Honnan lehet tudni, hogy „1954 márciusának első vasárnapján” Kolozsváron minden megbolondult a hirtelen melegtől? Aminek lehet, aminek tudok, utánanézek, utánamegyek. A tények, az információk, az emlékek segítik az írói fantázia működését. De az embernek legtöbbször mégis a képzeletére kell hagyatkoznia.
Az írói fantázia és a történet groundworks
Például egy-két kivétellel nem maradtak fenn a Gonda János által írt családi levelek, csak a neki küldöttek. Az író a fantáziája révén bele tudja élni magát az eseményekbe, ráérezhet, megérezhet sok mindent. Az Európa szimfónia egy tényleges, bár csak a regény világában létező zenemű, amit meglehetősen részletesen le is ír, meg is komponál, A jazzprofesszor szintén zenei közegben játszódik. Nincs semmilyen zenei előképzettségem, komolyabb zenei műveltségem sem, sőt igazából elmélyült türelmem sincs a rendszeres zenehallgatáshoz. Ott a zenének nincs különösebb dramaturgiai súlya, az Európa szimfóniában viszont van, ott meg kellett teremtenem egy fiktív zeneművet, ki kellett találnom egy olyan szimfóniát, ami egyszerre jellemzi a kort, a szintén elképzelt német zeneszerzőt, Wilhelm Kerrt és azt az élettörténetet, aminek részeként Wilhelm és Enikő találkoztak egy szovjet fogolytáborban, meghatározva a maguk és a gyerekeik sorsát.
Az Európa szimfónia töredezett, huszadik századi zene, olyan, mint a hősök élete, akik találkoztak, aztán évtizedekre elszakadtak egymástól, hogy aztán, ha nem is közvetlenül, de újra kapcsolatba kerüljenek egymással. Nem harmonikus muzsika, hisz a huszadik század kevés lehetőséget adott a harmóniára. Rég állított össze verseskötetet, pedig ilyennel indult a pályán 1990-ben, kellő iróniával az Idill címet adta neki. És egy évvel később jelent meg a vékony Kövek a béke sírjára, amiben szintén költeményeket olvashatunk, pontosabban egy Izraelben, az Öbölháború idején írt szonettkoszorút.
Költői dilemmák és identitás
Elhallgatott önben a költő? Amiből én nagyon kedvelem a Philón barátját, ami Kavafisz A héber című versére válaszol. Ez valóban fontos darabja a kötetnek. A modern zsidó író és költő dilemmájáról szól, aki egyaránt örököse a zsidó szellemi hagyománynak és a görög forrásokból eredő esztétikai gondolkodásnak, így olykor tagadhatatlanul belső konfliktust él át, amelynek persze újabb és újabb műalkotás lehet csak a következménye. Ma már csak prózát írok, ez tűnik számomra adekvátnak.
Vészkorszak második nemzedéke és a politikai távlatok
Mit ért azon, hogy „a vészkorszak második nemzedéke”? A kancelláriaminiszter a Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgató-főorvosának számát tárcsázta.- Van híre, professzor úr? - kérdezte a telefonban Majláthot. Ideges volt a hangja. A főorvos magára erőltetett nyugalommal válaszolt.- Túl vagyunk a műtéten. Sikeresnek mondhatjuk, nem lépett fel semmilyen komplikáció. A kijelentések a miniszterelnökké váló lehetőségekről és a kezdeti kampány-hangulatokról egyaránt felkavaróak lehetnek.
A történet részletei a kormányzati küzdelmek és a személyes döntések összefonódását mutatják be: a műtéti beavatkozás után is a nyomás és a felelősség súlya alatt élő politikusok és orvosok dinamikája. A transzplantáció technikai részletei mellett a moralitás és az etikai keretek kérdései kerülnek középpontba, miközben a személyes élet és közéleti kötelezettségek konfliktusai felerősödnek.
Transzplantáció és etika: személyiségváltozás
A transzplantációnál a precizitás mellett a gyorsaság is számít - magyarázta a professzor. - A mellkast a szegycsont megfelezésével nyitottuk fel - mutatta a számítógépe képernyőjén. - Ezt követően megnyitottuk a szívburkot. A beteg szívet megállítás után távolítottuk el, az új szív már készen állt a beültetésre, amit öt varratsorral rögzítettünk. Ezt követően szív-tüdő motorra kapcsoltuk a beteg keringését - és így tovább. A beszámoló részletezetté teszi a beavatkozás technikai oldalát, miközben a személyiség- és identitásváltozás lampája is felvillan.
Megvizsgálták, hogy a donor szívével járó sejtszintű változások hogyan befolyásolhatják a befogadó személyiségét. A beszélgetés során felmerült, hogy a transzplantáció után bekövetkező állapotváltozásokról Paul Pearsall és Mitchell B. Liester munkásságára hivatkoznak, bár ezzel kapcsolatos álláspontok továbbra is hipotézisek maradnak, és a tudományos bizonyítékok korlátozottak.
Írói reflexiók és személyes élettörténet
Második generációs gondolatok, családi emlékek és a holokauszt-túlélők közösségének tapasztalata határozza meg a beszélő identitását. A szöveg tükrében felmerül az írói felelősség, hogy megőrizze a történeti emlékeket, miközben a jövő nemzedékeihez továbbítja azokat. A nyelv és a hangnem is ezt a világot tükrözi: a személyes élmények és közéleti események összefonódása adja meg a történet dinamikáját.
Az írói pálya és a jövő tervek
Az író csak azt tudja megírni, ami nagyon foglalkoztatja. A legkomplexebb talán a Keleti pályaudvar, végállomás, négy család története a Rajk-per idején, és a Kafka macskái. De persze az 1945 és más történetek, és legfrissebb könyvem, a Nem alszik, nem szunnyad is közel áll hozzám. Minden könyvön lehet javítani újraolvasáskor. A Keleti pályaudvar, végállomás című regényem második kiadásához közel húsz év után, például húztam a szövegből. Az első kiadásnál ezt még nem tudtam megtenni, mert túl friss volt a könyv, nem volt meg a szükséges távolság.
észtrejtő összefüggéseket és mélyrétegeket találhatunk a saját írásaimban, amelyeket tovább lehet bontani. Kafka-hagyatékkal foglalkozó két regényem, a Kafka macskái és a Kafka sírja trilógiává bővül. A vészkorszak utáni európai hontalanságról is írok.
tags: #szanto #gabor #idohatarozo