Ursula von der Leyen a német nyelv mellett anyanyelvi szinten beszél franciául és felső fokon angolul. Több országban élt, bejárta Európát és a világot, ezért nyelvtudása és nemzetközi tapasztalata is szorosan kapcsolódik európai politikai szerepéhez.
Brüsszelben született, és gyerekkora nagy részét is ott töltötte nyelvész édesanyjával és öt testvérével együtt. A brüsszeli Európai Iskola diákjaként már gyerekkorában megtanult franciául, nyelvtudása anyanyelvi szintű, matematikából pedig kiemelkedő eredményeket ért el.
Milyen nyelveken beszél Ursula von der Leyen?
| Nyelv | Ismert beszédszint | Kapcsolódó háttér |
|---|---|---|
| Német | Anyanyelv | Német politikusként, illetve Németországban végzett tanulmányai és politikai munkája során használta. |
| Francia | Anyanyelvi szint | Brüsszelben nőtt fel, és a brüsszeli Európai Iskolában tanulta meg már gyerekkorában. |
| Angol | Felső fok | Londonban és az Egyesült Államokban is tanult, valamint nemzetközi politikai szereplőként rendszeresen használta. |
A német nyelv mint anyanyelv
Ursula von der Leyen német anyanyelvű politikus. Édesapja, Ernst Albrecht Alsó-Szászország tartományi kormányfője, később pedig az Európai Bizottság főtitkára is volt.
Miután apja Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke lett a család egy Hannover közelében lévő nagybirtokra költözött, - itt él jelenleg is az Európai Bizottság új elnöke.
A politika csak igen későn, 43 éves korában kezdte foglalkoztatni - akkor is helyi választótestületi szinten -, jóllehet 1990-ben már tagja volt a CDU-nak.
2003-ban viszont már a Christian Wulff által vezetett alsó-szászországi tartományi kabinet szociális minisztere lett, egy évvel később beválasztották a CDU elnökségébe. Tekintve, hogy Angela Merkel kancellár közeli emberének ismerték - egy időben a kancellár lehetséges utódaként is emlegették -, 2005-ben a Merkel-kabinet család-, idős-, nő-, és ifjúsági minisztere, négy év múlva pedig a német alsóház, a Bundestag képviselője lett és 2013-ig a munkaügyi és szociális miniszteri tisztséget töltötte be Angela Merkel második kormányában.
Francia nyelvtudása és brüsszeli gyermekkora
Ursula von der Leyen 1958-ban, a belga főváros, Ixelles nevű negyedében született, elit, protestáns családban. Apja, Ernst Albrecht kabinetfőnökként dolgozott az Európai Bizottságnál.
Ursula épp ezért maga is Brüsszelben született és gyerekkora nagy részét is ott töltötte nyelvész édesanyjával és öt testvérével együtt.
A brüsszeli Európai Iskola diákjaként már gyerekkorában megtanult franciául, nyelvtudása anyanyelvi szintű, matematikából pedig kiemelkedő eredményeket ért el.
Brüsszel többnyelvű és nemzetközi környezete alapvető szerepet játszott abban, hogy Ursula von der Leyen már fiatalon magabiztosan használta a franciát.Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Ursula von der Leyen a szerdai szavazás előtt délelőtt három nyelven tartotta meg kortesbeszédét, amiben a szocialistáknak és a zöldeknek is tett ajánlatot.
Először franciául kezdett, és rögtön megemlítette, hogy végre egy nő állhat az Európai Bizottság élén. Majd azt mondta, egész életében anyaként, orvosként és politikusként is kitartott az európai meggyőződése mellett.
Angol nyelvtudása és külföldi tanulmányai
Ursula von der Leyen további tanulmányait Göttingenben majd Londonban folytatta - apja ismertsége és terrorveszély miatt a Scotland Yard védelme alatt, álnéven.
Egyetemi tanulmányait közgazdaságtanból kezdte meg a göttingeni egyetemen 1977-ben, de hallgatója volt a híres és elismert London School of Economics-nak is - ahol apja ismertsége miatt álnéven tanult.
1992 és 1996 között családjával az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol a Stanford egyetemen négy éven át közgazdaságtant tanult.
1992 és 1996 között családjával az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol a Stanford egyetemen hallgatott négy éven át közgazdaságtant.
Visszatérése után mégis ismét orvosi szakterületen helyezkedett el: Friedrich Wilhelm Schwartz kutatóorvos munkatársa volt a hannoveri orvosi főiskolán.
A felső fokú angol nyelvtudását nemcsak a Londonban és az Egyesült Államokban töltött tanulmányi időszak alapozta meg, hanem európai és nemzetközi politikai munkája is.
Három nyelven tartott európai politikai beszédet
Az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt politikus kortesbeszédében egymás után használta a franciát, az angolt és a németet. Ez a beszéd jól szemléltette, hogy a három nyelv eltérő politikai és személyes szerepet tölthet be a nyilvános megszólalásaiban.
Majd angolul folytatta, és Donald Trumpnak üzenve elítélte a protekcionizmust, és azt mondta, hogy szabályok alapján működő kereskedelemre van szükségünk.
Kitért a klímavédelemre is, újra elmondta, hogy 2050-ig Európának klímasemlegesnek kell lennie, amihez bátor lépéseket kell megtenni, ezért 2030-ig felére csökkentené a kontinens szén-dioxid-kibocsátását.
Bizottsági elnökként az első 100 napban pedig egy Zöld New Dealt fog ajánlani Európának.
Az angol nyelv használata ebben a beszédben a nemzetközi kereskedelemről, a klímavédelemről és az európai politikai programokról szóló üzenetekhez kapcsolódott.Kiemelte azt is, hogy a gazdaságilag gyengébben teljesítő régiókat erősíteni kell, mert a gazdaságnak az embereket kell erősítenie, ezért jóval szociálisabbnak kell lennie.
Ezért bevezetné az európai minimálbért és erősebben támogatná a munkanélkülieket.
Az Európai Bizottságot úgy állítaná össze, hogy ugyanannyi nő legyen benne, mint férfi.
A német nyelv személyes és történelmi üzenetei
Végül a beszéde utolsó részében németre váltott, egyben ez volt a felszólalás legszemélyesebb része is.
Felidézte, hogy az apja, aki csak 15 éves volt, amikor véget ért a II. világháború, sokszor beszélt neki arról, mekkora jelentősége van, hogy Németországot, ami halált és pusztítást hozott a kontinensre, újra felvették az európai népek közösségébe.
Amikor szóba került, hogy Brüsszelben született, von der Leyen kijelentette: „ Már európai voltam, mielőtt megtudtam volna, hogy német és alsó-szászországi vagyok”.
Majd hozzátette, hogy aki meg akarja osztani Európát, az egy kíméletlen ellenfélre talál a személyében.
Végül az apját idézve azt mondta: „Európa olyan, mint egy hosszú házasság. A szerelem talán nem lesz nagyobb, mint az első napokban, de mélyebb lesz.”
Szerinte Európa a legértékesebb, amink van.
Végül németül, franciául és angolul is felkiáltott, hogy éljen Európa.
Miért fontos a nyelvtudása az európai politikában?
Ursula von der Leyen immár két alkalommal teremtett történelmet: 2013-ban ő volt Németország legelső női védelmi minisztere, most pedig megválasztották az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, amelyet ugyancsak első alkalommal tölt be nő.
2019-ben ő lett az első nő, aki az Európai Unió élére került. Az Európai Bizottság elnöke lett Jean-Claude Juncker után.
Akkor azt mondta, hogy olyan érzés neki, mintha hazaérkezett volna.
Ezzel arra utalt, hogy Belgiumban született, a Bizottság pedig Brüsszelben ülésezik.
Gondolkodását és nézeteit tekintve Ursula von der Leyen igaz européer.
Több országban élt, bejárta Európát és a világot, a német nyelv mellett anyanyelvi szinten beszélt franciául és felső fokon angolul.
Nyelvtudása ezért nem pusztán életrajzi érdekesség: közvetlenül támogatja az Európai Unió többnyelvű politikai környezetében végzett munkáját, a tagállamok képviselőivel folytatott egyeztetéseket és a nemzetközi közönség előtti megszólalásokat.
Tanulmányok, család és nemzetközi háttér
Ursula von der Leyen már 17 éves korában leérettségizett, további tanulmányait Göttingenben majd Londonban folytatta - apja ismertsége és terrorveszély miatt a Scotland Yard védelme alatt, álnéven.
Diákkorában kezdetben a régészet és a közgazdaság érdekelte, majd 1980-ban egyetemet váltva Hannoverben az orvostudományi karra iratkozott be és nőgyógyászatra szakosodott.
1987-ben szerzett diplomát, praxisát csupán hetedik gyermeke születése után szüntette meg.
Ursula 1990-ben lett a CDU tagja, ahol édesapja korábban szövetségi alelnöki tisztet töltött be.
Férjével, a selyemkereskedő-családból származó Heiko von der Leyen sikeres orvosvállalkozóval a göttingeni egyetemen találkozott, 1985-ben kötöttek házasságot.
1987 és 1999 között hét gyermekük született - közöttük egy ikerpár -: David, Sophie, Maria Donata, Victoria, Johanna, Egmont és Garcia.
Von der Leyen egyébként hét gyereket nevelt fel férjével, Heiko von der Leyennel, aki orvosprofesszor és egy orvostechnológiai eszközöket gyártó cég elnöke.
Még egyetemista korukban ismerkedtek meg.
Egy ideig az Egyesült Államokban is éltek, mert férje az egyetem után ott kapott munkát.
Politikai pályafutása európai szerepig
2001- 2004 között Sehnde önkormányzati képviselője és a városi CDU-frakció vezetője továbbá a hannoveri régió önkormányzatának tagja volt, ahol az egészség- és kórházügyi bizottság elnöki tisztét töltötte be.
2003. március 4-étől a Christian Wulff által vezetett alsó-szászországi tartományi kabinet szociális minisztere volt.
2003-2005 között alsó-szászországi képviselő volt.
2004 decemberében beválasztották a CDU elnökségébe.
Országos színtérre csak 2005-ben lépett, mikor Merkel család-, idős-, nő-, és ifjúsági miniszterré nevezte ki.
Négy évvel később már saját jogon került be a Bundestag, a német szövetségi parlament képviselői közé, ahol 2013-ig a munkaügyi és szociális miniszteri tisztséget töltötte be.
2013 decemberében a CDU-CSU nagykoalíciós tárgyalások során honvédelmi miniszterré jelölték ki; ezzel ő lett az első nő Németországban ezen a poszton.
2013-ban lett a CDU-ból és CSU-ból álló nagykoalíció kormányának, a harmadik Merkel-kabinetnek a honvédelmi minisztere, annak ellenére, hogy ő elsősorban a külügyi tárcát szerette volna megszerezni.
Honvédelmi tárcavezetői tisztségét a tavaly beiktatott kormányban is megtartotta.
Egyébként ő volt az egyetlen tárcavezető, aki tagja volt valamennyi Merkel-kormánynak.
2019-ben ő lett az első nő, aki az Európai Unió élére került.
Von der Leyen kapásból kemény feladattal nézett szembe: ő vezényelte le a Brexitet, vagyis az Egyesült Királyság kiválását az Európai Unióból.
Ezenkívül elnökként feladata, hogy felülvizsgálja a közös uniós törvényeket, a kereskedelmi megállapodásokat, és a döntések végrehajtását.
Röviden: 700 millió európai állampolgárt érintő fontos döntéseket.
A nyelvtudás és az Európai Bizottság elnöki szerepe
Az Európai Bizottság elnökének rendszeresen kell kapcsolatot tartania az Európai Parlamenttel, az Európai Tanáccsal, a tagállami kormányokkal és a nemzetközi partnerekkel.
Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács július elején döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára.
A jelöltet az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania.
Erről a képviselők a strasbourgi plenáris ülésen döntenek kedd délután 6 körül.
Ursula von der Leyen háromnyelvű megszólalásai azt mutatják, hogy a nyelvi sokoldalúság az európai politikában egyszerre jelent gyakorlati kommunikációs eszközt és politikai jelképet.
A francia brüsszeli gyermekkorához, az angol a nemzetközi politikai és tanulmányi tapasztalataihoz, a német pedig saját politikai és családi identitásához kapcsolódik.
Nyelvtudása az Európai Unió nyilvános kommunikációjában
Az Európai Bizottság elnökeként von der Leyen több alkalommal szólalt meg nemzetközi közönség előtt angolul, miközben a francia és a német nyelvű megszólalásai különösen erős európai és személyes üzeneteket hordoznak.
Amikor először elnök lett, egyik legfőbb feladatának a klímavédelmet jelölte meg, zöldebb Európát akart.
Már miniszterként is nagyon sokat küzdött az egyenlőségért, csapataiba rendszeresen választ nőket magas pozíciókra.
Mindemellett az LMBTQI közösség tagjait ért támadások ellen is rendszeresen felszólal.
Mindig hangsúlyozza, hogy az, hogy valaki önmaga, az nem egy eszme, hanem személyiség, amihez mindenkinek joga van.
A Brexittel kapcsolatban megjegyezte, hogy hajlandó tovább halasztani a kilépést, ha annak jó oka van.
Mindenesetre a briteknek azt ígérte, hogy az Egyesült Királyság az EU szövetségese, partnere és barátja marad.
Von der Leyen szóba hozta a migrációt is, kiemelte, hogy az elmúlt években 17 ezer ember fulladt meg a Földközi-tengeren, ezért szerinte küzdeni kell a csempészek és az emberkereskedők ellen.
Ezért egy 10 ezer fős Frontex-egységet állítana fel.
Ugyanakkor egy migrációs reformot is szükségesnek tartana, mert „egy újfajta tehermegosztásra van szükségünk”.
Ursula von der Leyen 2026-os uniós beszéde
2026. szeptember 16-án hangzik el Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének idei, Unió helyzetéről szóló beszéde (State of the Union, SOTEU) az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az eseményt élőben is követhetjük online.
Az Unió helyzetéről szóló éves beszéd az európai politikai év egyik kiemelt eseménye.
Az Európai Bizottság elnöke ilyenkor áttekinti az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit, felvázolja az Európai Unió előtt álló kihívásokat, ismerteti a következő év főbb prioritásait, és új kezdeményezéseket is bejelenthet.
A beszédet az Európai Parlament képviselőivel folytatott vita követi, így az esemény egyben az európai intézmények demokratikus elszámoltathatóságának fontos fóruma is.
A 2026-os beszéd központi üzenete „Európa, a mi választásunk”.
Az előzetes várakozások szerint több olyan kérdés is napirendre kerül, amely közvetlenül érinti az európai polgárok és vállalkozások mindennapjait.
Válságkezelés és klímaadaptáció: az idei nyár szélsőséges időjárási eseményei, az erdőtüzek és árvizek ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy Európának nemcsak a válságok kezelésére, hanem a megelőzésre és a felkészülésre is nagyobb hangsúlyt kell helyeznie.
Biztonság és védelem: kiemelt kérdés lehet Európa biztonságának megerősítése, ezen belül a Readiness 2030 program, valamint Ukrajna további támogatása.
Gazdasági versenyképesség: várhatóan szó esik a bürokrácia csökkentéséről, a gazdasági növekedés ösztönzéséről és az európai ipar megerősítéséről is.
Megfizethető lakhatás: az Európai Bizottság első európai megfizethető lakhatási tervének bemutatása is a várható kezdeményezések között szerepel.
Mesterséges intelligencia és technológia: fontos téma lehet az MI szabályozása, az innováció ösztönzése és Európa digitális szuverenitásának erősítése.
Az esemény különösen fontos lehet mindazok számára, akik szeretnék megismerni, milyen irányokat és kezdeményezéseket jelöl ki az Európai Unió a következő időszakra.
