Az üzleti angol nyelvvizsga önmagában nem külön felvételi pontkategória: a jelentkező az angol nyelvből megszerzett, elfogadott nyelvvizsga alapján kaphat intézményi pontot, amelynek mértékét az adott felsőoktatási intézmény és szak határozza meg. Az ELTE osztatlan tanárképzésében a B2 komplex nyelvvizsga 28 pontot, a C1 komplex nyelvvizsga 50 pontot érhet, és a nyelvismeretért legfeljebb 50 pont szerezhető.
A felvételi eljárásban összesen maximum 500 pont szerezhető: legfeljebb 200 tanulmányi pont, 200 érettségi pont és 100 intézményi pont. A jelentkező pontszámát a számára legkedvezőbb módon számítják ki. Az intézményi pontok rendszere egyetemenként jelentős eltéréseket mutathat, ezért az üzleti angol nyelvvizsga tényleges pontértékét mindig a kiválasztott szak hivatalos felvételi tájékoztatójában kell ellenőrizni.
Mit jelent az üzleti angol nyelvvizsga a felvételin?
A nyelvismeretért járó intézményi pontokat nem az határozza meg, hogy a vizsgázó üzleti vagy általános angol nyelvi környezetben teljesítette a vizsgát, hanem az elfogadott nyelvvizsga szintje, típusa és az adott egyetem szabályozása. Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért.
A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.
Az ELTE-n a nyelvvizsgát a felvételi eljárás során értékes pontokkal jutalmazza, egységesen minden szakon. Az ELTE - mint a világon a második legtöbb, összesen 71 nyelvet oktató felsőoktatási intézmény - meghatározó szerepet tulajdonít a nyelvismeretnek.
Az üzleti angol nyelvvizsga pontértéke az ELTE-n
| Nyelvvizsga | Intézményi pont |
|---|---|
| B2 komplex, középfokú nyelvvizsga | 28 pont |
| C1 komplex, felsőfokú nyelvvizsga | 50 pont |
| Nyelvismeretből szerezhető maximum | 50 pont |
Az ELTE osztatlan tanárképzésében az alábbi jogcímek alapján szerezhető intézményi pont (maximálisan 100 pont) Nyelvismeretért járó többletpont Azon szakokat leszámítva, amelyek esetében a felvételi pontszám kizárólag a gyakorlati felvételi vizsgán nyújtott teljesítményen alapul, nyelvtudás jogcímen a jelentkező a jelenlegi rendszerben, ill. feltételekkel, az alábbi pontokat kapja: B2 (középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 28 pont C1 (felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 50 pont.
A nyelvismeretért maximum 50 pont szerezhető. Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és érettségi vizsga alapján is jogosult lenne intézményi pontra, akkor az intézményi pontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Hogyan illeszkedik a nyelvvizsga az 500 pontos rendszerbe?
A felvételi jelentkezés során maximum 500 pont szerezhető: 200 pont tanulmányi pontokkal, 200 érettségi pontokkal és 100 többletpontokkal. A pontszámokat ötféleképpen lehet kiszámítani, ezek közül automatikusan a számodra legkedvezőbb módszert fogják alkalmazni.
Van olyan módszer, ahol összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámaidat, van olyan, ahol megduplázzák az érettségi pontjaidat és van ahol figyelembe vehető az is, ha rendelkezel felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevéllel. A nyelvvizsga az intézményi pontok közé tartozik, ezért nem az érettségi pontok maximumát növeli, hanem a 400 alapponthoz adható legfeljebb 100 intézményi pont keretében számítható be.
Tanulmányi pontok
A tanulmányi pontok számítása (max. 200 pont) - A pontszámításhoz szükséges tantárgyak megléte esetén időkorlát nélkül számítható tanulmányi pont, a középiskolai és érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből. Legfeljebb 200 pont lehet, illetve további 100 többletpontot szerezhetsz.
A középiskolai tanulmányok során - a 9-12. évfolyamon, illetve nyelvi előkészítő év esetén 9-13. évfolyamon - megszerzett eredményekből (osztályzatokból) számítják, maximum 100 pont lehet. Az érettségi bizonyítványban vagy a középfokú tanulmányai alatt tett előrehozott érettségi vizsga tanúsítványában szereplő eredményekből összesen maximum 100 pont számítható.
Érettségi pontok
Érettségi pontok számítása (max. 200 pont): Két vizsgatárgyat kell választani, attól függően, hogy melyik képzési területhez tartozik a szak, amire jelentkezel. Az érettségi pontokat a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgy alapján kell kiszámítani.
Az érettségi pontok száma egyenlő: emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel, középszintű érettségi vizsga esetén: a százalékos eredmény alapján megállapított pontszámmal, az alábbi táblázat (pdf) szerint.
Intézményi pontok
Intézményi pontként maximum 100 pont szerezhető. Az intézményi pontok jelentősége abban áll, hogy a jelentkező ezek révén érheti el vagy biztosíthatja az állami ösztöndíjas helyekre való bejutást.
Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek a 400 pont feletti 100 intézményi pontról. Nagyon fontos tudni, hogy az intézményi pontok rendszere egyetemenként jelentős eltéréseket mutathat.
B2 vagy C1 angol nyelvvizsga: melyik ér többet?
Az ELTE szabályai alapján a B2 komplex nyelvvizsga 28 pontot, a C1 komplex nyelvvizsga 50 pontot érhet. Ez alapján a C1 szintű angol nyelvvizsga több intézményi pontot biztosíthat, ugyanakkor a vizsgázónak azt is figyelembe kell vennie, hogy melyik szint teljesítése reális számára.
Az ELTE-n a B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga 28 pontot, a C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga 50 pontot érhet. A nyelvismeretért maximum 50 pont szerezhető.
A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga pontértéke nem az üzleti témakör nehézségétől, hanem a bizonyítványban igazolt nyelvi szinttől és a vizsga elfogadhatóságától függ. Egy üzleti angol nyelvvizsga akkor használható fel a felvételin, ha az adott bizonyítvány megfelel a felsőoktatási intézmény és az Oktatási Hivatal által elfogadott feltételeknek.
Nyelvvizsga vagy emelt szintű angol érettségi?
Az emelt szintű érettségi után több plusz pont járhat, mint a nyelvvizsga után, ezért logikusnak tűnhet ezt az opciót választani, ha a nyelvtudásunkból szeretnénk minél több pontot kihozni. Vegyétek figyelembe azonban mindkét opciót, hiszen ez nem mindig ilyen egyértelmű!
Emelt szintű érettségit (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgát) az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgyból vesznek figyelembe, ha annak az eredménye legalább 45%-os: vizsgatárgyanként: 50 pont. Az emelt szintű érettségiért (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgáért) kapható, ha az érettségi pontokba beszámító a vizsgatárgy, és ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják (tárgyanként 50 pont, maximum 100 pont).
Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Az emelt szintű nyelvi érettségiért akkor nem jár többletpont nyelvtudás jogcímén, ha ugyanabból a nyelvből való tudást igazolt, amit egyszer már értékelt a felsőoktatási intézmény. A felsőoktatási intézmény megteheti, hogy kizárja a kétszeres értékelést.
Gyakorlati példa az angol nyelvi pontszámításra
Ádám pszichológia szakra jelentkezik, az erőssége az angol és a biológia. Biológiából mindenképpen szeretne emelt szintű érettségit tenni, de az angolon még vacillál, hogy nyelvvizsgával, vagy érettségivel szerezze-e meg a pontjait.
Tegyük fel, hogy Ádám a próbafeladatai alapján esélyes egy minimum 90%-os középszintű érettségi megtételére. Ha mellé letesz egy középszintű nyelvvizsgát 28 többletpontért, az angollal minimum 118 pontot húzhat be a felvételin.
118 pontért emelt szinten 68%-ot kellene szereznie, hiszen ott 50 pont adódik az eredményéhez. Tehát, ha ezt az eredményt kisebb eséllyel tudja hozni, mint középszinten a 90%-ot, akkor nem éri meg számára az emelt érettségi, ha pedig fordítva, akkor jobban jár, ha ezt az opciót választja.
Még egy lehetőséget fontolóra vehet: a középszintű érettségi + felsőfokú nyelvvizsga kombinációt. Ugyanis 60%-tól már sikeresnek számít a nyelvvizsga, és az eredménytől független jár érte a 40 pont! Így egy 90%-os középszintű érettségivel és 40 ponttal 130 pontot is megszerezhet az 500-ból.
Az angol nyelvvizsga és az IELTS pontozása
Az IELTS nyelvvizsgát több mint 10 000 intézmény fogadja el, 140-nél is több országban. Más nyelvvizsgákkal ellentétben, itt nem lehet megbukni vagy átmenni az IELTS nyelvvizsga pontozási és szintrendszere miatt, továbbá azt sem kell eldönteni a jelentkezéskor, hogy alap, közép -vagy felsőfokú nyelvvizsgára szeretnénk-e jelentkezni.
Aközött viszont mindenképp választanunk kell, hogy IELTS Academic vagy General nyelvvizsgára szeretnénk menni. Amint erről döntöttünk, ezen belül már akármilyen szinten is legyünk, minden vizsgázó ugyanazt a tesztet tölti ki, majd egy 0-tól 9-ig terjedő szintrendszerben (Band Score) kap értékelést a vizsgán nyújtott teljesítményéről.
Az IELTS nyelvvizsgát rengeteg nemzetközi intézmény megköveteli jellemzően továbbtanulás vagy munkavállalás feltételeként. Ennek következményeképp egy egyetem meghatározza, hogy ahhoz, hogy náluk tanulhassunk minimum mekkora pontszámot kell elérnünk az IELTS nyevvizsga szintrendszerében a 0-tól 9 pontig terjedő skálán.
Konkrét példaként külföldi felsőfokú tanulmányokhoz a legtöbb egyetem jellemzően 6 - 7.5 pont közti eredményt vár el a felvételizőktől az IELTS Academic típusú vizsgán. Arról, hogy pontosan milyen pontszámot kell elérni érdemes közvetlenül is érdeklődni az adott cégnél, valamint a vizsgázó maga is tájékozódhat arról, hogy az intézmény ahová jelentkezik milyen IELTS pontszámokat követel meg.
Az IELTS szintjei
| IELTS-pontszám | A szint rövid jellemzése |
|---|---|
| 9 pont | A vizsgázó probléma nélkül használja a nyelvet. Pontos, folyékony és minden nyelvi helyzetet jól kezel. |
| 8 pont | A vizsgázó probléma nélkül használja a nyelvet, de néha előfordulnak véletlenszerű pontatlanságok és nem megfelelő kifejezések. |
| 7 pont | Viszonylag ritkán fordul elő pontatlanság, félreértés vagy nem odaillő kifejezés a beszédében és írásában. |
| 6 pont | Bár van néhány pontatlanság, félreértés és nem a helyzethez illő kifejezés, ezek ellenére hatékonyan tudja használni a nyelvet. |
| 5 pont | Többé-kevésbé magabiztosan használja a nyelvet és a lényeges információkat megérti a legtöbb helyzetben, bár gyakran vét hibákat. |
| 4 pont | Ismert helyzetekben tud csak boldogulni. Gyakran okoz problémát megérteni másokat és kifejezni saját magát. |
| 3 pont | Ki tud fejezni és megért általános, egyszerű dolgokat ismert helyzetekben, de gyakran megakad a kommunikáció. |
| 2 pont | Nagy nehézségek árán érti csak meg az írott és a beszélt nyelvet. |
| 1 pont | A vizsgázó csupán néhány angol szót és kifejezést ismer, de gyakorlatilag nem tudja használni a nyelvet. |
| 0 pont | Nincs értékelhető eredmény / Nem jelent meg a nyelvvizsgán. |
Felsőfokú nyelvvizsga szint (7.0 - 9.0 pont között). Középfokú nyelvvizsga szint (5.5 - 6.5 pont között). Alapfokú nyelvvizsga szint (4.0 - 5.0 pont között).
Az IELTS összesített eredményének kiszámítása
A vizsgázók a nyelvvizsga mind a négy, különböző nyelvi készségeket mérő részén - (1) hallott és (2) olvasott szövegértés, (3) beszédkészség és (4) íráskészség - kapnak egy-egy részeredményt és emellett egy összesített pontszámot is az IETLS nyelvvizsga egészére vonatkozóan.
Ez az összesített eredmény a 4 részpontszám átlagából születik meg úgy, hogy minden részeredmény azonos súllyal bír és a negyed pontokat felfelé kerekítik. Ha az átlagolás után például 5.25-ös eredmény jön ki, akkor ezt 5.5-re kerekítik. Ha pedig 6.75-ös az átlagolt pontszám akkor 7 fog szerepelni a bizonyítványban.
| Vizsgarész | Részeredmény |
|---|---|
| Olvasott szövegértés | 6.5 pont |
| Íráskészség | 5 pont |
| Beszédkészség | 7 pont |
| Hallott szövegértés | 6.5 pont |
| Összesen | 25 pont |
| Átlagolás | 25 / 4 = 6.25 |
| Kerekített eredmény | 6.5 |
Így ebben a bizonyítványban 6.5-ös IELTS nyelvvizsga eredmény fog szerepelni. A különböző intézményekhez történő jelentkezéskor ez az összesített eredmény a fontos.
Az IELTS vizsgarészek pontozása
Hallott és olvasott szövegértés
Az IELTS hallott és olvasott szövegértés része is 40 - 40 kérdést tartalmaz és minden kérdés 1 - 1 pontot ér. Az így elért pontokat átszámítják az IELTS 9 szintes rendszerébe.
A hallott szövegértés megegyezik az IELTS Academic és General vizsgák esetében. Az olvasott szövegértésnél azonban az Academic szövegek rendszerint nehezebbek, így a General vizsgán több pontot kell összegyűjteni a 40-ből, hogy ugyanazt az átszámított eredmény jöjjön ki.
| Hallott szövegértés | Elért pontok a 40-ből |
|---|---|
| 6.5 pont | 26 - 29 pont között |
| 7.0 pont | 30 - 31 pont között |
| 7.5 pont | 32 - 34 pont között |
| 8.0 pont | 35 - 36 pont között |
| Olvasott szövegértés, IELTS Academic | Elért pontok a 40-ből |
|---|---|
| 6.5 pont | 27 - 29 pont között |
| 7.0 pont | 30 - 32 pont között |
| 7.5 pont | 33 - 34 pont között |
| 8.0 pont | 35 - 36 pont között |
| Olvasott szövegértés, IELTS General Training | Elért pontok a 40-ből |
|---|---|
| 6.5 pont | 32 - 33 pont között |
| 7.0 pont | 34 - 35 pont között |
| 7.5 pont | 36 pont |
| 8.0 pont | 37 - 38 pont között |
Ezeknek a vizsgarészeknek a javítása egy megoldókulcs alapján történik, így teljesen objektív. A rossz válaszokért nem jár büntetőpont, tehát azt javasoljuk, hogy a vizsgázó minden kérdést töltsön ki, még akkor is ha nem biztos a válaszában.
Íráskészség
Az IELTS Academic és General típusú vizsgák íráskészség részében az első feladat eltér, de a második megegyezik. Az Academic vizsgán egy diagramot kell értelmezni az első feladatban, a General vizsgán pedig egy levelet kell írni. A második feladat mindkét esetben egy esszé.
Az íráskészséget mérő feladatokat minimum két magasan képzett vizsgáztató is átnézi. Az első és második feladat értékelésekor a vizsgáztatók a feladat teljesítését, a szövegalkotást, a szókincset és a nyelvtant veszik figyelembe.
Ez a 4 szempont egyenlő súllyal bír az IELTS nyelvvizsga írásbeli részének pontozásakor. Előre kidolgozott és kiértékelt esszék segítségével könnyű ráérezni, hogy pontosan mit is várnak el ennél a vizsgarésznél és hogy hogyan is jönnek össze az IELTS pontok.
Beszédkészség
A beszédkészséget mérő szóbeli résznek az értékelése a következő kritériumok szerint történik: folyékony és összefüggő beszéd, szókincs, nyelvtan és kiejtés.
Akárcsak az íráskészségnél, itt is azonos a megszerezhető maximális pontszám a 4 kritérium esetében. A vizsgáztatók azt is figyelembe veszik, mennyire könnyen érthető a beszéd, képes-e a vizsgázó hosszabb ideig megszakítás nélkül beszélni, valamint hogy mennyire változatosan használja a mondatszerkezeteket és az igeidőket.
A nyelvvizsga igazolása a felvételi eljárásban
Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.
Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi. A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.
A külföldi nyelvvizsgákat - az alább felsoroltak kivételével - honosíttatni kell. Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákat.
A Cambridge Assessment English rendszerben szerzett bizonyítványok B1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú alapfokú nyelvvizsgának, B2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának, C1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának, C2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felelhetnek meg.
Üzleti angol nyelvvizsga más egyetemeken
2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek a 400 pont feletti 100 intézményi pontról. Nagyon fontos tudni, hogy számos egyetem az eddiginél sokkal több pontot ad a nyelvvizsgáért.
Egy felsőfokú nyelvvizsga az addigi 40 helyett akár 100 pontot is érhet, a középfokút egyes intézmények akár 70 ponttal honorálják. Több helyen adnak plusz pontokat már egy részvizsgáért is (írásbeli vagy szóbeli).
| Intézmény | Nyelvtudásért adható pontok |
|---|---|
| Budapesti Gazdasági Egyetem | A középfokúért 35 pont, a felsőfokúért 50 pont jár. |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | B2 komplex: 28 pont, C1 komplex: 50 pont. |
| Károli Gáspár Református Egyetem | B2 komplex: 28 pont, C1 komplex: 40 pont. |
| Óbudai Egyetem | Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont. |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | Képzési területtől függően B2 komplex: 30 vagy 40 pont, C1 komplex: 50 vagy 60 pont. |
| Semmelweis Egyetem | A nyelvtől és a szinttől függően B2 komplex: 15 vagy 20 pont, C1 komplex: 30 vagy 40 pont. |
A BGE-n a nyelvvizsgák pontszáma összeadható, így akár 100 pontot is elérhet az a jelentkező, akinek több különböző nyelvből vannak vizsgái. Az ELTE-n ugyanakkor a nyelvismeretért maximum 50 pont szerezhető.
A Pázmányon a nyelvvizsgára adható pluszpontok száma is képzési területenként változik. Bölcsészettudomány, jogi, pedagógusképzés és társadalomtudomány képzési területen a B2 komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 komplex nyelvvizsga 50 pontot érhet; informatika és műszaki képzési területen a B2 komplex 40 pontot, a C1 komplex 60 pontot érhet.
Mire figyelj az üzleti angol nyelvvizsga kiválasztásakor?
- Ellenőrizd a szak szabályait: az intézményi pontok jogcímeit, mértékét és elfogadhatóságát az adott felsőoktatási intézmény határozza meg.
- Vizsgáld meg a nyelvvizsga típusát: a B2 és C1 szinteknél általában komplex bizonyítvány szükséges.
- Ne számítsd kétszer ugyanazt a nyelvtudást: ugyanabból az idegen nyelvből a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi közül csak a kedvezőbb jogcímen járhat pont.
- Add meg pontosan a bizonyítvány adatait: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány- és anyakönyvi száma, valamint kiállítási dátuma szükséges.
- Ellenőrizd a határidőket: a nyelvvizsga adatainak visszaigazolása a felvételi ponthatárok megállapítása előtt szükséges.
- Hasonlítsd össze a nyelvvizsgát az emelt szintű érettségivel: az emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 intézményi pontot érhet, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os eredményből számítják.
- Vedd figyelembe a teljes felvételi pontszámot: a nyelvvizsga csak az egyik lehetséges intézményi pontjogcím a tanulmányi és érettségi pontok mellett.
A felvételi pontszámokat ötféleképpen lehet kiszámítani, ezek közül automatikusan a számodra legkedvezőbb módszert fogják alkalmazni. A kiválasztott szak korábbi ponthatárai a felvi.hu keresőjében több évre visszamenőleg megtekinthetők.
Lehet azonban sejteni egy hozzávetőleges értéket: a felvi.hu keresőjében több évre visszamenőleg ki tudod keresni az elmúlt évek statisztikáit állami és önköltséges képzésekre vonatkozóan is. Törekedj arra, hogy az elmúlt 5 év legmagasabb ponthatárát is meg tudd ugrani, így minimális az esélye annak, hogy gond legyen!
tags: #uzleti #angol #nyelvvizsga #pont #felvetelin