Ránki Sára bűnügyi nyelvész a magyar rendőrség első profilalkotással foglalkozó csoportjának tagja, aki írott és hallott szövegek alapján vizsgálja, ki lehet azok szerzője vagy beszélője. Egy szöveg elemzésekor képes megállapítani, hogy nő vagy férfi, kamasz vagy negyvenes, és nem utolsósorban, tanult ember-e a szerző.
A nyelvi profilozáskor egy írott vagy hallott szövegből az ember megállapítja, hogy ki lehet a szöveg szerzője. Például a bűnügyi nyelvész egy névtelen levél írójáról kiderítheti, hogy férfi vagy nő, milyen korú, iskolai végzettségű ember. Az adott szövegtől függően még rengeteg mást is megtudhat.
Mi a bűnügyi nyelvészet?
A bűnügyi vagy más szóval igazságügyi nyelvészet egy alkalmazott nyelvészeti tudományterület. Röviden az igazságszolgáltatást próbálja a nyelvészet megállapításaival segíteni.
A nemzetközi szakirodalom szerint vannak különböző alterületei, mint tárgyalótermi diskurzus, jogi szövegek elemzése, de van olyan ága is, ami jogi szövegek közérthetővé tételével foglalkozik. Vannak kevésbé ismert alterületek, amivel Magyarországon nagyon kevesen foglalkoznak. Ilyen a nyelvi profil megalkotása, lehallgatások elemzése vagy szöveg összehasonlítások.
A saját szakterületem a börtönnyelvészet, a bűnözői nyelvhasználat vizsgálata, illetve még a gyűlöletbeszéd-diskurzus-elemzést emelném ki. A nyelvészet sok esetben képes megtámogatni az esetenként teljesen más tárgykörben dolgozó szakemberek munkáját.
Akár meglepő is lehet, de a nyelvészet tudományának megállapításai segítségével közelebb lehet kerülni egyes bűnügyek megoldásához. Mi több, ennek a tudományágnak neve is van, úgy hívják, hogy bűnügyi nyelvészet.
Ránki Sára útja a börtönnyelvészettől a profilozásig
Közel állt hozzá az az emberközpontú pedagógia, amelyet a Waldorf-iskolákban tapasztalt, így az egyetemi szakdolgozatát az alternatív pedagógiából akarta írni. De 2004-ben még komoly ellenérzések voltak azokban, akik a témavezetői lehettek volna.
A nyelvészet volt a másik terület, ami érdekelte. Talán volt abban valami sorsszerűség, hogy amikor ezek után az Országgyűlési Könyvtárban a katalógusban átnézte a nyelvészeti irodalmat, megtalálta Nagy Ferenc Kriminalisztikai szövegnyelvészet című könyvét.
„Elolvastam, és rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni” - mondja. Az új témaválasztásával talán még a korábbinál is nagyobb ellenállásba ütközött.
Egymás után mondtak neki nemet a nyelvészek, akikkel konzultálhatott volna. Büki László volt kezdetben az egyetlen tanára, aki kifejezetten bátorította, hogy az igazságügyi nyelvészettel foglalkozzon.
A szakdolgozatát börtönnyelvészetből írta. Azt mondja, húsz évvel ezelőtt több tanártól is nemleges választ kapott, amikor előadta témaválasztását. De szerencséje volt, mert megtalálta Büky Lászlót, azt a nyelvészt, aki bátorította, hogy az igazságügyi nyelvészettel foglalkozzon.
Ő azt javasolta, hogy minél több szöveget vegyen fel, majd a dolgozatában azokat elemezze. Ezek után kezdett el börtönökbe járni, kutatni.
„Húsz évvel ezelőtt úgy kezdtem ezt a hivatást, hogy rengeteg elutasítást kaptam. Azt mondták, hogy »sem magára, sem a maga tudására nincs szükség ebben az országban«.”
„Százszor abbahagyhattam volna, minden okom meg lett volna rá. Ezekben a helyzetekben, amikor nagyon mélyen voltam, a családom mellett Bakró-Nagy Marianne nyelvész és Kollár László barátom voltak azok, akik soha nem engedték, hogy feladjam.”
„Azt mondták, hogy ez a hivatás teljesen az enyém, épp ezért semmiképp nem engedhetem el. Számomra a bűnügyi nyelvészet tényleg szerelem volt első látásra. Azért nem hagytam abba soha, mert hiszek benne” - meséli Sára.
A börtönkutatás első tapasztalatai
- Ezek után kezdtem el börtönökbe járni. Én akkor még semmit nem tudtam az igazságügyi nyelvészetről. Egész egyszerűen csak érdekeltek a börtönök és az emberek, akik ott voltak.
Sokféle fogvatartottal, ha nyelvészetileg akarom megfogalmazni, sokféle beszélővel találkoztam. Évek tanulása, rutinja kellett ahhoz, hogy úgy érezzem, van valami közöm az igazságügyi nyelvészethez.
Korábban azt nyilatkozta egy interjúban, hogy az első vizsgálatnál rosszul lett a börtönben. Ez a legelső börtönlátogatásomkor volt.
Semmi titok nincsen benne, arról szól, hogy az ember hogyan dolgozik a fejében a szövegekkel. Az történt, hogy olyan adatokat vettem fel minden - a kutatásban részt vevő - fogvatartottól, amelyek alapján nem lehetett őket azonosítani.
Az iskolai végzettségükre, a foglalkozásukra és az általuk elkövetett bűncselekményre kérdeztem rá. A vizsgálat végén mindenkivel kezet fogtam, és megköszöntem a munkájukat.
Kis túlzással olyan volt, mint egy Oscar-díj-átadás. Az egyik férfi kihozta a dolgozatát. Rá volt írva, hogy a foglalkozása kőműves, a bűncselekménye pedig emberölés.
Ekkor nekem azonnal Kőműves Kelemenné, a falba épített asszony balladája ugrott be. Abban a másodpercben ájultam el.
Ez egyébként pont azt mutatja, hogy az ember fejben folyamatosan dolgozik a szövegeivel. Nyilván olvastam ezerszer a Kőműves Kelemennét, és előkerült két olyan hívószó, amiről ez kattant be elsőre.
Ennek ellenére sosem tartottam semmitől a vizsgálatok alatt. A bűnözőkkel való foglalkozás nem nyomasztott, sokkal inkább izgatottá tett, nagyon érdekelt.
A népi vagy szociológiai íróknak a művei, Mikszáth Kálmáné, Móricz Zsigmondé és Szabó Zoltáné is. Szerintem a bűnügyi nyelvész szakmájának egyik alappillére, hogy sokféle szöveget kell ismerni és nagyon sokféle beszélővel találkozni.
Az utóbbi azt jelenti, hogy hallanom kell Baranya megyei, nógrádi, felvidéki, erdélyi beszélőt, de elmebeteget, valamilyen fogyatékkal élőt, nőt, férfit, kisgyereket, elvált asszonyt vagy akár megcsalt férfit egyaránt.
Tehát ahány típusú beszélőt az ember el tud képzelni, azokkal mind találkoznia kell. Így tudok majd a szövegekkel együtt dolgozni, vagy azokról gondolkodni.
Mit lehet megállapítani egy szövegből?
Egy névtelen levél írójáról például képes kideríteni, hogy férfi vagy nő, milyen korú, iskolai végzettségű, vallású ember. Az adott szövegtől függően még rengeteg mást is meg lehet tudni a szerzőről.
Például azt, hogy a szöveg szerzője egy- vagy kétnyelvű. Magát a levelet egy vagy több ember írta-e.
Esetleg egyetlen szerző szerezte részben, de valahonnan bele is másolt egy szövegrészt. De azt is meg lehet állapítani, hogy a szerző milyen vallású, vagy milyen szélsőséges csoporthoz tartozik.
Nem, kor, iskolai végzettség, nézzük, hogy fellelhető-e nyelvjárás vagy esetleg többnyelvű-e a szerző, de nem klasszikus értelemben vett szociodemográfiai jellemzők szintén kinyerhetőek a szövegből.
Ha a szöveg helyesírása vagy stilisztikai színvonala ingadozik, akkor valószínűleg több szerzőről van szó. Sajátos szavak utalhatnak arra, hogy az író egy szélsőséges csoportnak a tagja, esetleg vallási nézeti is kiderülhetnek.
Nem lehet előre megmondani, mit tudunk meg a szövegből, ez mindig munka közben derül ki.
A szöveg szerzőjének azonosítható nyelvi jellemzői
Először elolvasom, majd kiemelek olyan nyelvi sajátosságokat, amikről azt gondolnom, hogy egyéni szövegezési jellemzők lehetnek.
Például szólások, közmondások használata nem jellemző az átlag nyelvhasználóra. Ha több ilyen is van benne, az egy beszélői szándékot takar.
Ha ezeket rosszul használja, az még egy információ róla. A rossz toldalékolás, a tulajdonnevek előtti névelő használata, például a Pista, a Sanyi, a rossz központozás, a folyószövegből való kiemelés, például nagybetűkkel, mind-mind egyéni szövegezési sajátosság.
A szókincs megfigyelése is nagyon fontos. Vannak sablonszerű megállapítások arról, hogy a férfiak és nők miképp szövegeznek, de ezek alapvetően igazak.
A nők sokkal érzelmesebben szövegeznek, a börtönnyelvi vizsgálatoknál azt láttam, hogy sokkal változatosabban használnak egyes szófajokat, mint a férfiak és sokkal terjengősebben fogalmaznak.
Persze ezeket nem lehet mindig tényként kezelni, de jó iránymutatás. Olyat is láttam, hogy egy vizsgált szöveget egy férfi és egy nő együtt írtak meg, meg lehetett húzni a határt, hogy meddig ki írta.
Nem a bűnüldözés területére tartozik a téma, de írók sok esetben írnak egyes szám, első személyben úgy, hogy az elvileg az íróval ellenkező nemű karakter mondja azt.
Márai Sándortól az Eszter hagyatéka az egyik kedvenc regényem, gyönyörűen előállított női szöveg, ha nem ismerik, hogy honnan van, akkor tíz emberből tíz azt mondaná, hogy nő írta.
Bírók képzésén csináltam ilyen próbát. De az írók nyelvhez való viszonyát nem lehet összehasonlítani a nem írók nyelvhez való viszonyával.
Az egy tudatos döntés, hogy én férfi íróként női szöveget fogok előállítani.
Mennyi szöveg kell a profilozáshoz?
A nyelvtudományban nincs konszenzus abban, hogy hány mondattól lehet szövegnek nevezni valamit. Például a szólások, közmondások egymondatosak, de mégis szövegként működnek.
Tudjuk a kontextusát, összerakott, kerek, zárt mondatok, lezárt tartalommal és szerkezettel. Minél hosszabb a szöveg, annál több információ nyerhető ki belőle, de nekem volt olyan esetem, amikor egy mondattal is tudtam mit kezdeni.
Ebben az esetben be lehetett lőni, hogy valami katonai vagy rendvédelmi dolgozó alkotta, hiszen olyan katonás, jelszó jellegű volt, hétköznapi civil ember, ilyen mondatszerkezetet nem használ.
Csak később tudtam meg, hogy a feltételezett szerzők között tényleg volt egy katona. Persze nem általános, hogy ilyen rövid szövegből kinyerhető információ, ez magától a mondattól függ.
Digitális nyelvhasználat és internetes szövegek
Megtanultam vele együtt élni. Tudomásul kell venni, hogy ez egy platform, aminek külön stilisztikája, pragmatikája, helyesírása van.
Ez egy külön élő nyelvi rendszer igazából, amelynek van írott és beszélt formája is. Hiszen egy csetbeszélgetés, egy élőzés hasonló jelenség, mint a nem online beszélgetések.
Az utóbbi egy-két évtizedben az írott kommunikáció nagy része átkerült az internetre, email, Messenger-üzenet formájában. Ezzel számolni kell, mint a szöveg sajátosságával vagy a szöveg jellemzőjével.
A digitális térben létrejött szövegeknél, például egy Facebook profilhoz tartozó szövegekről le kell szedni a digitális nyelvhasználat sajátosságait, mint egy hártyát.
Ha ilyen esetben a „hogy” szó úgy van rövidítve, hogy „há pont” vagy a vagyok, úgy, hogy „vok”, akkor ezeket nem feltétlenül a szerző egyéni szövegezési sajátosságának kell betudni.
A digitális térben viszont mindenki rövidségre és tömörségre törekszik, minél rövidebb idő alatt, minél kisebb szövegben, minél több információt akar átadni, és ez nem csak a reklámszövegekre igaz.
Úgy látom, itt nagyon hasonlóvá tudnak válni a szövegek a különböző szociodemográfiai jellemzőkkel bíró emberek között is.
Videószövegek és betanított vallomások elemzése
Léteznek olyan esetek, amikor a bíróság kap egy videofelvételt, amiben a sértettek szerepelnek és elmondják, hogy visszavonják a feljelentést.
Meg kell állapítani, hogy spontán szövegről van-e szó, vagy valaki betanította nekik, amit mondanak, valamilyen módon rávették őket, hogy visszakozzanak a feljelentéssel.
A szövegek állítólagos alkotójának nyelvi teljesítményét kell megvizsgálni, felmérni. Ez személyesen lehet, be kell hívni őt.
Az eredményt össze kell hasonlítani azzal, ami a videón tapasztalható, kiderül, képes volt-e előállítani a szöveget.
Volt egy eset, amikor a videón szereplő személy azt mondta, hogy visszamondja a feljelentést, mert nem a Pista verte meg. Így mondta, hogy visszamondja.
Az instrukció nyilván az volt, hogy vonja vissza, de ő ezt a szót nem ismerte, a visszamondja kifejezést viszont igen. A magánhangzók ugyanazok mindkét esetben, a hangalak ugyanannak tűnt, és mivel nem tudta, miről van szó, a jelentés nem zavarta.
A nyelvész és más szakértők kompetenciája
A grafológia kézíráselemzéssel foglalkozik, a bűnügyi nyelvészet pedig kizárólag nyelvészeti módszerekkel vizsgál szövegeket.
Egy bűnügyi nyelvésznek a nyelvtudományon kívül sok mindenben jártasnak kell lennie, hogy az igazságszolgáltatásban, a joggyakorlatban kiismerje magát.
Az is nagyon lényeges, hogy, amikor az ember szakértőként dolgozik, akkor tisztában legyen vele, mi az, ami az ő kompetenciája, és mi az, ami nem.
Amikor például névtelen levelet elemzünk, profilozunk, akkor a nyelvész arról beszél, milyen szociodemográfiai jellemzőket viselhet a szöveg szerzője.
Arra keressük a választ, ki a szöveg szerzője, nő vagy férfi, milyen korú, milyen iskolai végzettségű lehet. A pszichológus vagy a pszichiáter alkalmas arra, hogy megmondja, milyen ember a szöveg írója, milyen személyiségjegyekkel rendelkezik.
Én nem foglalok állást pszichológiai kérdésekben, és a pszichológus sem foglal állást nyelvészeti kérdésekben. Viszont ha ott tartunk, akkor konzultálunk egymással, vagy kérdezünk egymástól.
A titkos bűnözői nyelv megfejtése
Ránki Sára 2013-ban, a Központi Nyomozó Főügyészségen kezdte a nyelvi profilozást. Ez volt az első munkám, amikor bekerültem az ügyészségre.
Erre az időszakra tehető az utóbbi évek legösszetettebb bűnügyének felderítése. A nagy nyilvánosság számára a tárgyaláson derült ki, hogy a több diszkó tulajdonosaként hírhedtté vált Vizoviczki Lászlóhoz köthető bűnözői körnek volt egy titkos nyelve.
Ez a bűnszervezet titkos nyelvét megfejtő munka volt. Az angol szakirodalom bűnügyi szótárnak, mások kategória-szótárnak nevezik, amikor egy titkos szervezetnek a titkos nyelvét kell dekódolni.
Vizoviczkiék nem latinul vagy más nyelven beszéltek, hanem magyarul. Az ügyész kollégák pedig épp ezért magyar-magyar tolmácsolásként beszéltek a feladatról.
Sára több mint százórányi hanganyagot hallgatott meg, mielőtt megfejtette ezt. Végig kell hallgatni több mint száz óra hanganyagot, és el kell olvasni a kihallgatási jegyzőkönyveket.
Egy idő után kikövetkeztethető, hogy milyen nyelvi logika alapján működik a bűnözők között a nyelv használata. Ez valahol logikus is, hiszen sok szempont alapján ugyanúgy használjuk a nyelvet.
A titkos nyelv szerkezete általában ugyanaz, mint az adott nyelvé, csak szavakat cserélnek ki. A munka ilyen esetben úgy kezdődik, hogy végig kell hallgatni mondjuk hatszáz óra lehallgatási anyagot és el kell olvasni a kihallgatási jegyzőkönyveket.
Mennyi ideig tartott a teljes szótár elkészítése? Hét hónapig.
A nyelvi kreativitás nem az iskolai végzettségtől függ
Ennek a munkának a nagyon fontos tanulsága az volt, amit a szakirodalom is már régóta mond, hogy az iskolai végzettség nincs összefüggésben a nyelvi teljesítménnyel.
Nincs olyan párhuzam, hogy akinek magas az iskolai végzettsége, az magas nyelvi teljesítményt mutat, akinek alacsony, az pedig alacsonyt.
Itt egy nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező ember dobta össze az egész, 200 szóból álló szótárat. Még azt sem mondanám, hogy különösebben árnyaltan vagy nyelvtanilag helyesen beszélt.
Egész egyszerűen kiemelkedően kreatív volt a nyelv felhasználásában. Valahogy a nyelvről nagyon hasonlóan gondolkozunk, és ennek semmi köze az intelligenciához vagy az iskolai végzettségéhez, inkább a leleményességhez.
Amikor bíróságon tréninget tartok, akkor adok szempontokat és a résztvevőknek azok alapján bűnözői álnevet kell találni maguknak.
Ezen az alkalmakon ugyanolyan álneveket találnak ki, mint amiket maguk a bűnözők adtak maguknak. Ha azt kérdezem, mi lenne a bűnözői neved, ha magas vagy és vékony, akkor mindenki azt mondja, hogy Létra, ha sebhelyes vagy pattanásos, akkor Sebes vagy Ragyás.
Nyelvi profilozás bűnügyi ügyekben
A nyelvi profilozás a bűnügyi nyelvészetnek egy ága. A nyelvi profilozáskor egy írott vagy hallott szövegből az ember megállapítja, hogy ki lehet a szöveg szerzője.
Profilozóként megtörtént vele, hogy egy emberölés bejelentőjének a hanganyagát kellett vizsgálnia. Azokat az elemeket, amelyeket elvileg csak a tettes tudhatott, hasonlították össze azzal, amit a bejelentő ismerhetett az általa vázolt helyzetben.
A profilozás célja ezúttal az volt, hogy eldöntsék, lehetett-e a bejelentő maga az elkövető. Később a vizsgálat arra jutott, hogy lehetett.
Azt én nem állapíthattam meg, hogy elkövető-e vagy tanú, akinek a hanganyagát vizsgáltam. Pontosabban én azt állapíthatom meg egy ilyen helyzetben, hogy mi az a beszélői nézőpont, ahonnan a szöveg előállítható.
Tehát ki az, aki az adott szöveget ebben az esetben mondani tudja. Részese volt az eseménynek, vagy megfigyelő.
Egyébként ez a munka mérföldkő volt a számomra. A felismerés, hogy hogyan lehet valamit szövegében rekonstruálni.
Névtelen és fenyegető online üzenetek
Úgy tudom, volt egy nagyon sajátos profilozási munkája is: egy tömegszerencsétlenség áldozatainak a hozzátartozói kaptak online, az egyik közösségi oldalon fenyegető üzeneteket.
Azt kellett profilozni, hogy ki lehet a szöveg szerzője, illetve lehetett-e az az ember, aki a gyanúsított az ügyben. Ez egy kétlépcsős munka volt.
Nekem pedig lelkiismereti kérdés volt, hogy a szakmai tudásommal segítsek megtalálni azt az embert, aki mocskolódó, gyűlölködő szövegeket írt a gyászolóknak.
Sikerült eredményre jutnom, de pillanatnyilag erről nem mondhatok többet.
Kihallgatástaktikai tanácsadás
A kihallgatástaktikai tanácsadás számomra új volt. Tehát az, hogy mi mindenre lehet használni a nyelvészetet.
Lohner Klaudia főhadnagy, a profilozó egység csoportkoordinátora nyilatkozott nemrég a kihallgatástaktikai tanácsadás egyik módszeréről, amit megtévesztés-valószínűségvizsgálatnak hívnak.
Elmondta, hogy ennek akkor van jelentősége, ha valaki nem vállalja a poligráfos vizsgálatot. Ilyenkor a kihallgatásról készített videófelvétel elemzése alapján a testbeszédelemző a gesztusokból von le következtetéseket, a nyelvész pedig abból, hogy a vizsgált ember, a vallomása különböző szakaszaiban, mikor milyen szavakat használ.
Igen, egymástól függetlenül elvégezzük mindketten a magunk vizsgálatát. Aztán megnézzük, hogy mi ezeknek a közös metszete.
Tehát a nyelvi megtévesztési jegyek és a testbeszéd elemzés által felfedezhetők. A lényeg az, hogy az ember az írásos és a szóbeli szövegben sem tudja a beszédét mesterségesen befolyásolni.
A nyelvet ugyanis rutinosan használjuk. Másfajta nyelvi tervezést kíván, ha felkészülünk egy előadásra, mint az, amikor kihallgatnak valakit.
Tehát az emberek túl rutinosak a nyelvhasználatban ahhoz, hogy tudatosan képesek legyenek megtervezni, hogy hogyan tévesztik majd meg az őket kihallgató rendőrt.
Ilyen mélységben nem tudnak a nyelvről gondolkodni.
A szakértői munka közös döntési folyamata
Folyamatosan konzultálunk. A kihallgatástaktikai tanácsadás alapvetően nem tud máshogy működni, csak akkor, ha konszenzuson alapszik.
Ezt úgy értem, hogy teljesen egymásnak ellentmondó dolgok nem szerepelhetnek benne, hiszen akkor ellentmondás lenne a mi egységünk részéről.
Volt már olyan, hogy valamiben nem értettünk egyet, akkor azt meg kellett beszélni. De azért mindenki tiszteletben tartja a másik szaktudását és a szakterületének a határait.
Ez nem azt jelenti, hogy nem kérünk egymástól segítséget, vagy nem konzultálunk egymással. Viszont ha ott tartunk, akkor konzultálunk egymással, vagy kérdezünk egymástól.
Ebben a csoportkoordinátornak, Lohner Klaudiának nagyon komoly munkája van. Főleg, mert ő az, aki mindig összeállítja a végleges anyagot az ügyekben.
A börtönnyelvészet jelentősége
Pályakezdőként börtönnyelvészetből írtam a szakdolgozatomat, itt szeretném megemlíteni a tanáromat, Büky Lászlót, aki elvállalta a témavezetést, az egyetemen ő volt az egyetlen, aki erre hajlandónak mutatkozott.
Akkor még civil kutatók bemehettek a börtönbe, én is rengeteget jártam ezekben az intézményekben. Büntetés-végrehajtási intézetekben kezdtem a szakmát, aztán a katonai ügyészséghez kerültem, a büntetés-végrehajtási csoporthoz, itt is rengeteg fogvatartottal találkoztam.
Számomra a legnagyobb tanulság az volt, hogy a fogvatartottaktól nagyon jó adatokat lehet szerezni, ha a kutató megfelelő magatartást tanúsít.
A bűnöző is ember, és ha nem ebből az alapállásból indulok ki, akkor nem tudok olyan kutatói attitűdöt kialakítani, ami a munka során célravezető.
Másrészt ez nagyon jó próbája volt a saját tűrőképességemnek, hogy mennyire tudom a civil létemet félretenni és mennyi kíváncsiság van bennem ahhoz, hogy elviseljem azokat a dolgokat, amikkel egy büntetés-végrehajtási intézmény jár.
Nem mondom, hogy a szakdolgozatom bármit is adott volna a nyelvészet számára, de inkább arról szólt, hogy megerősítette az érdeklődésemet, elindított bennem egy gondolkodást, hogy a börtönnyelvészettel nem áll meg az igazságügyi nyelvészet.
Azt sem a nyelvészet, sem az igazságszolgáltatás nem vette tudomásul, hogy a börtönnyelv megismerése arra való, hogy a börtönökben lévő hierarchikus rendszert jól lehessen vizsgálni.
Ott a nyelv egy fizetőeszköz, és annak tudásán vagy nem tudásán nagyon sok múlik abban a tekintetben, hogy az elítélt vagy a smasszer milyen helyet fog betölteni a hierarchiában.
Egységes-e a magyar börtönnyelv?
A börtönnyelvet a szakirodalom börtönszlengként emlegeti, de én többnek gondolom a szlengnél. Valóban, az országban is sokféle ember él, mégis ugyanazt a nyelvet beszéljük.
Börtönökben ugyanez a helyzet. A fogvatartottak magyarázták el nekem, miért egységes.
Miért lenne kifizetődő, ha minden börtönben más nyelv lenne, akkor nem értenék meg egymást a fogvatartottak, amikor egyik helyről átszállítják őket egy másikra.
Ugyanarról a rendszerről van szó, ugyanazon paraméterek alapján működnek, még akkor is, ha különböző helyeken vannak.
A férfi és a női börtönök nyelve között sincs különbség, csak annyi, ami a gender jellegből fakad, például a női börtönökben létezik egy csomó szleng a menstruációval kapcsolatban.
A börtönnyelv kapcsolata a köznyelvvel
Aki bent van, az bejött valahonnan és egy idő után ki is fog menni. Van egy háttere, hogy milyen nyelvi közegből jött, tapasztal bent valamilyen nyelvi közeget, és utána hazamegy vagy kimegy valamilyen nyelvi közegbe.
Lehet, hogy aki bemegy, már ismeri a börtönnyelvet valamennyire, például mert a szülei is megjárták valamelyik büntetés-végrehajtási intézményt.
A köznyelvbe belekerülnek a bűnözői szleng elemei, hiszen a volt fogvatartottak köztünk élnek, ők is a társadalom tagjai, a nyelvi jellegzetességek keveredhetnek.
Egyelőre nem létezik felmérés arról, hogy a fogvatartottak milyen nyelvi-szociológiai háttérrel kerülnek be a börtönbe, pedig érdekes kérdés.
Ha valaki valamilyen cigány nyelvjárási közegből kerül oda, az valószínűleg több börtönnyelvi szót fog ismerni mint aki egy budapesti köznyelvi környezetből.
Hogyan érthető a börtönszleng?
Ez nem egy halandzsanyelv, jellemző, hogy sok köznyelvi szó megtalálható benne, csak más jelentésessel ruházzák fel, jelentésbővülésről van szó ezen szavak esetében.
A nyelvtani szerkezet nyilván ugyanaz. Az ember ki tud következtetni egyes dolgokat a saját logikája alapján, hiszen nem arról van szó, hogy minden ige és főnév más jelentést kap.
De mondjuk, ha azt mondja a fogvatartott, hogy nem ette meg az ebédet, ment a Zsuzsiba, akkor nem biztos, hogy a kívülálló tudni fogja: a Zsuzsi a vécé szinonimája a férfi börtönökben.
A kifejezés nyilván a női szájra utal, ennél vannak cifrábbak is a börtönszlengben.
Gyűlöletbeszéd, propaganda és dehumanizáló nyelvhasználat
„Erkölcsi kérdés, hogy a nyelvet mire használom” - mutat rá Ránki Sára bűnügyi nyelvész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.
A szakértő elmondja, a propaganda általában abból a nyelvi készletből választ, ami rendelkezésre áll. „Akkor fog jól működni, ha nagyon sokszor mondom el, ha nagyon sokszor hallják, nagyon sokszor látják, legyen az egy zeneszámban, egy feliratban, vagy egy újsághírben” - magyarázza a bűnügyi nyelvész.
A gyűlöletbeszédről, a dehumanizációs nyelvhasználatról is beszélgettünk. A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is.
„Az ember tűréshatára nő meg annyira a nyelvvel kapcsolatban, hogy sokkal többet enged meg” - hívja fel a figyelmet Ránki Sára, aki hangsúlyozza sokat számít, hogy ki a nyelvhasználó, aki megengedi magának ezeket a kifejezéseket.
„Ha én ezt így használom, akkor ehhez nektek is jogotok van” - ez az üzenete annak, ha a hatalom korábbi határokon átlépő kifejezéseket használ.
„A katonai nyelv nagyon direkt, nagyon rövid, nagyon egyszerű és nagyon lényegretörő. A katonai nyelvhasználat: üt.”
„Az embereknek olyan pontjait találják meg a szavak és kifejezések, amik a létezésük alappillérei. Például az, hogy biztonságban vannak-e. Hogy háború van-e, vagy béke” - húzza alá Ránki Sára bűnügyi nyelvész.
A nyelvészet folyamatos tanulást kíván
A nyelvészet. A nyelvészet egy nagyon gyorsan fejlődő tudományterület. Már csak azért is, mert nagyon sokféle beszélő van.
Dinamikusan változik a nyelv is, amit muszáj a kutatásoknak is lekövetni. Tanulnék sok mindent nagyon szívesen, de a nyelvészetet nem lehet abbahagyni.
Ránki Sára a profilozás és az igazságügyi nyelvészi munkák mellett egyetemistáknak is tart előadásokat. Sokáig általános iskolában tanított, és mellette magánszakértői megbízatásokat vállalt.
Ránki Sárának máig hiányzik a gyerekek tanítása, az ünnepségek. De belátta, hogy a bűnügyi nyelvészi munka mellett már nem tudna teljes értékű pedagógusként dolgozni.
Új munkáját viszont semmiért sem hagyná abba.
