Telcs Ede plakettjei a magyar éremművészet fontos darabjai, amelyek aukciókon önálló tételként, a magyar emlékveretek és plakettek kategóriájában jelennek meg. A művek értékelésében elsősorban a téma, a készítés éve, az anyag, a méret, a sorszámozás, az állapot, a jelzés és a proveniencia játszik szerepet.
Ismert aukciós példa az 1911-es „Turini Magyar Kiállítás” egyoldalas bronz plakett, amely Telcs Ede (1872-1948) alkotása, mérete 77×51 milliméter, állapota pedig T:AU, XF minősítésű volt. Korábban aukción szerepelt az 1910-es „Boszorkány” motívumot ábrázoló, egyoldalas bronz plakett is, amely az Éremkedvelők Egyesületének tagsági érme volt, peremén 86-os sorszámmal.
Telcs Ede plakettjeinek aukciós jelentősége
Telcs Ede magyar szobrász és éremművész volt, akinek életművében a köztéri emlékművek, épületdíszítő szobrok, síremlékek, kisplasztikák és plakettek egyaránt fontos helyet foglalnak el. Számos plakettet is készített.
A plakettek különösen jól mutatják Telcs sokoldalúságát, mert kisebb méretben is képes volt összetett mitológiai, allegorikus, történelmi és kiállítási témákat megformálni. Művészi pályafutása során több hazai és nemzetközi elismerést szerzett.
Telcs Ede nevét a köztereken álló monumentális művek mellett a gyűjtők az éremművészeti alkotások, emlékplakettek és egyesületi kiadványok révén ismerhetik meg. A Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára több Telcs-művet is őriz.
Telcs Ede rövid életrajza
Telcs Ede szobrászművész Baján született 1872. május 12-én, és Budapesten hunyt el 1948. július 18-án. Telcs Ede [eredetileg Teltsch, néhol helytelenül Telsch] magyar szobrász, éremművész, kerámia plasztika, festőművész, grafikus művész.
Zsidó családból származott. Szülei Ede kicsi korában Szabadkára költöztek. Gyermek- és ifjúkori élményei ehhez a városhoz kötődtek.
Már szabadkai gimnazista korában elhatározta, hogy festő lesz. A négy gimnázium elvégzése után apja Budapestre vitte Maász Kálmánhoz szobrászinasnak, aki egy sírkőtelepen volt eladó.
Vasadi Ferenc iparrajziskolájába, az épületszobrász-tanulókkal együtt járt. 15 évesen azonban abbahagyva épületszobrászi tanulmányát, hazament Szabadkára.
Bécsi tanulmányok és első sikerek
1888-ban Bécsbe hajózott, és bejelentkezett Edmund von Hoffmann szobrász műtermébe, aki felismerte tehetségét. Később Edmund von Hellmer felvette a 16 éves fiút az Akadémiára.
Két évi tanulás után az akadémiától 90 forintos ösztöndíjat kapott, s ugyanekkor egy budapesti szabadkőműves-páholy havi 50 forint támogatást biztosított számára. Caspar von Zumbuschnak, a bécsi szobrászok fejedelmének mesteriskolájában tanult tovább.
Eduard Teltsch még elsőévesként elnyerte a mesteriskola 300 forintos legnagyobb díját a Die zwei Durstigen című mitológiai szoborcsoportjával. Később ugyanezzel a szoborral szerepelt az 1893-as bécsi nemzetközi kiállításon, illetve Antwerpenben, ahol ezüstérmet kapott érte.
Ugyanezen alkotásával - a Két bornemissza címet adva művének - Budapesten, a Magyar Képzőművészek Társulatának 1893/94. évi tárlatán debütált. Nagyméretű Góliát című szobra az 1894/95. évi tárlaton jelent meg.
Telcs Ede budapesti pályafutása
A négyéves akadémia és a hároméves mesteriskola sikeres elvégzése után befejezte bécsi tanulmányait. 23 évesen Budapesten telepedett le, de előbb egy velencei utazást tett.
Az Epreskertben Zala György mellett dolgozott egy évig, majd szépen önállósította magát. Zala felvéve, rögtön megbízta munkával.
Telcs élete ezt követően viszonylag nyugalomban és sok-sok megbízással telt. Gyakorlatilag megállás nélkül dolgozott, és nemcsak Budapesten, hanem vidéken is, de azért a legtöbb munkája mégiscsak a fővároshoz kötődik.
Olyan épületekhez készített díszítőszobrokat, mint a Zeneakadémia, a Széchenyi fürdő, a Gellért fürdő, a Gresham-palota és az egykori Magyar Általános Hitelbank, amely ma a Pénzügyminisztérium.
Fontosabb köztéri és emlékművei
Legsikeresebb munkái közé tartoznak a Kecskeméten felállított Kossuth-szobor, az 1908-ban Kallós Edével közösen készített budapesti Vörösmarty-szobor, a telepesi Szilágyi Dezső-emlék, Alpár Ignác szobra a Városligetben, valamint a Millenniumi emlékművön Szent László és III. Károly szobra.
Emlékművei közül kiválik a kecskeméti Kossuth-szobor, a telepesi Szilágyi Dezső-emlék, a Kallós Edével közösen készített budapesti Vörösmarty-szobor, Alpár Ignác szobra a Városligetben, valamint a Millenniumi emlékművön Szent László és III. Károly szobra.
Telcs 1930-ban állította fel a Szabadság téren azt a díszkutat, ami Széchenyi István felesége, Crescence előtt tiszteleg. A szobrász akkor is nagyot és kifejezőt alkotott, amikor valami kis csacskaságot formázott meg, mint amilyen Hüvelyk Matyi szobra a Városmajorban.
Végül nem szabad elmenni azok mellett a csodás alkotások mellett sem, amelyek a Fiumei úti sírkertben láthatók. Olyan nagy formátumú emberek síremlékét készítette el többek között, mint Barabás Miklós, Munkácsy Mihály vagy Mechwart András, ezt Alpár Ignáccal közösen.
Telcs Ede plakettjei és elismerései
Telcs Ede számtalan hazai, külföldi és nemzetközi kiállításon vett részt. 1900-ban a párizsi világkiállításon kollekcióval vett részt, valamennyi figuráját megvették külföldi múzeumok.
1901-ben a drezdai nemzetközi kiállításon szobrászati kis aranyérmet kapott. Ugyanebben az évben a turini nemzetközi iparművészeti kiállításon ezüstérmet nyert.
1906-ban a milánói világkiállításon Beethoven-szobrával aratott sikert, az antwerpeni világkiállításon pedig II. osztályú aranyéremmel jutalmazták. 1937-ben a párizsi világkiállításon plakettjével elnyerte a Grand Prix-t.
1940-ben a Műcsarnokban a második magyarországi zsidótörvény után megrendezték gyűjteményes kiállítását, amelyen több mint 50 szobra és sok plakettje volt látható. 1963-ban a Magyar Nemzeti Galériában emlékkiállítása volt.
Ismert aukciós plakettek
| Év | Téma | Anyag és típus | Méret és állapot |
|---|---|---|---|
| 1910 | „Boszorkány” | Egyoldalas bronz plakett, az Éremkedvelők Egyesületének tagsági érme | 43×81 mm, 91,17 g, T:1- |
| 1911 | „Turini Magyar Kiállítás” | Egyoldalas bronz plakett | 77×51 mm, T:AU, XF |
A „Boszorkány” mesés motívumokat ábrázoló egyoldalas bronz plakett az Éremkedvelők Egyesületének 1910. évi tagilletménye volt, a bemutatott darab a 94. sorszámot viseli.
Az egyik aukciós leírás szerint a kompozíción bal felé hajló ruhátlan fiatal nő látható, lába mögött ormányán furulyázó szörnyalak térdel, jobbra fent pedig repülő denevér jelenik meg.
Ezüst példánya megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében, leltári száma: 56.631-P. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában két bronz példány mellett egy ezüst változatát is őrzik.
A 1911-es „Turini Magyar Kiállítás” plakett aukciója
Az 1911-es „Turini Magyar Kiállítás” egyoldalas bronz plakett a Darabanth Aukciósház Fair Partner 520. Filatélia, képeslap, numizmatika, műtárgy, könyv, papírrégiség, ékszer aukció és 520. Festmény, grafika, plakát, ex libris árverésének tételként szerepelt.
A tételszám 31836 volt. A plakett leírása: Telcs Ede (1872-1948), 1911, „Turini Magyar Kiállítás”, egyoldalas bronz plakett, 77×51 milliméter, T:AU, XF.
Az aukció időpontja 2026. március 5. 19:00 volt, a kiállítás ideje 2026. március 2. és 5. között. A tétel archív tételként szerepel, a műtárgy már nem megvásárolható.
Az aukciós katalógusban a plakett a „Magyar emlékveretek, plakettek” kategóriában szerepelt, amely a 31377-31913 közötti tételeket foglalta magában.
Korábbi Telcs Ede-plakett aukciós tétel
Korábban, a Darabanth Aukciósház 2019. november 16-án rendezett 32. Nagyaukcióján a 30301. tételként szerepelt Telcs Ede 1910-es „Boszorkány” című bronz plakettje.
A leírás szerint a darab egyoldalas, mesés motívumokat ábrázoló bronz plakett volt, az Éremkedvelők Egyesületének tagsági érme, peremén sorszámozott, 86-os sorszámmal. Tömege 91,17 gramm, mérete 43×81 milliméter, állapota T:1-.
Az aukciós leírás angol nyelvű változata szerint a tétel „Witch” one-sided Br plaque depicting fairytale motifs, membership medal of the Association of Medal Enthusiasts, serial number on edge „86” volt.
Mit kell megvizsgálni egy Telcs Ede-plakett esetében?
A plakett aukciós értékének megítélésekor fontos a művész jelzése. A korábbi leírásokban Telcs Ede neve, illetve az aláírásra vagy jelzésre vonatkozó adat is szerepel.
Fontos szempont a készítés éve és a plakett funkciója is. Egy kiállítási emlékplakett, egyesületi tagilletmény vagy emlékérem más gyűjtői körben és más szempontok alapján lehet keresett.
A sorszám szintén lényeges adat, különösen akkor, ha a plakett egyesületi tagsági éremként készült, és a peremén egyedi számozás található. A „Boszorkány” plakett ismert példányai között 86-os és 94-es sorszám is szerepel.
Az anyag, a tömeg és a méret együttesen segíti az azonosítást. A bronz példányokat ezért nem elegendő pusztán a témájuk alapján megítélni, mert a változatok, a méretek, a sorszámok és az állapotuk eltérhet.
Állapotjelölések az aukciós leírásokban
A Telcs Ede-plakettek aukciós leírásaiban állapotjelölések szerepelhetnek, például T:1-, illetve T:AU, XF. A 1910-es „Boszorkány” plakett T:1- állapotban, az 1911-es „Turini Magyar Kiállítás” plakett pedig T:AU, XF minősítéssel került leírásra.
Az állapot megítélésénél a felületi karcolások, ütődések, oxidáció, patina, peremsérülések, tisztítás nyomai és a részletek élessége egyaránt számíthat. Az állapotjelölést mindig a teljes aukciós leírással és a tárgyról készült fényképekkel együtt érdemes értelmezni.
Telcs Ede művei közgyűjteményekben
Néhány munkáját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Magyar Nemzeti Galéria Telcs Ede Marcsa, Kis szégyenlős és Góliát című műveit őrzi.
A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében megtalálható a „Boszorkány” plakett ezüst példánya is. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára két bronz példányt és egy ezüst változatot őriz.
A közgyűjteményi példányok léte segítheti egy aukción felbukkanó plakett ikonográfiai, technikai és művészettörténeti azonosítását. A leltári adatok különösen akkor lehetnek hasznosak, ha több anyag- vagy méretváltozat ismert.
Telcs Ede neve és művészeti besorolása
Telcs Ede neve több alakban is előfordulhat: Telcs Eduard, Teltsch Ede, Telsch Ede, Telcs Ede és Ede Telcs. A keresés során ezért érdemes ezeket a névváltozatokat is figyelembe venni.
Magyar szobrász, éremművész, kerámia plasztika, festőművész és grafikus művész volt. Mesterei Edmund von Hoffmann, Edmund von Hellmer és Caspar von Zumbusch voltak.
A plakettek keresésekor a „Telcs Ede”, „Teltsch Ede”, „éremművész”, „bronze plaque”, „plakett”, „emlékérem” és „magyar emlékveretek” kifejezések egyaránt relevánsak lehetnek.
Telcs Ede életművének további fontos állomásai
A millenniumi kiállításon művei közül a Két bornemiszát 600 forintért megvette Ferenc József, akivel személyesen is találkozhatott. Az állam pedig Góliát című szobrát vásárolta meg 800 forintért.
A millenniumi kiállításon műveiért kapott pénzen műtermet bérelhetett a Munkácsy utca 14. számú házban. Később új műterme és lakása az Alkotás utca 41. szám alatt készült el.
Telcs anyagi biztonságban élt, sok megbízással a háta mögött, így rengeteget utazott is. Bejárta egész Európát: Olaszországot, Németországot és Franciaországot, két évet pedig Hollandiában töltött.
1920-ban a háború után családjával együtt Hollandiába költözött. Ott egy barátja ezüstműves gyárának művészeti vezetője lett, majd két év után hazajött.
A háború utáni hagyaték
Telcs Ede az ostrom után megmaradt szobrait, plakettjeit, festményeit, fényképeit és egyéb dokumentumait szülővárosának, Bajának ajándékozta.
1948-ban hunyt el Budapesten. Síremléke, amit saját maga készített, a Farkasréti temetőben áll.
Az életmű fennmaradt plakettjei ezért nem csupán dekoratív kisplasztikai tárgyak, hanem Telcs Ede szobrászi gondolkodásának, korszakának, megrendelői és egyesületi kapcsolatainak dokumentumai is.