Franciaország leírása: földrajz, éghajlat, történelem és gazdaság

Franciaország, hivatalosan Francia Köztársaság (franciául: la France vagy République française) egy független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel.

A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Franciaország legfontosabb adatai

Földrajzi fekvés és határok

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel.

Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze.

Franciaország európai területe (France métropolitaine) Nyugat-Európában a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Szárazföldi szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország.

Az Egyesült Királyságtól a La Manche-csatorna választja el. A központi területhez számítják Korzika szigetét is. Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli úgynevezett tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel rendelkezik.

Dél-Amerikában Francia Guyana szomszédos Suriname-mal és Brazíliával. Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók.

Felszín és vízrajz

A francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (például Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót.

Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 m-es Mont Blanc.

A francia- olasz határon fekszik az Alpok, Franciaország és egyben Európa legmagasabb pontja, a Mont Blanc (4810 m). A Vogézek déli részétől déli irányban, a Francia-középhegység keleti részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot.

A vízválasztótól keletre a Rhône és a Saône gyűjti össze az Alpok és a keleti országrész vizeit és szállítja a Földközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik.

Az északi terület legjelentősebb folyója a Szajna. Az Oise, az Aisne, a Marne és a Yonne vizeit összegyűjtve a Párizsi-medencén átfolyva a La Manche-ba torkollik.

A Francia-középhegységben eredő Loire a Bretagne-tönk déli peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, a Garonne a Pireneusokból és a Francia-középhegység nyugati oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze.

A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, a Dordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde. A Lorraine-i fennsíkon és az Ardennekben eredő folyók az Északi-tengerbe szállítják vizüket.

A Maas, a Moselle és az Ill a Rajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.

Éghajlat

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek.

Franciaország Atlanti-óceánnal határos partján az éghajlat óceáni. A Párizsi-medence éghajlatát szintén elsősorban az óceán közelsége határozza meg. A szárazföldi éghajlati vonások a kontinens belseje felé erősödnek.

Az ország középső és keleti részein nedves kontinentális az éghajlat. A Francia-középhegységben, a Pireneusok és az Alpok területén az éghajlati viszonyok a magassággal változnak.

A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.

Az ország legmelegebb tája a Földközi-tenger partvidéke. A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól.

Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10-30 mm csapadék hullik.

Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani. A tenger vize a földközi-tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.

A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori.

Történelmi áttekintés

A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek.

Az i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt.

A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik.

Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom részét képezte, amelynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, ennek nyugati részéből, a Nyugati-Frank Királyságból alakult ki Franciaország, amely nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.

Nagy Károly leszármazottai, a Karolingok uralták Franciaországot egészen 987-ig, ám a dinasztia ekkor kihalt. Ekkor Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Capet Hugót koronázták királlyá.

Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, a Capetingek, a Valois-ház és a Bourbon-ház, amelyek a hosszú örökösödési háborúk és házassági szövetségek során végül az egész országot egyesítették.

A királyság a 17. századtól élte a fénykorát, különösen XIV. Lajos („A Napkirály”) uralma alatt (1643-1715). Ekkor Franciaország óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, népességének gyors növekedése pedig Európa legnagyobb lakosságú országává tette.

Megkezdődött a francia gyarmatosítás is. A királyság 1792-ig állt fenn, amikor a nagy francia forradalom kikiáltotta a köztársaságot.

1799-ben Napoléon Bonaparte tábornok ragadta magához a hatalmat, aki 1799-ben puccsal megdöntötte a köztársaságot, és első konzullá, majd 1804-ben I. Napóleon néven császárrá kiáltatta ki magát.

Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, legyőzte az ellene szervezett európai koalíciók hadseregeit, a meghódított országokból csatlós államokat kreált, és több helyen saját családjának tagjait ültette trónra.

Oroszország elleni hadjárata azonban kudarccal járt, és a napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg. Mégis ez az időszak volt a francia dicsőségnek és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka.

Napóleon 1815-ös vereségét követően, Franciaországban restaurálták a Bourbon-királyságot. 1830-ban újabb forradalom tört ki, amelynek eredményeként elűzték a Bourbon uralkodót, és alkotmányos királyságot vezettek be, az Orléans-i házból választott uralkodóval.

1848-ban ismét forradalom következett, melynek során a Nemzetgyűlés kikiáltotta a „második Francia Köztársaságot”. Ez azonban rövid életű volt, Napoléon Bonaparte unokaöccse, Louis Napoléon tábornok puccsal megszerezte a főhatalmat, és 1852-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát (Második Császárság).

Uralma alatt az ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés is, és Franciaország európai pozíciói megerősödtek. III. Napóleon császár 1870-ben a Francia Császárságot parlamentáris monarchiává nyilvánította.

Ebben az évben azonban kitört a porosz-francia háború, amelyben a Franciaország súlyos vereséget szenvedett. Miután a németek megszállták az országot, a császár megbukott.

1871-ben polgári radikális - szocialista forradalom kezdődött, megalakult a párizsi kommün. Ennek leverése után létrejött a „harmadik köztársaság”.

Franciaország 1870 és 1914 között jelentős gyarmatbirodalmat épített ki (francia imperializmus). Létrejött a brit-francia szövetség (antant) a fegyverkező Német Birodalom ellensúlyozására.

Angolszász szövetségeseinek segítségével Franciaország az első világháborúból, majd a náci német megszállást követően a második világháborúból is végül győztesként került ki. Ez azonban nem akadályozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, Ázsia, Óceánia) széthullását az 1950-es években.

A háború után az úgynevezett „negyedik köztársaság”, majd 1958-tól máig az „ötödik köztársaság” következett, amely Charles de Gaulle vezetésével új alkotmányt dolgozott ki a köztársasági elnök megnövekedett jogkörével.

1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki, a polgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, azonban de Gaulle lemondott. Utódai, Georges Pompidou és Valéry Giscard d’Estaing még sokáig az ő nyomdokain jártak, majd 1981-ben a szocialista François Mitterrand vette át helyüket, aki számos szociális reformot hajtott végre.

Mivel azonban a fő társadalmi problémákat nem sikerült megoldania, bukása után megerősödött a jobboldal. Az elnöki posztot 1995 óta Jacques Chirac töltötte be. A 2007-es elnökválasztáson a magyar gyökerekkel rendelkező Nicolas Sarkozy lett a köztársasági elnök.

Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az eurót.

Államforma és nemzetközi szerep

Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva.

Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal.

Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek, a NATO-nak és a Latin Uniónak.

Franciaország 1966-tól 2009-ig nem volt tagja a NATO katonai szervezetének. Az ország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik.

Népesség, nyelv és vallás

Franciaország Európa nagy területű és jelentős népességszámú országai közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben nagyszámú bevándorló érkezett az országba, elsősorban az egykori észak-afrikai francia gyarmatokról.

Ezáltal a muszlim vallású lakosság aránya is megnőtt Franciaországban. A hivatalos nyelv a francia, de beszélt nyelvek a baszk, breton, elzászi, flamand, arab, okcitán, katalán és korzikai.

A főbb etnikumok között 85% francia, 15% egyéb (észak-afrikai arab, berber, fekete-afrikai, ázsiai) szerepel. A vallási megoszlás adatai szerint 64% római katolikus, 3% protestáns, 5% egyéb, 28% felekezeten kívüli.

Gazdaság és mezőgazdaság

A bortermelésről és a konyhájáról méltán híres Franciaország Nyugat-Európában terül el. A klíma viszonyok lehetőséget biztosítanak a búza, a kukorica, a gyümölcs, és a szőlő termelésére is.

Franciaország az EU legnagyobb mezőgazdasági exportőre. Az ország a kontinens legnagyobb szarvasmarha-állományával rendelkezik.

A szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódó tejipar számtalan sajtkülönlegességet készít (pl. camembert). A francia borok világszinten a legjobbak közé tartoznak (híres borvidék pl. Burgundia).

A szőlőből a bor mellett pezsgőt (pl. Champagne), konyakot is gyártanak. Franciaország búzatermesztése első Európában, de kukoricatermése is kiemelkedő.

A Földközi-tenger mentén olívabogyót, déligyümölcsöket termesztenek (2. ábra). A roppant fejlett mezőgazdaság mellett az ipar a vezető ágazat, amelyen belül kiemelt fontossággal bír a gépkocsi, a repülőgép, és a vasúti járművek gyártása.

Ipar és közlekedés

A csúcstechnológiát képviselő ipari ágazatok (pl. gyógyszeripar, atomipar) és a hozzájuk kapcsolódó kutató-fejlesztő (K+F) tevékenység súlypontja az ország déli részén, például Marseille-ben van.

A francia ipar sok központú. Az országrészek egymással való összekötését a korszerű közlekedési hálózat oldja meg.

Ezen belül nagy szerepet kap a nagy sebességű vasúthálózat, a TGV. A hagyományos feldolgozóipar egyik fontos képviselője Franciaországban a textilipar, Lyon és Lille központokkal.

A divatiparnak világszinten Párizs az első számú helyszín. A gépgyártáson belül az autógyártás nagy múltra tekint vissza az országban (pl. Peugeot, Citroën, Renault).

Repülőgépeket többek között Toulouse-ban gyártanak. Franciaország korszerű közlekedési hálózata a nagyvárosokat, a régiókat, a tengerpartokat és a hegyvidéki térségeket is összeköti.

Turizmus és kulturális értékek

Évi 82 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon. Párizs évről évre a világ leglátogatottabb városai között szerepel.

Turisták milliói tekintik meg a műemlékekben, múzeumokban, hangulatos városrészekben gazdag várost. A Földközi-tenger partja, az úgynevezett "francia Riviéra", a Loire menti kastélyok és az Atlanti-óceán mentén fekvő városok szintén tömegével vonzzák a látogatókat.

A francia régiók hihetetlenül sokszínűek: kultúra és kulturális örökség, hagyományok és gasztronómia, tenger és hegy, város és vidék.

Franciaország régiói

Új-Aquitania: szőlőültetvények és óceán

Új-Aquitania 250 km hosszan elterülő partszakasza, történelmi városrészei, kastélyai és szőlőültetvényei téged is elkápráztatnak majd. Szörfözhetsz Biarritz-ben, hajókázhatsz Poitou-ban vagy felfedezheted a bordeaux-i borokat.

Új-Aquitania számos lehetőséggel várja az oda látogatókat.

Észak-Kelet-Franciaország: Európa szívében

Az I. világháborúban számos nagy csata zajlott Észak-Kelet-Franciaországban, mint például a verduni csata. Érdemes meglátogatni Strasbourgot, az európai fővárost, vagy éppen a szőlőültetvényeket Champagne-ban vagy Elzászban, és akkor még nem is beszéltünk a Vogézek hegyláncról.

Auvergne Rhône-Alpes: hegyek mindenfelé

Auvergne Rhône-Alpes régió tele van vulkános területekkel és hófödte hegycsúcsokkal: itt van az Évian-forrás, csak úgy, mint a Mont-Blanc lankái. A téli sportok és a termálvizes fürdők rajongói egyaránt megtalálják itt a számításukat.

Auvergne-Rhône-Alpes régióban vár rád Lyon és az Annecy-tó is.

Felső-Franciaország, avagy az északi területek

Felső-Franciaország régió tele van katedrálisokkal, tornyokkal és citadellákkal, sík területei pedig bányász múltjáról tanúskodnak. A karneválok és a lille-i bolhapiac alkalmával meg lehet kóstolni Franciaország legjobb sült hasábburgonyáit, utána pedig érdemes kirándulni az Opálparton.

Korzika: megőrzött ékszerdoboz

Korzika számos ékességgel várja az oda látogatókat: magasan elhelyezkedő falvak, kirándulóutak, strandok és paradicsomi tengerpart várja a látogatókat.

A szépség szigetének kincseire mindenki rácsodálkozik: Calvi, a Bonifaciói-szoros, vagy éppen a corte-i citadella felkeresése csodás programot tartogat.

Normandia: édes élet

Normandiába a kellemes éghajlat, a gyönyörű táj, az ott legelésző tehenek és a harangtornyok miatt érdemes ellátogatni. Megcsodálhatjuk a fécampi sziklaszirteket, a lélegzetelállító Mont-Saint-Michelt, elmehetünk a normandiai partaszállás helyszínére és járhatunk Hódító Vilmos nyomdokain.

Bourgogne Franche-Comté: életművészet

Bourgogne Franche-Comté régió a szőlőültetvényeiről híres. Innen származnak az ízletes francia csigák is.

A régiót átszelő számos csatornán keresztül bejárhatjuk a gyönyörű területeket és számos ínyencséget kóstolhatunk meg Dijonban vagy Châlons-sur-Saône-ban, aztán pedig gyönyörködhetünk a Jura hegyvonulatairól elénk táruló káprázatos látványban.

Île-de-France: fővárosi régió

Île-de-France régió Franciaország kulturális és politikai központja. Számos műemlék található itt, megszámlálhatatlan a kulturális program és végtelen lehetőségek kínálkoznak a kikapcsolódásra.

Île-de-France régióban a párizsi estéktől kezdve a hatalmas várost körülvevő erdőkben tett sétákon át sok felfedeznivaló várja az oda látogatókat.

Centre-Val-de-Loire régió: a mindent körülvevő víz

A Centre-Val-de-Loire régió a francia reneszánsz bölcsője, mint ahogyan arról a Loire folyó mentén magasodó kastélyok is tanúskodnak. A Loire mentét nagyon kedvelik a biciklis turisták: kerékpárral lehet a leginkább felfedezni a Centre Val de Loire régiót.

Loire mente: maga a friss levegő

A Loire mente a hosszú partszakaszokkal, az esőben úszó szigetekkel és a végeláthatatlan dűnékkel ideális úticél, ha szeretnénk egy kis óceáni levegőt szívni. Nantes-ban dinamikus a kulturális élet.

Fedezd fel a Loire mentét: a Le mans-i katedrálist és a lápos Guérande-ot!

Bretagne: rejtélyek földje

A karakteres, saját hagyományaival büszkélkedő Bretagne régióban a tengerészek történetei találkoznak a kelta legendákkal. Sétálhatunk az ingoványos területeken, vagy éppen megkóstolhatjuk a tenger gyümölcseit egy morbihani halászkikötőben.

Fedezd fel Bretagne-t: a bresti kikötőt és Rennes nyüzsgő utcáit!

Occitanie: az élet napos oldala

A Pireneusok lábánál, a Földközi-tenger partján található Occitanie ezernyi táj és jobbnál jobb program színhelye. A helyi lakosok szeretik megélni az életet és megkóstolni a kitűnő helyi gasztronómiai termékeket, például a híres libamájat.

Fedezd fel Occitanie-t: a rózsaszín Toulouse-t vagy éppen a katalán Perpignant!

Provence-Alpes-Côte d’Azur: a Földközi-tenger legjava

A Francia Riviéra tengerpartjától kezdve a mercantouri hegyeken át, a PACA néven is emlegetett régióban minden van: provence-i levedulamezők, kikötők és öblök.

Sétálj Marseille utcáin, tanuld meg a helyi éneklő akcentust, majd látogass el az Estérel-hegységbe, vagy ugorj át Olaszországba!

Tengerentúli jelenlét: Franciaország mindenhol

Álomszerű tájak, fantasztikus életérzés és örömteli pillanatok az „öreg hölgynek” is nevezett La Soufrière vulkánnál. Fedezd fel Guadeloupe-ot!

Martinique a szigetet domináló Mont Pelée lábánál csodálatos egyvelegét adja a Karib-térség kreol hagyományainak. Fedezd fel Martinique-ot!

Francia Guyana Franciaország egyetlen olyan tengeren túli megyéje, amely nem sziget. A természet itt mindenhol jelen van: az amazonasi esőerdő úgy burjánzik az óceánnál, mint az azt körülvevő folyók.

Garantáltan új élmények várnak rád az Indiai-óceán ezen trópusi, vulkáni szigetén, ahol csodásan keveredik a tamil, az indiai, a kínai, a malgas, a kreol és a francia kultúra. Fedezd fel Réunion szigetet!

Az Európai Unió és Franciaország

Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.

Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra.

Számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.

Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.

Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.

Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását - pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.

Az uniós források Franciaországban is hozzájárulnak a projektek megvalósításához, a reformokhoz és a beruházásokhoz, többek között az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül.

tags: #francia #leveliras #minta