A görög nyelvtanban a presens imperfect kifejezés általában a jelen idejű, folyamatos vagy ismétlődő igei aspektusra utal; a görög szakirodalomban ennek megfelelője többnyire a jelen idejű imperfektív aspektus. A görög igeidőkben ugyanis az idő és az aspektus külön fogalom: az idő azt jelzi, hogy a cselekvés múltban, jelenben vagy jövőben történik, az aspektus pedig azt, hogy a beszélő befejezett egészként, folyamatban lévőként vagy fennálló állapotként szemléli-e.
A görög jelen idejű igealak, vagyis a presens, rendszerint befejezetlen, folyamatban lévő vagy ismétlődő cselekvést fejez ki. A cselekvés kezdete és vége nincs előtérben, ezért a presens jelentése lehet „éppen csinál”, „folyamatosan csinál”, „szokott csinálni” vagy egyszerűen jelen idejű állapot.
Az idő és az aspektus különbsége
A görög igékhez hasonlóan az angol igék is cselekvéseket és állapotokat fejeznek ki. A görög ige véges alakjának végződése jelzi az alany személyét és számát, míg a főnévi igenév végződése azt mutatja, hogy az alak személy és szám szerint nincs meghatározva.
Az igeidő a múltat, a jelent és a jövőt jelöli. Az aspektus azt fejezi ki, hogy a cselekvés befejezetlen, folyamatos vagy ismétlődő, befejezett egészként szemlélt, illetve állapotszerű-e.
A jelen idejű tőből képződik a jelen és a folyamatos múlt, vagyis az imperfektum. Ez a tő befejezetlen cselekvést közöl: a cselekvés kezdetét és végét nem határozza meg. A jelen idejű aspektus ezért jelenben folyamatban lévő vagy ismétlődő, az imperfektumé pedig múltban folyamatban lévő vagy ismétlődő.
| Fogalom | Mit fejez ki? | Tipikus magyar értelmezés |
|---|---|---|
| Presens | Jelen idejű, imperfektív aspektus | éppen csinál, folyamatosan csinál, szokott csinálni |
| Imperfektum | Múlt idejű, imperfektív aspektus | csinált, éppen csinált, szokott csinálni |
| Aorisztosz | Befejezett egészként bemutatott cselekvés | megtette, elmondta, elolvasta |
Mit jelent pontosan a presens?
A görög presens nem csupán azt jelenti, hogy egy cselekvés a beszéd pillanatában történik. A jelen idejű tő elsősorban imperfektív aspektust jelöl, vagyis a cselekvést belülről, folyamatban lévőként, ismétlődőként vagy befejezetlenként ábrázolja.
A cselekvés lehet éppen zajló folyamat, rendszeresen ismétlődő tevékenység vagy tartós állapot. A kezdet és a vég ilyenkor nincs a figyelem középpontjában.
- folyamatban lévő cselekvés: „éppen ír”, „tanít”, „hallgat”;
- ismétlődő cselekvés: „rendszeresen jár”, „szokott inni”;
- tartós állapot: „tud”, „birtokol”, „szeret”, „ismer”;
- általános vagy jelen idejű megállapítás: „mondja”, „hiszi”, „létezik”.
A magyar fordításban a görög presens ezért nem mindig fordítható egyetlen állandó igealakkal. A szövegkörnyezettől függően egyszerű jelen idő, folyamatos jelen időt kifejező szerkezet vagy ismétlődést jelölő megfogalmazás lehet a megfelelő.
A presens és az imperfektum kapcsolata
A görög jelen és imperfektum szorosan összetartozik, mert ugyanazt a jelen idejű tövet használják. A különbség az időben és az igeragozási mintában van: a presens jelen idejű, az imperfektum pedig múlt idejű; az imperfektum továbbá augmentummal és úgynevezett másodlagos végződésekkel képződik.
Az imperfektum elsődleges funkciója az imperfektív, vagyis folyamatban lévő igei aspektus kifejezése múlt idejű elbeszélésben. Az angol „we were eating” görögül imperfektummal fejezhető ki.
A presens jelen időben mutatja a cselekvést belülről, míg az imperfektum ugyanezt a nézőpontot múlt időben alkalmazza. A két alak aspektusa tehát hasonló, de az időértékük különböző.
A presens, az imperfektum és az aorisztosz összehasonlítása
Az imperfektum és az aorisztosz rendszerint egyaránt múlt idejű cselekvésekre utal, de aspektusuk különbözik. Az imperfektum a folyamatot, a hátteret, a tartósságot vagy az ismétlődést emeli ki, az aorisztosz pedig a cselekvést egyetlen befejezett egészként mutatja be.
| Görög forma | Aspektus | Nézőpont |
|---|---|---|
| Presens | Imperfektív | A jelenben folyamatban lévő vagy ismétlődő cselekvés |
| Imperfektum | Imperfektív | A múltban folyamatban lévő vagy ismétlődő cselekvés |
| Aorisztosz | Perfektív | Befejezett egészként szemlélt cselekvés |
A görög jelen idejű igealak, a presens, valamint az imperfektum befejezetlen cselekvést közöl. A cselekvés határai nincsenek meghatározva. Az aorisztosz ezzel szemben a cselekvés kezdetét és végét összefoglaló egészként kezeli.
Ezért a görögben nem elsősorban az a kérdés, hogy egy cselekvés „hosszú” vagy „rövid” volt-e, hanem az, hogy a beszélő milyen nézőpontból mutatja be. Ugyanaz a cselekvés különböző körülmények között imperfektummal vagy aorisztosszal is állhat.
Az imperfektum négy gyakori használata
1. Folyamatban lévő háttér egy múltbeli jelenetben
Az imperfektum azt a múltbeli cselekvést jelöli, amely már folyamatban volt, amikor egy másik esemény bekövetkezett. Ilyenkor az imperfektum adja a jelenet hátterét, míg az egyszeri, behatárolt esemény rendszerint aorisztoszban áll.
Διάβαζα όταν ήρθες, γι' αυτό δεν σε άκουσα να χτυπάς.
„Olvastam, amikor megérkeztél, ezért nem hallottam, hogy kopogsz.”
Ενώ περίμενα το λεωφορείο, έπιασε μια δυνατή βροχή.
„Miközben a buszra vártam, nagy zápor támadt.”
Az első igék, a διάβαζα és a περίμενα, folyamatban lévő háttércselekvést jelölnek. A ήρθες és az έπιασε ezzel szemben egyszeri, behatárolt eseményként jelenik meg.
Ugyanennek a különbségnek a bemutatására szolgál a következő mondat:
Διάβασα όλο το βιβλίο σε δύο μέρες.
„Két nap alatt elolvastam az egész könyvet.”
A διάβαζα az olvasás folyamatába helyezi a hallgatót, míg a διάβασα az olvasást egy lezárt egészként mutatja be. Ebben a mondatban az όλο το βιβλίο és a σε δύο μέρες szintén jelzi, hogy a teljes könyv elolvasása megtörtént; ezt az eredményt önmagában az aorisztosz-végződés nem fejezi ki.
2. Ismétlődő vagy szokásos múltbeli cselekvés
Az imperfektum másik gyakori szerepe a múltban ismétlődő vagy szokásos cselekvés kifejezése. Magyarul ilyenkor gyakran a „szokott”, „rendszeresen” vagy „mindig” szavakat használjuk, de a magyar egyszerű múlt idő is megfelelő lehet.
Κάθε πρωί έπινα καφέ στο ίδιο μικρό καφενείο.
„Minden reggel kávét szoktam inni ugyanabban a kis kávézóban.”
Όταν ήμασταν μικροί, πηγαίναμε διακοπές στο χωριό της γιαγιάς.
„Amikor kicsik voltunk, a nagymamánk falujába jártunk nyaralni.”
A κάθε („minden”), a πάντα („mindig”), a συνήθως („általában”) és a τότε („akkoriban”) gyakran az ismétlődő, imperfektív nézőpontot jelzi, de ezek a szavak nem teszik kötelezővé az imperfektumot.
Aorisztosz is használható, ha a beszélő egy meghatározott időszak ismétlődő eseményeit egyetlen lezárt sorozatként foglalja össze:
Πέρσι πήγαμε διακοπές στην Κρήτη για δέκα μέρες.
„Tavaly tíz napra Krétára mentünk nyaralni.”
Hasonló a különbség a következő két mondatban:
Κάθε καλοκαίρι κολυμπούσα στη θάλασσα κάθε μέρα.
„Minden nyáron minden nap a tengerben úsztam.”
Πέρσι το καλοκαίρι κολύμπησα στη θάλασσα κάθε μέρα.
„Tavaly nyáron minden nap a tengerben úsztam.”
Az első mondat nyitott, szokásos tevékenységként mutatja be az úszást, a második pedig a tavalyi nyár behatárolt időszakán belül lezárt sorozatként.
3. Állapotok, leírások és körülmények
Az imperfektum múltbeli állapotok, leírások és körülmények kifejezésére is használatos. Ilyen lehet az időjárás, valaki megjelenése, egy hely állapota, valamint a tudás, az érzés vagy a birtoklás.
Ήταν νύχτα, έκανε κρύο και οι δρόμοι ήταν εντελώς άδειοι.
„Éjszaka volt, hideg volt, és az utcák teljesen üresek voltak.”
Φορούσε ένα μπλε παλτό και κρατούσε μια μαύρη ομπρέλα.
„Kék kabátot viselt, és fekete esernyőt tartott.”
Το σπίτι ήταν παλιό αλλά είχε έναν τεράστιο κήπο με λεμονιές.
„A ház régi volt, de hatalmas, citromfákkal teli kertje volt.”
A φορούσε azt írja le, hogy a nő mit viselt, vagyis a jelenet egy fennálló állapotát mutatja be. A φόρεσε ezzel szemben azt a behatárolt eseményt jelenti, hogy a nő felvette a kabátot.
Η γυναίκα φορούσε ένα μακρύ παλτό και περίμενε στη στάση.
„A nő hosszú kabátot viselt, és a megállóban várt.”
Η γυναίκα φόρεσε ένα μακρύ παλτό και βγήκε από το σπίτι.
„A nő felvett egy hosszú kabátot, és kilépett a házból.”
A tudás és az érzés szintén állapot lehet, ezért az olyan igék, mint a ξέρω („tudni”) és a νιώθω („érezni”), imperfektumban állhatnak, amikor folyamatos mentális hátteret fejeznek ki.
Δεν ήξερα ότι δούλευες κι εσύ εκεί, τι σύμπτωση!
„Nem tudtam, hogy te is ott dolgoztál, micsoda véletlen!”
4. Udvarias kérés és kívánság enyhítése
A görög imperfektum egyik különleges használata az udvarias kérés. A jelen idejű kívánságot a beszélő imperfektummal távolíthatja el kissé a közvetlen jelen pillanattól, ezáltal a kérés kevésbé lesz határozott.
A θέλω („akarok”) jelen idejű alak közvetlenebb, míg az ήθελα („szerettem volna”, „szeretnék”) udvariasabb és lágyabb hangzású. Ebben a használatban az imperfektum nem feltétlenül helyezi a kívánságot ténylegesen a múltba.
Θέλω έναν καφέ.
„Kérek egy kávét.” / „Kávét akarok.”
Ήθελα έναν καφέ σκέτο, παρακαλώ.
„Egy feketekávét szeretnék, kérem.”
Ήθελα να σας ρωτήσω κάτι, αν έχετε ένα λεπτό.
„Szerettem volna kérdezni valamit, ha van egy perce.”
Hasonló enyhítő szerepe lehet az έλεγα alaknak is, amely egy javaslatot vagy gondolatot kevésbé rámenősen vezet be.
Έλεγα μήπως πάμε καμιά βόλτα το απόγευμα.
„Arra gondoltam, esetleg elmehetnénk délután sétálni.”
Az udvarias használatban a múlt idejű forma pragmatikai szerepet tölt be: nem egyszerűen múlt időt jelöl, hanem a beszélő hangnemét teszi óvatosabbá. A θέλω közvetlenebb, az ήθελα lágyabb, a θα ήθελα pedig még udvariasabb megfogalmazás.
Az imperfektum képzése az ógörögben és a koiné görögben
Az imperfektum a jelen idejű tövet, a múlt idejű augmentumot és a másodlagos végződéseket használja. Az augmentum a múlt idő jelölője, a végződések pedig az ige személyét és számát mutatják.
Az alapaugmentum a szó elejére kerülő ἐ-. Néhány példa: ἔλεγον, ἔλυον, ἐσῴζον és ἔβαλλον.
| Alkotóelem | Funkció | Példa |
|---|---|---|
| ἐ- | Múlt idejű augmentum | ἔ- |
| Jelen idejű tő | Az imperfektív aspektus alapja | λεγ- |
| Másodlagos aktív végződés | Személy és szám jelölése | -ον |
| Teljes alak | Imperfektum, aktív, kijelentő mód | ἔλεγον |
Az augmentum mássalhangzóval kezdődő igéknél
Ha az ige töve mássalhangzóval kezdődik, az ἐ- augmentum közvetlenül a tő elé kerül. A λέγω jelen idejű töve például λεγ-, így az imperfektum töve ἐλεγ-.
A λέγω imperfektumának első személyű alakja ezért ἔλεγον: az ἐ- augmentumot a λεγ- tő és az -ον végződés követi.
Az augmentum magánhangzóval kezdődő igéknél
Ha az ige töve magánhangzóval vagy magánhangzó-kapcsolattal kezdődik, az ε augmentum egyesül a kezdő magánhangzóval, és annak megnyúlását okozza.
Így keletkeznek például az alábbi alakok:
- ἤκουον az ἀκούω („hallani”) igéből;
- ἤσθιον az ἐσθίω („enni”) igéből;
- ηὕρισκον az εὑρίσκω („találni”) igéből.
Előfordulhat, hogy a magánhangzó-kapcsolat változatlan marad. Ilyenkor az igeidőt a végződésekből és a szövegkörnyezetből kell felismerni.
Az augmentum elöljárószóval kezdődő igéknél
Ha az ige előtt elöljárószó áll, az ε augmentum az elöljárószó és az ige töve közé kerül. Ilyen például a προσέρχομαι vagy a καταβαίνω.
Az augmentum elhelyezkedését a következő alakok mutatják:
- κατέβαινεν;
- παρεκαλοῦν;
- ἀνέβαινον;
- περιεπατοῦν;
- προσηύχετο.
A περιπατέω („járni”) imperfektuma, a περιεπάτει, különösen jól szemlélteti ezt a szabályt: az augmentum az περί elöljárószó után és a πατε- tő előtt jelenik meg.
A másodlagos aktív végződések
Az imperfektum és a második aorisztosz ugyanazokat az alapvető másodlagos aktív végződéseket használja. Az első személy egyes szám és a harmadik személy többes szám alakja azonos lehet, ezért ezek megkülönböztetéséhez sokszor szükség van a szövegkörnyezetre.
| Személy és szám | Végződés | Példa a λύω igével |
|---|---|---|
| 1. személy egyes szám | -ον | ἔλυον |
| 2. személy egyes szám | -ες | ἔλυες |
| 3. személy egyes szám | -ε(ν) | ἔλυε(ν) |
| 1. személy többes szám | -ομεν | ἐλύομεν |
| 2. személy többes szám | -ετε | ἐλύετε |
| 3. személy többes szám | -ον | ἔλυον |
Az első személy egyes szám és a harmadik személy többes szám ugyanúgy végződik: -ον. Ezért az ἔλεγον jelentheti azt is, hogy „mondtam”, és azt is, hogy „mondták”, illetve a szövegkörnyezettől függően „éppen mondtam” vagy „éppen mondták”.
Az első és a második személy többes szám végződése megegyezik a jelen idejű aktív végződések megfelelő alakjával: -ομεν és -ετε.
Az imperfektum és a presens alakjának összevetése
Az imperfektum a jelen idejű igealakhoz képest két új jellegzetességet mutat: megjelenik a múlt idejű augmentum, és megváltozik a végződési minta. A jelen és az imperfektum azonban ugyanazt a jelen idejű tövet használja.
| Presens aktív | Imperfektum aktív | |
|---|---|---|
| 1. személy egyes szám | λύω | ἔλυον |
| 2. személy egyes szám | λύεις | ἔλυες |
| 3. személy egyes szám | λύει | ἔλυε(ν) |
| 1. személy többes szám | λύομεν | ἐλύομεν |
| 2. személy többes szám | λύετε | ἐλύετε |
| 3. személy többes szám | λύουσι(ν) | ἔλυον |
A λύω jelen idejű alakjai jelen időt jelölnek, míg az ἔλυον, ἔλυες és ἔλυε(ν) alakok a múltban folyamatban lévő vagy ismétlődő cselekvést fejezik ki.
Az imperfektum felismerése és elemzése
Egy görög imperfektum felismeréséhez érdemes négy fő jellemzőt megvizsgálni: az igeidőformát, a diatézist, az augmentumot és a tövet.
| Jellemző | Imperfektum esetén |
|---|---|
| Igeidőforma | Imperfektum |
| Diatézis | Aktív, mediális vagy passzív |
| Augmentum | Általában ἐ- vagy ennek módosult formája |
| Tő | Jelen idejű tő |
| Végződés | Másodlagos végződés |
A ἔβαλλον alak elemzése például:
ε + βαλλ + ον
- ε: augmentum;
- βαλλ: jelen idejű tő;
- ον: másodlagos aktív végződés.
Az alak ezért imperfektum, aktív, kijelentő módú, első személyű egyes vagy harmadik személyű többes számú igealak lehet. A mondatban szereplő πολλοὶ πλούσιοι („sok gazdag ember”) többes számú alany miatt itt a harmadik személyű többes számú értelmezés a helyes: „sok gazdag ember sok mindent dobált be” vagy „rakott be”.
Καὶ πολλοὶ πλούσιοι ἔβαλλον πολλά.
„És sok gazdag ember nagy összegeket dobott be.”
Az ἔβαλλον imperfektuma folyamatban lévő cselekvést mutat, míg egy későbbi aorisztoszi alak, az ἔβαλεν, egyetlen behatárolt eseményként ábrázolhatja a cselekvést.
Újszövetségi példák
ἤκουεν
Καὶ ὁ πολὺς ὄχλος ἤκουεν αὐτοῦ ἡδέως.
„A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Az ἤκουεν alak az ἀκούω („hallani”) igéből származó imperfektum, aktív, kijelentő módú, harmadik személyű egyes szám. A tő magánhangzóval kezdődik, ezért az ε augmentum az α-val egyesül, és η-t eredményez.
Az alak szerkezete:
ε + ακου + εν → ηκουεν
A fordítás lehet „hallotta”, „hallgatta” vagy „éppen hallgatta”, attól függően, hogy a magyar szövegben mennyire szeretnénk láthatóvá tenni a folyamatosságot. Az angol fordítások gyakran egyszerű múlt időt használnak, mert az angol folyamatos alak nem mindig illeszkedik természetesen a mondat stílusához.
περιεπάτει
Καὶ εὐθέως ἐγένετο ὑγιὴς ὁ ἄνθρωπος καὶ ἦρεν τὸν κράβαττον αὐτοῦ καὶ περιεπάτει.
„Az ember azonnal meggyógyult, felemelte a fekvőhelyét, és járkált.”
A περιεπάτει a περιπατέω („járni”) imperfektum, aktív, kijelentő módú, harmadik személyű egyes számú alakja. Az augmentum az elöljárószó és az ige töve közé kerül, a végződés pedig a tő végén lévő magánhangzóval összeolvad.
Az alak elemzése:
ε + περιπατε + ε → περιεπάτει
A cselekvés itt folyamatban lévőként jelenik meg: a férfi „éppen járt”, és ezzel a narrátor előkészíti a következő jelenetet, amelyben a farizeusok meglátják őt.
ἐδίδασκεν
ἐδίδασκεν αὐτούς.
„Tanította őket.”
Καὶ ἐδίδασκεν αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς πολλά.
„Sok mindenre tanította őket példázatokban.”
Az ἐδίδασκεν a διδάσκω („tanítani”) imperfektuma. A forma olyan cselekvést mutat, amely egy múltbeli jelenetben folyamatban volt, vagy amelyet a tanító huzamosabban végzett.
ἤκουον
Καὶ ἤκουον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
„És tanítványai hallgatták.”
Az ἤκουον alak formailag lehet első személyű egyes szám vagy harmadik személyű többes szám. A szövegkörnyezet és a többes számú alany, az οἱ μαθηταί („a tanítványok”), alapján itt a harmadik személyű többes szám a helyes.
ἔλεγεν és ἔλεγον
Καὶ ἐδίδασκεν καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς.
„Tanította őket, és ezt mondta nekik.”
Οἱ Φαρισαῖοι ἔλεγον τοῖς μαθηταῖς.
„A farizeusok beszéltek a tanítványokhoz.”
Az ἔλεγεν és az ἔλεγον a λέγω („mondani”, „beszélni”) imperfektumai. A fordításban az imperfektív aspektus megjelenhet a „mondogatta”, „éppen mondta”, „beszélt” vagy „azt mondta” megoldásokban is.
Az imperfektum és az angol fordítás
Kiindulási szabályként az angol was/were + -ing gyakran a görög imperfektumnak felel meg. Az angol used to és a szokásos cselekvést jelölő would szintén gyakran imperfektumra utal.
| Angol szerkezet | Görög nézőpont | Tipikus példa |
|---|---|---|
| was/were + -ing | Folyamatban lévő múlt | Διάβαζα - „olvastam / éppen olvastam” |
| used to | Szokásos, ismétlődő múlt | έπινα - „szoktam inni” |
| Simple past, bounded whole | Befejezett egészként bemutatott esemény | διάβασα - „elolvastam” |
Az angol egyszerű múlt azonban nem ad biztos útmutatást. Az angolban a szokásos cselekvést is ki lehet fejezni egyszerű múlt idővel, például: „I drank coffee there every morning for years.” A görögben ilyen esetben általában az imperfektív nézőpont, vagyis az imperfektum lenne természetes.
Ezért a görög alak kiválasztásakor nem az angol igeidő felszínét kell mechanikusan követni, hanem azt kell megvizsgálni, hogy a cselekvést a beszélő folyamatként, háttérként, szokásként vagy leírásként mutatja-e be, illetve lezárt egészként szemléli-e.
Gyakori tévedések
Az ismétlődés nem teszi automatikusan kötelezővé az imperfektumot
Az imperfektum a nyitott végű, szokásos cselekvés semleges bemutatási módja. Az aorisztosz azonban szintén nyelvtanilag helyes lehet, ha a beszélő egy meghatározott időszak ismétlődő eseményeit egyetlen lezárt sorozatként kezeli.
Κάθε καλοκαίρι κολυμπούσα στη θάλασσα κάθε μέρα.
„Minden nyáron minden nap a tengerben úsztam.”
Πέρσι το καλοκαίρι κολύμπησα στη θάλασσα κάθε μέρα.
„Tavaly nyáron minden nap a tengerben úsztam.”
Az állapot és az azt létrehozó esemény nem ugyanaz
A φορούσε azt jelenti, hogy valaki viselt valamit, míg a φόρεσε a felvétel behatárolt eseményét jelöli. Mindkét alak helyes, de más nézőpontot fejez ki.
A cselekvés időtartama nem azonos az aspektussal
Az imperfektum nem feltétlenül jelent hosszú ideig tartó cselekvést, az aorisztosz pedig nem feltétlenül jelent rövid cselekvést. A különbség elsősorban abban áll, hogy a cselekvést folyamatként vagy lezárt egészként mutatjuk-e be.
Χθες έγραψα τρία γράμματα και τα έστειλα αμέσως.
„Tegnap három levelet írtam, és azonnal elküldtem őket.”
Χθες έγραφα όλο το πρωί, αλλά δεν τελείωσα το γράμμα.
„Tegnap egész délelőtt írtam, de nem fejeztem be a levelet.”
Nem minden egyidejű esemény megszakítás
Egy egyszeri, behatárolt megszakító esemény rendszerint aorisztoszban áll, míg az ismétlődő vagy tartós esemény imperfektumban maradhat.
Μαγείρευα όταν χτύπησε το κουδούνι της πόρτας.
„Főztem, amikor megszólalt az ajtócsengő.”
Ενώ μαγείρευα, το κουδούνι χτυπούσε συνέχεια.
„Miközben főztem, a csengő folyamatosan szólt.”
Az imperfektum és a görög igetövek
Az imperfektum képzéséhez az első főalakból eltávolítjuk a -ω végződést. Ami megmarad, az a jelen és az imperfektum aktív, mediális és passzív töve.
Ha a tő mássalhangzóval kezdődik, az ige elejére kerül az ἐ- augmentum. Ha magánhangzóval vagy kettőshangzóval kezdődik, az augmentumot a megfelelő magánhangzó-változási szabályok szerint kell képezni.
Az imperfektum aktív, mediális és passzív igealakjai ugyanazt a jelen idejű tövet használják, de a végződések különböznek az igediatézis szerint.
A mediális és passzív imperfektum végződései
A görög imperfektum nemcsak aktív, hanem mediális és passzív alakban is előfordul. A másodlagos mediális és passzív végződések több múlt idejű igeidő képzésében is használatosak.
| Személy és szám | Mediális és passzív végződés |
|---|---|
| 1. személy egyes szám | -μην |
| 2. személy egyes szám | -σο |
| 3. személy egyes szám | -το |
| 1. személy többes szám | -μεθα |
| 2. személy többes szám | -σθε |
| 3. személy többes szám | -ντο |
A második személy egyes számában az intervokalikus szigma kieshet, és a magánhangzók összeolvadhatnak. Így az ε + ο kapcsolatból ου, az α + ο kapcsolatból pedig ω keletkezhet.
Az imperfektum jelentésének magyar visszaadása
A görög imperfektumot magyarul többféleképpen lehet fordítani. A megfelelő megoldást a szövegkörnyezet, az ige jelentése és az elbeszélő nézőpontja határozza meg.
- folyamat: „éppen olvasott”, „tanított”, „hallgatta”;
- háttér: „amikor megérkezett, éppen olvastam”;
- ismétlődés: „minden nap járt oda”, „szokott kávét inni”;
- állapot: „régi volt”, „tudta”, „hideg volt”;
- udvarias kérés: „szerettem volna kérdezni”, „szeretnék kérni”.
A magyar nyelv nem mindig jelöli külön az imperfektív aspektust. Ezért az olyan mondatok, mint „hallotta”, „tanította” vagy „járkált”, a magyarban gyakran ugyanazzal az egyszerű múlt idejű formával jelennek meg, miközben a görög igealak folyamatosságot vagy háttérjellegűséget is hordoz.
Az angol fordításban hasonló probléma jelentkezik: az angolban vannak olyan igék, amelyek természetesen nem használhatók folyamatos alakban, miközben a görög ezekhez is alkalmazhat imperfektív aspektust. Ilyen jelentés például a birtoklás, a tudás, a tulajdonlás, a kedvelés vagy a preferencia.
| Angol ige | Természetellenes folyamatos alak | Természetes fordítás |
|---|---|---|
| have - birtokolni | He was having a red car. | He had a red car. |
| own | John was owning a large boat. | John owned a large boat. |
| know | She is knowing Greek very well. | She knows Greek very well. |
| like | I am liking to study Greek. | I like to study Greek. |
| prefer | She was preferring fudge over ice cream. | She preferred fudge over ice cream. |
A görögben ezek az igék is állhatnak imperfektív aspektusban, ha a múltbeli állapot folyamatosságát vagy fennállását akarják kifejezni. A fordításban ilyenkor nem mindig használható a „-t éppen” jellegű magyar vagy angol szerkezet; a folyamatosságot a mondat egészének kell érzékeltetnie.
Az imperfektum és a második aorisztosz
Az imperfektum és a második aorisztosz sok esetben ugyanazokat a másodlagos aktív végződéseket használja. A különbséget ilyenkor a tő mutatja.
| Második aorisztosz | Imperfektum | |
|---|---|---|
| 1. személy egyes szám | εἶπον | ἔλεγον |
| 2. személy egyes szám | εἶπες | ἔλεγες |
| 3. személy egyes szám | εἶπε(ν) | ἔλεγε(ν) |
| 1. személy többes szám | εἴπομεν | ἐλέγομεν |
| 2. személy többes szám | εἴπετε | ἐλέγετε |
| 3. személy többes szám | εἶπον | ἔλεγον |
A λέγω esetében az imperfektum jelen idejű töve λεγ-, míg a második aorisztosz eltérő tövet, az εἰπ- tövet használja. Ezért az alakok végződései hasonlóak, de maga az igeidő a tő alapján azonosítható.
Az imperfektum és az első aorisztosz
Az első aorisztosz és az imperfektum eltérő végződési mintát használ. Az első aorisztoszban rendszerint megjelenik a σ a tematikus magánhangzó előtt, míg az imperfektum a jelen idejű tövet és a másodlagos aktív végződéseket használja.
| Személy és szám | Első aorisztosz | Imperfektum |
|---|---|---|
| 1. személy egyes szám | ἐπίστευσα | ἐπίστευον |
| 2. személy egyes szám | ἐπίστευσας | ἐπίστευες |
| 3. személy egyes szám | ἐπίστευσε(ν) | ἐπίστευε(ν) |
| 1. személy többes szám | ἐπιστεύσαμεν | ἐπιστεύομεν |
| 2. személy többes szám | ἐπιστεύσατε | ἐπιστεύετε |
| 3. személy többes szám | ἐπίστευσαν | ἐπίστευον |
A πιστεύω ugyanazt a tövet használja az első aorisztoszban és az imperfektumban, ezért ezekben az alakokban a végződés különösen fontos. Az ἐπίστευσα aorisztosz, az ἐπίστευον pedig imperfektum.
Kapcsolódó fogalom: az aorisztosz mint általános igazság
Az aorisztosz nem mindig egyetlen múltbeli eseményt jelöl. Ha általános igazságra vagy közös tapasztalatra vonatkozik, az aorisztosz a cselekvés egyetemességét hangsúlyozhatja.
τέχνη τύχην ἔστερξε καὶ τύχη τέχνην
„A mesterség szereti a szerencsét, és a szerencse a mesterséget.”
ῥώμη δὲ μετὰ μὲν φρονήσεως ὠφέλησεν
„Az értelemmel párosuló erő hasznot hoz.”
παθόντες ἐμάθομεν
„Szenvedés által tanulunk.”
Ezekben a példákban az aorisztosz időtlen igazságot fejez ki. Ez is mutatja, hogy az igeidőt és az aspektust nem lehet kizárólag mechanikus időbeli megfeleltetéssel értelmezni.
Rövid elemzési eljárás
Egy görög igealak értelmezésekor először azt kell megvizsgálni, hogy milyen tőt használ, van-e augmentuma, és milyen végződés kapcsolódik hozzá. Az imperfektum felismerésében különösen fontos a jelen idejű tő, a múlt idejű augmentum és a másodlagos végződés együttese.
- Határozd meg a tő alakját.
- Vizsgáld meg, hogy található-e augmentum.
- Azonosítsd a végződést.
- Állapítsd meg a személyt és a számot.
- Határozd meg a diatézist: aktív, mediális vagy passzív.
- A szövegkörnyezet alapján döntsd el, hogy a cselekvés folyamatban lévő, ismétlődő, állapotszerű vagy lezárt egészként bemutatott-e.
- A fordításban ne csak az igeidőt, hanem az aspektust és a beszélő nézőpontját is add vissza.
A görög presens tehát jelen idejű, imperfektív igealak: folyamatban lévő, ismétlődő vagy fennálló cselekvést, illetve állapotot fejez ki. Az imperfektum ugyanezt az imperfektív nézőpontot múlt időben mutatja be. A két alak közös jellemzője, hogy a cselekvés kezdetét és végét nem helyezi előtérbe; az aorisztosz ezzel szemben a cselekvést befejezett egészként szemléli.