Az Origo felsőfokú szóbeli nyelvvizsga menete

Az Origo felsőfokú, vagyis C1-es szóbeli nyelvvizsgája a beszédkészséget és a beszédértést méri. A beszédkészségre 60, a beszédértésre 20 pont jár, a vizsga kétnyelvű változatában pedig a magyar nyelv is megjelenik mérési eszközként.

A szóbeli vizsga fő részei az irányított beszélgetés, a kép alapján történő önálló témakifejtés, a szituációs párbeszéd és a laborfeladat. A szóbeli vizsgarész akkor teljesíthető sikeresen, ha a vizsgázó összességében legalább 60 százalékot ér el, és az egyes vizsgarészeken is teljesíti a szükséges minimumokat.

Az Origo felsőfokú vizsga helye a vizsgarendszerben

Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Origó nyelvvizsgája Magyarország egyik legrégebben működő és legismertebb nyelvvizsgarendszere. A korábbi állami nyelvvizsgát, ismertebb nevén Rigó utcai nyelvvizsgát ezen a nevén akkreditálták.

A vizsgák típusuk szerint szintező vizsgák, mert az idegen nyelv tananyagától, tanítási módszereitől, tantervétől és a ráfordított tanulási időtől függetlenül egységes követelményrendszer szerint, komplex módon mérik a nyelvtudást. A vizsgázóinktól elvárt idegen nyelvi teljesítmény követelményrendszere korszerű idegennyelvtudás-felfogáson alapszik.

A felsőfokú szint a Közös Európai Referenciakeret C1 szintjének felel meg. C1 felsőfokon azt kell bizonyítani, hogy képes vagy-e rugalmasan és hatékonyan használni a nyelvet társalgási, tanulmányi és szakmai célokra, árnyalt szókinccsel, gazdag nyelvi eszköztárral.

Kétnyelvű vagy egynyelvű vizsga?

Az Origó kétnyelvű nyelvvizsgarendszerben mérési eszközként megjelenik a magyar nyelv is, a négy alapkészségen kívül (olvasás, írás, beszédértés, beszéd) a vizsga a közvetítési készséget is méri. Annak ajánljuk, aki hozzászokott a kétnyelvű szótár használatához, a feladatok megértésében segítségnek találja a magyar nyelvű utasítást, iskolai, munkahelyi vagy privát környezetben gyakran kell fordítania, tolmácsolnia, vagy csak egyszerűen biztonságot jelent számára az anyanyelve segítségével bizonyítani egy idegennyelvű szöveg pontos megértését.

Az Origó MONO egynyelvű nyelvvizsga a négy alapkészséget (olvasás, írás, beszédértés, beszéd) méri egynyelvű feladatokkal. Mind az írásbeli feladatok utasítása, mind a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája angol vagy német nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.

Az Origó MONO elsősorban azoknak ajánlható, akik az érettségihez hasonló nyelvvizsgát keresnek, akik a tanórán nem végeznek fordítási feladatokat, vagy eleve külföldön, egynyelvű környezetben sajátították el az idegen nyelvet. Az Origó MONO egynyelvű nyelvvizsga angol és német nyelven érhető el.

A felsőfokú szóbeli vizsga felépítése

A szóbeli nyelvvizsga feladatai az irányított beszélgetés, az önálló témakifejtés kép alapján, a szituációs párbeszéd és a laborfeladat. Az irányított beszélgetés 7-8 percig, az önálló témakifejtés 3-4 percig, a szituációs párbeszéd pedig 3-4 percig tart.

A kétnyelvű rendszerben az „A” típusú vizsga a beszédértés és a beszédkészség mérésére szolgáló feladatokból áll. A kétnyelvű „A” típusú felsőfokú vizsga teljes pontszáma 85 pont, a sikeres teljesítéshez legalább 51 pont szükséges.

1. Irányított beszélgetés

Az irányított beszélgetés során a vizsgáztató kérdésekkel vezeti a beszélgetést. A feladat célja, hogy a vizsgázó folyamatosan és érthetően tudjon reagálni, véleményt nyilvánítani, indokolni, példákat hozni, valamint árnyaltan bemutatni személyes tapasztalatokat és általánosabb összefüggéseket.

A felsőfokú szinten nem elegendő rövid, egyszerű válaszokat adni. A vizsgázónak képesnek kell lennie álláspontot kialakítani, azt több szempont alapján kifejteni, az előnyöket és hátrányokat összevetni, valamint a beszélgetés menetét önállóan is fenntartani.

Az irányított beszélgetés időtartama 7-8 perc. A feladatban a vizsgáztató kérdései a megadott témakörökhöz kapcsolódnak, de a beszélgetés során további kérdések is elhangozhatnak.

2. Önálló témakifejtés kép alapján

Az önálló témakifejtés során a vizsgázónak egy kép alapján kell összefüggően beszélnie. A felsőfokú teljesítményhez nem pusztán a kép látható elemeinek felsorolására van szükség, hanem a téma értelmezésére, vélemény kifejtésére, ok-okozati összefüggések bemutatására és önálló példák alkalmazására is.

A kétnyelvű vizsga beszédkészséget mérő feladatai közé tartozik az önálló témakifejtés kép alapján. A feladat időtartama 3-4 perc.

A témakifejtésben célszerű a gondolatokat világos sorrendben felépíteni, majd a képi kiindulóponttól az általánosabb társadalmi, kulturális vagy személyes szempontok felé továbblépni. A vizsgázó feladata, hogy önállóan beszéljen, és ne kizárólag a vizsgáztató kérdéseire válaszoljon.

3. Szituációs párbeszéd

A szituációs párbeszéd során a vizsgázónak egy megadott kommunikációs helyzetben kell részt vennie. A feladat célja annak mérése, hogy képes-e a nyelvet valódi vagy életszerű kommunikációs célokra használni.

A szituációs párbeszédben a vizsgázónak reagálnia kell a partner közléseire, kérdéseket kell feltennie, javaslatokat kell megfogalmaznia, szükség esetén érvelnie vagy kompromisszumot keresnie. Felsőfokon az árnyalt, rugalmas és hatékony nyelvhasználat a meghatározó.

A szituációs párbeszéd időtartama 3-4 perc. A feladat a szóbeli vizsgán a beszédkészség részét alkotja.

4. Beszédértés és laborfeladat

A szóbeli vizsga részét alkotó beszédértés vizsgafeladat a beszédkészséget mérő feladatoktól elkülönítve, feladatlap segítségével zajlik. A beszédértés vizsgafeladat javítását egy harmadik, a szóbeli vizsga beszédkészséget mérő részében aktív szerepet nem játszó vizsgáztató, értékelő látja el.

A laborfeladat megoldására körülbelül 20 perc áll rendelkezésre. A beszédértési részben gépi hangot, vagyis audiófelvételt használnak, amely alapján a vizsgázónak a hallott információkat kell megértenie és a feladatlap kérdéseire válaszolnia.

Felsőfokon a beszédértésre 20 pont jár. A feladat a hallott szöveg lényegének, részleteinek, összefüggéseinek és kommunikációs szándékának megértését vizsgálja.

A szóbeli vizsga lebonyolítása

A szóbeli nyelvvizsgát két főből álló bizottság bonyolítja le. Ellenőrzőként részt vehet az elnök-igazgató, a nyelvileg illetékes alelnök vagy az igazgató által ezzel a feladattal megbízott személy.

Szóbeli vizsgáztatásra jogosult minden, a központ vizsgáztatói listáján szereplő, a vizsgáztatói kritériumoknak megfelelő személy. A szóbeli vizsgán a bizottság a beszédkészséget mérő feladatokat figyeli és értékeli, míg a beszédértési feladat javítását külön értékelő végzi.

A szóbeli vizsgák időpontja az írásbeli vizsgáktól számított 2 héten belül esedékes, a pontos időpontot és beosztást a vizsga előtt 2 héttel kapja meg a vizsgázó.

A felsőfokú szóbeli vizsga témakörei

Az Origo felsőfokú szóbeli vizsgán a témakörök a mindennapi élet, a tanulás, a munka, a társadalom, a kultúra, az egészség, a közlekedés, az utazás, a környezet, az öltözködés és Magyarország témáihoz kapcsolódnak.

1. Én és a családom

Beszéljen a rokonairól. Milyen gyakran és milyen alkalmakkor találkoznak? Milyen előnyei és hátrányai vannak több generáció együttélésének? Melyik a legkedvesebb ünnepe és miért? Milyen egy átlagos vasárnap az Ön családjában?

2. Az otthon és a szűkebb környezet

(Miért) szeret a lakóhelyén lakni? Mit változtatna a lakásában, ha módja lenne rá? Hogyan osztják meg a házimunkát? Miért? Beszéljen a településről, környékről vagy utcáról, ahol él. Mutassa be lakóhelyének legszebb, legérdekesebb részét vagy nevezetességeit.

A témához kapcsolódhat a bérlakás, a saját tulajdonú lakás, az albérlet, a lakásvásárlás, a lakáshitel, a lakásépítés, valamint a városi és vidéki életforma kérdése.

3. A munka világa és a napi tevékenység

Beszéljen választott foglalkozásáról és munkájáról. Írja le választott munkahelyét, beleértve a feladatokat, a kollégákat és a munkahelyi légkört. Ön korán kelő vagy későn fekvő típus? Mikor kezdi és fejezi be az iskolát vagy a munkát? Szeretne-e ezen változtatni? Mi lenne az ideális?

Hogyan tölti a hétvégéket? Szokott-e hétvégén is tanulni vagy dolgozni? Mi a véleménye a hétvégi tanulásról és munkavégzésről?

4. A tanulás világa

Szeretett-e iskolába járni és miért vagy miért nem? Meséljen a kedvenc tanárairól és tantárgyairól. Hogyan választotta vagy választja a pályáját? Ki vagy mi befolyásolja vagy befolyásolta a döntését?

Magyarországon vagy külföldön érdemesebb továbbtanulni és miért?

5. Kommunikáció

Milyen kommunikációs eszközöket használ és milyen gyakran? Milyen hatással vannak az emberi kapcsolatokra a technikai eszközök? Mi motiválhatja az idegen nyelv tanulását? Mennyire jó az iskolai nyelvoktatás? Elegendő-e vagy különórákra is szükség van?

6. Kapcsolatok más emberekkel: magánélet és közélet

Milyen tulajdonságok a legfontosabbak egy új barátban? Miért? Milyen emberekkel nem barátkozik szívesen? Miért? Ön hogyan tartja a kapcsolatot rokonaival és ismerőseivel?

Hogyan változtak a kapcsolattartás lehetőségei az elmúlt időkben?

7. Szórakozás és kultúra

Hol szeret kikapcsolódni: otthon vagy inkább elmegy valahova? Miért? Mik a szabadidő eltöltésének hasznos és kevésbé hasznos módjai? Otthon vagy moziban szeret jobban filmet nézni? Miért? Milyen előnyei vannak az egyiknek és a másiknak?

Miért járnak vagy nem járnak az emberek moziba, színházba és koncertre?

8. Egészség, egészségmegőrzés és sport

Egészségesen élnek-e a magyarok? Miért vagy miért nem? Mi a véleménye a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról? Hogyan lehet abbahagyni?

Milyen nyári és téli sportok népszerűek hazánkban? Miért? Jónak tartja-e a mindennapos iskolai testnevelést? Fontos-e, hogy osztályozzák is?

9. Vásárlás és szolgáltatások

Milyen üzletek vannak a lakóhelyén? Melyik a kedvenc üzlete? Miért? Szokott-e piacra járni? Miért vagy miért nem? Mit szeret vásárolni és miért?

Szereti-e a reklámokat az utcán, a televízióban és az interneten, vagy inkább zavarják? Hol és hogyan érdemes reklámozni? Miért? Milyen szolgáltatásokat szokott igénybe venni, például postai, banki, fodrászati, kozmetikai vagy szerelői szolgáltatásokat?

10. Étkezés

Hol és mit szokott enni hétköznapokon és hétvégén? Melyik a kedvenc cukrászdája, kávézója vagy étterme és miért? Írja le családjának egy átlagos étkezését.

Fontos-e, hogy a család időnként együtt étkezzen? Miért vagy miért nem? Meséljen egy alkalomról, amikor vendégül látott valakit az otthonában vagy kerti partin.

11. Városi közlekedés

Mennyire elégedett lakóhelye tömegközlekedésével és miért vagy miért nem? Mi éri meg jobban: autózni, taxizni vagy tömegközlekedést használni? Mennyire tartja drágának a tömegközlekedést?

Melyik a kedvenc közlekedési eszköze és miért? Milyen tanácsot adna a tömegközlekedéssel kapcsolatban egy olyan külföldinek, aki először jár Magyarországon?

12. Utazás

Milyen távolsági közlekedési eszközöket ismer? Ön melyikkel szeret utazni leginkább és miért? Mik az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai?

Milyen gyakran és hova szokott utazni? Hol és hogyan szokott szállást foglalni? Milyen fajta utazást kedvel: vízparti nyaralást, hegyi túrázást vagy városlátogatást és miért?

13. Tágabb környezetünk és a természet világa

Mostanában milyen rendkívüli időjárási jelenségekről hallott vagy olvasott? Milyen személyes tapasztalatai vannak? Mi veszélyezteti Ön szerint leginkább a környezetet? Mit tesz Ön a környezete védelméért otthonában és máshol?

Szeret-e kertészkedni és növényeket gondozni? Miért vagy miért nem? Egyedül vagy társaságban szeret-e kirándulni és túrázni? Miért?

14. Szabadidő, hobbik, divat és öltözködés

Az aktív vagy a passzív kikapcsolódást szereti-e jobban? Miért? Az élete során hogyan változott a hobbikhoz és a gyűjtéshez való viszonya?

Milyen az Ön öltözködési stílusa? Milyen ruhákat nem kedvel? Miért? Milyen tapasztalatai vannak az online ruhavásárlással és a használtruhaüzletekkel?

15. Magyarország és a célnyelvi országok

Mit mutatna meg külföldi ismerősének Budapesten vagy Magyarországon? Miért? Miről híres Magyarország és a magyarok a világban?

Hasonlítsa össze a választott országot és Magyarországot az éghajlat, a kultúra és a szokások alapján. Szívesen élne-e az adott országban? Miért vagy miért nem?

A teljesítési követelmények

A vizsga mindegyik típusban és mindhárom fokon akkor sikeres, ha a jelölt a feladatokat legalább 60 százalékos eredménnyel oldja meg. 60% alatti teljesítmény esetén az értesítőben a nem felelt meg minősítés szerepel.

A szóbelin és az írásbelin is legalább 60 százalékos eredményt kell elérni. Fontos, hogy az írásbeli és a szóbeli különböző részein, a szóbelin például a kommunikációs készség tesztelése, a nyelvhelyesség és a szókincs, az írásbelin például a fordítás során, külön-külön legalább 40 százalékos eredmény szükséges.

A komplex értékelés lényege az, hogy amennyiben az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-os teljesítési minimumot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot.

A felsőfokú szóbeli vizsgarészben a beszédkészségre 60, a beszédértésre 20 pont jár. A felsőfokú „A” típusú vizsga összesen 85 pontos, amelyből legalább 51 pontot kell elérni.

A szóbeli vizsgára jelentkezés

Az időpontok az alábbi linken tekinthetőek meg. Vizsgára jelentkezni szintén az ORIGÓ Nyelvi Centrum weboldalán keresztül lehet.

A regisztráció és a jelentkezés után bankkártyával vagy átutalással tudod kifizetni a vizsgadíjat. A jelentkezéskor jelöld meg az Insedo Nyelviskolát vizsgahelyként!

Az ITK-Origó vizsgát országszerte vizsgahelyeken lehet letenni. A vizsgahelyek között budapesti és vidéki helyszínek, valamint online vizsgahely is szerepel.

Elérhető nyelvek és vizsgaszintek

Az Origó nyelvvizsgáin angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból, spanyolból, lovári és beás nyelvből, eszperantóból, valamint arab, cseh, dán, finn, horvát, japán, kínai, latin, ógörög, román, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török és újgörög nyelvből is lehet vizsgázni.

A kisebb nyelvekből évente két-három alkalommal hirdetnek meg vizsgaidőpontot. Magyar mint idegen nyelvből szintén elérhető B1, B2 és C1 szintű vizsga.

Magyarországon kizárólag az Origó nyelvvizsgarendszerben vizsgázhatsz latin és ógörög nyelvből is. Mivel ennek a vizsgának a tematikája és felépítése jelentősen eltér az élő nyelvektől, a klasszikus nyelvek esetén a komplex értékelés nem alkalmazható.

A felsőfokú vizsga írásbeli része a komplex vizsgán

A felsőfokú, C1-es szintű vizsgán az írásbeli 270 perces. Itt is 30 perc áll rendelkezésre a nyelvismereti részre, amelyben szótár nem használható, a közvetítés, az íráskészség és a szövegértés feladatsorát pedig 240 perc alatt kell megoldani.

A közvetítés részben nemcsak idegen nyelvről magyarra, hanem magyarról idegen nyelvre is kell fordítani: egy újságcikk tartalmát kell 1300-1500 leütésben megfogalmazni. A tesztre 15, a közvetítés két részére és az íráskészségre 20-20, a szövegértésre pedig 25 pont kapható.

A kétnyelvű írásbeli vizsgán a feleletválasztós teszt kivételével minden feladat megoldásához lehet nyomtatott egy- vagy kétnyelvű szótárt használni. Az írásbeli vizsgadolgozatok javítását az előre elkészített javítási útmutató alapján a vizsgaközpont munkatársai végzik.

Esélyegyenlőség és vizsgakönnyítés

A fogyatékkal élők jelentkezéskor, orvosi szakvéleményt is mellékelve, kérhetik a vizsga könnyítését. Az esélyegyenlőség biztosításának feltételeiről részletesebben a vizsgaszabályzat rendelkezik.

A vizsgadolgozat és a hallás utáni értés megtekintése

A vizsgázó az adott vizsgarész eredményének interneten való megjelenésétől számított 15 napon belül tekintheti meg a szóbeli nyelvvizsga hallás utáni értést mérő feladatlapját, illetve az írásbeli nyelvvizsga dolgozatát.

A letett szóbeli nyelvvizsga hallás utáni értést mérő feladatlapját, valamint a megírt írásbeli nyelvvizsga dolgozatát előzetes bejelentkezés után lehet megtekinteni. A dolgozatokat a vizsgázó és még egy személy tekintheti meg.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának nem feltétele a megtekintés.

A felkészülés fő szempontjai

A felsőfokú szóbeli vizsgára nem elegendő különálló szavakat és rövid válaszokat megtanulni. A vizsgázónak folyamatos, árnyalt és jól szervezett beszédre van szüksége, amelyben véleményt, indoklást, példát, összehasonlítást és következtetést is meg tud fogalmazni.

A témakörök szószedetei nem teljes körűek, de tartalmazzák a témákhoz tartozó alapvető szavakat, és biztos hátteret nyújtanak az egyes nyelvvizsgatémákra való felkészüléshez és gyakorláshoz.

A felkészülés során minden témához érdemes személyes példákat, általános érveket, ellenérveket és összehasonlításokat gyűjteni. A felsőfokú szinten különösen fontos a pontos szóhasználat, a változatos mondatszerkesztés, a logikus gondolatvezetés és a kommunikációs helyzethez illő stílus.

A beszédértés gyakorlásakor a részletek felismerése mellett a fő mondanivaló, a beszélő szándéka, a vélemények közötti különbségek és az összefüggések megértésére is figyelni kell. A szituációs feladatok gyakorlásakor a spontán reagálás, a visszakérdezés, az egyetértés, az ellenvetés és a kompromisszumkeresés is fontos.

tags: #origo #nyelvvizsga #felsofoku #szobeli #menete