A Veroval® „Iron deficiency” önellenőrző teszt azt vizsgálja, hogy a tüneteket okozhatja-e vashiány, és a vizsgálathoz mindössze egy ujjbegyből származó vércseppre, valamint tíz percre van szükség.
A teszt eredménye azonban nem helyettesíti a teljes vérképet, a ferritin, a transzferrin és a transzferrin-szaturáció laboratóriumi meghatározását, illetve az orvosi kivizsgálást. A vashiány vagy a vérszegénység ugyanis nem önálló diagnózis, hanem egy háttérben álló folyamat következménye lehet.
Mi a Veroval vashiányteszt?
Using the Veroval® self-test “Iron deficiency” from HARTMANN, you can quickly and safely find out whether your symptoms are being caused by an iron deficiency.
All you need is a drop of blood from your fingertip and ten minutes of your time.
A teszt otthoni, gyors tájékozódásra szolgál, de pozitív vagy bizonytalan eredmény esetén orvosi vizsgálat szükséges. A tartós fáradtság hátterében ugyanis számos betegség állhat.
Mit jelent angolul a vashiányteszt?
| Magyar kifejezés | Angol megfelelő |
|---|---|
| vashiányteszt | iron deficiency self-test |
| vashiány | iron deficiency |
| vashiányos vérszegénység | iron deficiency anaemia |
| ujjbegyből vett vércsepp | drop of blood from your fingertip |
| használati útmutató | instructions for use |
| tesztkazetta | test cassette |
| vérkép | full blood count |
| ferritin | ferritin |
| transzferrin-szaturáció | transferrin saturation |
Hogyan működik a teszt?
You just need one drop of blood.
Use the lancet included in the self-test.
The blood will be mixed with a sample diluent.
It’s important to shake the mixture well.
Drop the mixture into the test cassette.
You can read the result after 10 minutes.
A Veroval vashiányteszt használatának lépései
- Olvassa el a használati útmutatót a vizsgálat megkezdése előtt.
- Készítse elő az önellenőrző tesztet, a lancettát, a vérmintához szükséges hígítóoldatot és a tesztkazettát.
- Használja a teszthez mellékelt lancettát az ujjbegyből származó vércsepp levételéhez.
- Keverje össze a vért a mintahígítóval.
- Rázza össze alaposan a keveréket.
- Cseppentse a keveréket a tesztkazettára.
- Olvassa le az eredményt tíz perc elteltével.
A pontatlan eredmény elkerülése érdekében fontos, hogy a vizsgálat minden lépése a használati útmutató szerint történjen. Az eredményt kizárólag az útmutatóban megadott időpontban kell értékelni.
Vashiány vagy vashiányos vérszegénység?
A két fogalmat a hétköznapi életben gyakran szinonimaként használjuk, valójában azonban nem ugyanazt jelentik.
A vashiány azt jelenti, hogy a szervezet vasraktárai csökkentek vagy kiürültek, míg a vérszegénység (anaemia) azt, hogy a vér oxigénszállító képessége csökkent, leggyakrabban az alacsony hemoglobinszint miatt.
A vashiány hosszabb folyamat eredménye.
Kezdetben a szervezet még képes fenntartani a normális hemoglobinszintet, ezért vérszegénység még nem alakul ki.
Ezt a stádiumot látens (rejtett) vashiánynak nevezzük.
Ahogy a vasraktárak tovább ürülnek, végül a hemoglobinszint is csökken, és kialakul a valódi, úgynevezett manifeszt vashiányos vérszegénység.
Mi a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység a vérszegénység egyik típusa, amely kifejezetten a szervezet vasionhiánya miatt alakul ki.
A vérszegénység olyan betegséget jelent, melyben a vörösvértestek vagy a bennük található hemoglobin (oxigénszállító fehérje) koncentrációja a normál referenciaérték alá csökken.
Ez azt jelenti, hogy nem tudják kellően ellátni feladatukat, az oxigén szállítását a különböző szövetekhez.
A fő probléma tehát a szisztémásan fellépő oxigénhiány lesz, ami nincs összefüggésben, nem javítható a légzéssel.
Ez okozza a tüneteket, illetve a vérszegénység veszélye is ebben rejlik.
Testünk az ételekből, táplálkozás során jut vashoz, amit aztán elraktároz.
A szervezetnek nagy szüksége van a vasra, ebből állítja ugyanis elő az oxigént kötő hemoglobint, ami a vörösvértestekben található.
Elegendő vas nélkül a szervezet nem tud elegendő mennyiségben hemoglobint termelni, így sérül az oxigén szállítás is.
Ennek eredményeképpen a vashiányos vérszegénység fáradtságot, légszomjat és egyéb tüneteket okozhat.
Milyen tünetek utalhatnak vashiányra?
A vashiány tünetei fokozatosan alakulnak ki.
Kezdetben gyakran csak enyhe panaszok jelentkeznek, például fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, koncentrációs nehézség vagy hajhullás.
Előfordulhat a körmök töredezése, nyugtalan láb szindróma vagy a fizikai teljesítőképesség csökkenése is.
Ha a vasraktárak teljesen kimerülnek és vérszegénység is kialakul, megjelenhet a sápadtság, a terhelésre jelentkező nehézlégzés, a szapora szívverés, a szédülés és a kifejezett gyengeség is.
A vashiányos vérszegénység jellemző tünetei a következők lehetnek:
- gyengeség és fáradékonyság;
- sápadtság;
- fejfájás és szédülés;
- légszomj és emelkedett légzésszám;
- tachykardia, vagyis magas pulzus;
- angina pectoris, vagyis szorító mellkasi fájdalom;
- szisztolés szívzörej;
- nyugtalan láb szindróma;
- töredezett és száraz haj, hajhullás;
- durva és száraz bőr.
Hónapok óta fáradtnak érzi magát?
Már egy átlagos munkanap vagy egy rövidebb séta is kimeríti, és hiába piheni ki magát, az energiája nem tér vissza?
Sokan ilyenkor automatikusan vashiányra gyanakodnak, pedig a tartós fáradékonyság hátterében számos betegség állhat.
Mi okozhat vashiányt?
A vashiány nem önálló betegség, hanem mindig valamilyen háttérben álló folyamat következménye.
A szervezetünkben nagyjából egyensúly áll fent a napi vasbevitel és a vasfelhasználás között, ami biztosítja, hogy elegendő mennyiségű vasion álljon rendelkezésre a hemoglobin és a vörösvértestek szintéziséhez a csontvelőben.
Ez az egyensúly azonban könnyen felborulhat.
Felborulhat az étkezési szokásaink megváltozása miatt, ha kevesebb vasat juttatunk a szervezetünkbe, felszívódási zavarok következtében, valamint akkor is, ha fokozódik a vasvesztés vérzés formájában.
Elégtelen vasbevitel
A vasban gazdag ételek közé tartozik például a vörös hús, hal, baromfi, lencse, bab és a vasban dús gabonafélék.
A vashiányos vérszegénység egyik fő oka ezeknek az ételeknek a hiánya, a vasban szegény étrend.
Fokozott kockázatnak vannak kitéve például a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők.
Felszívódási zavarok
Az ételek és a vas felszívódása ezt követően a vékonybélben történik, de bizonyos állapotok megakadályozhatják ezt a folyamatot.
Például cöliákia (lisztérzékenység) vagy Crohn-betegség esetén sérülnek a felszívódásért felelős bélbolyhok, ami vashiányhoz vezethet.
Felszívódási zavar alakulhat ki cöliákia vagy krónikus hasnyálmirigy-betegség következtében, míg a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa egyaránt vezethet vashiányhoz és vérszegénységhez.
Bizonyos élelmiszerek vagy italok fogyasztása is csökkentheti a vas felszívódását.
Például a kalcium, a tea, a kávé és a kalciumban gazdag ételek befolyásolhatják, akadályozhatják a vas felszívódását.
Vérvesztés
Az elégtelen bevitel, valamint a felszívódása zavarok mellett a vashiányos vérszegénység további gyakori okát jelenti a fokozott vasvesztés.
Vasat a vérsejtekkel együtt vérzés formájában veszíthetünk nagyobb mennyiségben.
Például erős menstruáció során a nők elveszíthetik a szükséges vasmennyiséget, különösen, ha az étrendjük nem kompenzálja ezt a veszteséget.
Ezenkívül a vérzéssel járó krónikus betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás vagy gyomorfekély, továbbá különböző műtétek is okozhatnak fokozott vasvesztést és így vashiányos vérszegénységet.
A gasztroenterológiában leggyakrabban krónikus emésztőrendszeri vérzés, felszívódási zavar vagy krónikus gyulladásos bélbetegség áll a háttérben.
Krónikus vérvesztést okozhat például a fekélybetegség, a vastagbélpolip vagy a daganatos megbetegedés.
Megnövekedett vasigény
Akkor is létrejöhet vashiányos vérszegénység, ha megnövekszik a szervezet vasigénye, amit a változatlan étrend már nem tud kielégíteni.
Gyermekkorban és a terhesség alatt például a gyors növekedés és fejlődés miatt megnövekedhet a vasigény, és gyakori ilyenkor a vashiányos vérszegénység létrejötte.
Természetesen a fenti okok egymással kombinálódva, együttesen is részt vehetnek a vashiányos vérszegénység létrehozásában.
Miért nem elegendő önmagában egy otthoni teszt?
A vérszegénység megállapításához a teljes vérkép elengedhetetlen.
A hemoglobin- és hematokritérték mellett a vörösvértest-indexek (különösen az MCV), szükség esetén pedig a retikulocitaszám is segít annak eldöntésében, hogy a vörösvértest-képződés csökkent-e, vagy fokozott vérvesztés állhat a háttérben.
A betegek gyakran úgy gondolják, hogy a laborleleten szereplő szérumvas érték alapján eldönthető, van-e vashiányuk.
Valójában a vasanyagcsere ennél jóval összetettebb, ezért egyetlen laboreredmény önmagában nem elegendő.
Milyen laborvizsgálatok mutatják ki a vashiányt?
Teljes vérkép
Ez a vizsgálat az egyik legfontosabb eszköz a vashiányos vérszegénység diagnosztizálásában.
A vashiány miatt a vörösvérsejtek és a hemoglobin szintje alacsonyabb lesz, valamint méretben is kisebbek lehetnek a sejtek (mikrociter anémia).
A teljes vérkép a hemoglobin- és hematokritérték, az MCV és szükség esetén a retikulocitaszám vizsgálatát is magában foglalhatja.
Ferritin
A legfontosabb vizsgálat a ferritin, amely a szervezet vasraktárait jelzi.
A ferritin egy vasraktározó fehérje, melynek szintje jól tükrözi a szervezet vasraktárainak állapotát.
Ha alacsony, az legtöbbször valódi vashiányra utal.
Ugyanakkor a ferritin úgynevezett akut fázis fehérje is, ezért gyulladás esetén megemelkedhet akkor is, amikor a vasraktárak már kimerülőben vannak.
Emiatt a ferritin értékét mindig együtt kell értékelni a gyulladásos laborparaméterekkel, például a CRP-vel.
Szérumvas
A szérum vas szintje alacsony lehet.
A szérumvas önmagában azonban nem elegendő a vashiány megállapításához, mert a vasanyagcsere több, egymással összefüggő laborparaméter együttes értékelését igényli.
Transzferrin és transzferrin-szaturáció
A transzferrin a vas szállításában szereplő fehérje, szintjének és telítettségének mérése tájékoztat minket a szervezetben található vas mennyiségéről.
A transzferrin a vas szállításáért felelős fehérje, amelyet elképzelhetünk egy szállító járműként: feladata, hogy a vasat eljuttassa a szervezet különböző pontjaira.
A transzferrin-szaturáció azt mutatja meg, hogy ezeknek a „szállító járműveknek” mekkora része szállít éppen vasat.
Vashiányos vérszegénység esetén a transzferrin szaturáció alacsony lesz.
Teljes vaskötő kapacitás
A teljes vaskötő kapacitás, vagyis a TVK, a vérben lévő vas kötőhelyeit méri, ami magas lesz vashiányos vérszegénység esetén.
Csontvelői vasraktár
Ha a fent említett vizsgálatok nem egyértelműek vagy a vashiány súlyos, az orvos csontvelői biopsziát is kérhet, hogy közvetlenül megvizsgálják a vasraktárakat és a vörösvérsejt-képződést.
Mi a látens vagy rejtett vashiány?
A vashiány nem egyik napról a másikra alakul ki.
Először a szervezet vasraktárai kezdenek kiürülni.
Ilyenkor a ferritin már alacsony lehet, miközben a hemoglobinszint még normális, ezért vérszegénység még nem mutatható ki.
Ez a látens vagy rejtett vashiány állapota.
Bár ilyenkor a vérkép még nem feltétlenül kóros, a betegek már tapasztalhatnak fáradékonyságot, koncentrációs zavart, hajhullást vagy csökkent fizikai teljesítőképességet.
A folyamat előrehaladtával a vasraktárak teljesen kiürülnek, csökken a hemoglobinszint, alacsony lesz a ferritin és a transzferrin-szaturáció, miközben a transzferrinszint emelkedik.
Ekkor már kialakul a valódi vashiányos vérszegénység.
Ezzel szemben krónikus gyulladáshoz társuló vérszegénység esetén a ferritin gyakran normális vagy emelkedett, miközben a transzferrin csökkent lehet.
Ezért a laboreredményeket mindig a beteg tüneteivel és a többi laborparaméterrel együtt kell értékelni.
Hogyan keresik meg a vashiány okát?
A fenti vizsgálatok azonban csupán a vashiányos vérszegénység diagnózisának kimondását teszik lehetővé.
A vizsgálat itt még nem ér véget, mert meg kell találnunk a vashiány okát is.
Az orvos ennek érdekében további vizsgálatokat kérhet.
Gasztroszkópia
Ezzel a vizsgálattal ellenőrizhető, hogy van-e vérzés a gyomor területén.
Kolonoszkópia
A kolonoszkópiás vizsgálat során a vastagbél területén található elváltozások és vérzésforrások azonosíthatóak.
Ultrahangvizsgálat
A nőknél kismedencei ultrahangvizsgálatot is végezhetnek, hogy azonosítsák a túlzott menstruációs vérzés okát, például, hogy vannak-e méh miómák.
Ha a fáradékonyság hasi fájdalommal, puffadással, hasmenéssel, székrekedéssel, fogyással vagy véres széklettel társul, felmerülhet, hogy a panaszok hátterében emésztőrendszeri betegség áll.
Ilyenkor a laborvizsgálatok nemcsak a vérszegénység felismerésében segítenek, hanem a kiváltó ok felderítésében is.
Mikor indokolt orvoshoz fordulni?
Ha a laborvizsgálatok vashiányt vagy vérszegénységet igazolnak, különösen akkor, ha ez hasi panaszokkal, fogyással, véres széklettel vagy tartós emésztőrendszeri tünetekkel társul, fontos a háttérben álló betegség kivizsgálása.
A vérszegénység vagy a vashiány önmagában nem diagnózis, hanem egy tünet.
A laborvizsgálatok célja ezért nem csupán annak megállapítása, hogy alacsony-e a hemoglobinszint vagy kiürültek-e a vasraktárak, hanem annak kiderítése is, hogy mi okozta a vashiány kialakulását.
Orvosi értékelés különösen fontos kifejezett gyengeség, terhelésre jelentkező légszomj, szapora szívverés, szédülés, mellkasi fájdalom, véres széklet vagy megmagyarázhatatlan fogyás esetén.
Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység elsődleges kezelési módja a hiány megszüntetése, ami legegyszerűbben a szájon át történő vaspótlással oldható meg.
Ehhez vashatású készítményeket, például vas-szulfátot vagy vas-fumarátot írhat fel az orvos.
A vaspótlás általában éhgyomorra, C-vitamin kiegészítéssel történik, ami segíti a vas felszívódását.
A kezelés hatékonyságának értékelésére havonta történik vérvizsgálat, beleértve a hemoglobin, ferritin, és a transzferrin szaturáció mérését.
Ha az értékek javulnak, a terápiát általában 3 hónapig folytatják.
Ha a szájon át történő vaspótlás nem hozza meg a várt eredményt, az orvosok egy invazívabb eljárást, a vénás vaspótlást javasolhatják.
Ez általában intravénás vasinjekciókat vagy vasinfúziókat jelent, amiket csak súlyos vashiányos vérszegénység esetén írnak elő.
Természetesen a vashiány okának megtalálása után az alapbetegséget is kezelni, ezzel érhető el ugyanis hosszútávú eredmény.
Táplálkozás vashiány esetén
Emellett természetesen érdemes az étrendet is úgy átalakítani, hogy az lehetőség szerint minél több vasat tartalmazó alapanyagokból álljon.
Például jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a vörös húsok (marhahús, vadhúsok), a belsőségek (különösen a máj), a zöldségek közül a cékla, spenót és a sóska.
Fontos megemlíteni, hogy az állati eredetű vas jobb hatásfokkal épül be a szervezetbe, mint a növényi forrásból nyert változat.
Elengedhetetlen, hogy C-vitamin is segítse a vas hatékony felszívódását, így tehát érdemes kombinálni a vastartalmú élelmiszereket C-vitamin forrásokkal.
Például a sült hús mellé együnk citrusfélével, paprikával dúsított salátát.
Éppen ezért a vaspótlásra adott gyógyszert sem érdemes a reggeli kávéval együtt bevenni, hanem pár óra különbséggel.
Az otthoni teszt helye a kivizsgálásban
A Veroval vashiányteszt gyors tájékozódást adhat, ha fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, koncentrációs nehézség, hajhullás vagy sápadtság miatt felmerül a vashiány lehetősége.
A teszt eredményét azonban nem szabad önálló diagnózisként kezelni.
A laborvizsgálatok segítenek eldönteni, hogy valóban vérszegénységről vagy vashiányról van-e szó, és ha igen, mi okozza azt.
A vaspótlás önmagában ilyenkor nem elegendő: a tartós javulás feltétele a kiváltó ok felismerése és kezelése.