Az őszödi beszéd angolul: jelentése, háttere és legfontosabb idézetei

Az őszödi beszéd angolul leggyakrabban Őszöd speech vagy Balatonőszöd speech néven szerepel. Ferenc Gyurcsány magyar miniszterelnök 2006. május 26-án mondta el a Magyar Szocialista Párt balatonőszödi zárt frakcióülésén; a beszéd kiszivárgása 2006. szeptember 17-én országos politikai válságot és tömegtüntetéseket váltott ki.

A beszéd legismertebb angol fordítása a “We lied in the morning, we lied at night and we lied in the evening” mondat, amely a magyar „hazudtunk reggel, éjjel meg este” változatnak felel meg. A magyar eredeti számos vulgáris kifejezést tartalmaz, ezért az angol fordítások között jelentős stílusbeli eltérések lehetnek: egyes változatok szó szerint, mások idiomatikusan adják vissza a káromkodásokat.

Mi volt az őszödi beszéd?

Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.

A 2006-os választási győzelem után az MSZP a balatonőszödi kormányüdülőben tartotta a 190 fős parlamenti frakció nem nyilvános alakulóülését. A május 26-iki háromórás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott.

Az ülést Lendvai Ildikó vezette, a téma Gyurcsány Ferenc programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár hónapon belül, még az önkormányzati választások előtt.

A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek. Többek között felszólalt Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván.

Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről.

A hozzászólások után Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután „őszödi beszéd” néven. A miniszterelnök mindkét beszédét jegyzetek nélkül, fejből mondta el.

Az őszödi beszéd angol neve és rövid angol összefoglalása

Az angol nyelvű sajtóban a cím általában The Őszöd speech. A Balatonőszöd speech forma szintén használható, különösen akkor, ha az olvasó számára pontosítani kell, hogy a beszéd Balatonőszödön hangzott el.

A beszéd angol összefoglalása így foglalható össze: Ferenc Gyurcsány, Hungary’s prime minister, addressed the leaders and members of the Hungarian Socialist Party at a confidential meeting in Balatonőszöd on 26 May 2006. He argued that the government had misled the public before the election, had failed to introduce meaningful reforms and now needed to undertake major economic changes.

The speech was leaked on 17 September 2006 and broadcast by Magyar Rádió. Its publication triggered nationwide protests, a political crisis and a long-lasting debate about political responsibility, electoral communication, democratic legitimacy and the use of profanity in public life.

A beszéd legfontosabb angol idézetei

Az őszödi beszéd angol változatának fordítása különösen nehéz, mert az eredeti szövegben a politikai önkritika, a szenvedélyes retorika, a köznyelvi fordulatok és a durva káromkodások egyszerre jelennek meg.

„Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon”

Angolul: “There aren’t many choices. That is because we have fucked it up. Not just a bit, but a lot.”

Magyarul: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit; nagyon.”

Ez az egyik legismertebb részlet. A fucked it up erőteljes, köznyelvi és vulgáris angol kifejezés, amely jól érzékelteti az elkúrtuk indulatos hangnemét. Enyhébb fordításban a mondat így is szerepelhetne: “We badly messed things up”, de ez kevésbé adja vissza az eredeti politikai és érzelmi erejét.

„Végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”

Angolul: “Obviously, we lied throughout the last year-and-a-half, two years.”

Magyarul: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet.”

Ez a mondat azért vált különösen jelentőssé, mert a beszéd hallgatói és későbbi politikai értelmezői ezt a választási kampányban alkalmazott kormányzati kommunikáció beismeréseként értelmezték.

„Hazudtunk reggel, éjjel meg este”

Angolul: “We lied in the morning, at night and in the evening.”

A nemzetközi sajtóban elterjedt változat így hangzik: “We lied in the morning, we lied at night and we lied in the evening.”

Az angol mondat többféle sorrendben is előfordulhat, mivel a magyar eredeti ritmusa és a napszakok felsorolása nem ültethető át minden esetben teljesen természetesen angolra. A mondat lényege az állítás ismétlésével létrehozott nyomatékosítás.

„Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált”

Angolul: “No European country has done something as boneheaded as we have.”

Magyarul: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.”

A boneheaded szó jelentése körülbelül „ostoba”, „esztelen” vagy „buta módon elkövetett”. A kifejezés nem teljesen szó szerinti fordítása a böszmeség szónak, de visszaadja annak pejoratív és indulatos jelentését.

„Nem csináltunk semmit négy évig”

Angolul: “And meanwhile, by the way, we’ve done nothing for four years. Nothing.”

Magyarul: „És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.”

A mondat rövidsége és az ismételt Nothing adja a kijelentés retorikai erejét. A beszédben az ilyen tömör, ismétlésre épülő mondatok a hallgatóság figyelmét és érzelmi reakcióját is erősítették.

„Majdnem beledöglöttem”

Angolul: “I almost perished because I had to pretend for 18 months that we were governing. Instead, we lied morning, night, and evening.”

Magyarul: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.”

A beledöglöttem szó szerinti fordítása nehézkes angolul. A perished választékosabb, míg az I nearly died közvetlenebb és érzelmileg erősebb változat lenne.

„Változtassuk meg ezt a kurva országot”

Angolul: “My personal story is: we must change this fucking country; otherwise who else will?”

Magyarul: „Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva országot; mert ki fogja megváltoztatni?”

A kurva ország kifejezés szó szerint nagyjából „whore country” lenne, de ez angolul nem adja vissza a magyar fordulat természetes jelentését. A fucking country idiomatikusabb, és jobban érzékelteti a kifejezés durvaságát, erkölcsi felháborodását és indulati töltetét.

„Ne szarjunk be Orbán Viktortól”

Angolul: “That we shouldn’t shit ourselves in fear of Viktor Orbán and the Right, and learn finally to compare itself not to them but to the world.”

Magyarul: „Hogy nem kell lehajtani a fejét [t.i., a baloldalnak] ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát [t.i., a baloldalnak] nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz.”

A shit ourselves in fear szó szerinti és erőteljes fordítás. Semlegesebb változatban ez lehetne “we should not be intimidated by Viktor Orbán and the Right”, de ez már jelentősen tompítja az eredeti hangnemet.

„Csináljunk nagy társadalmi ügyeket”

Angolul: “What if we didn’t lose our popularity because we are fucking about among ourselves but because we dealt with great social issues? And then it wouldn’t matter if we temporarily lose the support of the public; we will win it back again afterwards.”

Magyarul: „Mi lenne, hogy ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket, és nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a támogatásunkat; aztán majd visszaszerezzük.”

Ebben a részletben a beszéd egyik politikai alapgondolata jelenik meg: a kormányoldalnak a népszerűség rövid távú veszélyeztetése árán is nagy társadalmi ügyeket és reformokat kellene vállalnia.

További jellegzetes részletek angolul

A vulgáris nyelv szerepe a beszédben

Nemcsak a beszéd tartalmát, hanem a benne szereplő káromkodásokat is erősen bírálták. Gyurcsány Ferenc a vulgaritással kapcsolatos kritikákra azt válaszolta, hogy ezek „a korholás, a szenvedély és a szeretet szavai” voltak.

A beszéd során többek között a szar szó vagy annak különböző alakjai nyolcszor, a kurva szó pedig hétszer hangzott el. A fordításban ezért különösen fontos eldönteni, hogy a cél a szó szerinti pontosság, az angol természetesség vagy az eredeti érzelmi hatás megőrzése.

A fucking, shit, bullshit és fuck about kifejezések az angolban is vulgárisak, de nem minden esetben azonosak a magyar eredeti pontos stiláris értékével. Egy hivatalos vagy akadémiai szövegben ezért gyakran körülírást vagy enyhébb megoldást alkalmaznak.

A beszéd tartalmi üzenete

A beszédben Gyurcsány Ferenc amellett érvelt, hogy az ország politikáján változtatni kell. „Kimondta, hogy „változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült, és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni”.”

Bár utólag a miniszterelnök úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó.

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

A miniszterelnök sokat beszélt arról, hogy új politikát kell csinálni az országban, bátor és előremutató politikát. „Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértsék azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot.”

„Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat. Aztán majd visszaszerezzük. Mert majd megértik. És el lehet majd menni vidékre nyugodtan, hogy megcsináltuk, a hétszázát.”

„Erről szól a politika. Nem arról, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester, mégis hány darab helyettese lesz. Szóval azt tudom nektek mondani, hogy álljunk meg, csináljuk meg.”

A hangfelvételek és a kiszivárgás

A beszédről Őszödön két „hivatalos” hangfelvétel készült a kormányüdülő saját hangrendszerén. Az egyik Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, a másik Butor Klára pártigazgatóhoz került.

A két felvétel nem azonos, mert eltérő időpontban fordították meg a kazettákat. A felvételeket a hangosítást végző cég, a Frenreisz Károly tulajdonában álló Omega Trading Kft. két technikusa készítette.

Utóbb Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején egy titkosszolgálati vizsgálat megállapította, hogy a miniszterelnökségi változat került napvilágra.

Gál J. Zoltán még aznap Vörös T. Károlynak, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének elmondta telefonon, hogy „a főnök nagyon jó beszédet mondott”. Vörös arra kérte őt, hogy küldje át a lapnak a szöveget, de az elmaradt.

Ehelyett Gál a szöveget legépeltette, elolvasás után azonban úgy döntött, megtiltja, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is olvashassa. Ennek ellenére később mégis olvasták külsősök a szöveget.

A szocialisták nem gondolták, hogy titkolni kellene a beszédet: elkezdtek pletykálni róla. MSZP-n kívüli közszereplők először akkor értesültek a beszéd stílusáról és tartalmáról, amikor még a frakcióülés estéjén a miniszterelnök szűk köre beszámolt erről az ülésre eredetileg meghívott, ám azon részt nem vevő szabad demokrata vezetőknek.

A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy(ek) egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, MP3-as formátumban juttatták el.

A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.

Nincs konszenzus akörül, hogy a beszéd hogyan szivárgott ki. Gyurcsány Ferenc többször tagadta, hogy az neki állt volna érdekében.

Ezután Szilvásy György kancelláriaminiszter utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdte meg a vizsgálatot, hogy az őszödi védett kormányüdülő további lehallgathatóságát megszüntesse.

2009 decemberében tették közzé a kiszivárgásról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat eredményeit az MTV Híradójában. Ez kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás.

Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke azt nyilatkozta a Hírszerző.hu véleményportálnak, hogy „az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját”.

Szekeres Imre, akkori MSZP-kampányfőnök nyilatkozata szerint a felvételek őrzői nem jelezték, hogy azok eltűntek volna. Szilvásy György 2013-ban azt nyilatkozta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői szerint a kiszivárgott felvétel az MSZP-nél található felvétellel egyezett meg, ám a vizsgálatból nem derül ki, hogy ki felelős a kiszivárgásért.

Amikor kiderült, hogy a kiszivárgásért felelőst az MSZP-n belül kell keresni, Gyurcsány Ferenc a párton belüli újabb feszültségek elkerülése érdekében leállíttatta a további vizsgálatot. Továbbra sem egyértelmű, hogy a felvételek, vagy azok másolata végül hogyan jutott el a sajtóhoz.

1. 2006. május 26.: Gyurcsány Ferenc elmondta záróbeszédét Balatonőszödön.
2. 2006. szeptember 17.: a hangfelvétel eljutott több sajtóorgánumhoz.
3. 2006. szeptember 17.: a Magyar Rádió híreiben nyilvánosságra került a kiszivárgás híre.
4. 2006 őszén: Budapesten és több magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött.
5. 2006. szeptember 18.: Sólyom László köztársasági elnök morális válságról beszélt.
6. 2006. őszén: az ellenzék Gyurcsány Ferenc lemondását követelte.
7. 2006 októberében: az önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP győzelmet aratott.
8. 2009 decemberében: közzétették a kiszivárgásról szóló nemzetbiztonsági vizsgálat eredményeit.

Miért nem ismert egyértelműen a kiszivárogtató?

Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője 2009 áprilisában, Rózsa-Flores Eduardo halála után azt nyilatkozta, hogy a beszéd felvételét Rózsa-Flores-sel ők ketten juttatták el a nyilvánosságnak.

Gyurcsány Ferenc 2011 júniusában leírta és elküldte Mesterházy Attila MSZP-elnöknek a rendelkezésére álló információkat, köztük azoknak a nevét, akik szerinte kiszivárogtathatták a beszédet.

Mesterházy másnap újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a Gyurcsánytól kapott borítékot. Lépését úgy indokolta: ha Gyurcsány nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt helyette megtegye.

Az MSZP elnöke azt is felidézte, hogy a 2011 májusában rendezett frakcióülésen többen arra szólították fel a fórumokon árulásról beszélő Gyurcsány Ferencet, hogy mondja meg, kit gyanúsít a beszéd kiszivárogtatásával, de ő ezt nem tette meg.

Gyurcsány 2012 szeptemberében a TV2-n sugárzott interjúban azt mondta: értesülései szerint három korábbi párttársa, akkori MSZP-s vezetők szivárogtathatták ki a beszédet. Neveket nem említett, csak annyit mondott, hogy egy nőről és két férfiról van szó, de mivel nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékai, nem mondja meg, kikről van szó.

Ha biztosan tudja, hogy ki felelős a beszéd nyilvánosságra jutásáért, megosztotta volna ezt az információt, eljárást indított volna az elkövetők ellen, kizáratta volna az MSZP-ből és elzavarta volna a kormány közeléből őket.

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a beszéd néhány nappal 2006. szeptember 17-e előtt ellenzéki kapcsolatokkal rendelkező informatikusokhoz került, sőt Orbán Viktor 2006. nyári megnyilatkozásából néhány politológus arra következtetett, hogy a Fideszhez már hónapokkal korábban eljuthatott.

Szabó Bálint 2013 júniusában három jobboldali és négy baloldali politikust tett felelőssé a kiszivárogtatásért, ám az állításait bizonyító hangfelvételt nem volt hajlandó közzétenni.

Miután kiderült, hogy a Szabó által megnevezett „Katalin, Imre és Ferenc” Szili Katalint, Szekeres Imrét és Baja Ferencet jelöli, Szili pert indított Szabó ellen rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt.

2014. június 30-án a bíróság első fokon elmarasztalta Szabót az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt, ezért őt a bíróság 1,5 millió forint nemvagyoni kártérítésre kötelezte, és eltiltva a további jogsértéstől kötelezte arra is, hogy az ítélet rendelkező részét saját költségén hozza nyilvánosságra a Heti Válaszban és az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ennek azonban azóta sem tett eleget.

A kiszivárgás utáni politikai válság

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

A hanganyag nyilvánosságra kerülését követően Gyurcsány Ferenc több médiumnak is nyilatkozott a felvételről, és egyértelművé tette: nem kíván lemondani, valamint a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja.

Sólyom László szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve „a tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt 16 évvel”.

Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek nyilvános elismerését várja a kormányfőtől.

A kormányoldal széles körű népszerűségvesztését meglovagolva az ellenzéki Fidesz erőteljes kampányt indított. Ebben - mivel illegitimnek tekintette a miniszterelnököt - a közelgő önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után szakértői kormánynak kell irányítania az országot az esetleges előrehozott választásokig.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP győzelmet aratott. A Fidesz 72 órás politikai „ultimátumot” adott a kormányfőnek, de az nem mondott le, hanem bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amit a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával megnyert.

Ezután a fideszes és KDNP-s képviselők - a frakcióvezetők kivételével - hosszú ideig Gyurcsány Ferenc összes parlamenti felszólalásakor kivonultak az ülésteremből.

A folyamatos politikai támadások a miniszterelnököt „hozzáragasztották” a pártjához, ami azután nagymértékben meghatározta a balliberális kormánykoalíció sorsát valamint a 2010-es választás kimenetelét.

A 2006-os tüntetések és az őszödi beszéd következményei

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után 2006 őszén országos tiltakozási hullám bontakozott ki. A tüntetések középpontjában Gyurcsány Ferenc lemondásának követelése, a választók félrevezetésének vádja és a kormány politikai legitimitásának kérdése állt.

A fontosabb események közé tartozott az MTV-székház ostroma, a 2006-os önkormányzati választás, a zavargások október 23-án, valamint a Kossuth téri tüntetéssorozat.

Az akkori televíziós székház előtt szabályos ostromállapot alakult ki szeptember közepén, az október 23-i tömegmegmozduláson pedig rendőrségi fegyverek is eldördültek.

Az események során a rendőri intézkedések, a gumilövedékek használata, a lovasroham, az azonosítószám nélküli rendőrök és a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés is a politikai vita középpontjába került.

„Tizenöt éve ezen a napon derült ki ország-világ számára, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és szövetségesei hazudtak „reggel, éjjel meg este”, hogy kormányzás helyett félrevezettek mindenkit, hogy a csőd szélére vezették Magyarországot” - közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit angol nyelven is közölt bejegyzésében azt írta: „az ellenzéki térfelet jelenleg is irányító” Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után, lemondás helyett „a rendszerváltoztatást követő legmélyebb jogállamisági és erkölcsi válságba lökte hazánkat: rendőri túlkapások, minden jogi alap nélkül elrendelt előzetes letartóztatások tömkelege, gumilövedékkel megvakított emberek, összevert fiatalok és idősek, azonosítószám nélküli rendőrök, lovasroham békés tüntetők ellen, hónapokig műveleti területté nyilvánított és kordonokkal körülzárt Kossuth tér, véresre vert országgyűlési képviselő”.

Európa és Brüsszel ekkor mélyen hallgatott - emelte ki, hozzátéve: nem volt akkor se Sargentini-jelentés, se 7-es cikkely szerinti eljárás, nem aggódott a magyar demokrácia és jogállamiság helyzete miatt sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament, „sem a ma minden nap világvégét vizionáló jól ismert civil szervezetek”.

A beszéd politikai értelmezései

A miniszterelnök több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a mondatainak stílusa és a hangnem egy szenvedélyes beszéd kellékei, „költői túlzások”, indulatok.

Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető nyilatkozata szerint Gyurcsány nem csak magáról, pártjáról és kormányáról, hanem az egész rendszerváltó elitről beszélt, amikor hazugnak nevezte a rendszert, s ezt később a miniszterelnök is megerősítette.

Viktor Orbán, then-chairman of Fidesz, called Ferenc Gyurcsány “a compulsive liar”, magyarul „beteges hazudozó”, whom his party considers as “a person who is a part of history and the past”, vagyis „a történelemhez és a múlthoz tartozó személy”.

A beszéd értelmezése ezért két, egymással versengő megközelítés köré rendeződött. Az egyik szerint Gyurcsány Ferenc őszinte, belső reformbeszédet mondott, amelyben a saját politikai oldalának hibáit próbálta feltárni. A másik szerint a beszéd a választók tudatos félrevezetésének beismerése, ezért a miniszterelnök elveszítette politikai legitimitását.

Az őszödi beszéd angol fordításának nehézségei

Az angol fordítás legnagyobb problémája az, hogy az eredeti szöveg egyszerre politikai beszéd, belső pártbeszéd és indulatos, köznyelvi megszólalás. A fordítónak ezért nemcsak a szavak jelentését, hanem a hangnemet, a társadalmi kontextust és a káromkodások erejét is meg kell őriznie.

Szó szerinti és idiomatikus fordítás

A szó szerinti fordítás közelebb marad a magyar szöveghez, de angolul természetellenes lehet. Az idiomatikus fordítás gördülékenyebb, viszont néha eltávolodik az eredeti képektől vagy durvasági szinttől.

A kurva ország például szó szerint whore country, de angolul ebben a politikai összefüggésben természetesebb a fucking country. A böszmeség esetében a boneheaded olyan megoldás, amely nem szó szerinti, de megőrzi az elítélő jelentést.

A káromkodások fordítása

A magyar és az angol káromkodások nem mindig fedik egymást. A faszkodás fordítható fucking about vagy messing around formában, attól függően, hogy a fordító mennyire akarja megőrizni a vulgaritást.

Az elkúrtuk angol megfelelője lehet we fucked it up, we screwed it up vagy we messed it up. Ezek közül az első a legerősebb, a harmadik a legsemlegesebb.

A politikai kontextus megőrzése

Az őszödi beszédet nem lehet teljesen megérteni a 2006-os magyarországi politikai és gazdasági helyzet nélkül. A szöveg a választási győzelem után, de a költségvetési kiigazítások és reformok bevezetése előtt hangzott el.

Az angol nyelvű olvasónak ezért érdemes megadni a beszéd helyét, időpontját, az MSZP szerepét, a kiszivárgás dátumát és a tüntetések következményeit is. Ezek nélkül a legerősebb mondatok könnyen kiragadott politikai szlogennek tűnhetnek.

Az őszödi beszéd megjelenése a médiában és a kultúrában

Az őszödi beszédhez kapcsolódó eseményeket több dokumentumfilm, játékfilm és politikai feldolgozás is bemutatta vagy tematizálta.

• Megsebzett ünnep (2007)
• A 2006-os ősz (2012)
• Elment az öszöd (2013)
• Áldozatok 2006 (2021)
• Elk*rtuk (2021)

Nem kifejezetten Gyurcsány Ferenc lesz a készülő film főszereplője, amely műfajilag valószínűleg leginkább a fikciós politikai thriller kategóriába sorolható.

A forgatókönyv magyar szakember munkája, a rendezésre viszont egy angol direktort kértek fel - tudta meg az Index. Ezen kívül túl nagy a csönd a film körül, így - mivel az nem tűnik valószínűnek, hogy egy brit rendező elzárkózzon a brit újságírók kérdései elől - megeshet, hogy a további részleteket angol lapokból ismerheti meg először a magyar közvélemény.

Hasonló tematikájú film ötlete már korábban is felmerült. Dézsy Zoltán filmrendező már 2012-ben kacérkodott az ötlettel, de az ő verziója szerint 2017-ben börtönben ül a volt miniszterelnök.

A most zajló titokzatos filmforgatásról múlt vasárnap tudósított a Telex. Az általuk közzétett felvételeken, melyeket egy ismeretlen személy készített, kiégett autó és egy rendőrségi rohamjármű látható a Magyar Televízió korábbi székhelye előtt, a Szabadság téren.

A produkcióról eddig semmi sem derült ki hivatalosan. Pontosabban az a sovány tény vált biztossá, hogy egyetlen produkciós cég sem pályázott a magyar mozgóképipart koordináló Nemzeti Filmintézethez, az MTV sajtóosztálya pedig leszögezte, hogy a közmédia nem forgat játék- vagy dokumentumfilmet az őszödi beszédről, illetve egyetlen produkciós céggel sem szerződött ilyen céllal.

A meg nem erősített hírek viszont továbbra is arról szólnak, hogy valószínűleg a volt miniszterelnök 2006 májusi őszödi beszéde a rejtélyes film cselekményének egyik fontos eleme, amely a baloldal friss választási győzelmét követően hangzott el az MSZP frakció zárt ülésén.

A 24.hu cikke szerint Kálomista Gábor filmproducer és színházigazgató cégéhez köthető a készülő film, de a Megafilm vezetője eddig nem nyilatkozott.

Az őszödi beszéd történelmi jelentősége

A beszéd nyilvánosságra kerülése a magyar rendszerváltás utáni politikai történelem egyik meghatározó fordulópontjává vált. A tömeges tiltakozások, a kormány legitimációjáról szóló vita és a 2006-os önkormányzati választás eredménye hosszú időre meghatározta a magyar közéletet.

A folyamatos politikai támadások a miniszterelnököt „hozzáragasztották” a pártjához, ami azután nagymértékben meghatározta a balliberális kormánykoalíció sorsát valamint a 2010-es választás kimenetelét.

A beszéd későbbi politikai hatása túlmutatott a 2006-os válságon. Az MSZP és a magyar baloldal népszerűsége jelentősen visszaesett, a 2010-es országgyűlési választáson pedig a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmet aratott.

Az őszödi beszéd angol nyelvű bemutatásakor ezért nem elegendő néhány híres mondatot lefordítani. A teljes képhez hozzátartozik a zárt frakcióülés, a költségvetési kiigazítások terve, a hangfelvétel kiszivárgása, a tüntetések, a politikai felelősség kérdése és a beszéd későbbi kulturális feldolgozása.