A Cambridge-i Egyetem könyvtára több évszázados kéziratokat, könyveket, jegyzetfüzeteket és más történelmi tárgyakat őriz, amelyek közül több nagyfelbontású digitális formában is megtekinthető. A gyűjtemény különösen értékes darabja Sir Isaac Newton egyik kézzel írt jegyzetfüzete, de az online galériában számos további kézirat és egy 4000 éves agyagtábla is helyet kapott.
A digitális hozzáférés egyik fontos felülete a Google Arts and Culture szolgáltatásán létrehozott Treasures of Cambridge University Library online galéria. A felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra és megismerhetik azok lenyűgöző történetét.
A Cambridge-i Egyetem könyvtárának kéziratos kincsei
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász egy jegyzetfüzetét, valamint a Cambridge-i Egyetem könyvtárának egyéb történelmi kincseit is ingyenesen megnézhetik a felhasználók egy új online galériában. Az angliai intézmény egyebek között a Fehér Ház és a londoni British Library példáját követve töltött fel nagyfelbontású képeket gyűjteményének legbecsesebb darabjairól a Google kulturális szolgáltatására, az Arts and Culture-re.
Newton jegyzetfüzete mellett számos kézirat, könyv és nagy jelentőségű történelmi tárgy, köztük egy 4000 éves agyagtábla - a gyűjteményben lévő legrégebbi írott műtárgy - is helyet kapott a Treasures of Cambridge University Library nevű online galériában. A könyvtár szerint a felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra és megismerhetik azok lenyűgöző történetét.
A könyvtár gyűjteményének darabjairól több mint 140 fénykép került fel a Google szolgáltatására. Ez a szám a jövőben bővülni fog, továbbá az egyetemhez kötődő más intézmények, köztük a Fitzwilliam Múzeum is csatlakozik a galériához.
A Google Arts and Culture nagyjából hatmillió tárgyat tartalmaz. A felhasználóknak lehetőségük van virtuálisan is bejárni a világ múzeumait.
A Cambridge University Library története és mérete
A Cambridge-i Egyetem könyvtárát több mint 600 éve alapították, és egyike a világ legrégebbi egyetemi könyvtárainak. A 17 emeletes épületben lévő csaknem 200 kilométernyi polcon nagyjából tízmillió könyv sorakozik.
A könyvtár mérete és gyűjteményének időbeli kiterjedése lehetővé teszi, hogy az egyetem történetéhez, az európai művelődéshez, a tudomány fejlődéséhez és az írásbeliség korábbi korszakaihoz kapcsolódó dokumentumok ugyanazon intézményi háttérben maradjanak fenn.
| Gyűjteményi adat | Ismertetés |
|---|---|
| A könyvtár kora | több mint 600 év |
| A polcok teljes hossza | csaknem 200 kilométer |
| A könyvek száma | nagyjából tízmillió könyv |
| Az online galériába feltöltött fényképek száma | több mint 140 fénykép |
| Legrégebbi írott műtárgy | egy 4000 éves agyagtábla |
Newton jegyzetfüzete mint tudománytörténeti dokumentum
Newton jegyzetfüzete nem pusztán egy régi könyvtári tárgy, hanem a tudományos gondolkodás kézzel írt nyomait őrző dokumentum. A kézírásos jegyzetek a kutatói munka olyan közvetlen rétegét mutatják meg, amely a később szerkesztett és nyomtatásban megjelent művekből gyakran már nem látható.
Az évszázadok során Cambridge-ben végzett tudósoknak alapvető tudományos eredmények felfedezésében volt szerepük, többek közt a következőkben:
- A tudományos módszer megértése (Francis Bacon)
- A mozgás törvényeinek leírása és a matematikai analízis fejlődése (Isaac Newton)
- A hidrogén felfedezése (Henry Cavendish)
- A termodinamika fejlődése (Lord Kelvin)
- Az elektron (J. J. Thomson), majd az atommag és a proton felfedezése (Ernest Rutherford)
- Az elektromágnesség egységesítése (James Clerk Maxwell)
- Az evolúció és természetes szelekció elmélete (Charles Darwin)
- A Turing-gép, a számításelmélet alapvető modelljének definiálása (Alan Turing)
- A DNS szerkezetének meghatározása (Rosalind Franklin, Francis Crick, James D. Watson és Maurice Wilkins)
- A kvantummechanika alapjainak kidolgozása (Paul Dirac)
A 17. század végére - jelentős mértékben Isaac Newton eredményeinek köszönhetően - a matematika (beleértve a matematikai fizikát is) vált a cambridge-i oktatás leghangsúlyosabb elemévé. A matematika mellett a természettudományok is előtérbe kerültek.
Newton sikerei tehát kiemelkedő szerephez juttatták a matematikát (és a matematikai fizikát) a cambridge-i oktatásban, viszont eközben háttérbe szorították a külföldi tudósok eredményeit. A 18. században az egyetem nem kísérte figyelemmel a francia és a német matematika fejlődését, a Tripos így szükségképpen elavult.
A kéziratok digitális megtekintésének lehetőségei
A Cambridge-i Egyetem könyvtára nagyfelbontású képekkel tette hozzáférhetővé gyűjteményének számos értékes darabját. A felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra, így a kézírás, a papír vagy más hordozó részletei is tanulmányozhatók.
A digitális galéria különösen azok számára hasznos, akik nem tudnak személyesen Cambridge-be utazni, mégis szeretnének elsődleges történeti dokumentumokat megismerni. A virtuális hozzáférés a kéziratok bemutatását nem helyettesíti teljesen, de jelentősen megkönnyíti a tájékozódást és az összehasonlító kutatást.
A digitális gyűjteményekben a dokumentum képe mellett a tárgy története is megismerhető. Így a látogató nemcsak egy kézzel írt oldalt lát, hanem annak kulturális, tudományos és intézményi környezetébe is betekintést kap.
Cambridge mint a tudományos dokumentumok intézményi környezete
A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, Universitas Cantabrigiensis) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában. Angol nyelvterületen (Oxford után) a második, világviszonylatban pedig a harmadik legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézmény.
Az egyetem a Cambridge-ben 1209-ben letelepedő tudósok társulatából nőtte ki magát, akik - a korabeli feljegyzések szerint - Oxfordból menekültek el a helyi lakosokkal történt összetűzéseket követően. A Cambridge-i Egyetem hivatalos megalapításának azt tekinthetjük, hogy 1231-ben III. Henriktől jogi védettséget és néhány adó alól mentességet kapott, majd 1233-ban IX. Gergely pápa engedélyezte, hogy tudósai bárhol taníthassanak.
1290-ben IV. Miklós pápa már studium generaleként említette az egyetemet egy levelében, ezt a besorolást 1318-ban XXII. János pápa is megerősítette.
A Cambridge-i Egyetem az egész földkerekségen a harmadik legrégebbi, indulása óta folyamatosan működő egyetem - 1209-es alapítása óta megszakítás nélkül működik, folytat kiemelkedő tudományos tevékenységeket, és neveli ki a jobbnál jobb szakembereket, tudósokat és tehetségeket.
A college-rendszer és az egyetemi könyvtárak
Oxford és Cambridge jellegzetessége, hogy az egyetemi intézeteken, kutatóközpontokon felül részben autonóm intézmények, ún. college-ok alkotják, a diákok, és az oktatók nagyobbik része pedig nem csupán az egyetemmel, hanem valamely college-dzsal is jogviszonyban áll.
Cambridge-ben a város, illetve a Cambridge-nek nevezett egyetemi hálózat 31 college-ból áll. Mindegyiknek saját épülete, szállása, tantermei, könyvtára, vezetősége és tanárai vannak. Bár mindegyik külön hagyományokkal és szokásokkal rendelkezik, mégis egy egyetemi rendszert alkotnak, azonos oktatási és minőségi követelmények vonatkoznak rájuk.
Cambridge-hez 31 college tartozik. Mivel a hallgató a mindennapjait itt tölti, sőt az oktatás is többnyire itt zajlik és szerveződik, közvetlenebb kapcsolatot létesít a saját college-ével, mint a nagy, egész Egyetemmel, mint intézménnyel.
A college-ok saját könyvtárai nem használhatóak, de a városi könyvtár igen. Ez utóbbi - számunkra talán - meglepő módon a Grand Arcade nevű bevásárlóközpontban van.
A korai college-okat egyházi vezetők vagy királyi méltóságok alapították, akik adományaikkal tudósok egy csoportját, a college-ok tagjait támogatták. Céljuk a tanulás segítése, a katolikus egyház fejlesztése, és természetesen saját presztízsük növelése volt.
Kéziratok, könyvek és tudományos publikációk
A Cambridge University Press (CUP) a Cambridge Egyetem kiadója. Egyike a világ legrégebbi kiadóinak.
A kiadó saját tulajdonú folyóiratain kívül kiadja egyes tudományos és szakmai társaságok folyóiratait is. A Cambridge University Press kiadónak világszerte több mint 50 irodája van, termékeit a világ szinte összes országában forgalmazza.
A CUP jelenleg 420 lektorált egyetemi folyóiratot ad ki, melyek közül több alapvető jelentőséggel bír saját tudományterületén. Az adatbázis tartalma a tudományterületek széles skáláját mutatja be, például antropológia, földrajztudomány, jogtudomány, menedzsment, filozófia, pszichológia stb.
A Cambridge University Press kiadóról fontos tudni, hogy a kiadó a Cambridge-i Egyetem része. Továbbviszi az egyetem küldetését, amely az ismeretek terjesztésével az oktatást, a tanulást és a kutatást a legmagasabb nemzetközi szinten biztosítja.
A Cambridge Core digitális tudományos gyűjteménye
A Cambridge Core adatbázis a korábban Cambridge Journals Online-ként és Cambridge Books Online-ként működő gyűjtemények egyesítésével jött létre abból a célból, hogy az értékes tudományos dokumentumok gyorsan és egyszerűen megtalálhatók legyenek.
Jelenleg több mint 2 millió folyóiratcikket, és több mint 40 ezer e-könyvet tartalmaz. A Cambridge Core felületen keresztül egyszerre lehet keresni minden tudományterületen és címben, vagy szabadon böngészhetünk a csomagban lefedett témakörök listájában.
Ezek valamelyikére rákattintva kereshetünk az adott témában, továbbá megjeleníti nekünk a témával kapcsolatos folyóiratok és könyvek listáját, külön kiemelve az újdonságokat. A főoldalon található egyszerű kereső segítségével egyszerre az összes folyóiratban és könyvben kereshetünk, azok címében és tartalmában egyidejűleg.
Gépelés közben a rendszer keresési javaslatokat ajánl fel, a folyóirat és könyvcímek alapján. A találati listát rendezhetjük relevancia, cím vagy a megjelenés ideje alapján.
A találati lista betöltése után természetesen tovább szűrhetünk a tartalom elérhetőségének mértéke, típusa, megjelenés dátuma, szerző, témakör, folyóiratcím, kiadó alapján. A hozzáférhető tartalmakat letölthetjük PDF-ben, vagy továbbküldhetjük Kindle eszközünkre, GoogleDrive vagy Dropbox fiókunkra.
Egy adott folyóiratot kiválasztva a legfontosabb adatait láthatjuk. Kiemelik a legolvasottabb és legfrissebb tartalmakat. Böngészhetünk a lapszámok között, vagy tovább szűkíthetjük keresésünket.
Regisztrációt követően menthetjük kereséseinket. Továbbá kérhetünk értesítést a minket érdeklő periodikák új számának megjelenéséről. Az általunk fontosnak tartott tartalmakat könyvjelzőkkel láthatjuk el.
Nyílt hozzáférésű publikálás a Cambridge folyóirataiban
Mostantól az EISZ tagintézményeinek is lehetőségük van nyílt hozzáférésű publikálásra a Cambridge University Press folyóirataiban. Az új Read & Publish megállapodás értelmében a kutatók további költségek nélkül tudják megjelentetni közleményeiket a Cambridge folyóirataiban.
A megállapodás fedezi a közzétételi költségeket (APC-k) a tizenhét résztvevő intézmény valamelyikénél affiliációval rendelkező levelező szerzők számára, akik az intézményük által előfizetett folyóiratokban szeretnének publikálni.
A cikkek a CC-BY-NC-SA és CC-BY-NC-ND licencek alatt jelennek meg.
Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program 250 hazai és határainkon túli magyar intézmény számára nyújt hozzáférést több mint 60 online adatbázishoz. A nemzeti program az MTA Könyvtár és Információs Központ szervezeti keretei között működik, a költségvetést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosítja.
A konzorciumban résztvevő intézmények
- Állatorvostudományi Egyetem
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- Budapesti Gazdasági Egyetem
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Debreceni Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
- IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola
- Közép-európai Egyetem
- Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Országos Bírósági Hivatal
- Országgyűlés Hivatala
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem
- Semmelweis Egyetem
- Szegedi Tudományegyetem
- Szent István Egyetem
Cambridge kéziratos öröksége és a város történelmi környezete
A Cambridge-i Egyetem történelmi dokumentumai nem elszigetelten jelennek meg: a könyvtár, a college-ok, a múzeumok és a város épített öröksége együtt alkotják azt a kulturális környezetet, amelyben a kézzel írt jegyzetek és régi könyvek értelmezhetők.
Talán a két legközismertebb college a cambridge-i King’s College és a Trinity College. Az előbbit VI. Henrik alapította 1441-ben.
A Trinity College nemcsak ismert, de a leggazdagabb cambridge-i college is egyben. A Trinity főbejárata mellett jobbra látható az almafa, amelynek termése - a hagyomány szerint - Isaac Newton fejére esve inspirálta őt a mechanika alaptörvényeinek megalkotására.
A Cambridge-i Egyetemhez kötődő történetekben a kéziratok, a könyvtárak és a tudósok személyes tárgyai gyakran ugyanahhoz a kulturális emlékezethez kapcsolódnak. Newton jegyzetfüzete ennek egyik legjellegzetesebb példája.
A Fitzwilliam Múzeum és a kapcsolódó gyűjtemények
A Cambridge University Library digitális bemutatója mellett a Fitzwilliam Múzeum is fontos szerepet játszik az egyetemhez kapcsolódó történeti tárgyak megismerésében. A múzeumot 1816-ban Lord Richard Fitzwilliam alapította.
A belépés ingyenes és fotózni is lehet, de csak vaku nélkül. Koncepcióját tekintve a múzeumot leginkább a hazai Nemzeti Múzeumhoz lehetne hasonlítani.
Hatalmas mennyiségű anyagot őriznek itt az ókori egyiptomi vonatkozásúaktól egészen a modern darabokig. A Cambridge-hez kötődő digitális galéria jövőbeli bővítése során a Fitzwilliam Múzeum is csatlakozik a galériához.
Cambridge tudományos hagyománya a kéziratok mögött
A Cambridge-i Egyetem rendkívül sok tudományos eredménnyel büszkélkedhet. Itt fogalmazták meg az elektromágnesség törvényeit, fedezték fel a DNS spirálját, hasítottak ketté atomot, fejlesztették ki a világ első számítógépét.
Cambridge-ben végzett vagy az egyetemhez kötődő tudósok között található Isaac Newton, Charles Darwin, Alan Turing, Stephen Hawking, Francis Bacon, James Clerk Maxwell, Ernest Rutherford, J. J. Thomson és Paul Dirac.
Az egyetem kétségkívül leghíresebb magyar kutatója Szent-Györgyi Albert volt, aki 1927-ben doktorált az egyetemen, a Fitzwilliam College tagjaként.
Cambridge-nek több Nobel-díjasa van, mint bármelyik egyetemnek a világon (például a Harvard-nak, a Yale-nek vagy éppen Oxfordnak), hiszen 89 Nobel-díjas kötődik Cambridge-hez.
A tudománytörténeti jelentőség miatt a kézzel írt jegyzetek nemcsak személyes emlékek vagy könyvtári ritkaságok. Egy-egy lap olyan gondolatmeneteket, számításokat, megfigyeléseket és javításokat őrizhet, amelyek egy tudományos eredmény kialakulásának folyamatát teszik láthatóvá.
A dokumentumok kutatási értéke
A kézzel írt jegyzetek és dokumentumok többféle szempontból vizsgálhatók. Megmutatják az írás gyakorlatát, a tudós munkamódszerét, a korabeli tudományos nyelvet, az alkalmazott jelöléseket, valamint azt is, hogyan változott egy elképzelés a végleges formáig.
A kéziratok a könyvtörténet és a tudománytörténet határterületén helyezkednek el. Egy jegyzetfüzet egyszerre lehet személyes munkafüzet, matematikai vagy természettudományos feljegyzés, oktatási segédanyag és későbbi publikációk előzménye.
A nagyfelbontású digitális képek a kutatást is segíthetik, mert a felhasználók a dokumentumok részleteit nagyítva tanulmányozhatják. A digitális hozzáférés emellett csökkentheti annak szükségességét, hogy a sérülékeny eredeti példányokat minden érdeklődő közvetlenül kezelje.
Cambridge mint egyetemi és kulturális központ
A város - főként nyáron - teljes mértékben multikulturális, mivel a világ különböző tájairól látogatják. A belváros nem nagy, de rengeteg egyéb látnivaló is van.
A college-ok saját történetekkel, épületekkel, könyvtárakkal és hagyományokkal rendelkeznek. Mindegyik külön hagyományokkal és szokásokkal rendelkezik, mégis egy egyetemi rendszert alkotnak, azonos oktatási és minőségi követelmények vonatkoznak rájuk.
A városban komoly pubkultúra van, számos igényes hellyel. A pubok mellett természetesen a könyveknek is nagy szerepük van ebben a kulturális központban, számos könyvesbolt található itt.
A szárazföldi közlekedéstől elvonatkoztatva érdemes tudni, hogy a várost névadója, a Cam folyó öleli körül, amely kiválóan alkalmas csónakázásra, ezt érdemes legalább egyszer ki is próbálni.
Napokat el lehet tölteni kényelmes nézelődéssel, így érdemes kihasználni a rendelkezésre álló időt. Zárásként fontos, hogy a gyep központi kérdés a college-ok területén, nincsenek igazán kerítések, de fűre lépni tilos!
A könyvtári hozzáférés és a tudományos keresés gyakorlata
A Cambridge Core felületen keresztül egyszerre lehet keresni minden tudományterületen és címben, vagy szabadon böngészhetünk a csomagban lefedett témakörök listájában. A találati lista betöltése után természetesen tovább szűrhetünk a tartalom elérhetőségének mértéke, típusa, megjelenés dátuma, szerző, témakör, folyóiratcím, kiadó alapján.
Az adatbázis használatához további segítséget találhatunk a Cambridge Core felületén. Regisztrációt követően menthetjük kereséseinket, értesítést kérhetünk a minket érdeklő periodikák új számának megjelenéséről, és könyvjelzőkkel láthatjuk el az általunk fontosnak tartott tartalmakat.
Más adatbázisokhoz hasonlóan a Cambridge University Press is ingyenesen nyújt hozzáférést a kiadványai egy részéhez. A hozzáférhető tartalmakat letölthetjük PDF-ben, vagy továbbküldhetjük Kindle eszközünkre, GoogleDrive vagy Dropbox fiókunkra.
A kézzel írt dokumentumok iránt érdeklődők számára a digitális könyvtári galéria és a tudományos adatbázis eltérő, de egymást kiegészítő hozzáférési módot jelent. Az online galéria elsősorban a történeti tárgyak vizuális és kulturális bemutatására szolgál, míg a Cambridge Core tudományos cikkek és e-könyvek keresését teszi lehetővé.
Miért különlegesek a Cambridge kézzel írt dokumentumai?
A Cambridge-i Egyetem könyvtárának kézzel írt jegyzetei és dokumentumai azért különlegesek, mert több évszázad tudományos és kulturális folyamatát kapcsolják össze. A gyűjteményben egymás mellett jelenhet meg egy 4000 éves agyagtábla, egy tudós jegyzetfüzete, egy régi kézirat, egy ritka könyv és a modern kutatáshoz kapcsolódó digitális dokumentum.
Newton jegyzetfüzete különösen jól érzékelteti, hogy a tudományos örökség nem kizárólag a kész elméletekből áll. A kézzel írt feljegyzések a gondolkodás köztes állapotait, a számításokat, a javításokat és az ötletek formálódását is megőrizhetik.
A nagyfelbontású digitalizálás révén ezek a dokumentumok nemcsak a Cambridge-i Egyetem kutatói vagy a helyszínre látogató szakemberek számára hozzáférhetők. A felhasználók online galérián keresztül is megismerhetik a gyűjtemény legfontosabb darabjait, ráközelíthetnek a részletekre, és követhetik a dokumentumok történetét.