olasz nyelvvizsga igeidok

Az olasz nyelvtan egyik összetett területe az igék és az igék ragozása, amelyben az igék négy fő módja és több időfolyó alakja jelen van. A tananyag középpontjában az igemódok, az igeidők és az igenevek rendszere áll, amelyek együtt adnak lehetőséget a beszéd pontos idő- és módkifejezésére.

Az igenevek és az igeidők alapvető felépítése

Az igealakok két fő csoportja az igenevek és az igeidők.

Az igenevek nem fejeznek ki számot és személyt (számot azonban a két melléknévi igenév is kifejezhet), míg az igeidők alakjai egyértelműen utalnak az alany számára és személyére.

Infinito - főnévi igenév: -are, -ere, -ire végződésű lehet (pl. parlare - beszélni; prendere - fogni, venni; partire - elutazni).

A három végződés alapján különböztetjük meg a három igecsoportot. A három igecsoport igéinek ragozása többé-kevésbé eltér. Akad néhány kivételes ige, melynek főnévi igeneve -rre végű (pl. condurre - vezetni).

Infinito perfetto - befejezett főnévi igenév (a magyarban nincs).

Participio presente - folyamatos melléknévi igenév: -ante, -ente végződésű, pl. Participio passato - befejezett melléknévi igenév: -ato, -uto, -ito végződésű (pl. parlato, venduto, partito), de sok a rendhagyó.

Gerundio - határozói igenév: -ando, -endo végű, pl. parlando - beszélve.

Beálló melléknévi igenév a magyarral ellentétben az olaszban nincs.

Az igemódok és fontos időformák

4 igemódot célszerű megkülönböztetni: Indicativo (kijelentő), imperativo (felszólító), congiuntivo (kötőmód), condizionale (feltételes mód).

Kötőmód a magyarban az olaszhoz hasonló formában nem létezik, ez jelentős nehézség nyelvtanulásnál.

Passato remoto (régmúlt) - ritkán használatos. Trapassato remoto (történeti régmúlt) - még ritkábban használatos.

Futuro composto, másik nevén Futuro anteriore - befejezett jövő - Kifejezi, hogy egy jövő idejű cselekvés vagy esemény előbb fog megtörténni, mint egy másik.

Congiuntivo imperfetto - kötőmód „imperfetto”, azaz egy másik múlt idő. A kötőmód elsősorban mellékmondatokban fordul elő. Főmondatban ritkább. Akkor is használjuk, amikor a magyarban a mellékmondatban felszólító mód áll (pl. Azt akarja, hogy menjek), de sok más esetben is használják.

Mindegyik igeidőnek létezik szenvedő alakja, minden igemódban. A felszólító mód szenvedő alakja ritka. Az igenevek közül a participio presente alapból cselekvő alakú, szenvedő alakja nincs. A participio passato szenvedő jelentést fejez ki, nincs cselekvő alakja. Ha a cselekvés alanya és tárgya megegyezik, visszaható igét kapunk (pl. mosni - mosakodni), az olaszban ilyenkor visszaható névmás áll az ige mellett (pl. lavare - lavarsi).

Használati összefüggések a kötőmóddal és a múltidőkkel

Sok olyan ige is visszahatóként viselkedik, mely nem fejezi ki visszaható jelentést (pl. Ahogy például az angolban, az olaszban is létezik egy szabályrendszer, mely nekünk elsőre bonyolultnak tűnhet. Az a lényege, hogy ha a főmondat igéje múlt időben áll, akkor a mellékmondat igéje általában nem állhat jelen időben, hiszen igazából sem jelen időt, hanem múlt időt fejez ki ilyen esetben. (Pl. az „Azt mondta, hogy jól van” mondatban a van ugyan jelen időben áll, de múlt időt fejez ki, ezért az olasz ténylegesen múlt időbe is teszi.)

Ha a múlt idejű főmondattal kifejtett cselekvéshez képest valami korábban vagy később történt, akkor is külön igeidőket kell használni, míg a magyarban csak a jelen, múlt és jövő idő fejezi ki ezeket a funkciókat.

Megjegyzés: Ez a bejegyzés nyelvtanulóknak íródott, ezért több nyelvészeti fogalomra (pl. Mit kell tudni az olasz igéről? Az olasz kijelentő mód jelen idejének képzésre, ragozása. Ragozási sajátosságok (-care, -cere, stb. végű igék), rendhagyó igék. A passato prossimo képzése és használata. A passato prossimo az egyik leggyakrabban használt igeidő az olasz nyelvben. Avere vagy essere? Múlt idők, befejezett igealakok képzéséhez melyik segédigét használjuk, az avere-t vagy az essere-t?

olasz nyelvtan igék időrendi ábra

Gyakorlati példák és tipikus jelenségek

A presente idő és a múlt közti válaszfal megértése segíti a pontos kifejezést. A conjugatio és a feltételes mód gyakorlása során felmerülő kérdés, hogy hogyan kapcsolódnak az idegen nyelvekhez, és hogyan adják vissza a mondat jelentését. A past t ime-k összevetése a magyarhoz viszonyítva gyakran megkérdőjelezheti a tanulókat, ezért érdemes fokozatosan építeni a tudást a különböző igemódokkal és igeidőkkel.

tags: #olasz #nyelvvizsga #igeidok