A magyarban nincs az angol be + past participle szerkezetével teljesen azonos, mindennapi és általánosan használható passzív igei forma. Ha ismerjük a cselekvés végrehajtóját, általában aktív mondatot használunk; ha a végrehajtó ismeretlen, jelentéktelen vagy nem akarjuk megnevezni, leggyakrabban személytelen, többes szám harmadik személyű igét, műveltető igét vagy -va/-ve + van szerkezetet alkalmazunk.
A magyar passzív jelentést több különböző szerkezet fejezheti ki. A megfelelő forma attól függ, hogy a mondat a cselekvés végrehajtóját, az eseményt, az okozást, az ismeretlen cselekvőt vagy a cselekvés után fennmaradó állapotot állítja-e előtérbe.
Mit jelent az aktív és a passzív szerkezet?
Aktív szerkezetről akkor beszélünk, amikor a mondat alanya hajtja végre az igével kifejezett cselekvést. Passzív szerkezetben a mondat alanya a cselekvés elszenvedője vagy eredménye.
Angolban egy aktív mondat alanyának és tárgyának helyzete gyakran megváltoztatható, amikor passzív mondatot alkotunk:
| Szerkezet | Alany | Ige | Részes határozó | Tárgy |
|---|---|---|---|---|
| Aktív | Someone | gave | me | a pen |
| Passzív | I | was given | a pen | |
| Passzív | A pen | was given | to me |
Magyarul, ha ismerjük a cselekvés végrehajtóját, általában az aktív formát használjuk. Ha nem tudjuk, ki hajtotta végre a cselekvést, vagy nem akarjuk megnevezni, a magyar többnyire személytelen szerkezetet választ.
A személyes és személytelen passzív közötti különbség
A személyes passzív olyan szerkezet lenne, amelyben a cselekvés elszenvedője grammatikai alanyként jelenik meg, a végrehajtó pedig külön szereplőként vagy elhagyva áll. A modern magyarban az angolhoz hasonló, produktív személyes passzív ritka, ezért az ilyen jelentést rendszerint más szerkezetekkel fejezzük ki.
A személytelen passzív esetében a cselekvés végrehajtója nincs megnevezve. A magyarban erre nagyon gyakran a többes szám harmadik személyű, aktív alak szolgál. Ilyenkor a rejtett alany jelentése körülbelül „ők”, „valaki” vagy „az illetékesek”, de konkrét személyt nem jelöl.
A leggyakoribb megoldás: többes szám harmadik személy
A mai magyarban a passzív jelentés egyik legtermészetesebb kifejezőeszköze a többes szám harmadik személyű ige. Grammatikailag ez aktív igealak, jelentésében azonban gyakran személytelen passzívnak felel meg.
- Ellopták az autót. - Ellopták az autót.
- Mondták, hogy vigyázzak. - Azt mondták, hogy vigyázzak.
- A házat tavaly építették. - A házat tavaly építették.
- Tegnap lezárták az utcát egy csőtörés miatt. - Tegnap lezárták az utcát egy csőtörés miatt.
- A pályázat eredményét pénteken teszik közzé. - A pályázat eredményét pénteken teszik közzé.
Az angol fordítás ezekben az esetekben gyakran passzív: „The car was stolen”, „I was told to be careful”, „The house was built last year”, „The street was closed yesterday” vagy „The result will be published on Friday”. A magyar mondatokban azonban az ige többes szám harmadik személyű alakja jelzi, hogy a cselekvés végrehajtója ismeretlen, általános vagy nem fontos.
Az érintett tárgy gyakran a mondat elejére kerül, mert az a beszéd témája:
A házat tavaly építették.
A házat nem alanyesetben, hanem tárgyesetben áll, mert a mondat grammatikailag továbbra is aktív. A mondat szó szerinti szerkezete körülbelül ez: „A házat [ők] tavaly megépítették.”
A hivatalos nyelvben is gyakori ez a megoldás:
A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el.
Az ilyen mondat jelentése: „A kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálják el” vagy angolul „Applications are assessed in the order received”. A többes szám harmadik személyű igealak ebben a használatban szabályos, semleges és gyakori.
Ismert cselekvő: aktív szerkezet
Ha tudjuk, ki hajtja végre a cselekvést, a magyar általában nem passzív formát használ, hanem aktív mondatot.
A bizottság délután jóváhagyta a módosítást.
Ez a mondat azt jelenti, hogy a bizottság hajtotta végre a jóváhagyást. Ha a módosítás kerül előtérbe, a magyar szórend megváltozhat:
A módosítást a bizottság hagyta jóvá.
Ez a mondat a módosítást teszi témává, de nem válik valódi passzív szerkezetté. A cselekvő továbbra is szerepel, a bizottság az alany, a módosítást pedig tárgy.
Ezért a következő mondat természetesebb, mint egy angol mintára létrehozott passzív:
A gondnok tegnap bezárta az ablakot.
A Az ablak tegnap be volt zárva a gondnok által típusú mondat angolosan hat, különösen akkor, ha valójában az esemény és a cselekvő a fontos.
Az -va/-ve + van szerkezet: eredményállapot
A -va/-ve + van szerkezet egy cselekvés eredményeként fennálló állapotot fejez ki. Nem elsősorban azt mondja meg, hogy mi történt, hanem azt, hogy valami milyen állapotban van most.
A képzés alapképlete:
igekötő vagy igető + -va/-ve + van/vannak
Példák:
- Az asztal meg van terítve. - Az asztal meg van terítve.
- Be van fejezve a nagy mű. - A nagy mű be van fejezve.
- A kocka el van vetve. - A kocka el van vetve.
- A levelek már megírva vannak. - A levelek már meg vannak írva.
- A pinceajtó be van zárva, de a garázskapu nyitva maradt. - A pinceajtó be van zárva, de a garázskapu nyitva maradt.
- Mindkét példány alá van írva. - Mindkét példány alá van írva.
Az Az ajtó be van zárva mondat arra válaszol, hogy „Milyen állapotban van az ajtó most?”. Nem feltétlenül mondja meg, ki zárta be, és nem feltétlenül a bezárás eseményét állítja előtérbe.
Ha magát a korábbi eseményt akarjuk elmondani, aktív, személytelen szerkezetet használhatunk:
Tegnap bezárták az ajtót.
Ha pedig a cselekvő fontos, aktív mondatot használunk:
A gondnok tegnap bezárta az ablakot.
A -va/-ve + van forma ezért nem általános magyar passzív időalak. Elsősorban eredményállapotot jelöl, és nem használható minden angol passzív mondat mechanikus fordításaként.
A van és a vannak egyeztetése
A létige alakja igazodik a mondat alanyához vagy állapotot jelölő eleméhez:
- Az asztal meg van terítve.
- A levél meg van írva.
- A levelek meg vannak írva.
- A példányok alá vannak írva.
Egyes szám harmadik személyben a van, többes szám harmadik személyben a vannak alak jelenik meg. A létige jelen időben bizonyos állítmányok mellett el is maradhat, de az eredményállapotot kifejező -va/-ve + van szerkezetben a létige fontos része a szerkezetnek.
A van és a lesz használata
Jövőbeli eredményállapot kifejezésére a lesz használható:
Az asztal terítve lesz.
A jelentés az, hogy az asztal a jövőben megterített állapotban lesz. A korábbi példákhoz hasonlóan ez inkább az állapotot, nem pedig a cselekvés végrehajtóját állítja előtérbe.
Az esemény jövőbeli bekövetkezését azonban természetesebben gyakran személytelen, többes szám harmadik személyű aktív igével fejezzük ki:
A kocsikat meg fogják javítani.
A jelentést pénteken teszik közzé.
A A jelentés pénteken közzé van téve típusú mondat nem megfelelő, ha egy jövőbeli közzétételi eseményt akarunk bejelenteni. A -va/-ve + van szerkezet jelenlegi eredményállapotot fejez ki, ezért ebben a jelentésben természetesebb a A jelentést pénteken teszik közzé mondat.
Az angol igeidők magyar megfelelői passzív mondatokban
A magyar és az angol passzív szerkezetek közötti különbség különösen az egyszerű jelen és a befejezett jelen fordításakor feltűnő.
Present Simple
Az angol The house is built mondat magyar fordítása a jelentéstől függ:
A házat megépítették.
Ez a magyar mondat múlt időt használ, mert az angol mondat befejezett állapotot fejez ki: a ház már elkészült.
Present Perfect
Az angol The house has been built szintén gyakran múlt idejű magyar mondattal fordítható:
A házat megépítették.
A házat végre megépítették!
Ha azonban a mondat egy folyamat folyamatosságát hangsúlyozza, magyarul jelen időt használunk:
A házat már egy éve építik.
Az első mondat szerint a ház elkészült, a második szerint az építés még tart. A magyar igeidő tehát nem mindig követi közvetlenül az angol igeidőt; a befejezettség és a folyamatosság jelentése a döntő.
Past Simple
The house was built.
A házat megépítették.
A magyarban a többes szám harmadik személyű múlt idő fejezi ki a személytelen eseményt.
Future Simple
The house will be built.
A házat meg fogják építeni.
A jövő idejű személytelen szerkezetben a fognak segédige és a főige főnévi igenévi alakja szerepel.
Folyamatos jelentés
Folyamatos eseményeknél a magyar igekötő nélküli ige önmagában is kifejezheti a folyamatosságot, de az éppen szó is használható:
- A házat éppen építik. - The house is being built.
- A házat éppen építették. - The house was being built.
- A házat éppen építeni fogják. - The house will be being built.
Az éppen nem kötelező, de kiemeli, hogy a cselekvés a megadott időpontban folyamatban van.
A három gyakori szerkezet összehasonlítása
A „ház építése” három különböző magyar mondattal is kifejezhető, és mindegyik más grammatikai szerkezetet használ:
| Szerkezet | Magyar mondat | Jelentés |
|---|---|---|
| Személytelen aktív | A házat tavaly építették. | Valakik tavaly megépítették a házat, de nem nevezzük meg őket. |
| -va/-ve + van/lett | A ház tavaly lett építve. | A cselekvés passzív jellegű, de a forma kevésbé természetes a mai köznyelvben. |
| Középige | A ház tavaly épült. | A ház felépült; a folyamatot önmagában bekövetkező eseményként mutatjuk be. |
A mondatok különböző változatai is előfordulhatnak:
- A házat tavaly építették fel.
- A házat tavaly megépítették.
- Tavaly építették a házat.
- A ház tavaly épült fel.
- Felépült tavaly a ház.
A jelentéskülönbség általában csekély, de a mondatok információs szerkezete és az igekötő használata eltérhet.
A középigék: a cselekvő és a passzív közötti jelentés
A magyarban számos olyan ige van, amely nem valódi passzív, de a cselekvés végrehajtóját nem állítja előtérbe. Ezeket gyakran középigéknek nevezik, mert jelentésük az aktív és a passzív között helyezkedik el.
A középige azt sugallhatja, hogy a változás önmagától, természetes folyamatként vagy a tárgy belső tulajdonságaként következik be.
- A jég megolvad. - A jég megolvad.
- A csecsemő megszületett. - A csecsemő megszületett.
- Az alkalmazás fut. - Az alkalmazás fut.
- A ház tavaly épült. - A ház tavaly felépült.
A A házat tavaly építették mondatban valakik elvégezték az építést, de nem tudjuk vagy nem nevezzük meg őket. Az A ház tavaly épült mondat inkább magát a létrejött folyamatot mutatja be, és nem nevez meg cselekvőt.
Az -ít és az -ul/-ül kapcsolat
Sok igepárban az -ít végű ige aktív, tárgyas jelentésű, míg az -ul/-ül végű ige középigeként jelenik meg:
| Aktív, tárgyas ige | Középige | Jelentés |
|---|---|---|
| épít valamit | épül | valamit felépít / valami felépül |
| alakít valamit | alakul | valamit kialakít / valami kialakul |
| fordít valamit | fordul | valamit elfordít / valami elfordul |
Az ilyen párok nem minden esetben felelnek meg pontosan az angol passzívnak. A tanít és a tanul például nem egyszerű aktív-passzív pár:
A tanár tanít.
A tanuló tanul.
A tanul nem azt jelenti általánosan, hogy „tanítva van”, hanem azt, hogy a tanuló tanulási tevékenységet végez. A két ige jelentése összefügg, de mindkettő aktív ige.
Műveltető szerkezet: amikor valaki mással végeztetjük el a cselekvést
A magyar produktív műveltető képzőkkel fejezheti ki, hogy az alany eléri, elrendezi, megengedi vagy kényszeríti, hogy valaki más hajtson végre egy cselekvést. A műveltető képzők leggyakoribb alakjai: -at/-et/-tat/-tet.
A műveltető nem passzív szerkezet, de angolban sokszor olyan mondattal fordítják, amelyben a have/get something done szerkezet szerepel.
Jövő héten megjavíttatom a mosógépet.
Ez azt jelenti, hogy a beszélő elintézi, hogy valaki megjavítsa a mosógépet. Nem feltétlenül ő maga végzi el a javítást.
Az esküvő előtt levágatta a haját.
Ez azt jelenti, hogy az illető elintézte, hogy valaki levágja a haját.
A felszíni tárgy nem a cselekvés végrehajtója. A mosógépet javítják meg, a haját vágják le, míg a tényleges végrehajtó nincs megnevezve.
Műveltetés tárgyas alapigével
Ha az alapige tárgyas, az eredeti tárgy megtartja a tárgyesetet, a cselekvést ténylegesen végrehajtó személy pedig rendszerint -val/-vel ragot kap:
A szerkesztő újraíratta a szerzővel a bevezetést.
A szerkesztő az okozó, a szerző az a személy, aki ténylegesen újraírja a bevezetést, a bevezetést pedig az alapige tárgya.
A fogorvos kinyittatta velem a számat.
A velem itt nem kölcsönösséget jelent. Azt jelöli, hogy én hajtottam végre a száj kinyitását, miközben a számat marad a tárgy.
Ezért helyes:
A vezető megíratta a titkárral a levelet.
És nem természetes:
A vezető megíratta a titkárt a levelet.
A megír tárgyas ige, ezért a levél tárgyesetben áll, a titkár pedig a műveltetett cselekvő szerepében -val/-vel ragot kap.
Műveltetés tárgyatlan alapigével
Tárgyatlan alapige esetén a műveltetett személy gyakran tárgyesetben jelenik meg:
Az edző még tíz percig futtatta a játékosokat.
A fut alapige nem vesz fel önálló tárgyat, ezért a játékosokat jelölheti azt a személyt, aki ténylegesen fut.
A műveltető szerkezetet a szolgáltatások megrendelésére is gyakran használjuk:
Megjavíttattam a telefonomat a szervizben.
Ez azt jelenti, hogy a beszélő nem feltétlenül maga javította meg a telefont, hanem a szervizben elintézte a javítást.
Ezzel szemben:
Megjavítottam a telefonomat a szervizben.
Ez azt jelenti, hogy a beszélő saját maga javította meg a telefont a szervizben.
Műveltetés: kényszerítés vagy engedélyezés
A műveltető képző önmagában nem mindig mondja meg, hogy az okozó kényszerítette-e a másik személyt, vagy csak lehetővé tette számára a cselekvést.
- A tanár felolvastatta velünk a párbeszédet.
- A szülők sokáig játszatták a gyerekeket a kertben.
Az első mondatban a tanár és a kijelölt párbeszéd miatt inkább a kötelezés értelme kerül előtérbe. A második mondat inkább engedélyezést vagy lehetővé tételt sugallhat.
Ha a különbséget egyértelművé kell tenni, külön igéket is használhatunk, például az enged „megenged” vagy a kényszerít „kényszerít” igét.
A régi -atik/-etik és -tatik/-tetik passzív
A magyarban régebben létezett egy morfológiai passzív, amelyet többek között az -atik, -etik, -tatik, -tetik képzőkkel fejeztek ki.
- mondatik - „mondatik”, „azt mondják”
- kihirdettetik - „kihirdettetik”, „kihirdetik”
Ez a forma a 19-20. század folyamán nagyrészt eltűnt a mindennapi nyelvből. A „Tatik-tetik a magyarban nem használtatik” mondat éppen erre a nyelvi sajátosságra épülő tréfás megjegyzés.
A képzők ma is előfordulhatnak régi szövegekben, ünnepélyes formulákban, jogi vagy hivatalos nyelvben, illetve szándékosan archaizáló vagy tréfás stílusban.
Ezennel kihirdettetik, hogy az ünnepség kezdetét veszi.
Ez a mondat régies vagy játékosan ünnepélyes hatású. Semleges mai nyelven inkább ezt mondjuk:
Ezt most kihirdetik.
Vagy egy konkrét intézményt nevezünk meg:
A bizottság kihirdeti az eredményt.
A A jelentés elkészíttetik típusú mondat hétköznapi „A jelentést elkészítik” jelentésben régiesnek vagy bürokratikusan erőltetettnek hangzik.
Az elkészíttet és a passzív jelentés különbsége
Fontos megkülönböztetni a műveltető igét a passzívnak tűnő régi képzőktől. A megírat, megírattat vagy elkészíttet azt fejezi ki, hogy valaki eléri vagy elrendezi a cselekvés végrehajtását.
A szerkesztő újraíratta a szerzővel a bevezetést.
Itt a szerkesztő okozóként szerepel. Nem egyszerűen azt mondjuk, hogy „a bevezetést újraírták”, hanem azt is kifejezzük, hogy a szerkesztő elérte vagy megszervezte az újraírást.
A személytelen esemény kifejezésére viszont természetesebb:
A bevezetést újraírták.
A két szerkezet tehát különböző kommunikációs célt szolgál.
Az „által” használata
Magyarban elméletileg megnevezhetjük a passzív jelentésű mondat cselekvőjét az által szóval, de ez sok esetben természetellenes vagy angolos hatású.
Nem természetes:
Az asztal meg van terítve Péter által.
Természetesebb:
Péter megterítette az asztalt.
Ha nem fontos a cselekvő, egyszerűen elhagyjuk:
Az asztal meg van terítve.
Ha a cselekvő fontos, aktív mondatot használunk. Ez a magyar nyelv természetesebb megoldása, mint a cselekvőt az által szóval egy eredményállapotot kifejező szerkezetbe illeszteni.
Az ige tárgyassága és a határozott ragozás
A személytelen szerkezetekben is fontos, hogy a tárgy határozott vagy határozatlan-e. A határozott tárgy határozott ragozást, a határozatlan tárgy határozatlan ragozást kíván.
A házat megépítették.
A kocsikat meg fogják javítani.
A pályázat eredményét pénteken teszik közzé.
A tárgyas ige ragozása a magyarban nem pusztán „passzív vagy aktív” kérdése. A mondat szerkezetét az is meghatározza, hogy a tárgy ismert, meghatározott vagy általános.
A reflexív magát és a „saját maga” jelentés
A magyarban a magát névmás bizonyos esetekben azt fejezheti ki, hogy valaki saját magán hajt végre egy cselekvést. Ez azonban nem passzív szerkezet, hanem visszaható vagy hangsúlyos önálló cselekvést kifejező használat.
A könyvet magam olvastam el.
Ez azt jelenti, hogy „én magam olvastam el a könyvet”, nem pedig azt, hogy „a könyvet elolvasták velem” vagy hogy a könyv passzív elszenvedőként szerepelne.
Természetes párbeszéd különböző szerkezetekkel
- Kész az autó?
- Igen, tegnap megjavíttattam. A fékek is ki vannak cserélve.
Az első válaszban a megjavíttattam azt fejezi ki, hogy a tulajdonos elintézte a javítást, de nem feltétlenül ő végezte el. A második mondatban a ki vannak cserélve a fékek jelenlegi állapotát írja le.
Ha a szerelő cselekvése a fontos, aktív mondatot mondunk:
A szerelő a fékeket is kicserélte.
Ha a szerelő ismeretlen vagy nem fontos, személytelen többes szám harmadik személyű alakot használhatunk:
A fékeket is kicserélték.
Gyakori hibák
1. Saját javítás vagy elvégeztetett javítás
Nem megfelelő a következő mondat, ha azt akarjuk mondani, hogy a telefont más javította meg:
Megjavítottam a telefonomat a szervizben.
Ez azt jelenti, hogy én javítottam meg a telefont.
Megjavíttattam a telefonomat a szervizben.
Ez azt jelenti, hogy elintéztem, hogy a telefont a szervizben megjavítsák.
2. A műveltetett személy ragja
Nem természetes: A vezető megíratta a titkárt a levelet.
Természetes: A vezető megíratta a titkárral a levelet.
A tárgyas alapige mellett a tényleges cselekvő általában -val/-vel ragot kap, míg az eredeti tárgy tárgyesetben marad.
3. Esemény vagy eredményállapot
Nem megfelelő jövőbeli eseményre: A jelentés pénteken közzé van téve.
Természetes: A jelentést pénteken teszik közzé.
A közzé van téve jelenlegi eredményállapotként értelmezhető, míg a teszik közzé egy jövőbeli eseményt fejez ki.
4. Angolos passzív cselekvővel
Angolosan hat: Az ablak tegnap be volt zárva a gondnok által.
Természetesebb: A gondnok tegnap bezárta az ablakot.
Ha a cselekvő és a cselekvés is fontos, a magyar aktív mondatot használ.
Gyakorlati választási séma
- Ha a cselekvő ismert és fontos, használj aktív mondatot.
A bizottság jóváhagyta a módosítást. - Ha a cselekvő ismeretlen vagy nem fontos, használj többes szám harmadik személyű igét.
A módosítást jóváhagyták. - Ha valaki elintézi, hogy más végezze el a cselekvést, használj műveltető igét.
Megjavíttattam a mosógépet. - Ha a cselekvés utáni jelenlegi állapotot akarod leírni, használj -va/-ve + van szerkezetet.
A mosógép meg van javítva. - Ha a változás természetes folyamatként jelenik meg, használj középigét.
A ház felépült. - Az -atik/-etik és -tatik/-tetik alakokat csak régies, ünnepélyes, hivatalos vagy szándékosan archaizáló stílusban használd.
A magyar passzív jelentés megértésének kulcsa, hogy ne egyetlen kötelező „passzív igealakot” keressünk. A többes szám harmadik személyű ige az ismeretlen vagy háttérbe szorított cselekvőt, a műveltető ige az okozást vagy szolgáltatás igénybevételét, a -va/-ve + van szerkezet pedig a fennálló eredményállapotot emeli ki.
tags: #personal #impersonal #passive #magyarazat