vizsgára készülőket azáltal, hogy gyakorlóanyagokat, valamint a korábbi vizsgák témaköreit és javításait is elérhetővé teszi számukra.

A Goethe-Zertifikat bizonyítványok nemzetközi ismertsége miatt jó választás lehet külföldi tanulmányokhoz vagy munkavállaláshoz, de az írásbeli rész nehézségeit mindig a konkrét mintafeladatok alapján érdemes megítélni.

BME, Origó, ECL, Euroexam és TELC: mikor melyik lehet célszerű?

BME

A BME nyelvvizsgát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézete fejlesztette ki. BME vizsgarendszer kétnyelvű, valamint egynyelvű változatban is letehető, a kétnyelvű középfokú írásbeli vizsga fordítási feladatot és nyelvismereti tesztet is tartalmaz.

Lehet szóbeli, írásbeli valamint komplex (szóbeli és írásbeli) típusú vizsgára jelentkezni, tehát a részvizsgák külön is letehetők és bármikor ismételhetők.

A vizsga nem könnyebb és nem nehezebb, mint a többi nyelvvizsga-fajta Magyarországon. Összességében elmondható, hogy olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik nyelvtudása mind a négy készségben közel azonos szintű, mivel az elérhető összpontszámban mind a négy készség azonos súlyt, 25%-ot képvisel.

ELTE-ORIGÓ

Az ELTE-ORIGÓ államilag elismert, kétnyelvű vizsgarendszer, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő.

Az írásbeli és szóbeli részvizsgák külön is letehetők, a komplex C típusú vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Komplex értékelést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a vizsga akár egy 70%-os szóbeli és egy 50%-os írásbeli esetén is sikeresnek számít.

2016 óta az írásbeli vizsgán nem szerepel nyelvismereti teszt, a B1 és B2 szintű feladatsor két-két olvasás és íráskészség és egy közvetítési feladatot tartalmaz, C1 szinten két közvetítési feladat van.

Az Origó olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik idegennyelv-tudásukat a közvetítési készségen keresztül is bizonyítani szeretnék.

TársalKODÓ

A vizsgarendszer általános, kétnyelvű vizsgarendszer, amelyet a Kodolányi János Főiskola Nyelvvizsgaközpontja fejlesztett ki, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadására jogosult.

A kétnyelvű szóbeli vizsgán szótár nem használható, ezért mindenképpen célszerű aktív szókinccsel rendelkezni a hétköznapi, társalgási témákat illetően. Azon hallgatóknak ajánljuk a társalKODÓ nyelvvizsgát, akik jártasak a mindennapi témákban, valamint képesek önálló témakifejtésre.

Zöld Út

A Zöld Út egynyelvű vizsgarendszer, amelynél szótár nem használható. Az ilyen vizsga azoknak lehet megfelelő, akik önállóan, segédeszköz nélkül is biztosan értik és használják a német nyelvet.

Miért érdemes előre ellenőrizni a vizsga aktuális szabályait?

A nyelvvizsga-piacon számtalan lehetőséged van már, hogy a számodra leginkább megfelelő vizsgát válaszd. A paletta elég színes: 2020-ban megjelentek az online vizsgák, így már földrajzi helytől függetlenül is tudsz válogatni.

Vannak otthoni nyelvvizsgák, melyeket a saját szobádból tudsz letenni. Léteznek olyanok is, ahol használhatsz szótárt, vagy épp a saját haveroddal közösen vizsgázhatsz a szóbelin.

Fontos, hogy nem minden vizsgahelyen érhető el minden időpont és szint, valamint, hogy kétnyelvű illetve szóbeli vizsgák olykor csak a vizsgarendszer központjában tehetők le. Az információk csak tájékoztatási célt szolgálnak, minden esetben ellenőrizd az általad kiválasztott német nyelvvizsgatípus adatait a vizsga honlapján.

A sikeres vizsgázók államilag elismert bizonyítványt kapnak, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő.

Ha a külföldi tartózkodáshoz, munkavállaláshoz kell a nyelvvizsga, akkor inkább a nemzetközileg ismert vizsgák közül érdemes választani. Németországban és Ausztriában is leginkább ezt a két nyelvvizsgát, az ÖSD-t és a Goethe-Zertifikatot ismerik el.

Hogyan válaszd ki a számodra legkönnyebb vizsgát?

1. Olvasd el a vizsgarendszer hivatalos felépítését, különösen az írásbeli feladatok számát és időkeretét.
2. Derítsd ki, van-e külön nyelvtani teszt, lyukas szöveg, fordítás vagy közvetítési feladat.
3. Ellenőrizd, hogy használható-e szótár.
4. Oldj meg legalább egy teljes próbafeladatsort időre.
5. Hasonlítsd össze az olvasott szöveg értését és az íráskészséget mérő feladatokat.
6. Vizsgáld meg, hogy a részvizsgák külön is letehetők-e.
7. Ne csak az összesített sikerességi százalékot nézd meg, hanem azt is, kell-e minden készségből külön minimumot teljesíteni.

Az egyetemi csoporttársaid ECL vizsgát tettek, ami elsőre sikerült legtöbbjüknek, de a munkatársaid az Euroexam vizsgán remekeltek. Akkor melyiket válasszam?

Ezek nagyszerű kiindulópontok, de mindenképpen érdemes egy felkészítő tanárral is konzultálni, hogy felmérje, melyik vizsga illik hozzád. Mielőtt beadnád a jelentkezésed, érdemes végiggondolni a legfontosabb kategóriákat, hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy szuper sikerélménnyel vagy egy csalódással zárod az első vizsgaélményed.

Gyakorlati felkészülés az írásbeli vizsgára

Az írásbeli vizsgán nem elegendő általánosságban tudni németül: ismerni kell a választott vizsgarendszer konkrét feladattípusait. Nagyon fontos, hogy ismerd a vizsga szerkezetét, hiszen ez segíti a sikeres megoldást, hisz például jó, ha tudod, hogy minden egyes feladathoz rövidebb-hosszabb szövegeket kell megértened.

A szövegértési feladatoknál érdemes először a feladat utasítását és a kérdéseket elolvasni, majd célzottan keresni az információkat. A levélírásnál a tartalmi szempontok mellett a formai követelményeket és a logikai tagolást is következetesen alkalmazni kell.

TELC esetében különösen fontos az időgazdálkodás, mert az olvasott szöveg értésére, a nyelvtani és lexikai feladatokra, valamint a levélírásra összesen 150 perc áll rendelkezésre. A TELC levélírási feladatánál a hivatalos vagy félhivatalos levél formája önmagában is a megoldás értékelésének része.

ECL és Euroexam esetében a próbafeladatok megoldása során figyeld meg, hogy a hosszabb szövegek feldolgozása, a levelek megírása, a közvetítés vagy a szótárhasználat hogyan befolyásolja a teljesítményedet.

Az eredményes felkészüléshez mind a négy készségterületet gyakorolni kell, mert az olvasás utáni szövegértés, a hallás utáni szövegértés, az íráskészség és a beszédkészség egymást is erősíti.

A legkönnyebb német középfokú írásbeli nyelvvizsga kiválasztásakor ezért nem az általános hírnevet, hanem a saját erősségeidet, a vizsga konkrét feladattípusait, a szótárhasználat lehetőségét, az időkeretet és a sikerességi feltételeket kell összevetni.

tags: #legkonnyebb #nemet #kozepfoku #irasbeli #nyelvvizsga