A Zentrum für Deutsches Recht kiadásában megjelent német jogi szaknyelvi gyakorlókönyvről dr. Mirk Máriával beszélgettünk. - Hiánypótló tankönyvet tartunk a kezünkben. Honnan jött az ötlet, miként született meg a kötet?- 1983 óta oktatok német jogi szaknyelvet az ELTE jogi karán. Akkoriban olyan régi gépelt anyagokkal dolgoztunk, amik teljesen használhatatlanok voltak. Mindig nagy hangsúlyt fektettem a továbbképzésemre, ezért legalább kétévente elutaztam Németországba, egy évet pedig Heideberg-ben töltöttem a doktorim megírásával, és folyamatosan figyeltem, hogy ott miből tanítják a szaknyelvet. Egy idő után a hallgatóim hívták fel rá a figyelmemet, hogy már annyi gyakorlatot, feladatot gyűjtöttem össze, hogy készülhetne belőle egy tankönyv. Mindeközben az egyik alkalmazott nyelvészeti konferencián találkoztam egy kolléganővel, aki borászhallgatók számára készített szaknyelvi könyvet, ebből sikerült ötleteket merítenem a képi megjelenést illetően. Így hát összefogtunk három tanítványommal és nekirugaszkodtunk a feladatnak. Próbáltunk kiadót találni, de mivel egy olyan rétegkönyvről van szó, amit párszázan használnak, még egyetemi kiadó sem volt nyitott a kezdeményezésre, úgyhogy megálltunk. Később tanítani kezdtem Győrben a Széchenyi István Egyetemen, ahol Deli Gergely felajánlotta, hogy a Zentrum für Deutsches Recht vállalja a kiadást. Kiváló illusztrátorral és szerkesztővel dolgozhattunk. Az anyagot két részre szedtük, majd két évig dolgoztunk a két kötet megjelenésén. -
Hogyan épül fel a könyv?
Ez egy alternatív gyakorlókönyv, nem klasszikus értelemben vett nyelvkönyv. Bemutatja a német jogi szaknyelv sajátosságait, majd egy fejezet foglalkozik a dologi joggal, kettő a kötelmi joggal és egy a polgári jog általános részével. A második kötetben kapott helyet a család-, öröklési, eljárási és társasági jog, valamint a nemzetközi magánjog. A tananyagot az egyetemi oktatásra szabtuk rá, két félév, heti négy órában, de önálló tanulásra is alkalmas, mert a hozzá tartozó füzet tartalmazza a megoldókulcsokat és a CD melléklet hanganyagának szövegeit. -
A megfelelő nyelvtudás szintje és célja
KER B2 nyelvtudás mindenképpen szükséges. A könyvben külön gyakorlatok bővítik a szókincset, illetve ismertetik a jogi szaknyelv sajátos nyelvtani szerkezeteit, segítve a nyelvtanulókat a KER C1 szintre fejlődéshez. -
Az oktatásban és a használóinak köre
A tankönyv új kiadása a 2012. január 1-jén hatályba lépett magyar Alaptörvény rendelkezései alapján mutatja be az alkotmányos jogállam szerveit és intézményeit. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó nyelvtani feladatok elősegítik ezek tartalmának és szókincsének alaposabb nyelvi feldolgozását. A tankönyv civilisztikai fejezeteinek bevezető és jogeseti szövegeihez jogi szóanyagra épülő nyelvtani és lexikai gyakorlatok kapcsolódnak, amelyek felölelik a jogi szaknyelvben leggyakrabban használt alaktani és mondattani formákat, melyekkel nyelvtanulóink végzett jogászként nap mint nap találkoznak német szaknyelvi kommunikációt igénylő munkájuk során. A megújult oktatási anyag elsősorban a német jogi szaknyelvet a kötelező szaknyelvi képzés keretében tanuló joghallgatóknak készült. A tankönyvet e hallgatói körön túlmenően figyelmébe ajánljuk a német vagy osztrák tanulmányi ösztöndíjra pályázóknak, a jogi posztgraduális képzésben részt vevőknek, a jogi másoddiplomát szerzőknek és azoknak is, akiknek munkájához a német jogi nyelv ismerete szükséges, illetve hasznos. A könyv minden használójának eredményes nyelvtanulást kívánunk. (...)
Részletek a kiadvány hátteréről
Das Rechtssystem eines Landes ist die Gesamtheit jener, vom Staat gesetzten Normen, die mit verbindlicher Geltung für das Zusammenleben der Menschen gelten. In der Rechtsdogmatik wird der Begriff des Rechtssystems von dem der Rechtsordnung unterschieden. Als Rechtsordnung bezeichnet man die angemessene Normiertheit der gesellschaftlichen Verhältnisse. Das Rechtssystem gliedert sich -'auf der Grundlage ihrer Regelungsgegenstände und -Inhalte sowie ihrer Regeluhgsart - in Rechtszweige. Die wichtigste Differenzierung des Gesamtrechts ist bereits im römischen Recht entwickelt worden (ius publicum, ius civile). Um öffentliches Recht handelt es sich dort, wo Rechtsbeziehungen zwischen übergeordneten und untergeordneten Rechtssubjekten bestehen. Das Über-Unterordnungsprinzip beherrscht prinzipiell das öffentliche Recht, das Gleichordnungsprinzip das Privatrecht. Im ungarischen Rechtssystem - wie auch in den anderen Systemen des europäischen kontinentalen Rechts - hat diese duale Struktur ihre Bedeutung erhalten. Zum Gebiet des öffentlichen Rechts gehören: das Staatsrecht, innerhalb dessen das Verfassungsrecht, das Verwaltungsrecht, das Strafrecht, das Zivil-, Straf-und Verwaltungsprozessrecht, das Steuerrecht, das Sozialrecht. I. II. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. A. B. C. D. E. Angabe der Rechtsgrundlage des Klageanspruchs bzw. F. G. H.
Hiánypótló kiadvány megírására kaptunk felkérést kollégáimmal, amely eddig nem létezett a hazai jogi szakkönyvpiacon. amelyek összegyűjtik és gyakorlati feladatok segítségével begyakoroltatják a magánjogi jogterületek szókincsét és bevett fordulatait. A győri Német Jogi Centrum (Zentrum für Deutsches Recht) gondozásában megjelent kiadványok a Lexik des Privatrechts auf Deutsch 1 és a Lexik des Privatrechts auf Deutsch 2 címet kapták. A tankönyvről az Arsboni is cikkezett: Sprechen Sie Juristendeutsch?
