Mit kezdjek az íráskészségemmel?

Az íráskészségeddel elsősorban úgy érdemes kezdened valamit, hogy rendszeresen olvasol, gyakran írsz, többféle műfajt kipróbálsz, és nem várod meg, amíg minden tökéletesen összeáll a fejedben. Az íráskészség fejlesztése időt igényel, de otthon is nagyon sokat lehet tenni érte: naplózhatsz, levelet írhatsz, érdekes témákról alkothatsz, játékos feladatokat végezhetsz, vagy akár egy esszé, novella és regény megírásába is belevághatsz.

A legfontosabb, hogy ne csak elméletben gondolkodj az írásról, hanem kezdj el cselekedni. A szavak soha nem helyettesíthetik a tapasztalatokat, ezért az íráskészséged akkor fejlődik igazán, ha olvasás, tervezés, írás, javítás és újrapróbálkozás közben folyamatosan használod.

Miért fontos az íráskészség?

Az írás a kommunikáció fontos formája, az oktatás kulcsfontosságú része. A mai technológia-vezérelt világban azonban a gyerekeknek egyre kevesebbe az esélyük arra, hogy gyakorolják, illetve fejlesszék íráskészségüket.

Időbe telik az íráskészség fejlesztése, és nehéz feladat lehet. Azonban otthon is nagyon sokat tudunk tenni szülőként azért, hogy javuljon ez a készség.

Az íráskészség nem csupán a szép kézírást vagy a helyesírást jelenti. Beletartozik a gondolatok világos kifejezése, a megfelelő szókincs használata, a logikus gondolatmenet kialakítása, a történetmesélés, az érvelés, a szerkesztés és az önálló vélemény megfogalmazása is.

Az írás olvasással kezdődik

A rendszeres olvasás egy fontos lépcsőfok a jobb íráskészség elsajátításához. Az újságíró iskolában a kedvenc tanárom is mindig azt mondta, „az írás olvasással kezdődik”, utalva arra, hogy a készség természetesen felnőtt korban sem elhanyagolandó, ráadásul a rendszeres olvasás alapozza meg, hogy minél mesteribb fokon űzzük az írás tudományát.

Az olvasás ugyanis bővíti a szókincset, megmutatja a szavak használatának különböző módjait, ami megkönnyíti a számukra, hogy ezeket saját írásukban is felhasználják. Fiatalabb gyerekek esetén naponta olvassunk együtt, és később is ösztönözzük őket erre.

Az olvasás közben nemcsak új szavakat tanulhatsz meg, hanem azt is megfigyelheted, hogyan épít fel egy szerző egy bekezdést, miként vezet be egy témát, hogyan tartja fenn az érdeklődést, és milyen eszközökkel teszi élővé a szöveget.

Hat játékos módszer az íráskészség fejlesztésére

1. Tegyük szórakoztatóvá

Játsszunk olyan játékokat, amelyek ösztönzik az írást. A keresztrejtvények és szójátékok mind nagyszerűek.

A kisebbek különösen szeretik az „írj le egy szót” nevű játékot, mely során meg kell keresniük elrejtett dolgokat, majd leírni ezeket egy papírra, amint megtalálták őket.

Nagyobbaknak kiváló szórakozás a Scrabble társasjáték, mi mindig játszunk a családdal, és még most is tanulunk egymástól csomó új szót.

2. Próbálj ki többféle anyagot

Ne csak a hagyományos tollat vagy ceruzát használjátok, írjatok krétával, zsírkrétával, ecsettel vagy akár ujjal is.

Írjatok kiöntött sóba vagy homokba - biztos élvezni fogják a gyerekek.

A változatos anyagok használata játékosabbá teszi az írást, és azok számára is élvezhetőbbé teheti a gyakorlást, akik a hagyományos füzetes feladatokat unalmasnak találják.

3. Írjatok levelet

A hagyományos levél ma már nem divat, pedig milyen jó is volt levelezgetni a barátainkkal a nyári szünetben, vagy akár a suliban.

Bátorítsuk a gyerekeket arra, hogy elevenítsék fel ezt a hagyományt, és írjanak levelet, küldjenek képeslapot rokonaiknak, barátaiknak.

A levélírás valódi kommunikációs helyzetet teremt: van címzett, cél, mondanivaló és olyan forma, amelyhez az írás készítőjének alkalmazkodnia kell.

4. Írjatok naplót

A napló a legjobb módja a gondolatok és ötletek kifejezésének, miközben a gyerek íráskészségének, sőt önkifejezésének fejlesztésén is dolgozik.

A naplóírást általános iskolás koromban kezdtem el, és máig írok, amikor csak kedvem szottyan rá, hiszen remek felülete a gondolatok, érzések összeszedésének.

A naplóban nem szükséges minden mondatot tökéletesre formálni. Éppen az a legnagyobb előnye, hogy biztonságos helyet ad a gondolatok, érzések, ötletek és kérdések lejegyzésére.

5. Írj arról, ami érdekel

A magán angol tanárom módszere volt, hogy számomra érdekes témák útján tanította meg a nyelvet, hiszen tudta, ezerszer könnyebb elsajátítani azokat a szavakat, amelyek számomra releváns tartalomban jelennek meg.

Miért lenne ez másképpen a saját anyanyelvünkkel? Gondoljunk csak a gyerekünk kedvenc könyvsorozatára.

A dinoszauruszok megszállottja vagy a csillagászaté? Bármi is legyen az, bátorítsuk arra, hogy írjon egy rövid történetet kedvenc karaktereivel.

Mindezt játékossá is tehetjük: vágjunk ki különböző karaktereket vagy helyszíneket ábrázoló képeket egy magazinból, és írjunk le különböző szavakat.

Ragasszuk fel random ezeket egy kártyákra, és használjuk a szavakkal és képekkel teli kártyákat súgónak egy egyedi történet kitalálásához.

6. Olvass fel és írj együtt másokkal

Fiatalabb gyerekek esetén naponta olvassunk együtt, és később is ösztönözzük őket erre.

Az együtt olvasás után beszélgethettek a szereplőkről, a történet fordulatairól, a kedvenc jelenetekről és arról is, hogyan lehetne másképpen befejezni a történetet.

Egy közösen kitalált történetben mindenki hozzáadhat egy mondatot, egy szereplőt vagy egy új fordulatot, így az írás társas élménnyé válik.

Mit írj, ha még nem tudod, miről szeretnél írni?

„Mit kezdjek az életemmel?" - A kérdés, amire nem lehet csak úgy rákeresni Google-n, hanem saját magadnak kell megtalálnod a választ. A jó hír, hogy nem vagy egyedül!

Hiszen valószínűleg mindenkiben felmerül ez a téma élete valamely pontján. A saját utad megtalálása is hasonló ehhez.

Az íráskészség fejlesztésénél sem szükséges azonnal megtalálnod a végleges témát, műfajt vagy hangot. Próbálj ki többféle irányt, figyeld meg, melyik feladat közben érzed magad szabadnak, és melyiknél veszed észre, hogy szívesen folytatnád.

Beszélgess az emberekkel

„Találkozz legalább 20 emberrel, vagy csak hívd fel őket. Legyenek barátok, családtagok, vagy akár barátok barátai. Hívd fel őket, beszéljetek meg egy találkozót és alakíts ki kapcsolatot velük. Ne számíts semmire, ne kérd meg őket, hogy keressenek, vagy adjanak neked munkát. Csak találkozzatok és engedjétek a csevegést elmélyülni.”

Elég egyértelmű, vagy felesleges tanácsnak tűnik, hiszen minden nap beszélsz másokkal, de meglepődnél, hogy mennyi mindent tanulhatsz csak abból, hogy más embereket hallgatsz!

De néha, ha igazán figyelsz és olvasol a sorok között, belátást nyerhetsz mások motivációjába, reményeibe, álmaiba és ambícióiba.

Az emberekkel folytatott beszélgetések témákat, karaktereket, konfliktusokat és különböző nézőpontokat adhatnak. A figyelmes hallgatás gyakran legalább olyan fontos az írás szempontjából, mint maga a beszéd.

Hagyd, hogy mások inspiráljanak

„Menj el egy könyvesboltba, egyenesen az életrajz részhez. Vegyél 3 könyvet különböző társadalmakból és kultúrákból. Fókuszálj azokra, amelyek nagy és sikeres emberek korai éveit írják le, mielőtt még naggyá váltak volna. Olvasd el őket elalvás előtt, aztán másnap reggel írj 10 dolgot, amit másképp is csinálhatnál aznap. Próbáld is megvalósítani őket, aztán jöhet a következő nap, és így tovább.”

Nem számít mit csinálsz, valószínűleg sikeres szeretnél benne lenni. Szóval a fejlődéshez mégis mi lehetne jobb kezdet, mint tanulmányozni azt, hogy mások hogy érték el a céljaikat?

Ráadásul ne feledjük, hogy ezek az emberek sem úgy születtek, hogy tudják mit akarnak!

Láss hozzá a kezdethez

„Csinálj valamit. Még ha ez nem is teljesen az, amit akarsz, de akkor is egy lépés, ami által lehetőséged van tapasztalatszerzésre. Sok időt tölthetsz tesztekkel, értékelésekkel, hogy mi lenne számodra a megfelelő; az ötletek mindig jól hangoznak papíron. De a szavak soha nem helyettesíthetik a tapasztalatokat, így a legjobb, amit tehetsz, ha cselekszel.”

Olvass számodra érdekes dolgokról, tökéletesítsd portfóliód, vagy indíts akár blogot.

Rengeteg mindent tehetsz a karrieredért, még akkor is, ha nem tudod pontosan mit szeretnél csinálni.

Azzal, hogy cselekszel, sokkal tisztább képet kapsz arról, hogy mi az, amit szeretsz, mi az, amit nem, mi az, amiben igazán kiemelkednél.

Lépj ki a komfortzónádból

„Próbálj ki új dolgokat és szélesítsd a látóköröd. Próbálj ki valamit, amit mindig is szerettél volna,de sosem jutottál el odáig, valamit, ami megijeszt, ami teljesen különbözik attól, amit általában csinálsz.”

Talán azért nem tudod mit szeretnél csinálni, mert még nem is próbáltad ki! És nem fogod tudni, hogy az a neked való dolog, avagy sem, amíg meg nem tapasztalod.

Az írásban ez jelentheti például azt, hogy verset, novellát, naplórészletet, esszét, kritikát, levelet vagy párbeszédet írsz, akkor is, ha korábban csak egyetlen műfajjal próbálkoztál.

Ne tántorítson el a kudarc

„Sajátítsd el azt, ami szükséges, hogy elérd amit szeretnél. A legtöbbünk mindig elbukik az első próbálkozásnál. Aztán további kudarcok érnek, amikből tanulhatunk és fejlődhetünk. A lényeg, hogy meglásd, hogy ez az az időszak, amikor tanulhatsz, tapasztalhatsz, fejlődhetsz és hibázhatsz lényeges károk nélkül.”

Az elbukástól való félelem az, ami a legjobban lelassíthat utadon.

Lásd be, soha nem leszel képes megvalósítani önmagad, azt, ami boldoggá tesz, ha kisöpörsz bizonyos dolgokat csak azért, mert nehéznek tűnnek!

Élvezd a nemtudást

„Élvezd életed kanyargós útját, a keresést, az elpocsékolt időt. Mindezek hozzájárulnak majd egy sokkal komplexebb, egyedibb énképhez. Minél több dolgot értékelsz most, annál több dolog válik egy fantasztikus valósággá a jövőben. Ne nyomaszd magad a jövővel!”

Az élet folyamatosan változik, és neked is sokszor kell majd újratervezned a dolgaid az utad során, ahogy haladsz egyre előrébb.

Úgyhogy ne is lepődj meg, ha új döntéseket kell hoznod, hanem merd őket megtenni!

Hogyan kezdd el a könyvírást?

Ha hosszabb történetet szeretnél írni, ne úgy kezdj neki, hogy a semmiből hirtelen nekiülsz és elkezded az üres lapon azt leírni, hogy: fejezet…

A tervezetlen, tudatosságot nélkülöző regények legkésőbb a 40. oldalon ellaposodnak, érdektelenné válnak, az olvasót többé nem érdekli a hős, sem az ellensége, sem ezek barátai, sem senki, leteszi a könyvet, és többé nem veszi elő.

1. Álmodozz

Képzeld magad elé, ahogy egy rajongóidtól zsúfolt könyvtárban ülsz a pulpituson, szinte ragyogsz az örömtől, az arcod sugárzik, a közönség lélegzetvisszafojtva hallgatja a szavaidat, és te felolvasol a könyvedből.

Ez a kép nem helyettesíti a munkát, de segíthet abban, hogy megfogalmazd, miért szeretnél írni, és milyen érzést szeretnél kelteni az olvasóidban.

2. Tervezz

Kiknek szól, miről szól, hány fejezet lesz, az egyes fejezetek miről fognak szólni, kik fognak szerepelni.

Tervezd meg a történetet, hogy hol kezdődik, hogy hol lesznek benne ütközéspontok, hogy hol lesznek benne kiállások, hol fog befejeződni, lesz-e lehetőség folytatásra.

3. Dolgozd ki a karaktereket

Tervezd meg és dolgozd ki részletesen a karaktereidet! Nagyon részletesen: lásd őket magad előtt, és szinte beszélj velük magadban.

Élettel-teli, szerethető, néha saját gyengeségeikkel küzdő, előremutató és fejlődőképes karakterekre van szükséged, akik egyébként érdekesek is valami miatt.

4. Alakítsd ki a helyszíneket

Dolgozd ki a helyszíneket is, nagyjából. Ha teljesen új Univerzumot teremtesz a könyvben, akkor ne csak nagyjából…

A helyszín akkor válik igazán használhatóvá, ha nem csupán háttérként szerepel, hanem hatással van a szereplőkre, a döntéseikre és a történet hangulatára.

5. Kezdj el írni mihamarabb

A terveket és a karakterek kidolgozottságát nem márványba véssük, hanem általában papírra rajzoljuk, tehát ha az írás lendülete közben eltérnél az előzetesen tervezettől, az nem gond, csak jelöld a terven, korrigáld a vázlatot!

Nem szükséges mindent előre tökéletesen tudnod. A terv támpont, amely segít haladni, de közben változhat, ha a történet logikája vagy a szereplők fejlődése ezt kívánja.

6. Írj lendületből

Ne állj neki oldalanként javítgatni, írj egy szusszra annyit, amennyit csak tudsz, majd ha elfáradtál, elfogyott az ihlet, akkor hagyd ott, pihenj kicsit.

A pihenő után se kezdd el javítgatni, módosítani. Amint újra késztetést érzel, folytasd az írást, hadd formálódjon már kézzel foghatóan is a történet, hadd fejlődjenek a karakterek.

7. Jegyzetelj, amikor elakadást érzel

Ha napokra elmegy a kedved az írástól, akkor közben jegyzeteld fel azokat a gondolatokat, amiket majd módosításként szeretnél bevinni a sztoriba.

A jegyzetek segítenek megőrizni az ötleteket, miközben átmenetileg nem dolgozol a szövegen.

8. Javíts később

Előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor kihuny a láng benned - még a könyv vége előtt -, és elkezded kritikus szemmel nézni az írásodat.

Ne légy túl szigorú, de azért legyél szakmai! Elkezdheted az eddig elkészült részeket átolvasni, javítani, átírni, új ötleteket feljegyezni, a tervet átírni, stb.

A jelszó: örömmel írni! Abból nagy baj nem lehet ;).

Mi az esszé, és hogyan épül fel?

Az esszé jelentése ugyanis igencsak sokféle, és az élet több területén is találkozhatunk vele. Például az egyetemi felvételiken, a középiskolákban vagy éppen a nyelvvizsgázás során.

Ami biztos, hogy az esszé rövid és tömör, és bármilyen témáról is szóljon, erősen tükrözi írója véleményét, nézőpontját.

Az esszéírás minden esetben érthetőbbé és világosabbá akarja tenni azt, amiről szól, így akár elemző fogalmazásnak is nevezhetnénk.

Az esszé típusai

• Az igazoló esszé a legtömörebb fajta. Jellemzően mindössze öt bekezdésből áll: ebbe kell beleférnie az ötlet feltárásának, a tárgyalásnak és a következtetéseknek.
• A leíró esszé már sokkal szabadabb műfaj, ahol az írói kreativitás is komoly szerepet kap.
• A narratív esszé lényegében történetmesélés.
• Az érvelő esszé talán a legtudományosabb típus, ahol hatalmas hangsúly kerül az észérvekre és bizonyítékokra.

Az esszé felépítése

Egy tipikus esszé felépítése hármas tagolást követ:

1. Bevezetés: a legerősebb bekezdés, ahol meg kell ragadunk az olvasó figyelmét. Ebben a részben szerepel maga a téma és a tézisünk is.
2. Tárgyalás: felsorakoztatjuk az érveinket, amelyekkel meg szeretnénk győzni az olvasót.
3. Záró bekezdés: eljött az idő, hogy megfogalmazzuk a saját álláspontunkat, és levonjuk a következtetéseket az előző két bekezdésből.

Esszéírás lépésről lépésre

Válaszd ki a témát

Amennyiben előre meghatározott témában kell írnunk, ez a lépés természetesen irreleváns.

Más esetben a mi dolgunk, hogy olyan témával rukkoljunk elő, ami nem lerágott csont, és amellyel kapcsolatban tudunk valami újat mondani.

A téma kapcsán az a legelemibb kitétel, hogy minket érdekeljen a dolog és szívesen foglalkozzunk vele hosszú órákat, napokat.

Állíts fel reális menetrendet

Igen ritka, hogy egy esszéfeladatnak ne legyen leadási határideje, amit mindenképp tartanunk kell.

Márpedig a feladatunk sokrétű és összetett, ezért nem jó ötlet mindent az utolsó pillanatra hagyni.

Egy nap jellemzően egy-két oldalt lehet jó minőségben megírni. Ezt még megelőzi a kutatás, a forráselemzés és a vázlatkészítés is.

Keress hiteles forrásokat

A forrás bármi lehet: könyv, tanulmány, podcast vagy egy YouTube-videó. Egy a lényeg, hogy hiteles legyen.

Akárhonnan származnak is a forrásaink, mindig többet használjunk. Egy-két forrás biztosan nem elég az esszénkhez, ennél nagyobb merítést kell alkalmaznunk.

Az online és nyomtatott források feldolgozásakor érdemes különválasztani a saját gondolatokat, a mások állításait és a pontos idézeteket.

Készíts vázlatot

Az esszévázlat a dokumentum tervrajza.

Sokkal könnyebb dolgunk lesz a megírásával, ha már előre meghatározzuk, hogy melyik bekezdés miről fog szólni, melyek lesznek a legfontosabb állításaink, és hogyan akarunk a gondolatmenetünkben eljutni A-ból B-be.

A vázlat egy rövidebb esszénél is jól jöhet, egy hosszabb írásnál pedig egyenesen nélkülözhetetlen.

Írj világosan és következetesen

Az első pár sor feladata az, hogy kedvet csináljon a továbbolvasáshoz, emellett utaljon arra is, hogy milyen megoldásokkal és ötletekkel fogunk előrukkolni.

A bevezetéssel rögtön megadjuk az alaphangot is, amit következetesen végig alkalmazunk.

Az ugyanis igencsak furcsa, ha az esszénkben összevissza váltogatjuk a hangnemet és a stílust.

Ahogy ahhoz is - maradva a stiláris kérdéseknél -, hogy az elejétől a végéig érthetően fogalmazzunk.

A túlbonyolítás, az idegen szavak és szakkifejezések halmozása ellenérzést válthat ki az olvasókból, és a megértést is gátolhatja.

Tagold a szöveget

Sokat tehetünk az érthetőségért és áttekinthetőségért, ha ügyesen tagoljuk az esszénket.

Egy-egy bekezdés nagyjából ötven szót tartalmazzon, a hosszabb fejezeteket pedig érdemes alcímekkel megtörni.

Egy jól megválasztott cím például önmagában mankóként szolgál, ezenkívül a főbb érveinket érdemes alcímként használni a dokumentumban.

Bátran használhatjuk a magyar nyelv kötőszavait is.

A logikus felépítést segítik az olyan kifejezések, mint a mert, a mivel, a mindazonáltal, az ugyanakkor, az egyrészt-másrészt stb.

Hivatkozz és kerüld a plágiumot

A forrásjegyzék a dokumentum végén kapjon helyet, és minden forrás kapcsán a következőket tüntessük fel: szerző(k), forrás címe, kiadó, kiadás éve, az idézet oldalszáma.

Online forrásnál az URL-címet is közöljük.

Amennyiben idézetek is szerepelnek az esszében, ezek forrását is meg kell adnunk.

Az idézetekkel azonban csínján kell bánnunk: olvasóink az önálló gondolatokat díjazzák!

Törekedjünk tehát arra, hogy csak akkor idézzünk, ha tényleg nincs más megoldás.

A plagizálásnak még a gyanúját is el kell kerülnünk, különben hitelét veszti az esszénk.

Hagyj időt a szerkesztésre

Ha végeztünk az írással, még nem végeztünk az esszével.

Amennyiben időnk engedi, érdemes néhány napig félretenni a doksit, aztán friss szemmel és fejjel újraolvasni.

Mire figyeljünk különösen? A helyesírásra, az elgépelésekre, a stiláris egységre és a szóismétlésekre.

Az is remek megoldás, ha odaadjuk valakinek az esszét, és megkérjük, hogy nézze át.

Hogyan találd meg a saját írói irányodat?

Senki sem születik úgy, hogy kiváló esszéket tud írni. Gyakorlat teszi a mestert, no meg persze a „puskázás”.

A neten több száz esszémintát és példát találhatunk, amelyeket nyugodtan tanulmányozhatunk.

Lesd el, hogyan építette fel a szerző az esszét, milyen retorikai fogásokkal ragadta meg és tartotta fenn az érdeklődést, és hogyan hivatkozott a forrásokra.

Nem szükséges egyetlen stílushoz vagy műfajhoz ragaszkodnod az első pillanattól. A különböző próbálkozásokból fokozatosan kiderülhet, mely témák, formák és hangok illenek hozzád.

Ha már van egy kis fogalmad arról, hogy mit szeretnél csinálni, képzelj el egy jövőképet az életedről.

A lényeg az, hogy ne mindig előrefelé, hanem hátrafelé gondolkodj az időben.

Hogy lehetsz az a személy, akit elképzeltél? Milyen módszerekkel lehet ezt megvalósítani?

Ha visszafejted a kérdéseket, eljutsz oda, hogy mi az, amit most kell tenned, és meg tudod határozni a lépéseket is.

Ezzel egyre közelebb és közelebb juthatsz a hozzád legjobban passzoló munkához, illetve élethez.

tags: #mit #kezdjek #az #iraskeszsegemmel