Nyelvvizsga leírás mennyisége: hány szót kell írni az egyes szinteken?

A nyelvvizsga íráskészségi feladatainál a szükséges terjedelem vizsgaközpontonként, vizsgatípusonként és nyelvi szintenként eltérhet. A pontos szószámot mindig az adott vizsgarendszer hivatalos feladatleírása határozza meg.

A megadott vizsgaleírás alapján a DExam felsőfokú, C1 szintű íráskészségi vizsgán két feladatot kell megoldani: egy hivatalos levelet és egy véleménykifejtő fogalmazást. Az első feladat terjedelme minimum 220, körülbelül 270 szó, a másodiké minimum 230, körülbelül 280 szó.

A nyelvvizsga írásbeli részének fő típusai

Magyarországon a vizsgázók komplex vizsgára (olvasáskészség, íráskészség, beszédértés, beszédkészség), írásbeli részvizsgára (olvasáskészség és íráskészség), szóbeli részvizsgára (beszédértés és beszédkészség) jelentkezhetnek.

Az ECL-vizsga négy vizsgarészből áll. Az írásban mért vizsgarészek (olvasáskészség, íráskészség és beszédértés) a Vizsgaközpont által meghatározott vizsganapon egységes időpontban kezdődnek minden vizsgahelyen.

Az írásbeli részvizsgával (olvasáskészség és íráskészség) kezdődik a vizsga, amelyet szünet után a beszédértés vizsgarész követ. A beszédkészség vizsgára az írásbeli vizsgarészekkel azonos napon vagy az írásbeli vizsgákat követően, legkésőbb két héten belül kerülhet sor, a vizsgahely beosztása szerint.

Mit jelent a szószám a nyelvvizsgán?

A szószám a megírt szöveg terjedelmének mérésére szolgál. A feladatleírásban szereplő minimumot minden esetben teljesíteni kell, mert a túl rövid válasz nem tartalmazhatja megfelelő részletességgel a feladat valamennyi előírt elemét.

A szöveg terjedelme önmagában nem helyettesíti a tartalmi, nyelvi és formai követelmények teljesítését. A vizsgázónak a megadott szempontok szerint kell megoldania a feladatot, világos szerkezetet kell kialakítania, és megfelelő nyelvi eszközökkel kell kifejeznie a gondolatait.

A megadott terjedelemnél hosszabb feladatmegoldás nem feltétlenül jár automatikus pontlevonással, de a túl hosszú szöveg növelheti a hibák számát, és megnehezítheti a feladat minden szempontjának következetes teljesítését.

DExam C1 íráskészségi vizsga: pontos szószámok

A felsőfokú DExam nyelvvizsga szóbeli és írásbeli vizsgából áll. A két vizsgarész a négy nyelvi alapkészséget és a nyelvismeretet méri.

A DExam felsőfokú íráskészségi feladatsora két különböző műfajt képviselő feladatból áll. Az első feladat egy hivatalos levél, a második feladat pedig egy véleménykifejtő fogalmazás.

Az 1. feladat szószám-terjedelme min. 220 - kb. 270 szó, a 2. feladaté pedig min. 230 - kb. 280 szó.

A felső szószám-határt meghaladó feladatmegoldást pontlevonás nem bünteti. A vizsga időtartama alatt mindkét feladatot meg kell oldani, amennyiben valaki csak az egyik feladatot írja meg, vizsgája érvénytelen.

Az Íráskészség vizsgán egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az első feladat: hivatalos levél

Az első feladat egy hivatalos levél, amelynek típusát egy adott vizsgaidőszakban a Vizsgaközpont határozza meg. Hivatalos levél: olvasói, hivatalos válaszlevél.

A feladat teljesítéséhez a levél műfaji sajátosságait is figyelembe kell venni. A szövegnek a címzetthez, a kommunikációs helyzethez és a megadott feladatszempontokhoz illeszkedőnek kell lennie.

A második feladat: véleménykifejtő fogalmazás

A második feladat egy véleménykifejtő fogalmazás. A véleménykifejtő fogalmazás.

Az első feladat témája általános, a második, a véleménykifejtő fogalmazás pedig humán/reál feladat.

A véleménykifejtő szövegben a vizsgázónak világosan kell állást foglalnia, érveket és megfelelő példákat kell felsorakoztatnia, valamint összefüggő, jól szerkesztett szöveget kell létrehoznia.

A DExam C1 íráskészség további követelményei

A DExam felsőfokú íráskészségi vizsgán a vizsgázó rugalmasan és hatékonyan kommunikál hivatalos levélben. Összetett témákat világos és jól szerkesztett módon tud kifejteni, hatásos stílusban hangsúlyozván a lényeges gondolatokat.

Odaillő példák felhasználásával ki tudja fejteni és alá tudja támasztani nézeteit.

A maximálisan elérhető nyerspontszám 40, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.

Az íráskészségi feladatok teljesítése szinten kívül

A nyelvvizsgaszint meghatározza, milyen összetett szöveget kell létrehozni, milyen nyelvi eszközöket kell alkalmazni, és milyen témák feldolgozására kell képesnek lenni.

A1 szinten mindennapi kifejezéseket és alapvető szófordulatokat kérnek számon. Az A1 szinten be kell tudnod mutatni magadat és másokat, valamint képesnek kell lenned egyszerű, hétköznapi interakciókra.

A2 szinten arról kell meggyőznöd a vizsgáztatókat, hogy megérted és használod a leggyakoribb szavakat, kifejezéseket. Ezek tipikusan a családhoz, a bevásárláshoz és a helyismerethez kapcsolódnak.

B1 szinten a gyakori élethelyzetek kerülnek elő, mint a munka, az iskola és a szabadidő. Ezen a szinten már élményeket és ambíciókat is meg kell fogalmaznod, és tudnod kell érvelned az álláspontod mellett.

B2 szinten elvontabb témák is szóba kerülnek, ráadásul a szakszókincset is mérik. B2 tudással folyékony, zökkenőmentes beszélgetést kell tudnod folytatni anyanyelvű beszélőkkel.

C1 szinten igényesebb és hosszabb szövegeket is meg kell értened, az adott nyelvet pedig mind társalgási, mind szakmai és tanulmányi helyzetben is rugalmasan és hatékonyan kell használnod.

C2 szinten bármilyen olvasott, hallott szöveget meg kell értened, és a nyelv legapróbb árnyalatait is érzékelned kell. Itt már a szakcikkek és a szépirodalom sem okozhat gondot.

Szószám és feladatszerkezet más vizsgarendszerekben

A különböző vizsgaközpontok feladattípusai és terjedelmi előírásai nem azonosak. Ezért nem lehet egyetlen, minden nyelvvizsgára érvényes szószámot megadni.

ECL nyelvvizsga

Az ECL nyelvvizsga az Európai Uniós tagországok konzorciuma által létrehozott nemzetközi, egynyelvű nyelvvizsgarendszer, így nemzetközi és államilag elismert bizonyítványt is kapnak a vizsgázók.

Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle mindennapi élethelyzetben, a hivatással/fogalalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban szóban és írásban kommunikálni.

Az ECL nyelvvizsgarendszerben nem csak komplex vizsgát lehet tenni, lehetőség van csak írásbeli, illetve csak szóbeli részvizsgára jelentkezni.

A feladattípusok vizsganyelvenként eltérhetnek.

BME nyelvvizsga

A BME vizsgarendszer kétnyelvű, valamint egynyelvű változatban is letehető, a kétnyelvű középfokú írásbeli vizsga fordítási feladatot és nyelvismereti tesztet is tartalmaz.

Lehet szóbeli, írásbeli valamint komplex (szóbeli és írásbeli) típusú vizsgára jelentkezni, tehát a részvizsgák külön is letehetők és bármikor ismételhetők.

Az egynyelvű vizsga középfokon három órás, írásbeli (2 óra 10 perc), magnóhallgatás (kb. 25 perc) és szóbeli beszélgetés (20 perc) részekből tevődik össze.

A vizsga írásbeli része a vizsgarendszer szerint többféle feladatot tartalmazhat: nyelvismereti feladatot, irányított fogalmazást, olvasott szövegértést és fordítást.

Kétnyelvű vizsgán az írásbeli részben nyelvismereti feladat, irányított fogalmazás, olvasás-szövegértés és fordítás szerepelhet.

Egynyelvű vizsgán gyakorlatilag ugyanaz a felépítés, mint a kétnyelvű vizsgán, csak a fordítás rész hiányzik, illetve nincs teszt, a rövidebb gap filling a szövegértés része.

A megadott anyag a BME irányított fogalmazásánál nem közöl konkrét szószámot, ezért ennél a vizsgánál a pontos terjedelmi előírást az adott vizsgaidőszak hivatalos feladatlapja alapján kell ellenőrizni.

ELTE-ORIGÓ nyelvvizsga

Az ELTE-ORIGÓ államilag elismert, kétnyelvű vizsgarendszer, amely a felvételi eljárásban többletpontot ér, Magyarországon mindenütt elfogadott, diplomakiváltáshoz és munkavállaláshoz egyaránt megfelelő.

Az írásbeli és szóbeli részvizsgák külön is letehetők, a komplex C típusú vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

2016 óta az írásbeli vizsgán nem szerepel nyelvismereti teszt, a B1 és B2 szintű feladatsor két-két olvasás és íráskészség és egy közvetítési feladatot tartalmaz, C1 szinten két közvetítési feladat van.

Az Origó kétnyelvű vizsgatípusban a négy alapkészségen kívül a közvetítési készséget is mérik.

Az Origó egynyelvű vizsgán a teljes feladatsor idegen nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.

A megadott anyag az Origó vizsgánál nem közöl egységes, minden szintre vonatkozó szószámot, ezért a konkrét feladatlap terjedelmi utasításait kell követni.

TELC nyelvvizsga

A The European Language Certificates (TELC) Európa szerte elfogadott nemzetközi nyelvvizsgarendszer, melynek főbb jellemzője a kommunikativítás és a köznapi élethelyzetekben előforduló szituációk megfelelő alkalmazása.

A TELC olyan nyelvtanulóknak ajánlott, akik főként az írott, de a hallott szövegértés terén is erősek, akik jól és gyorsan tudnak olvasni, és általában véve jól bánnak az idővel.

A megadott anyag a TELC íráskészségi feladatainál nem tartalmaz konkrét szószámot.

EUROEXAM nyelvvizsga

Az EUROEXAM nyelvvizsgarendszert az International House fejlesztette ki. Egy- és kétnyelvű változata van, amelyek közül választani lehet.

Az Euroexam olyan tanulóknak ajánlott, akik erősek a kommunikációban, kétnyelvű vizsga esetén fordításban és közvetítésben.

A megadott anyag az EUROEXAM íráskészségi feladatainál nem ad meg konkrét szószámot.

Egynyelvű és kétnyelvű vizsga: hogyan befolyásolja a terjedelmet?

Az egynyelvű vizsgarendszerben a magyar nyelvűség nem része a vizsgának, így az egynyelvű vizsgákon közvetítő készséget nem mérünk.

Ennek megfelelően B2 és C1 szinten az egynyelvű szóbelin csak három feladatot kell megoldani. Az egynyelvű írásbeli vizsgán nincsen nyelvismereti teszt feladat, továbbá mindkét feladathoz lehet szótárt használni.

A kevesebb megoldandó feladat folytán mind az írásbeli, mind a beszédkészség részvizsga időtartama rövidebb az egynyelvű vizsgarendszerben.

A kétnyelvű vizsgán a közvetítési készséget is mérik. A kétnyelvű vizsga egyik feladata lehet az idegen nyelvű szöveg magyar nyelvre történő fordítása vagy a magyar nyelvű információ idegen nyelven történő közvetítése.

Az egynyelvű és a kétnyelvű vizsgák terjedelmi követelményeit ezért külön kell vizsgálni, mivel a feladatok száma, műfaja és célja eltérhet.

Szószám az írásbeli vizsgán: gyakorlati értelmezés

Ha egy feladatnál a leírásban szerepel a „minimum” megjelölés, akkor az alsó határt kötelező elérni. A „kb.” jelölés irányadó terjedelmet jelent, amelyhez érdemes igazodni.

A DExam C1 esetében ezért az első feladatnál legalább 220, a második feladatnál legalább 230 szót kell megcélozni. A gyakorlati célterjedelem az első feladatnál körülbelül 270, a másodiknál körülbelül 280 szó.

A feladatmegoldásnak nem pusztán hosszúnak, hanem teljesnek is kell lennie. A hivatalos levélben és a véleménykifejtő fogalmazásban is minden megadott tartalmi szempontot fel kell dolgozni.

A szószám ellenőrzésekor fontos, hogy a vizsgázó ne csak a befejezés előtt próbálja megbecsülni a terjedelmet, hanem a feladat megírása közben is figyelje, mennyi idő és hely áll még rendelkezésére.

A vizsga sikeressége és a készségenkénti követelmények

Az ECL nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri.

A BME nyelvvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a maximális pontszám legalább 60%-át eléri.

Az ELTE-ORIGÓ nyelvvizsgán a sikeres vizsgához minimum 60%-ot kell teljesíteni, de minden készségből minimum 40%-ot teljesíteni kell.

A komplex értékelés lényege az, hogy amennyiben az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-os teljesítési minimumot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot.

Hogyan érdemes felkészülni a megadott szószámra?

A felkészülés során célszerű a vizsgaközpont hivatalos mintafeladatait használni, mert ezekből derül ki, milyen műfajok, témák, feladatszempontok és terjedelmi előírások várhatók.

A gyakorláskor érdemes előre megtervezni a szöveg szerkezetét: a bevezetést, a fő gondolatokat, az érveket, a példákat és a lezárást.

A hivatalos levélnél a megfelelő megszólítás, a kommunikációs cél, a levél hangneme és a záróformula is fontos. A véleménykifejtő fogalmazásnál a világos álláspont, a logikus érvelés és az összefüggő szövegalkotás kap nagyobb szerepet.

A nyelvvizsgán nem elég egyetlen hosszú mondattal teljesíteni a szószámot. A szövegnek bekezdésekből, megfelelően kapcsolódó mondatokból és változatos nyelvi szerkezetekből kell állnia.

Gyakorlás közben hasznos lehet többféle, a vizsgán várható terjedelmű szöveget időre megírni. Így a vizsgázó megtapasztalhatja, mennyi idő szükséges a tervezéshez, a megfogalmazáshoz, a szószám ellenőrzéséhez és a javításhoz.

A nyelvvizsgatípus kiválasztása

Először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Ezenkívül azt is tisztáznod kell magadban, hogy melyik szintre lesz elegendő a tudásod. Később magasabb szinten is megmérettetheted magad, de nem jó ötlet például pusztán alaptudással felsőfokú nyelvvizsgára jelentkezni.

A következő lépés az, hogy kiválasztod a számodra szimpatikus vizsgaközpontot. A kínálat hatalmas, így először is azt mérd fel, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennél-e.

Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd.

A nyelvvizsgán tehát nemcsak azt kell tudni, hány szót kell írni, hanem azt is, hogy a kiválasztott vizsgarendszer milyen műfajt, készségeket és értékelési szempontokat kapcsol a megadott terjedelemhez.

tags: #nyelvvizsga #leveliras #mennyisege