Leírás hivatalos kapun keresztül: elektronikus ügyintézés a Hivatali Kapu használatával

A Hivatali Kapu (HKP) a Központi Rendszer (KR) része, amelyen keresztül a csatlakozott szervezetek hitelesen fogadhatnak elektronikus üzeneteket, illetve elektronikus üzeneteiket hitelesen azonosított ügyfelekhez juttathatják el.

Hivatali Kapun keresztül az elektronikus kapcsolattartás akkor megfelelő, ha a beadványt vagy dokumentumot a címzett szervezet hivatalos hivatali kapujára kell eljuttatni. A címzéshez a szervezet nevét, rövid nevét és KRID azonosítóját kell használni.

Mi a Hivatali Kapu?

A hivatali kapu (HKP) a Központi Rendszer (KR) része. A HKP-n keresztül az igénybevevő szervezetek hitelesen tudnak fogadni elektronikus üzeneteket, illetve a hivatalok elektronikus üzenetei a hitelesen azonosított ügyfelekhez eljuttathatók.

HKP-t a KR-hez csatlakozott szervezetek használhatnak. A csatlakozás során a hivatalok regisztrálják ügyintézőiket. A HKP-hoz hozzáférési joggal rendelkező ügyintézők azonosítása ügyfélkapuval történik, ezért a HKP használatának feltétele az ügyintézők számára az ügyfélkapu regisztráció.

A HKP-hoz csatlakozott szervezeteknek lehetőségük van dokumentumok letöltésére, fogadására, az ügyfelek nyilvános titkosító kulcsának lekérdezésére, válaszdokumentum küldésére. Gépi kapcsolódás esetén a dokumentumkezelési folyamat ügyintézői beavatkozás nélkül, automatizáltan történik.

A webböngészős megoldás esetében a HKP-hoz felvett ügyintézők az interneten keresztül férnek hozzá a szervezet postafiókjához (ügyfélkapus) bejelentkezést követően.

Mit jelent a KRID azonosító?

A KRID azonosító a hivatali kapu címzéséhez használt azonosító. A hivatali kapuk teljes listája vármegyénként és szervezeti egységenként tartalmazza a hosszú nevet, a rövid nevet és a KRID azonosítót.

A megfelelő címzett kiválasztásakor nem elegendő kizárólag a hivatal általános elnevezését megadni, mert egy kormányhivatalhoz járási hivatalok és további szervezeti egységek is tartozhatnak.

Példák hivatali kapu elérhetőségekre

Hosszú névRövid névKRID azonosító
Baranya Vármegyei KormányhivatalBAMKH403892115
BAVKH Pécsi Járási HivatalJH02PECSI119410320
BAVKH Bólyi Járási HivatalJH02BOLYI113411923
BAVKH Hegyháti Járási HivatalJH02HEGYHA216430398
BAVKH Komlói Járási HivatalJH02KOMLOI411434300
BAVKH Mohácsi Járási HivatalJH02MOHACS518441921
BAVKH Pécsváradi Járási HivatalJH02PECSVA316414301
BAVKH Sellyei Járási HivatalJH02SELLYE513399979
BAVKH Siklósi Járási HivatalJH02SIKLOS316472198
BAVKH Szentlőrinci Járási HivatalJH02SZENTL410309378
BAVKH Szigetvári Járási HivatalJH02SZIGET217492199

Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal

Hosszú névKRID azonosító
Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal407787956

Békés Vármegyei Kormányhivatal

Rövid névKRID azonosító
BEMKH202899335

A Kormányhivatalok biztonságos kapcsolattartási címei az E-ügyintézési törvény alapján központilag frissülő KRID-listában érhetők el.

Ki köteles elektronikus ügyintézést használni?

A Dáptv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján az államigazgatási szerv, így a Kormányhivatal is digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv.

A 6. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - digitálisan intézze.

A 18. § (1) bekezdése értelmében a felhasználó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.

A (2) bekezdés alapján nincs helye elektronikus ügyintézésnek többek között azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő.

Természetes személyek

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, a Dáptv. 19. § (4) bekezdés alapján természetes személy - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel - csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

A kormányhivatalok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mivel Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze.

Az ügyfél jogosult is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

Ugyanakkor fontos, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol az ügyfél személyes megjelenésre vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtására kötelezetett.

Gazdálkodó szervezetek és jogi képviselők

A Dáptv. 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, illetve b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében a felhasználóként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve a felhasználó jogi képviselője.

A Dáptv. 26. § (1) bekezdés értemében a gazdálkodó szervezet felhasználó - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül - köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét.

Ez lehet ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy ePosta elérhetőség.

A gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában a létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, amely kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet.

A 26. § (2) bekezdés szerint a gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló - (1) bekezdés szerinti - hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.

Ugyanakkor a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.

Mi történik, ha a gazdálkodó szervezetnek nincs hivatalos elérhetősége?

A 26. § (4) bekezdés alapján, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja.

A gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt a kormányhivatal kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

A nem megfelelő elektronikus nyilatkozat következménye

A Dáptv. 19. § (5) bekezdése értelmében, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást - vagy az elektronikus kapcsolattartás módját - kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével - érvénytelen.

A digitális állampolgárság és a felhasználói profil

A Dáptv. 4. § (1) bekezdés szerint a digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra.

A (2) bekezdés alapján a felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat.

A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása. A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja.

A 11. § (1) bekezdés szerint a természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.

Hivatalos elérhetőség és kapcsolattartási mód

A 29. § (1) bekezdés szerint a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját.

A (2) bekezdés szerint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során - ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg - a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

A 25. § (1) bekezdés alapján a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek.

Ez azt jelenti, hogy az adatot a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába.

A (2) bekezdés szerint a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely.

A 38. § (7) bekezdés alapján folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.

A Hivatali Kapu használatának alapvető menete

  1. A címzett szervezetet meg kell keresni a hivatali kapuk listájában.
  2. Azonosítani kell a megfelelő szervezeti egységet.
  3. Ellenőrizni kell a hosszú nevet, a rövid nevet és a KRID azonosítót.
  4. Ki kell választani az ügyhöz tartozó elektronikus ügyindítási felületet.
  5. El kell készíteni a beadványt és a szükséges mellékleteket.
  6. A dokumentumokat a címzett hivatali kapura kell továbbítani.
  7. A feladást és a kézbesítést igazoló elektronikus dokumentumokat meg kell őrizni.

A kormányhivatal központi ügyfélszolgálatának elektronikus elérhetőségei nem alkalmasak joghatás kiváltását célzó beadványok befogadására.

Az ilyen jellegű beadványokat minden esetben a Kormányhivatal 1.2 pontban megjelölt biztonságos kapcsolattartási címére kell megküldeni.

A Kormányhivatalok további elérhetőségei, ügyfélszolgálatai a honlapon megtalálhatók.

Milyen felületen lehet elektronikus ügyet indítani?

Személyre Szabott Ügyintézési Felület

A Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF) az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére.

A SZÜF az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére szolgál.

A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget.

e-Papír

Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatással (ÁNYK, IFORM) támogatni.

Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek részére.

Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK vagy más formalizált űrlappal) támogatni.

Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.

Elektronikus űrlapok

Az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás olyan szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és benyújtásának lehetőségét.

A hatósági eljárásban használatos nyomtatványokat az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal lehet kitölteni.

Az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás (ÁBT) egy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (KEÜSZ), ahol a szolgáltató letölthető alkalmazással biztosítja az.

Elektronikus nyomtatványon kezdeményezhető eljárások elektronikus űrlapjai letölthetőek innen.

Kérjük frissítse a nyomtatványokat, minimum a 2.0 -ás verziót használja!

Elektronikus ügyintézés a foglalkoztatási és munkavédelmi ügyekben

2017. január 1-jétől megnyílt a munkavédelmet érintően elektronikus úton tizenegy különböző bejelentés megtételének lehetősége.

Az alábbi nyomtatványok letöltésével, majd ügyfélkapun keresztül történő megküldésükkel a munkáltatók eleget tehetnek a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeiknek.

Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály elektronikus űrlapjai elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető eljárásokhoz használhatók.

Az e-Papír használata bejelentkezéstől a küldésig

Az e-Papír egy ingyenes, hitelesített üzenetküldő alkalmazás, amely internetkapcsolaton keresztül, elektronikus úton összeköti az Ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleket a szolgáltatáshoz csatlakozott intézményekkel.

Az ügyindításhoz kattintson a Bejelentkezés gombra és adja meg a megjelenő KAÜ-felületen az ügyfélkapus felhasználónevét és jelszavát.

A megjelenő e-Papír oldalon különböző témák és ügytípusok közül választhat.

Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, ezért akkor célszerű használni, amikor az adott ügyhöz nem áll rendelkezésre kötelező vagy megfelelő szakrendszeri elektronikus űrlap.

Az IKR rendszer kivezetése

Tájékoztatjuk, hogy az IKR rendszer 2023. szeptember 20-án 23:59:59-kor kivezetésre, leállításra került.

2023. szeptember 21-től az e-Papír szolgáltatáson keresztül lehetséges benyújtani a keresetleveleket.

Rendelkezési Nyilvántartás

Az Ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása (RNY) a személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi.

Itt elsősorban kapcsolattartási és képviseletre vonatkozó rendelkezések tehetők meg.

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásban rögzíthetik.

Ez alapján a kormányhivatalok az ügyfélnek címzett nyilatkozataik megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazzák.

Hiteles elektronikus postafiók és tárhely

A Hiteles Elektronikus Postafiók szolgáltatás egységes felületet, tárhelyet biztosít az állampolgárok, a Hivatali kapuval és a Cégkapuval rendelkezők számára.

A fejlesztések eredményeképpen létrejött egy biztonságos elektronikus postázó szolgáltatás, amelyet az állampolgárok és hivatalok tudnak igénybe venni az egymás közötti elektronikus dokumentum alapú kommunikációhoz.

Az elektronikus dokumentumok továbbításához kapcsolódó bizonyos feladatokat (pl.: tárolóhely, érkeztetés, időbélyegzés) célszerű volt központosítottan megvalósítani költséghatékonyság és felhasználó-barátság céljából, amit a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (BEDSZ) valósít meg.

A BEDSZ keretében nyújtott szolgáltatások az állampolgár számára az Ügyfélkapun, az adott hivatal számára a Hivatali Kapun keresztül érhetőek el.

Az elektronikus beadványok (dokumentumok) küldésének tényét az állampolgárok - akármikor a későbbiekben - hiteles módon bizonyítani tudják.

A hivatalok képesek válaszdokumentumokat küldeni az állampolgár tárhelyére, amelyben a dokumentumok korlátlan ideig tárolhatók.

A tárhely használattal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az állampolgár az ügyfélkapunál már megszokott módon, egy ponton keresztül tudja lebonyolítani a hivatalokkal, közigazgatási szervekkel történő kommunikációját.

Egy központi tárhelyen (értesítési tárhely) tudja fogadni a számára érkezett dokumentumokat, egy olyan csatornán keresztül, aminek a megbízhatósága jóval nagyobb, mint pl. a hagyományos e-mail alapú kommunikációnak.

Biztonságos kézbesítés, érkeztetés és időbélyegzés

A biztonságos kézbesítési szolgáltatás (BKSZ) olyan Posta által nyújtott kézbesítési szolgáltatás (SZEÜSZ), amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja: a) ha a küldőtől átvett üzenetet.

A 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást, mint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján.

A 119. § (9) bekezdés alapján a Kormány 2026. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.

Időbélyeg egy elektronikus dokumentumhoz hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt adat, amely segítségével igazolható, hogy a dokumentum változatlan az időbélyeg elhelyezésének időpontjában létező állapothoz képest.

Azonosítás és dokumentum-hitelesítés

Az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás az állampolgárok részére nyújt kényelmes megoldást arra, hogy biztonságosan tudják intézni hivatalos ügyeiket a közigazgatásban.

A központi azonosítási ügynök (KAÜ) szolgáltatás (KEÜSZ) keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi a vele együttműködő azonosítási szolgáltatásokat.

Az ügyfélkapu tulajdonosát a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítja be.

A HKP-hoz hozzáférési joggal rendelkező ügyintézők azonosítása ügyfélkapuval történik.

Elektronikus aláíró tanúsítványok

A Békés Vármegyei Kormányhivatal rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai:

AdatÉrték
Név (CN)Békés Vármegyei Kormányhivatal
Sorozatszám (SN)5D025FF391802B891E26
Helység (L)Békéscsaba
Ország (C)HU
Szervezet (O)Békés Vármegyei Kormányhivatal
Szervezeti egység (OU)
Érvényesség kezdete2024.02.19. 12:25:40
Érvényesség vége2027.02.18. 12:25:39
Email
Tanúsítvány kiadóGovCA Minősített Közigazgatási Tanúsítványkiadó
Tanúsítvány állapotaÉrvényes

Elektronikus válaszok és kézbesítési igazolások

A HKP-hoz csatlakozott szervezeteknek lehetőségük van dokumentumok letöltésére, fogadására, az ügyfelek nyilvános titkosító kulcsának lekérdezésére, válaszdokumentum küldésére.

Hitelesített és tértivevényes üzenetek küldhetőek ügyfélkapu és cégkapu fiókokba, így a postai küldemények száma nagymértékben lecsökkenthető.

Elsődleges kézbesítési címre, azaz cégkapu és ügyfélkapu fiókokba küldött ügyfélüzenetek esetén kötelező az átvétel, vagy kézbesítési vélelem áll be.

Minden üzenethez feladóvevény és tértivevény tartozik, melyeket az EHK rendszere automatikusan társít a kimenő levelekhez.

Minden üzenet összes változása és állapota naplózott a rendszerben, ezáltal visszakövethető.

Gépi kapcsolódás és automatizált feldolgozás

Gépi kapcsolódás esetén a dokumentumkezelési folyamat ügyintézői beavatkozás nélkül, automatizáltan történik.

Az EHK összeköthető saját ügyviteli rendszerével, így a kommunikáció tömeges és automatizálható.

Az e-Papír és iForm űrlapok rendszeresítésével a beérkező ügyfélüzenetek feldolgozása szabályozott és automatizálható.

A bejövő üzenetek kiegészítő adatai alapján, az összes levél közvetlenül az érintett rendszerbe vagy területhez érkeztethető.

Tömegesen létrehozható és egy PIN-kód megadásával aláírható kimenő üzenetek, melyeket időbélyeggel is ellát a rendszer.

Hozzáférések, jogosultságok és tárolás

A felhasználók csak saját területük üzeneteit láthatják.

A rendszer alkalmas szerepkör szerinti jogosultságok kiosztására is.

Az EHK rendszere minden üzenetet 5 évig tárol, meghatározott méretkorlátozás nélkül.

Az adatbiztonság az adatok védelme érdekében megtett technikai és szervezési intézkedések, kialakított eljárási szabályok.

Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás.

A Kormányzati Portál és az elektronikus ügyintézés szerepe

A Kormányzati Portál alapvető célja, hogy az állampolgárok és szervezetek számára lehetővé tegye a közigazgatással való egykapus kapcsolattartást az interneten keresztül.

A portál általános célja, hogy az e-demokrácia és az e-ügyintézés színhelyévé váljon, lehetőséget nyújtson arra, hogy az állampolgárok egyetlen webcímen keresztül intézhessék minél több, a közintézményekhez kapcsolódó ügyüket.

A portál 2003. évi indulása óta folyamatosan növekvő számban nyújt elektronikusan elérhető közigazgatási szolgáltatásokat.

Ezek kezdetben csak egyszerű kereső és adatszolgáltató funkciók voltak, ma már azonban az intézmények technikai felkészültségének fejlődésével párhuzamosan egyre több konkrét ügy intézésére nyílt lehetőség.

Az Ügyfélkapu szerepe

Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó alapvető probléma a következő volt: a személyesen meg nem jelenő ügyfél megbízható azonosítása.

A megoldás az Ügyfélkapu kifejlesztése és üzemeltetése volt, ami gyakorlatilag nem más, mint a Kormányzati Portál bejelentkező felülete.

Az ügyfelek személyazonosságának ilyen elektronikus módon történő egyértelmű megállapításával az egész magyar társadalom egy ponton keresztül, egy azonosítási megoldással, tehát könnyen és egyszerűen tud személyazonosítást igénylő közigazgatási ügyeket elektronikusan intézni.

Az Ügyfélkapu létrejöttével lehetővé vált a személyazonosítást igénylő ügyek elektronizálása és így jelentősen bővülni tudott az e-kormányzati szolgáltatási paletta, ami nagy lökést adott a hazai e-kormányzat fejlődésének.

Az Ügyfélkapu lehetővé teszi, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat egy azonosítási megoldással érhessük el.

Ennek előnye az, hogy nem kell az állampolgároknak minden egyes közigazgatási szolgáltatás használatához önálló azonosítókat beszerezniük.

Ehelyett a Kormányzati Portálon elérhető Ügyfélkapun keresztül egy felhasználónév-jelszó párossal érhetnek el minden hatósági elektronikus kormányzati szolgáltatást az állampolgárok.

Az Ügyfélkapu authentikációs megoldása az állampolgár által használt felhasználónév-jelszó használata.

Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ) az elektronikus azonosítási szolgáltatás, a biztonságos kézbesítési szolgáltatás, az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás, valamint a 451/2016.

A SZEÜSZ-rendszer az elektronikus azonosítást, a kézbesítést, a dokumentumok hitelesítését és az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó további szolgáltatásokat támogatja.

A Hivatali Kapun keresztüli beadvány fontos gyakorlati szempontjai

  • A címzett szervezethez tartozó megfelelő KRID azonosítót kell kiválasztani.
  • A központi ügyfélszolgálati elektronikus cím nem feltétlenül alkalmas joghatás kiváltására.
  • Joghatás kiváltását célzó beadványt a kijelölt biztonságos kapcsolattartási címre kell megküldeni.
  • Ha az adott ügyhöz kötelező elektronikus űrlap tartozik, az e-Papír helyett azt kell használni.
  • A csatolt dokumentumokat a beadvány tárgyához és az eljáráshoz kapcsolódóan kell összeállítani.
  • A feladóvevényt, a kézbesítési igazolást és a hivatal válaszát meg kell őrizni.
  • Folyamatban lévő ügyben az új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is be kell jelenteni.

A Hivatali Kapu a hivatalok és a digitális ügyfelek közötti hiteles elektronikus kapcsolattartás egyik központi csatornája: a megfelelő KRID azonosító kiválasztásával, az ügyhöz illeszkedő SZÜF-, e-Papír- vagy elektronikus űrlap használatával, valamint a kézbesítési igazolások megőrzésével biztosítható a beadvány szabályszerű továbbítása.

noimgs

tags: #leveliras #hivatali #kapun #keresztul