Egy tanév két szemeszterből áll. Egy tavaszi és egy őszi szemeszterből. Egy szemeszterben van egy szorgalmi és egy vizsgaidőszak. A tanévnaptár tartalmazza a tanulmányi, térítési és egyéb hallgatói ügyekre irányadó határidőket is a vonatkozó szabályozásnak megfelelően. A szorgalmi időszak arra szolgál, hogy ezalatt a 14 hét alatt elsajátítsd a félév tananyagát. A félév elején csoportokba osztják be a hallgatókat. Minden csoportnak van egy meghatározott órarendje, amely szerint fel kell venni az órákat a Neptun rendszerben. A legtöbb tárgy előadásból és gyakorlatból, esetleg szemináriumból áll. Az előadások az egész évfolyamnak, vagy egy évfolyamfélnek szóló elméleti órák. Ilyenkor egy előadóteremben frontális oktatás zajlik. Sok tantárgyból előre feltöltik az adott előadás PPT-t vagy PDF-ét az intézeti honlapra vagy a Moodle rendszerbe. Ezt érdemes (lehet) az előadás előtt átnézni. A gyakorlat egy kiscsoportos óra. Ilyenkor a hallgatók feltehetik a tananyaggal kapcsolatos kérdéseiket a gyakorlatvezetőknek. A tárgyfelvétel időpontját a Dékáni Hivatal munkatársa, az évfolyam tanulmányi ügyintézője fogja elküldeni a Neptun rendszeren keresztül. A hallgató a tárgyfelvételi időszak lezárulta után öt napon belül kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő tárgyfelvételre vonatkozó adattal szemben. A tárgyakat a Neptun rendszeren keresztül kell felvenni, a -> Tárgyak -> Tárgyfelvétel fül alatt. Itt a féléveknél ki kell választani a megfelelő félévet. A „Mintatanterv tárgyai” a kötelező tárgyakat tartalmazzák, a „Egyéb szabadon válaszható tárgyak” pedig a szabadon és kötelezően válaszható tárgyakat. A tárgyakat megnyitva ki kell választani a csoportot, amibe tartozol, illetve az előadást is ki kell választani a gyakorlat/ szeminárium mellé, hogyha van, különben nem fogja engedni a rendszer a tárgy felvételét. A szabadon és kötelezően választható tárgyak felvételének külön időpontja van. Ilyenkor az ÁOK összes hallgatójának egyszerre nyitják meg ezeknek a tárgyaknak a felvételi időpontját. A Neptunba érdemes ilyenkor előtte néhány órával belépni, mert limitált a rendszer beengedő kapacitása. Sok válaszható tárgyra gyorsan elfogynak a helyek, ezért érdemes gyorsnak lenni. Vannak olyan válaszható tárgyak, amik az első évfolyam hallgatóinak érdemes felvenni, ezeken általában annyi hely van, hogy az évfolyam összes hallgatója fel tudja venni. A kreditrendszert azért találták ki, mert így számszerűsíthető a hallgatók teljesítménye. Egy tárgy kreditértéke kifejezi a teljesítéséhez szükséges becsült időt - tehát elvileg az alacsonyabb kreditértékű kurzusok könnyebben teljesíthetők (de természetesen akadnak kivételek). Központilag meghatározott, hogy egy tárgy mennyi kreditet ér. Képzéstől függően előfordulhatnak akár 5, 7, 10 kredites kötelező tárgyak is. Az adott félévben az aktuális félév kötelező tárgyait kell felvenni mindenféleképpen. A kötelező tárgyaknak az első félév kivételével előkövetelményeik vannak. A diploma megszerzéséhez szükséges meghatározott számú kreditet teljesíteni, a megszerzendő kreditek kötelező tárgyakból és a választható tárgyakból állnak. Érdemes minden félévben néhány választható tárgyat felvenni, hiszen az abszolutórium megszerzéséhez pl. ÁOK-on 360 kredit szükséges. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint a tanórák 75%-án kötelező jelen lenni, hiszen enélkül nem kaphatja meg a hallgató az aláírását az adott tárgyból, és így nem bocsátható vizsgára. A hiányzásokat igazolni nem, azonban pótolni lehet. A pótlás lehetőségéről az adott intézetnél kell érdeklődni. A félév közben sok tárgyból tartanak demonstrációt, ami egy kisebb tananyagmennyiség számonkérését jelenti. Ez lehet szóbeli és írásbeli is. Nem, nem minden tárgy vizsgával végződik. Vannak olyan tárgyak is, zömében választható tárgyak, amelyeken az érdemjegyet az évközi teljesítmény határozza meg. Oktatással kapcsolatos ügyekben a kérdéstől függ, hogy ki tud a segítségedre lenni. A HÖK tud segíteni abban, hogy eligazodj a szabályok között, és képviseli a hallgatók közös érdekét. Minden évfolyamnak van egy felelőse, aki egy az adott évfolyamra járó hallgatók közül. Sok kérdésben, pl. határidőn túli tárgyleadás, méltányossági kérelem, határidőn túli tárgyfelvétel az első szorgalmi hét során, félév passziváltatása, diákigazolvány matrica átvétele, TKSZV-re történő jelentkezés, előkövetelmény nélküli tárgyfelvétel kérvényezése stb. a tanulmányi ügyintéződhöz fordulhatsz a Dékáni Hivatalban. Vannak olyan ügyek, amikor érdemes egyenesen az intézetekhez, tanszékekhez fordulni. Az OMVH egy kérdőív, az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezését jelenti. Ezt minden félév végén a Neptun rendszerben lehet kitölteni a kérdőívek fül alatt. - ÁOK esetében az I., a III., és a IV. év végén kötelező nyári gyakorlat van. Ezek a gyakorlatok általában 4 hétig tartanak. A turnusok közül lehet választani, hogy júliusban vagy augusztusban szeretné teljesíteni a hallgató. Gyakorlatot lehet teljesíteni a klinikákon, illetve a SE által, vagy más orvosképző egyetemek által akkreditált kórházakban. A külső helyszínekkel érdemes időben egyeztetni, hogy fogadjanak, a klinikai helyekre pedig május végén, vagy nyár elején szokott történni a regisztráció a Neptun rendszeren keresztül, a Tárgyak -> Tárgyfelvétel fülnél az adott évfolyamnak szóló tárgy felvételével. Aki külső helyszínen tölti a gyakorlatot, annak is szükséges a Neptunban felvenni a nyári gyakorlat tárgyat, a megfelelő kurzus felvételével. Ezen felül a gyakorlati időt külföldön is el lehet tölteni, ezt természetesen előre egyeztetni szükséges a tanulmányi ügyintéződdel. A kollokvium egy olyan vizsga, amely egy félév tananyagát öleli fel. A kollokvium egy latin eredetű szó, jelentése beszélgetés. A szigorlati vizsga olyan tárgyak esetében van, amikor a több féléven keresztül megszerzett tudásodról egy vizsgán kell számot adnod. Ebben az esetben a Neptun rendszerbe bekerül a „Nem jelent meg” bejegyzés az adott vizsgához. Neptun-> Pénzügyek-> Befizetés-> Adott félév kiválasztása-> Műveletek: Tétel kiírás -> Kiírt tétel befizetése az adott tétel kipipálásával és a Befizet gombbal. Ezt online bankkártyás fizetési felületen tudod megtenni. A TKVSZ a tanéven kívül szervezett vizsgaidőszakot jelenti. Ez általában augusztus végén vagy szeptember elején szokott lenni. Amennyiben a hallgatónak az adott tárgyból van még vizsgalehetősége, akkor ebben az időszakban is vizsgát tehet. A HÖK és a Tanulmányi Osztály minden félév végén szakonként és évfolyamonként külön listán rangsorolja a hallgatókat tanulmányi átlag alapján, és a hallgatók első 50%-a ösztöndíjban részesül, az ösztöndíj értéke az átlaggal arányos. Ha jogosultak vagytok, a díjat október, illetve március közepéig automatikusan átutalják a Neptun rendszerben megadott számlaszámra, minden más ösztöndíjra pályázni kell. Az első félévben nem adnak tanulmányi ösztöndíjat, hiszen még nincs tanulmányi átlagotok. Szociális helyzet alapján kérelmezhető havi támogatás, a kérelmeket azonos pontrendszer alapján bírálják el. Erre már az első félévben is lehet pályázni, bővebb információkat a HÖK Szociális Bizottságának oldalán találtok. Alaptámogatásra az a hallgató jogosult, aki élete első egyetemi évét kezdi meg. A támogatást szociális helyzet alapján ítélik oda - hasonlóan a rendszeres szociális támogatáshoz -, és egy féléven keresztül részesülhet benne a hallgató. Rendkívüli esemény (pl. baleset) esetén kérelmezhető, az elbírálás egyéni. A tanulmányi átlag függvényében lehetőségetek van tanulmányi ösztöndíjat elnyerni. A tanulmányi átlagot a következő módon tudjátok kiszámolni: a tárgyak kreditértékét és az érdemjegyet összeszorozzátok, majd ezek összegét elosztjátok az összes általatok felvett kredittel (pl. „A” tárgy 6 kredites 3-as érdemjeggyel, „B” tárgy 4 kredites 4-es érdemjeggyel, ezek átlaga: (6 x 3 + 4 x 4) / 10 = 3,4). Ez az érték a Neptunban is megtalálható az adott félév lezárása után. Ha egy tárgyat nem sikerül teljesítenetek, de az 0 kredites vagy választható, attól még kaphattok ösztöndíjat. A legtöbb hallgató állami ösztöndíjas finanszírozási formában kezdi az egyetemet. - a legutóbbi két aktív félév során nem szereztél min. Mindenki kerülhet előre nem látható nehéz helyzetekbe, ezért ilyenkor fontos átgondolni a lehetőségeket. ßO‘¯Nò. O•�y¨”Ý¢ù-“âÍMÕæIÕ&üÕâ»x¿AžéÚ~•µð}ü
1. Kvantitatív és kvalitatív megközelítés egyaránt megjelenik a nyelvi számonkérés tervezésében. A TVSZ alapján az egyetem keretein belül tanuló hallgatók számára önálló vizsgamodul bevezetése csak a TVSZ módosításával lehetséges. A kutatás célja, hogy olyan belső vizsgát fejlesszenek ki, amely figyelembe veszi az oktatók szakmai erőforrásait, az időbeli leterhelhetőséget, és anyagi terhek nélkül kivitelezhető legyen.
2. A mintavételi és elemzési folyamat során a hallgatói vélemény is kiemelt szerepet kapott. A hallgatók interjúkból visszajelzést adtak a nyelvi számonkérés lehetőségeiről és preferenciáiról, és összegzésük szerint a legtöbben ellenzik az új, önálló nyelvi felmérés bevezetését. A hallgatók véleménye szerint a meglévő gyakorlati jegy és évközi teljesítmény mérés segíti jobban a tanulást, mint egy végső vizsga. Ezen felül a beszédkészség mérésének fontosságát hangsúlyozták az oktatók, akik saját hallgatóik értékelésébe szeretnének beleszólást.
3. A pedagógiai és intézményi keretek összhangjának vizsgálata rávilágított arra, hogy a szaknyelvi mérés bevezetése csak kompromisszumokkal érhető el. A válaszok alapján az oktatók ambíciói és a hallgatók igényei között feszültség van: miközben az oktatók többsége fontosnak tartja a beszédkészség mérését és a saját hallgatóik jegybevételét, a hallgatók többsége nem támogatja az új mérés bevezetését, mert véleményük szerint ez megnehezíti a tanulmányi rendet és többletterhet jelent.
Hogyan alakul ki a szaknyelvi értékelés optimális formája?
A vizsgálatok alapján a bevezetéshez szükség van a TVSZ módosítására, és a hallgatói vélemény figyelembevételére. A kutatás három alapvető kimenetére közelítve: a) a javasolt mérési formák és tartalmak elégségesek-e a szakmai nyelvi kompetenciák mérésére, b) a tanári kapacitások és az időbeli leterheltség figyelembe vétele, c) a hallgatók igényeinek és elvárásainak összehangolása. A munkamegosztás szerint a teremfelügyelet és a feladatírás-fejlesztés kapta a legnagyobb válaszadói támogatást, míg az adattovábbítás és az eredményszámítás kevesebb oktatói kapacitást igényelne.
Összegzésként megállapítható, hogy a hallgatók és az oktatók véleményei vegyesek, és a hatékony szaknyelvi mérés kiépítéséhez alapos nemzetközi és hazai keretek részletes vizsgálata szükséges. A tanulmány rávilágít arra, hogy a helyi igényekre szabott megoldások lehetnek a leghatékonyabbak, de ehhez a TVSZ módosítása és az intézményi folyamatok zökkenőmentes együttműködése szükséges. A belső vizsgafejlesztés olyan kereteket kínálna, amelyek figyelembe veszik az oktatók szakmai erőforrásait, a hallgatók nyelvi szintjét és a költségvetési korlátokat.
tags: #szaknyelvi #szigorlat #erteke