Digitális országos kompetenciamérés időszaka, a tanév rendje szerint 2026. március 23.
a 6., 7., 10. és 11. évfolyamon 2026. március 23. a 9. évfolyamon 2026. április 27. - április 30. és 2026. május 11. a 4., 5. és 8. évfolyamon 2026. április 27.
Az országos mérések rendszere - változások az új tanévtől
Hogyan változik meg az országos mérések rendszere a 2024/2025. 4. 5. 6.
Mit vizsgálnak a mérési területek? A matematikai eszköztudást, a szövegértési képességet és a természettudományos műveltséget, a történelmi gondolkodást és a digitális írástudást, algoritmikus gondolkodást, adatkezelést, illetve információtechnológiák használatát mérő online tesztek olyan feladatokból állnak, amelyek a tanulóknak azt a képességét mérik, hogy ismereteiket hogyan tudják alkalmazni a valódi problémák, helyzetek megoldásában.
Az idegen nyelvi és célnyelvi mérés fő célja a funkcionális nyelvhasználatra való képesség mérése autentikus szövegekre épülő motiváló feladatok segítségével. Az idegen nyelvi mérés az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében zajlik. Az angol vagy német célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelés-oktatást folytató általános és középiskolák tanulói írják meg 6-11. évfolyamon.
A mérési területek részletei és a gyakorlati megoldások áttekintése
A mérések természetesen figyelembe veszik azt is, hogy a tantervi előírások alapján a tanulóknak melyik KER (Közös Európai Referenciakeret) szintet kell elérniük az adott évfolyamig. (6-7. évfolyam: idegen nyelvi mérés A1-es szint, célnyelvi mérés A2-es szint; 8. évfolyam: idegen nyelvi mérés A2-es szint, célnyelvi mérés B1-es szint; 9-10. évfolyam: idegen nyelvi mérés B1-es szint, célnyelvi mérés B2-es szint; 11. 7. A matematikatesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik, a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők. A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget. A természettudomány tesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik. A feladatok között a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak a diákok. A kérdések megválaszolásához nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük a diákoknak, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is. A nyelvi mérések tesztjeiben egy feladathoz egy kérdés tartozik. A tesztek egyik felében az olvasott szöveg értését és szövegalkotást, a másik felében a hallott szöveg értését vizsgáló feladatok vannak. A történelem mérési terület tesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik. A tesztek azt vizsgálják, hogy a tanulók mennyire képesek kritikusan, szuverén módon használni a történelemről megszerzett tudásukat, illetve, hogy a különböző történelmi ismeretforrásokból szerezhető információkat milyen szinten tudják megérteni, feldolgozni és értékelni. A mérés a történelem kerettanterveken alapul, de célja nem a tanulók ismereteinek közvetlen mérése, hanem a gondolkodási képességek feltérképezése. A digitális kultúra mérési terület tesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik. A tesztek azt vizsgálják, hogy a tanulók a digitális kultúra tantárgy tanulása során szerzett ismereteiket mennyire tudják alkalmazni különböző, a digitális eszközök használatát igénylő mindennapi helyzetekben. 8. Az egyes területek példafeladatai megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés / Országos és nemzetközi mérések / Digitális országos mérések 2022-től / Példafeladatok oldalon. A feladatok megtekintéséhez, kipróbálásához regisztrációra nincs szükség. A Példafeladatok menüpontban a digitális mérések mérési területeihez tartozó online példafeladatok linkjei találhatók. A feladatok mellett útmutatók is megtekinthetők, amelyek a feladatok felépítését mutatják be, és azt, hogyan kell a választ megadni a különböző feladattípusok esetén. A Példafeladatok menüpontból elérhető feladatok nem alkotnak feladatsort, azaz a feladatok között nem lehet lapozni.
Nyelvi eredmények és demográfiai összefüggések
Szövegértés, matematika mérésben a köznevelésben tanuló 4-11. évfolyamos tanulókat érintik, valamint a szakképző és technikumi képzésben részt vevő 10. Természettudomány, idegen nyelvi vagy célnyelvi mérésben a köznevelésben tanuló 6-11. A szakgimnáziumok 9-11. Idegen nyelvi mérésben - a célnyelvi mérésben résztvevő tanulók kivételével - az angol vagy a német nyelvet első idegen nyelvként tanulók vesznek részt.
A nyelvi mérés eredményei rávilágítanak a következőkre: az angol nyelvi mérésen a 6-7. évfolyamon A1, a 8.-9. évfolyamon A2, a 10-11. évfolyamon B1 szint felé halad a középiskolások teljesítménye, miközben a nemzetközi eltérések és a képzési formák szerepe is megfigyelhető. A 9-11. évfolyamok eredményei azonban nem összevethetők a többi évfolyam átlageredményeivel a részvételi kör különbségei miatt, mert a szakképző intézmények csak a köznevelési intézmények részt vesznek a mérésben.
Frissítés (2025. 11. 20.): az Oktatási Hivatal válaszából kiderült, hogy a kompetenciamérés során a tanulók nemcsak az évfolyamukon a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben elvárt szintről kapnak feladatokat, hanem pre-A1 szinttől C1-es szintig vegyesen, évfolyamonként más-más arányban, így a tanuló a mérési eredményből a nyelvtudásának szintjéről kap visszajelzést (pre-A1-től C1+-ig terjedő skálán).
A grafikonok és adatok alapján látható, hogy a legmagasabb nyelvi szinteket elérők aránya a 11. évfolyamon a legnagyobb, és hogy a nyelvvizsgák számának alakulása összefügg a diákok motivációjával és kötelezettségeivel.
Angol és német nyelvi teljesítmény - regionális szélsőségek
Az alábbi megállapítások a nyelvi mérés 6-11. évfolyamaira vonatkoznak: az angol nyelvi kompetencia mérésben a budapesti diákok kiemelkednek a fővárosban, de a kilencediktől nyugati felé tolódik a supremacy; Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyék kerülnek az élre. A nyugati országrész mutatói átlagosan 1900 pont feletti eredményt mutatnak olyan területeken, mint Budapest V. kerülete vagy a Zala megyei járások.
A német nyelv esetében a nyugati előny még hangsúlyosabb: 11. évfolyamon a legerősebb diákok Győr-Moson-Sopron, Győr, Pest és egyéb nyugati megyékből kerülnek ki, és a 2000 pont feletti átlagot több járás is elérte Budapesten kívül.
Kobertésítmények, tendencia és megfigyelések
A német nyelvi mérésen a lányok minden évfolyamon kiemelkedtek, különösen nyolcadikben, ahol 89 ponttal vezettek a fiúkkal szemben. A német nyelvi méréseken a legmagasabb szint B2-es vagy afeletti nyelvtudást jelent, míg angolból a legmagasabb szint a B2-C1 közötti tartomány lehet.
Az angol nyelvi mérés eredményeit összevetve a nyelvvizsgára vonatkozó adatokkal, látható, hogy a nyelvtudás magas szinten megvan, de a nyelvvizsgázók aránya csökkenő tendenciát mutat, mert nem minden diák szerez nyelvvizsgát.
