Szaknyelvi Kommunikációs Problémák Mérnökök Körében: Készségfejlesztés és Interkulturális Kompetenciák

Az alábbi írás a megadott forrásanyagok kijelölt témájára összpontosít: a mérnökök kommunikációs és interkulturális kompetenciáinak jelentőségét, a szaknyelvi és nyelvi mérnöki képzések szerepét, valamint a munkaerőpiac elvárásait. A szöveg a megadott mondatokat változtatás nélkül használja fel, és kerül minden olyan új információ hozzáadását, amely nincs explicit módon a kérdéses anyagban.

Miért van szükség a mérnökök kommunikációs kompetenciájára?

A mérnöki munka fizikai, természeti túloldalán nem egy (viszont) gondolkodó másik van, hanem a természeti, fizikai folyamatok. Itt oksági folyamatokkal kell számolni. Milyen legyen a berendezés, ami a legjobban megfelel a célnak? De a kommunikatív hálózati munkában, a munkafolyamatban a túloldalon nem a természet, a technika van, hanem egy másik mérnök, aki nem oksági, hanem tudati, megismerési, kommunikációs törvények szerint működik, s erre a helyzetre nem alkalmas modell a műszaki instrumentális cselekvés modellje. Itt a megoldandó probléma kommunikatív természetű a technikai probléma mellett.

A kutatott szervezetek mérnökei számára nem jelentenek különösebb gondot a műszaki problémák, a nehézségeik inkább kommunikációs, azaz a társadalmi cselekvésre vonatkozó természetűek. Néhány idézetet mutatok. „A napjaimat tekintve nekem mindig a műszaki problémák megoldása a pihenés. Én szeretem azt csinálni, amit dolgozok a … ban. Amit előtte kezdtem, hogyha az embernek meg kell fogni egy csavarhúzót, meg kell nyomni egy gombot és csak nézni, hogy pörögnek a számok, az egy olyan kikapcsolódás, amikor nem kell gondolkodni egyéb dolgokon. Mert az a műszaki probléma annyira leköti az ember figyelmét, hogy csak azon jár az esze. És ezzel agynak a többi része tud pihenni, mondhatni. Mert ha folyamatosan emberekkel kell kommunikálni, az rengeteg átállás. Az szerintem jobban megterheli az embert, hogy kivel milyen stílusban, hogy kommunikáljon, mint hogy egyszerűen csak ül egy gép előtt és mondjuk, nézem csak az SAP-t …

„Alapvetően, ami a tapasztalatom az, hogy a szakmai technikai műszaki emberek vagyunk, és mégsem arról beszélünk, hanem a kommunikáció hiányosságairól, az, az hogy a műszaki dolgokkal alapvetően, azokkal nincs gondunk, megértük megtaláljuk, megvannak, sokszor látom tapasztalom, hogy nem vagyunk elég kreatívak nem megyünk elé, nem úgy kommunikálunk emiatt félrecsúszik. Ezzel egyetértek, hogy ezt fejleszteni kell. Nem lehet úgy hozzáállni, hogy én vagyok az R&D (Kutatás-Fejlesztési részleg) és a többi le van szarva. A szakirányú továbbképzés célja olyan szakfordítók és nyelvi mérnökök képzése, akik képesek szakszerűen ellátni az írásbeli és nyelvi közvetítés feladatát A nyelvről B nyelvre és B nyelvről A nyelvre.”

Mi a szerepe a szaknyelvi képzéseknek a mérnöki karrierben?

A végzett hallgatók az írott forrásnyelvi szöveget tartalmilag pontosan és nyelvileg helyesen vissza tudják adni a célnyelven. Képesek többnyelvű lokalizációs (szoftver, web) projektekben nyelvi mérnöki feladatokat ellátni, a forrásfájlokat fordításra előkészíteni, elvégezni a szükséges fájlkonverziókat, valamint a fordítás utáni utómunkákat, teszteléseket, fordítói kiadványszerkesztést. A képzés magyar és angol nyelvekből indul. Munkarend: nappali. Finanszírozási forma: önköltséges. A képzés díja: 330 000 Ft / félév. Képzési idő: 2 félév. Képzés gyakorisága: hetente 15-16 óra. Az indítás gyakorisága: évente.

A KÉPZÉS RÉSZLETEIAz ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke akkreditált, szakirányú továbbképzésben szerzett diplomát nyújtó szakfordító és nyelvi mérnök szakirányú továbbképzést indít A-B nyelvi kombinációban: magyar (A) - angol (B) nyelvből. Megszerezhető szakképzettség neve: Szakfordító és nyelvi mérnök. Részvétel feltétele: legalább alapképzésben, idegen nyelvi szakon szerzett oklevél; vagy legalább alapképzésben, nem idegen nyelvi szakon szerzett oklevél és C1 szintű komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű tudás. A tantárgyak között elméleti és gyakorlati tárgyak egyaránt szerepelnek, a fordítás és nyelvtechnológia területén szerzett tudás a gyakorlatban is alkalmazható.

Kommunikációs kompetenciák és interkulturális készségek a mérnöki környezetben

Desztilláltan: a mérnöki munka nem csak a fizikai folyamatok megértéséről szól, hanem a társalgásról, a csoportmódban való hatékony együttműködésről és a projekt-alapú feladatok megvalósításáról. A cross-kulturális vezetés és a nemzetközi csapatokban való együttműködés követelményeket támaszt a mérnökökkel szemben. Ezt támasztja alá több forrás is, amelyek a kommunikáció technológiájának és a kulturális tényezők összefüggéseit vizsgálják. A munkaerőpiaci kompetencia-elvárások elemzése szerint a mérnöki képzésnek fel kell készítenie a hallgatókat a különböző nyelvi és kulturális kontextusokban történő hatékony közvetítésre, legyen szó írásbeli vagy szóbeli közvetítésről, prezentációkról vagy vitás helyzetekről.

Hálózati és projektalapú munka közvetítése

„A nyelvről B nyelvre és B nyelvről A nyelvre.” A megfogalmazás hangsúlyozza a fordítás és nyelvi közvetítés fontosságát a műszaki kapcsolatokban. A szakfordító és nyelvi mérnök képzés célja olyan szakfordítók és nyelvi mérnökök képzése, akik képesek szakszerűen ellátni az írásbeli és nyelvi közvetítés feladatát. Képesek multikulturális projektekben dolgozni, a forrásfájlokat megfelelően előkészíteni, a fordítás utáni feladatokat ellátni, és kiadványszerkesztést végezni.

Képzési és munkaerőpiaci kapcsolatok: gyakorlat és elvárások

A képzés elméleti alapokra épül, de nagy hangsúlyt kap a gyakorlatorientált megközelítés. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és más intézmények példái rámutatnak, hogy a nemzetközi és vizuális kommunikáció, a kommunikációtechnológia, a projektfeladatok és a problémamegoldó megközelítés kulcsfontosságúak a mérnöki pályán. A technikai problémák mellett a társadalmi cselekvésre vonatkozó megközelítések is előtérbe kerülnek, amelyek a mérnökök munkájának zökkenőmentes végrehajtását segítik.

Gyakorlati kimenetek és készségek

A végzett szakfordítók és nyelvi mérnökök képesek többnyelvű lokalizációs projektekben dolgozni, a forrásfájlokat előkészíteni, fordítást végezni és utómunkákat végezni. Emellett megértik és alkalmazzák a szaknyelvi terminológiát, a szoftver- és weblokalizáció követelményeit, és a projektmunkákban részt vállalnak a fordítás utáni szerkesztésben is. A képzés része a nyelvi technológiák áttekintése és a fordítói számítógéphasználat is, melyek nélkülözhetetlenek ma a mérnöki környezetben végzett szakmai kommunikációhoz.

1. Áttekintés a mérnöki és nyelvi kompetenciák kapcsolatáról
2. Miért fontos a kölcsönös megértés a műszaki és társadalmi összefüggésekban
3. A szaknyelvi képzések gyakorlati lehetőségei az iparban

tags: #szaknyelvi #kommunikacios #problema #mernok