London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város. A Londoni-medencében, a Temze folyó két partján terül el. A története egészen az alapító rómaiakig nyúlik vissza, akik a várost Londiniumnak nevezték. London a világ egyik vezető globális városa, a Forbes 2014-es felmérése alapján a világ legbefolyásosabbja. A város nemcsak az Egyesült Királyság, hanem a világ egyik kereskedelmi, oktatási, szórakoztatóipari, divat, egészségügyi, kutatási és fejlesztési, turisztikai és közlekedési központja. London a világ legnagyobb pénzügyi központja is New York mellett, és az ötödik legtöbb GDP-t termelő város a világon (Európában az első). London a világ egyik leglátogatottabb városai közé tartozik, évente kb. Londonban sokféle népcsoport, kultúra és vallás találkozik. Csak a város területén 300 nyelvet beszélnek. Londonban több világörökségi helyszín található.
Érdekességek: a Tower of London, a Kew Gardens, a Westminster-palota és a Westminsteri apátság, valamint Greenwich, amely nevezetességét a csillagvizsgálójának köszönheti, és annak, hogy itt halad át a „greenwichi délkör”, ami a zónaidő valamint a földrajzi hosszúsági körök számításának hagyományos alapja. Más híres nevezetessége a városnak a Buckingham-palota, a London Eye, a Tower Bridge, a Piccadilly Circus, a Trafalgar tér, a Szent Pál-székesegyház és a Wembley Stadion is. London otthont ad számos nevezetes múzeumnak, galériának, könyvtárnak és egyéb kulturális intézménynek, többek között a British Museumnak, a National Gallerynek és több mint negyven színháznak. Egy Landsat 7 műholdfelvétel Nyugat-Londonról. Középen a zöld terület a Hyde Park, tőle jobbra a Green Park és a St. James’s Park.
Londonnak rendszerint a Nagy-London néven is ismert egész várost hívjuk, ami a belvárosból (City) és harminckettő londoni borough-ból áll, és amelynek területe 1579 km². Történelmi szempontból a név a City of Londonra vonatkozik, amiből a mai város kinőtt. 1889 és 1965 között a korábbi London megyére is vonatkozott, ami a mai Belső-London területével egyezik meg. London központjának (Charing Cross) koordinátái: é. sz. 51° 30′, ny. h. 0° 08′51.500000°N 0.133333°W. Az ókori rómaiak Londinium város központját a Londoni kővel jelölték. London kikötőváros a Temze partján, s a folyó nagy hatással volt fejlődésére. Az északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át rajta. Emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a 18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken. Emiatt London nagyjából kör alakú lett. A Temze régebben sokkal szélesebb és sekélyebb folyó volt, mint ma, de aztán partját beépítették, és több mellékfolyója ma a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe ömlik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti.
London éghajlata mérsékelt övi, meleg nyárral, enyhe téllel és állandó, gyakran esős időjárással. A nyári hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-t, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt a Heathrow repülőtéren 2003-ban. Hóesés ritkán van. Az átlagos csapadék körülbelül 600 mm évente. London sajátos mikroklímával rendelkezik: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.
Az ókori rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát, miután i. sz. 43-ban Claudius császár a mai Anglia legnagyobb részét meghódította. Londinium-nak nevezték el. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwych-től nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. században Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a hampshire-i Winchester volt az a 12. A 16. századtól a 20. század elejéig történtek fontos események, például 1666. szeptember 2-án kezdődött a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. Egy pék faházából indult el, és a következő három napban több mint 13 000 épület égett le, köztük a Szent Pál-katedrális is. A 18. században fejlődése felgyorsult és a 19. század elejére a világ legnagyobb városává nőtte ki magát. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ezáltal nagy füst mennyiség került a levegőbe, amely szmogot okozott. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között több mint 4000 ember halálát okozta az öt napig a városra nehezedő szmog.
London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások idézték a második világháború idején. A bombázás több mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. 1965-ben London megye tanácsát felváltotta Nagy-London tanácsa. Ekkor csatlakozott a városhoz húsz olyan környékbeli település, amely ma is London része. A GLC-t 1986-ban eltörölték, mert összeütközésbe került Margaret Thatcher kormányával, és hatásköre átkerült az egyes kerületekhez. 2000-ben ismét központosították a város feletti hatalmat, Ken Livingstone személyében. 2008. május 4-étől 2016. A 1997-es tűzszünetig London gyakran az IRA egyik célpontja volt az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt. 2005. július 7-én Londont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendezésének jogát. 2011. augusztus 6-án zavargások törtek ki London Tottenham kerületében, miután Mark Duggan egy töltött maroklőfegyverrel felfegyverkezett jamaicai származású drogkereskedőt rendőrök megöltek egy intézkedés során. Mark Duggan tagja volt egy korábban rendőrgyilkosságot elkövető bandának. Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből áll, köztük Westminster városa. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több mint száznak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New Yorké és Tokióé együttvéve. London a nemzetközi gazdaság és kereskedelem, legnagyobb központja, valamint egyike a világgazdaság három nagy központjának (London, New York, Tokió). Mint Európa legnagyobb teljesítményű városi gazdasága, London évről évre az ország GDP-jének a 19%-át adja. Ez összegszerűen 2005-ben 219 milliárd font volt. A londoni nagyvárosi körzet termeli meg az ország GDP-jének 30%-át, azaz 2005-ben 345 milliárd fontot. A városnak öt nagyobb gazdasági körzete van. London legjelentősebb iparága a pénzügyi szektor, ezen belül pedig a pénzügyi export, mely az ország fizetési mérlegének jelentős hányadáért felelős. A City Európa legforgalmasabb pénzügyi és gazdasági központja. Bankoknak, biztosítóknak, brókercégeknek, ügyvédi és könyvelőirodáknak nyújt helyet. Egy második, kisebb pénzügyi központ fejlődik ki a Canary Wharf környékén. Itt van a HSBC, a Reuters, a Barclays és sok más, elsősorban jogi iroda világméretű központja. Londonban lebonyolították a világpénzben (euróban és dollárban) lebonyolított üzletek 31%-át. Ez naponta átlagosan 753 milliárd dolláros forgalmat jelent. Az FTSE 100-ban szereplő cégeknek több mint a fele, és Európa 500 legnagyobb cégéből 100-nak Londonban van a központja. Az FTSE 100 tagjainak 75%-ának a város vonzáskörzetében van a székhelye, valamint a Fortune 500 75%-ának van a városban irodája. A médiaszektor szintén nagy számban képviselteti magát, a médiaipar a város második legnagyobb gazdasági szolgáltató szektora. A BBC az iparág legnagyobb foglalkoztatója. Sok országos újságot Londonban szerkesztenek, amiket leginkább a Fleet Streettel hoznak összefüggésbe az emberek. Mostanában azonban többségük a Canary Wharf környékén készül. A kereskedelem nagy része elhagyta a várost, s a közeli Tilbury lett a rakodás helyszíne. A turizmus szintén London kulcsfontosságú területeihez tartozik.
Az egyre növekvő iparosodással London lakossága a 19. század végén és a 20. század elején rohamléptekkel nőtt. A 19. század végétől a világ legnépesebb városa volt egészen a 20. század elejéig, amikor is 1925-ben New York megelőzte. A népesség közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1939-ben, a Nagy-Londoni területen 8 615 245 fő volt, majd ez a lélekszám egészen az 1980-as évekig csökkent, egészen 6 608 513 főig. A Nagy-London városi terület egyre inkább növekszik, az agglomerációval együtt lakossága definíciótól függően 12 és 14 millió fő közé tehető. London országának legnépesebb városa, az Eurostat egyik jelentése szerint az Európai Unió legnépesebb városa és agglomerációja, Európa második, a világ 19. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 71,15%-a fehérnek (brit 59,79%, ír 3,07%, egyéb fehér 8,29%), 12,09%-uk indiainak, pakisztáninak, bangladesinek vagy egyéb ázsiainak (többségében sri lankainak, arabnak vagy más dél-ázsiai népcsoporthoz tartozónak), 10,91% feketének, 3,15%-a kevert nemzetiségűnek, 1,12%-a kínainak, 1,58%-a egyéb kisebbséghez tartozónak vallotta magát. A lakosság 21,8%-a született az EU-n kívül.
II. Antony C. A City, teljes nevén City of London, más néven The Square Mile, azaz A Négyzetmérföld, mivel megközelítőleg ennyi a területe. A legkisebb londoni kerület, de egyfajta város a városon belül. Számos előjoggal rendelkezik, így például az uralkodó csak a City polgármestere, a Lord Mayor társaságában léphet a City területére; a Guildhallban székelő Corporation of London nevű tanács kormányozza; saját rendőrsége is van: a Londoni Metropolitan Police illetékessége nem terjed ki a Cityre. A régmúltban fontos szerepük volt még a kerület életében a céhek, a Livery Companyknek, ma ceremoniális funkciót töltenek be. Érdekesség, hogy két híd, a London Bridge és a Blackfriars Bridge teljes hosszában a Cityhez tartozik, míg az alattuk elfolyó Temze csak a közepéig, onnan a túlparti Southwark kerülethez. A városképet egykor Európa ötödik legnagyobb temploma, a Szent Pál-katedrális uralta; ma viszont itt találhatóak a modern felhőkarcolók, köztük a The Gherkin és a 42-es torony. A legmagasabb épület a NatWest-torony, mely 42 emeletével kiemelkedik. A The Gherkin (Az Uborka) hivatalos neve 30 St. Mary Axe, de gyakran használják a Swiss Re Tower megnevezést. A Shard London Bridge (The Shard) 309 méter magas, és 2012-ben adták át; egyes látványos stílusú projektek ezzel a városképpel kerültek összefüggésbe. A City népessége kb. 7000 fő, munkanapokon ez kb. 300 000 legyen. A West End London legnagyobb bevásárlónegyede és szórakoztatóipari központja. A központi rész és a környék felfedezése során a Trafalgar Square, az Oxford Street és a Soho kerülhet előtérbe. A West End a Theatrelanddel is egyet jelent; itt találhatóak a világ híres színházai, ahol a hírességek gyakran fellépnek. A Notting Hill és más nyugateurópai luxus negyedek is a városkép részét képezik, míg East End az eredeti kikötőkhöz köthető, és itt található Whitechapel, Mile End, Bethnal Green, Hackney, Bow és Poplar. A Docklands a 1980-as évek óta jelentős átalakuláson ment keresztül, modern felhőkarcolók épülnek, és a Docklands Light Railway összeköti a londoni metróval. A The City szövetsége és az üzleti élet egyre vonzóbb a külföldi befektetők számára.
