A gazdasági szöveg igen tág fogalom, az élet minden területén találkozunk ilyen szövegekkel. A bölcsész képzettségű fordítók sokszor megriadnak tőle, pedig a gazdasági szövegek fordítása nem ördöngösség - elég, ha feltételezzük, hogy ezek a szövegek logikusak. Talán segíthet átlátni a gazdasági szövegeket, ha felállítunk egyfajta szövegtipológiát. Ez a szövegtipológia nem teljes, és nem feltétlen érvényes, de talán segít a fordítók orientálásában.
Bevezető a számvitelhez és a gazdasági szövegek alapjai
A jogi-gazdasági szövegek fordítása nagyon hasonlít a jogi szövegek fordítására, annyi csupán a különbség, hogy míg a jogi szövegek fordításánál a szöveghűség nagyon fontos, a jogi-gazdasági szövegeknél elsősorban az érthetőség szempontjainak kell a fordítást vezérelnie.
1. A gazdasági beszámolók általában egy országra vagy egy cégcsoportra jellemzők, és a célszemélynek/célszervezetnek megfelelő részletezettségben tartalmazzák a vállalkozás tevékenységére vonatkozó adatokat. Ide tartozik a számviteli kimutatásokon alapuló éves beszámoló is, amelynek részei a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés. Az éves beszámoló az államnak szól, és az állam a Számviteli törvényben írja elő ennek minimális részletezettségét. A vállalkozás azonban ezeket a kategóriákat tovább bonthatja. Érdemes a fordítónak beszerezni a munkanyelvein a magyar mérleg és eredménykimutatás sémáit. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés szabadszöveges, törvény csak a minimális tartalmát írja elő. Minden jó fordításnál alapvető, hogy a fordító nagy vonalakban ismerje a témát, amelyről fordít, és a saját fogalmi hálójában el tudja helyezni az egyes fogalmakat. Sok fordító azonban sajnos nincsen tisztában a számvitellel.
Igaz, hogy a számvitel bonyolult tevékenység, de egy fordítónak nem kell részleteiben ismernie. Az alábbiakban vállalkozom a lehetetlenre, és megpróbálom a számvitel lényegét egy fordító számára néhány mondatban összefoglalni. A számvitelt egy német szerző úgy aposztrofálta, mint a gazdaság történetírását. A számvitel olyan rendszer, amely megpróbálja a gazdasági tevékenységek egészét átfogni, számszerűsíteni (pénzre váltani) és egységes keretbe foglalni. A számvitel regisztráló jellegű, főleg a múltra vonatkozó információkat rögzít. A számvitelben ún. számlákat használunk az egyes könyvelési tételek regisztrálásához. Ez a számla fogalmi tétel (account), nem az értékesítéssel kapcsolatos számla (invoice). Minden számlának van száma, neve, és két oldala: a tartozik és a követel oldal. A könyvelési tételek szintén tartozik és követel oldalból állnak: a tartozik (T) utáni számlaszámhoz tartozó számlának a tartozik oldalára könyveljük a feltüntetett összeget, míg a követel (K) utáni számlaszámhoz tartozó számlának a követel oldalára könyveljük ugyanazt az összeget. A számláknak lehet tartozik vagy követel egyenlege attól függően, hogy melyik oldalon kapunk nagyobb számot, ha az oda tartozó könyvelési tételeket összeadjuk. Az egyenleg értéke pedig a tartozik és a követel oldal különbözetének abszolútértéke. A számlák számát és nevét a vállalkozás (szervezet) számlatükrében találjuk. A számlatükörnek van minimális részletezettsége, amelyet szintén a Számviteli törvény határoz meg (érdemes beszerezni), de ez is tovább bővíthető egyedi igények alapján - például a 9-es számlaosztályban található árbevétel kategória (általában 91) tovább bontható mondjuk 911 belföldi árbevétel, 912 export árbevételre, és a 911 még tovább bontható 9111 Budapestről származó árbevétel, 9112 vidékről származó árbevétel kategóriákra, vagy elkülöníthető akár a központ és a telephely szerint is. A számlaosztály megegyezik a számlaszám első jegyével, és jelentéssel bír: a 0 technikai számlaosztály (bankszámvitelben kiemelt jelentősége van), 1-2-3 követelések, 4 kötelezettségek, 5 költségek költségnem szerint, 6-7 költségek költséghely/költségviselő szerint, 8 ráfordítások, 9 bevételek. Ennek a bevezetőnek a lényege tehát az, hogy a számviteli szöveg, bár vannak törvényben leírt alapjai, a vállalkozásra jellemző szöveg. Ne feledjük el, hogy csak a magyarországi szervezetek vagy külföldi szervezetek magyarországi fióktelepei esnek a magyar számviteli szabályozás hatálya alá! Ugyan az Európai Unióban cél a nemzetközi számvitel- standardokkal (IAS) harmonizáló nemzeti szabályozás kialakítása, egyelőre nem mondhatjuk, hogy a különböző országok számviteli szabályozása egységes lenne. Az IAS-sel "vetélkedő" szabvány a GAAP (Generally Accepted Accounting Procedures, Általánosan elfogadott számviteli eljárások), amelyet elsősorban az Egyesült Államokban használnak. Ha tehát nem magyarországi szervezetről szóló szöveget fordítunk, nem kell feltétlenül magyarossá tenni a szöveget - ha a szöveg túl magyaros, esetleg hajlamos a célközönség úgy értelmezni, mintha hazai vállalkozásról vagy egyéb szervezetről lenne szó. A nemzetközi számvitel igen bonyolult terület, és szakembereink döntő többségének fogalma sincs a Magyarországon kívüli gyakorlatról. Ha az ügyfél nem elégedett amiatt, mert a fordítás nem magyaros, érdemes megmondani neki, hogy azért nem magyaros, mert a jogszabályi/gazdasági környezet, amelyben értelmezni kell, az sem magyaros. A két szabályozás közötti konverzió, adaptáció már nem a fordító dolga - az még a szakembereknek is kemény dió.
Szabályzatok, befolyásolás és terminológia a gazdasági szövegekben
Az adózás a számvitelen alapul, de a számvitel szabadsága nem jellemző rá: a társasági adó kiszámításánál például a számviteli kategóriákat korrigálni kell. Ha valaki adózással foglalkozik, az adótörvényt és a helyi adórendeleteket illik beszerezni, kicsit megismerni. Míg a számvitelben található kifejezéseket, például a számlák nevét viszonylag szabadon kezelhetjük, az adózásnak kötött, jogszabályban meghatározott terminusai vannak, amelyek szintén a társadalmi-gazdasági környezet sajátosságai. Bár úgy tűnhet, ezzel azt sugallom, hogy az adózási kifejezéseket szótárból érdemes kinézni, ez nincs így. Ugyan több-kevesebb sikerrel állítottak össze adózási szótárakat, de mivel ezeknek a kifejezéseknek legtöbbször nincsen ekvivalensük a célnyelven, jó megoldás, ha mi magunk alkotunk értelemszerű megfelelőket. Ez a helyzet azonban változóban van, mióta folyik az Európai Unión jogharmonizáció. Előkerülnek új kifejezések, mint például a hozzáadottérték-adó, ami meglepheti a fordítót: nem minden VAT/ TVA/ IVA/ Mehrwertsteuer ÁFA, de minden ÁFA VAT. Javasolt az APEH honlapján megkeresni a magyar kifejezések angol fordítását; ugyan a fordítások ott sem tökéletesek sok esetben, de hivatkozhatók. Ismét felmerül a nemzetközi nyelvhasználat problémája: vajon a fordítónak olyan szöveget kell előállítania, amely tökéletesen beilleszkedik az adott idegen nyelvi kultúrába, vagy olyat, amely némiképp idegenül hangzik? Mindenkinek magának kell választania - mindkettő ellen és mellett szólnak érvek.
A gazdasági elemzések (elemzés, kontrolling stb.) általában számviteli adatokon alapulnak, számokból nyernek ki a vállalkozásra vagy a piacra jellemző fontos információt, amellyel a vezetés tisztábban lát. Általában matematikai vagy statisztikai eszközökkel történik a számítás, amelyet értelmezés követ. Minden gazdasági mutatószámnak van gazdasági jelentése, azaz míg a számításban résztvevő értékek megnevezését sokszor befolyásolja a jogszabályi környezet, az eredmény értelmezése általában nem kötődik egy bizonyos országhoz, környezethez, hanem általános érvényű gazdasági következtetést von le.
2. Újabb nagy kategória a szabályzatok. A törvény is előírja bizonyos szabályzatok létrehozását, más szabályzatokat a józan ész diktál. Szabályzatokkal mindenki találkozik: munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, szervezeti és működési szabályzat (SzMSz), környezetvédelmi szabályzat, szállítási szabályzat stb. Sokszor a szabályzat csak formalitás, követelmény, amit egy oldalban teljesítenek, hogy kipipálhassák, más esetekben értelme is van. A szabályzatok többségének szövegezését - azért, hogy a vállalkozások valójában saját magukra szabhassák őket - a törvény nem írja elő, és általában rendeletek sem befolyásolják, legfeljebb a minimális tartalmat határozzák meg. A szabályzat vezérel: felhívja a szabályzat készítőinek figyelmét a hibalehetőségekre, rákényszeríti őket, hogy megoldják azokat a problémákat, amelyek még sok esetben fel sem merültek, de nagy kockázatot jelentenek. Éppen ezért a szabályzatok szövegét úgy kell megközelíteni, mint strukturált problémamegoldó szöveget. A szövegtipológia klasszikusa, Karl Bühler (1935) háromféle szöveget különböztet meg, a felhívásközpontú, a tartalomközpontú és a kifejezésközpontú szöveget. A befolyásolási szövegek, amelyek a gazdasági szövegek másik jelentős csoportját alkotják, felhívásközpontúak. Ne képzeljük azt, hogy befolyásolni mindig csak a vevőt szokták, és csakis a közvetlen marketingszövegek befolyásolási jellegűek! Egy nagyobb vállalatnál elengedhetetlen a vállalati kultúra kialakítása, a vállalati identitás erősítése, az egységkovácsolás, és ezért a belső kommunikációban is fontos a befolyásolás. Ne azonosítsuk a befolyásolást a félrevezetéssel sem! A befolyásolás lényege, hogy az üzenet értelmezését irányítja. Amikor befolyásolási szövegeket fordítunk, mindig gondoljuk át, hogy kit akar a szöveg befolyásolni (vevőt, munkavállalót, befektetőt, közvéleményt stb. - ezek az ún. stakeholderek, akik a szervezet működésében valamilyen módon érdekeltek), és milyen üzenetet kíván közvetíteni. Általában nem jó, ha egy ilyen szöveg bonyolult, ezért a befolyásolási szövegek fordításánál felettébb ügyeljünk az egyszerű megfogalmazásra. A befolyásolási szövegek közé sorolom itt a reklámszövegek, belső dokumentumok, befektetői tájékoztatók, PR-szövegek mellett a pályázatokat és általában az üzleti ajánlatokat is. A pályázatok a bírókat kívánják befolyásolni, azt sugallják, hogy az élvonalba tartozik a pályázat beadója, és érdemes a projektet támogatni. Befolyásolási szövegeknél nagyon fontos a terminológia, mert az üzenetet sok esetben csak nyelvi elemek közvetítik. A szervezetről „sokat elárul”, hogy milyen szavakat, kifejezéseket használ. Nem hülye, fukar vagy gazdaságos, HR-vezető vagy személyügyi igazgató, CEO vagy igazgató, hogy csak a legtriviálisabb példákat említsük… Bár kevés olyan szervezet van Magyarországon, amelyik tudatos terminológiai politikát folytat, ha a fordító nem a megszokott terminusokkal fordít, az feltűnik a megrendelőnek. Furcsának tűnhet, hogy most jutunk el abba a kategóriába, ahová a közgazdaságtan, azaz a mikro- és makroökonómia tartozik. Általában minden közgazdász egyetért abban, hogy a közgazdaságtannak gyakorlati haszna nincs több, mint az, hogy alakítja a gondolkodást. A mikro- és makroökonómia ugyanis teljesíthetetlen peremfeltételek mellett működő modelleket használ. E tudományág központi kategóriái a kereslet, a kínálat és az egyensúly. A közgazdaságtan a racionális döntések tudománya, nincsen benne jó és rossz megoldás, hanem adott feltételek mellett optimális megoldást lehet elérni - gyakran akár több optimális megoldás is lehetséges. A közgazdaságtan „szépsége”, hogy ha mondunk egy állítást, és azt bizonyítjuk, általában az ellenkezőjét is be lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani. A közgazdászok számára a közgazdaságtan elsősorban a gondolkodás iskolája. A kereslet és kínálat egyensúlya, a szabad verseny vagy éppen az állami beavatkozás fontossága minden közgazdász gondolkodásának mélyrétege. A közgazdaságtan racionális, semmi meglepő nincsen benne, és a közgazdászok szeretik döntéseiket hasonló logikával alátámasztani. Ugyan előfordul, hogy váratlan, meglepő fordulattal találkozunk a fordítás során, de általában (természetesen létezik ebben a szakmában is egy nem túl tehetséges réteg) ezekig didaktikusan jut el a szöveg, minden állítás meg van indokolva. Ilyen logikával a tudományos szövegeken kívül főleg makrogazdasági és vállalati elemzésekben, piackutatásokban, felmérésekben, esettanulmányokban találkozunk. Mivel a gazdasági szövegek ugyanolyan szerteágazóak, mint a gazdasági élet - a pénzügyi szféra, a termelő- és szolgáltató szféra, az állami szféra és még a magánszféra is része -, a gazdasági fordításra senkit nem lehet elméleti fejtegetéssel megtanítani. Bemutattuk azonban, hogy mely szövegek esetén muszáj megismerni a forrás- és célnyelvi kultúra intézmény- és jogrendszerét, és melyek esetén nem. A gazdaság nem változik gyorsan, bármennyire is így gondolnánk. A technológia igen, ahogyan azt Carl Shapiro és Hal Varian is megfogalmazták Information Rules című könyvükben. Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx 18-19. századi elméletei a mai napig megállják helyüket, ugyanúgy, mint John Maynard Keynes vagy Milton Friedman e századbeli gondolatai. Az, hogy most éppen globalizáció vagy nemzetgazdaság van, csak a felszín. Ezeknek elég csak a terminológiájával tisztában lenni. A vállalati formák sem alakultak át teljesen az idők során. Talán jót tesz, ha a Figyelőn és a HVG-n kívül, ha már többször fordítottunk gazdasági szöveget, egyszer végigrágjuk magunkat egy közgazdaságtan tankönyvön is, legyen az akár Samuelson: Közgazdaságtan című könyve, akár a mai egyetemi (vagy akár középiskolai) mikro- és makroökonómia könyvek. Érdemes egyszer belenézni egy marketingkönyvbe is, mondjuk Philip Kotler könyvébe, hogy megértsük, a marketing sem más, mint az, hogy megpróbálunk minden lehetséges befolyásoló tényezőt összeszedni, egymásra hatásukat logikusan átgondolni. Segítenek a Magyarországon megjelenő idegen nyelvű gazdasági lapok is, mert láthatunk egy lehetséges - és általában elég jó - verziót a magyar gazdasági rendszer idegen nyelvű ábrázolására.
Politikai szövegek és nemzetközi összefüggések
A politikai szövegek fordításának vizsgálata azért jelentős része a fordításkutatásnak, mert a politikai szövegek általában nemcsak abban az országban vagy kultúrában relevánsak, ahol megszületnek. Mivel a politikai élet egyre inkább a nemzetközi színtéren folyik, a politikai szövegek és fordításuk iránt is széles körű az érdeklődés. Mindez előtérbe helyezi a politikai szövegek fordítása nyomán felmerülő kérdéseket és nehézségeket is, és azt az általánosabb kérdést is, hogy a politikai szöveg fordításakor a fordító milyen normához igazodjon. Schäffner (1997b) például a politikai szövegek fordítása kapcsán az angol és a német nyelvpár esetében vizsgálja a fordítói stratégiákat. A politikai szövegekkel kapcsolatban a felhasználóknak számos speciális elvárása van a szó, a mondat és a szöveg szintjén. Ilyen például a terminológiai következetesség igénye vagy bizonyos standardizált kifejezések alkalmazása, amely biztosítja, hogy a felek minden nyelven ugyanazt értsék az adott fogalmon. A nemzetközi szerződésekre például az a formális feltétel a jellemző, hogy a szövegeknek mondatról mondatra egyezniük kell, vagyis hogy minden forrásnyelvi mondat feleljen meg egy célnyelvi mondatnak. Ez azért fontos, hogy amikor az egyeztetéseken vagy tárgyalásokon bizonyos cikkekre, bekezdésekre vagy konkrét mondatokra utalnak, egyértelmű legyen azok célnyelvi megfelelője (Schäffner, 1997b: 121).
Ez a kölcsönhatás a fordítási gyakorlatban is megmutatkozik: a fordítás annyira komplex jelenség, hogy összes aspektusát egyszerre tanulmányozni reménytelen vállalkozás lenne. A fordítástudomány a rokon tudományágak paradigmáira támaszkodik, és ezek alapján dolgozza ki saját elméleteit és módszereit. A kötet a szövegtan és a fordítástudomány érintkezési pontjait tárja fel, és a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás sajátos jellemzőit írja le. A fordítás mint szöveg vizsgálatát az teszi különösen relevánssá, hogy a kutatások tanúsága szerint a fordítási szöveg valahogy „más", mint a többi, nem fordítás eredményeként keletkezett szöveg. Egyesek szerint ez a másság elsősorban szövegszinten ragadható meg. A tudomány egyre többet tud e témáról, és örvendetesen növekszik a magyar nyelvű kutatások száma is. Ezért vált időszerűvé és szükségszerűvé a rendelkezésre álló ismeretek áttekintő összegzése. A kötet elsődleges célja elméleti természetű: ismerteti a szövegtani kutatások azon eredményeit, amelyek meghatározzák a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás tanulmányozásának elméleti és módszertani irányvonalait, és bemutatja a tudományterület legfontosabb eredményeit. A kötet leíró szemlélettel, és a modern szövegvizsgálatokra jellemző kognitív keretben közelíti meg a szöveget mint szerkezetet és mint folyamatot. Az összegző áttekintés mellett a könyvnek vannak fontos gyakorlati céljai is. Rávilágít a különféle elméletek és módszerek további alkalmazási lehetőségeire és azokra a tudományos problémákra vagy kérdésekre, amelyek megválaszolása még a jövő feladata. Mivel korunk tudományos vizsgálódásainak alapfeltételévé vált a kutatás-módszertani megalapozottság, külön figyelmet szentel a szövegelemzés módszertani sajátosságainak is.
Veszélyek és lehetőségek a terminológia terén
politics, policy, line are the top translations of "politika" into English. Országunkban a fiatalság nem érdeklődik a politika iránt. The youth of our land are not interested in politics. A hatásvizsgálat biztosítja, hogy a politika kialakítása a tények és a hatások teljes körű ismeretében zajlik. Impact assessment ensures that policy is made in full knowledge of the facts and awareness of the implications. Emiatt az indiai külkereskedelmi politikának megfelelő, tényleges fogyasztási nyilvántartás lett a vizsgálat döntő ellenőrzési eleme.
A mindennapi gyakorlathoz tartozik a cookie- és adatkezelés nyomon követése, amely például a Google-szolgáltatások biztosítását és karbantartását, a szolgáltatáskimaradások nyomon követését és a visszaélések elleni védekezést is jelenti. A nemzetközi és kölcsönös érdekek mentén a cookie-k használatának részletei gyakran összefüggnek a felhasználói élmény személyre szabásával és a releváns tartalmak megjelenítésével. A fenti példák bemutatják, hogy a gazdasági szövegek fordításában a terminológiai egységesség mellett a kontextus és a jogi- gazdasági környezet is meghatározó lehet.
tags: #lehet #angol #szoveget #magyarul #politizalni