A zene és a divat szorosan összekapcsolódó kulturális jelenségek: mindkettő alkalmas az önkifejezésre, az identitás megmutatására és egy adott korszak társadalmi változásainak jelzésére. A zenei stílusirányzatok nagyon fontos szerepet töltöttek be a divat alakulásában, mert a rajongók gyakran kedvenc előadóik ruháit, frizuráit és kiegészítőit kezdték viselni.
A zene nemcsak inspirálja a divattervezőket, hanem a divat is hatással van az előadók megjelenésére. A zenészek színpadi ruhái, klipjei és jellegzetes kiegészítői sokszor egész generációk öltözködését változtatták meg, miközben a divat a zenei szubkultúrák egyik legfontosabb látható jelévé vált.
A divat fogalma és társadalmi szerepe
A divat sok különböző dolgot jelent, például ruházatot, kiegészítőket, sminket és még viselkedést is. A divat azt jelenti, hogy valami egy adott időszakban sok ember körében népszerű.
A divat a történelem során mindig jelen volt: még az ókori társadalmaknak, például a rómaiaknak, a görögöknek és az egyiptomiaknak is megvoltak a saját trendjeik. A divat folyamatosan és gyorsan változik, mert jelzi, hogyan változik egy társadalom vagy kultúra.
Minden szubkultúrának megvan a maga jellegzetes divatstílusa, ezért egy ember szubkultúrájára gyakran a megjelenése alapján is következtetni lehet. A divat kifejezheti, hogy valaki hová tartozik, milyen az anyagi helyzete, milyen politikai nézeteket vall, milyen lelkiállapotban van, mi az identitása, és természetesen azt is, hogy milyen zenei stílust kedvel.
A fiatalok körében fontos volt a hovatartozás kinyilvánítása. Meg kellett mutatni, ki milyen stílusú zenét szeret, ki mennyire lázadó, és melyik zenei szubkultúrához tartozik, még akkor is, ha abban az időben pontosan nem tudták, mit jelent a szubkultúra.
Miért változik állandóan a divat?
A divat változása gyakran egy társadalom vagy kultúra átalakulását mutatja. Például a miniszoknya megjelenése az 1960-as években azt jelezte, hogy az emberek véleménye megváltozott a nőkről és a nők társadalmi szerepéről.
A világesemények szintén meghatározzák a trendeket. Az 1970-es években például nagyon népszerű volt a hippi kultúra, amely erősen uralta a divat világát is. A divat gyakran lázadást jelent a társadalmi szabályok ellen, például szuperrövid szoknyák vagy nőies mintájú férfiruhák viselését.
Nincs új a nap alatt: a divat újra és újra önmagát ismétli. A korábbi lázadó öltözékek kis átalakítással bekerülnek a hétköznapi divatba, és az egykori tiltakozás jelképei később trendi viseletté válnak.
Az emberek több pénzt költenek jó minőségű ruhákra, amikor jobb anyagi helyzetben vannak, válság idején azonban olcsóbb termékeket vásárolnak. Vannak olyan ruhadarabok is, amelyek soha nem mennek ki a divatból, például a farmer, a szoknya és a póló, és ezek viselése gyakran önbizalmat sugároz.
A zene és a divat kölcsönös kapcsolata
A zene és a divat, mint a kreativitás és az önkifejezés két fontos formája, hosszú ideje szoros kapcsolatban áll egymással. Mindkettőt a kultúra és más külső tényezők alakítják, ezért állandóan változnak.
A zene nagy hatással van a divatra, de a ruházati trendek is befolyásolják a zenei kultúrát. A divat a zenei kultúra különleges részévé vált, és lényegében az a külső forma lett, amely alapján az előadókat felismerjük.
Egy előadó különleges színpadi megjelenéssel is népszerűsítheti a zenéjét, például Prince elegáns lila öltözékével vagy Avril Lavigne gördeszkás lányokra jellemző stílusával. Sok zenésznek saját ruházati vonala van, mások divatmárkákkal működnek együtt, ezért a mai zenei trendek szorosan kapcsolódnak ahhoz, amit az emberek viselnek.
A rajongók gyakran példaképként tekintenek kedvenc előadóikra, ezért a sztárok sokszor trendteremtővé válnak. A Beatles például népszerűvé tette a gombafrizurát és a gallér nélküli öltönyöket, amelyek más, általuk meghonosított divatirányzatokhoz hasonlóan ma is időről időre visszatérnek.
A zene mint identitás és társadalmi üzenet
A zene és a divat is arra szolgál, hogy megmutassuk, kik vagyunk. A divattervezés a zenéhez hasonlóan társadalmi barométer: többet árul el rólunk, mint gondolnánk.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy különbséget tegyünk az 1969-es hippi trapéznadrág és a 2005-ös emo szűk farmer között. A zene az egyszerű szórakozásból fokozatosan az egyéniség, a politikai meggyőződés és a társadalmi elégedetlenség kifejezésének eszközévé vált.
A zenei szubkultúrákhoz tartozó ruhák megmutathatták, hogy valaki mennyire lázadó, milyen értékeket vall, és melyik közösséghez tartozik. Magyarországon már önmagában a farmer és a hosszú haj is a rendszer ellenségének számított.
A nyolcvanas években a heavy metal rajongói felvarrókat varrtak a kabátjukra, ezzel jelezve, hogy más helyet foglalnak el a világban. Az akkori fiatalok kulturális identitását az egyre keményebb rockzene és az azt játszó zenekarok iránti rajongás határozta meg.
A jazz és a flapper divat az 1920-as években
Ma talán meglepőnek hangzik, de a jazz kezdetben kifejezetten lázadó zenei műfajnak számított. Ez volt az első olyan zenei forma, amelyet szinte kizárólag éjszakai klubokban és hangszórókból játszottak, így különböző társadalmi és etnikai csoportokhoz is eljutott.
A jazznek feminista felhangja is volt, mert megváltoztatta a nők viselkedését és öltözködését. A jazz rajongói közül sok nő flapperként öltözködött.
Ezek a nők szakítottak a társadalom által rájuk rótt hagyományos szerepekkel, és a rövid, feltűnő ruhákat, valamint a melltartó nélküli, könnyű ruházatot választották. Ezek a ruhák könnyebb mozgást tettek lehetővé, és szabadságot adtak ahhoz, hogy egész éjszaka önfeledten táncoljanak.
A rock and roll és a tinédzserdivat az 1950-es években
Az 1950-es években a televízió, a filmek és a zene szélesebb körű elérhetősége megváltoztatta a divatot. A filmsztárok és az olyan rock and roll-előadók, mint Elvis Presley egyre láthatóbbá váltak, ezért új igény alakult ki a kedvenc bálványokhoz hasonló ruhák iránt.
A divatházak korábban leginkább a felnőttek ízlését szolgálták ki, és kevés figyelmet fordítottak a tizenévesekre. A teen pop térnyerése után azonban a divattervezők és a divatcégek már nem hagyhatták figyelmen kívül a fiatalabb generáció igényeit.
A zene és a filmek hatására a fiatalok különálló fogyasztói csoporttá váltak, amelynek saját ruházati ízlése és kulturális identitása alakult ki.
A modok és a hippik az 1960-as években
A mod szubkultúra
Az 1960-as évek lendületes időszakot hoztak Londonba, amikor a jazz modernebb változata kezdett fejlődni, és megszületett a modernistákat csoportosító mozgalom. A hatvanas évek szubkultúrája a ska, az R&B és a soul zenei stílusokat is felkarolta.
A modernisták a Beatnik-generáció bohém életmódját tették magukévá, amit aztán sokan követni kezdtek. A rendkívül divattudatos klubba járó csoport modok néven vált ismertté.
A hatvanas évek közepére a mod szubkultúra „beatnikbe áramoltatott modern” stílusa óriási divattá vált. A modok zenéje és stílusesztétikája még ma is fiatalos ihletforrást jelent a nagy divattervezők számára.
A hippi mozgalom és a pszichedelikus divat
Míg a londoni tinédzserek a mod mozgalomban találták meg önmagukat, Amerikában a fiatalok egészen más divatforradalmat bontakoztattak ki. Az 1960-as években sok amerikai fiatal háborúellenes és rendszerellenes nézeteket vallott, amelyeket a zenészek dalaikban is kifejeztek.
Ebben az időszakban sok zenész és rajongó pszichedelikus szerekkel is kísérletezett. Ennek eredményeként a zene és a divat egyaránt kaotikussá és feltűnővé vált.
A hippi mozgalom előtt inkább az erős minimalizmus és a konzervatív viselet volt elfogadott. Ezt a színtelen divatot váltotta fel a trapézfarmer és a színes ruházat.
A hatvanas évek végén a ruhákon karakteres, kontrasztos színeket, békejeleket, kereszteket, természet ihlette díszítéseket, hímzéseket és népi motívumokat használtak. A virágmotívumok, különleges kiegészítők, tie-dye festés, horgolt ruhadarabok, rojtok és trapéznadrágok uralták a trendet.
Ezek a stílusjegyek később beszivárogtak az utcai és a hétköznapi divatba, és azóta is időről időre visszatérnek.
A punk és a glam rock az 1970-es években
A punk mint lázadó zenei szubkultúra
A modokhoz hasonlóan több korai punk is szívesen hallgatott ska-, reggae- és soulzenét. Később a punk szcéna sajátos rockzenéjéről vált ismertté, amely csak nyomokban tartalmazott könnyedebb ska-elemeket.
A punk mozgalom gyorsan társadalmi mozgalommá fejlődött. Mivel a punk zene az egyénre és a szabadságra helyezte a hangsúlyt, sokan azért csatlakoztak a punk szcénához, hogy szembeforduljanak bizonyos intézményekkel és politikai erőkkel.
A punkok bőrkabátokat, élénk színű hajviseleteket, piercingeket és minden olyan ruhadarabot viseltek, amely eltért a tipikus mainstream divattól. A punkot általában az első valódi zenei szubkultúrának tartják, a glam rock pedig a második helyen áll.
A glam rock és a színpadi látvány
Az 1970-es években a televízióban és a filmekben egyre több speciális effektust alkalmaztak, és a Csillagok háborúja ennek egyik első zászlóvivője volt. A sci-fi a popkultúra fontos részévé vált, ezért a zenészek is merítettek belőle ihletet.
David Bowie, Marc Bolan és a Kiss tagjai tudományos-fantasztikus elemekből merítettek, miközben fellépéseiket különleges háttértörténetekkel erősítették fel. Ennek eredményeként megszületett a glam rock.
A glam rock egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy a zene mellett a látvány, a smink, a színpadi jelmez és az előadói személyiség is központi szerepet kapott. Sokak szerint a glam rock volt az egyik első valódi popszubkultúra.
A metal és a bőrbe öltözött lázadás
A metal szubkultúra divatjára különösen nagy hatással volt Rob Halford, a Judas Priest frontembere. Ettől kezdve a zenekarok és a rajongók is követték Rob öltözködési stílusát, amelyet később a punkok is átvettek.
A piramisszegecsekkel díszített bőrkabátok, övek és karkötők a kemény zenei műfaj nélkülözhetetlen viseletévé váltak. A klasszikus metal stílusjegyei közé tartozott a márványfarmer, a magasszárú sportcipő, a piramisszegecs és a felvarrókkal díszített ruházat.
A márványfarmer később meghódította a heavy metal rajongókat és a skinheadeket, majd idővel visszatért a hétköznapi divatba. A fekete bomberdzsekit a nyolcvanas és kilencvenes években a bőrfejűek és a punkok hordták.
A bomberdzseki, a bakancs, az ing és a farmer együtt olyan összeállítást alkotott, amely korábban a társadalmon kívüliséget és a lázadást jelképezte, mára azonban teljesen elfogadott utcai viseletté vált.
A Kádár-rendszer csöves szubkultúrájának tárgyi kellékei, például a kockás ing, a szűk farmer, a kitűzők, a jelvények, a bőrkabát és a bőrékszerek szintén hétköznapi szetté váltak.
A goth divat az 1980-as években
A glam rock egyik legfontosabb utódja a goth zene volt. A goth zene eredetileg death rockként indult, amely sötét és komor hangzásáról vált ismertté.
A death rockból a szintipop, a new wave és több más hasonló műfaj is kialakult. Ezekhez a zenei irányzatokhoz gyakran társult a teljesen fekete viselet, a horrorfilmek szeretete, a smink, a sötétbordó rúzs és az élet sötétebb oldalának elfogadása.
A goth divat követői kezdetben gyakran viseltek kísérteties és boszorkányszerű elemeket, amelyek Tim Burton több filmkarakterére is emlékeztettek. Ebben az esetben a zene nem egyszerűen ruhadarabokat tett népszerűvé, hanem egy teljes hangulatot és életérzést közvetített.
A grunge és a hiphop az 1990-es években
A grunge nemtörődöm megjelenése
A kilencvenes években a tinédzserkori szorongásból új hangzás született, amelyet ma grunge zenének nevezünk. A grunge úgy alakult ki, hogy fiatal garázszenekarok és előadók fellázadtak a kommercializált külvárosi élet ellen, és hangot adtak a világ iránt érzett haragjuknak.
Kurt Cobain és a Nirvana hozzájárult az alternatív rock kilencvenes évekbeli megújulásához. A Nirvana „Smells Like Teen Spirit” című dalának 1991-es megjelenése jelezte a rock főáramlatának drámai eltolódását az 1980-as évek népszerű irányzataitól.
A grunge elnagyolt, durva és nemtörődömséget árasztó megjelenése gyorsan vonzani kezdte azokat, akik kedvelték ezt a zenei irányzatot. A grunge alapdarabjai közé tartozott a flaneling, a farmer és a tornacipő.
Marc Jacobs divattervező hamar alkalmazni kezdte a grunge stílusjegyeit a kollekcióiban. A kilencvenes évek grunge mozgalmának elemei ma is megtalálhatók a divatban.
A hiphop és az utcai divat
A hiphop gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza, de a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején kezdett széles körben terjedni a szubkultúra és vele együtt a rap stílusa.
A hiphop, amelyhez a rap, a graffiti, a break és a turntablism is hozzátartozik, olyan városi negyedek utcáin született, mint New York, Los Angeles és Detroit. Befolyása hamarosan a városi területeken kívülre, majd Amerikán túlra is eljutott.
Az emberek utánozni kezdték a rapperek divatját, és a hiphop egy bizonyos öltözködési stílus szinonimájává vált. A legnépszerűbb darabok közé tartoztak a bő nadrágok, a tréningruhák, a túlméretezett sportmezek, a kalapok és más sapkák, valamint a feltűnő kiegészítők és ékszerek.
A rave és az elektronikus zene divatja
Az 1990-es években fellendült az elektronikus zene underground világa, mivel a raktárépületekben és különböző partihelyszíneken megjelentek a rave-ek, vagyis a Radical Audio Visual Experiences eseményei.
Ezek a bulik a békét, a szeretetet, az egységet és a tiszteletet népszerűsítették erős ütemekkel és lemezlovasok közötti zenei versenyekkel. Az elektronikus zene korai formái már az 1960-as években megjelentek, és a house, a techno, a drum and bass, a dance pop, valamint más kevert alműfajok napjainkban is alakítják az elektronikus zenei színteret.
A rave újjáéledése jelentős hatással volt a divatra. A rave divatját bikinik, fényes részletek, neonszínek, UFO nadrágok és szőrös lábszárvédők jellemezték.
A 2000-es és 2010-es évek újraértelmezett stílusai
A korábbi évtizedek stílusai újra és újra visszatérnek, de minden korszak új jelentést ad nekik. A punk bőrkabátja, a metal szegecses kiegészítői, a grunge flanelinge és a rave neonszínei ma már nem feltétlenül jelzik egyetlen zenei szubkultúrához való tartozást.
A kilencvenes években például egy menő klubba sokszor nem engedték be az embert Converse cipőben, mára azonban ez teljesen elfogadott viselet lett, és akár öltönyhöz is lehet hordani.
Ma már a teljes rocköltözet kedvelt és divatos viselet. Az egykori lázadási eszközöket a divat kis átalakítással beillesztette a hétköznapi öltözködésbe.
A zenekaros pólók szintén visszatérő ruhadarabok. A boltokban gyakran jelennek meg a keményebb műfajok legendás zenekarai, például a Ramones, a Nirvana, a Metallica, az AC/DC vagy a Guns N’ Roses.
Nemcsak a zenei irányzatok mosódnak össze, hanem az irányzatokhoz tartozó kellékek és ruhadarabok is egyfajta olvasztótégelybe kerültek. A modern divatban már nem mindig az számít, hogy viselője valóban ismeri-e az adott zenekart, hanem az, hogy a ruhadarab hogyan illeszkedik az összeállításba.
A zenei ikonok és a felismerhető megjelenés
A ZZ Top a szakállal, a Slipknot a maszkokkal, Marilyn Manson pedig behatárolhatatlan megjelenésével tűnt ki a tömegből. Ezek az előadók nemcsak zenéjükkel, hanem egyéniségükkel és külső megjelenésükkel is legendává váltak.
A 20. század nagy zenészei közül többen olyan ruhadarabokat vagy kiegészítőket tettek híressé, amelyekre elég ránézni, és azonnal tudjuk, kihez kapcsolódnak. A különleges megjelenés segítheti az előadók felismerhetőségét, de a zenei alkotás továbbra is fontosabb minden külsőségnél.
Freddie Mercury népszerűsége gyakran háttérbe szorította a Queen többi tagját. Általános vélekedés szerint az egyik legtehetségesebb könnyűzenei énekes, kivételes frontember és koncertzenész volt.
Jimi Hendrixet sok rajongó és kritikus minden idők egyik legjobb és legnagyobb hatású rockgitárosának tartja. John Lennon és Paul McCartney együttműködése komoly hatást gyakorolt a beatzene és a rock fejlődésére, politikai és társadalmi üzeneteket is erősítve.
A Run-DMC-t általános vélekedés szerint a hiphop teljes történelmének egyik legmeghatározóbb csapataként tartják számon. A Beastie Boys húszmillió lemezt adott el az Egyesült Államokban, és a Billboard lemezeladási adatainak rögzítése óta a legkeresettebb rapzenekarrá vált.
A zenekaros pólók és a jelentés nélküli stílus
Ma már előfordul, hogy egy zenekari felvarró vagy póló nem a rajongást és a zenei hovatartozást jelzi, hanem egyszerűen divatos kiegészítő. A plázákban előre gyártott felvarrókkal díszített kabátokat is lehet találni, amelyeknél nem mindig számít, milyen zenekar szerepel rajtuk, a lényeg az, hogy jól nézzenek ki.
A Stones neve ma már inkább márkaként működik, és rajongásból kevesebben hordják, mint divatból. A divat sok esetben eltávolítja a ruhadarabot eredeti kulturális jelentésétől, majd új, általános stíluselemként használja.
Ez azt mutatja, hogy a zenei divat kétféleképpen hat a társadalomra: egyrészt megmutathatja a viselő valódi identitását, másrészt egy korábbi szubkultúra jelképeit jelentés nélkül is beemelheti a tömegdivatba.
A zene és a divat együttműködései
A zenészek és a divatmárkák együttműködései tovább erősítik a két terület kapcsolatát. Az előadók követői gyakran megvásárolják vagy viselik azokat a ruhákat és kiegészítőket, amelyeket kedvenceikhez kapcsolnak.
A Billabong és a Metallica együttműködésében deszkás nadrágok, neoprénruhák és polárfelsők készültek a zenekar logójával. A Crocs és Post Malone közös modelljei szintén azt mutatják, hogyan kerülhet egy előadó egy hagyományos ruházati termék tervezésének középpontjába.
A Grateful Dead és a Dakine közösen olyan hegyi kesztyűket tervezett, amelyeken a zenekar híres, villámmal átszúrt koponyalogója szerepel. A Ramones és a Happy Socks együttműködése a punk rock hangulatát színes, szívekkel és gitárokkal díszített zoknikon jelenítette meg.
A Stance és a Nirvana közös zoknijain a zenekar mosolygó arca, valamint a Nevermind album kék medencés grafikája szerepel. Ezek a termékek azt bizonyítják, hogy egy zenei arculat ruhadarabokon és kiegészítőkön is tovább élhet.
A zene, a divat és a nemi szerepek változása
A zene gyakran megkérdőjelezi a társadalmi elvárásokat, ezért a zenészek megjelenése a nemi szerepekről alkotott véleményekre is hatással lehet. A jazzrajongó flapperek a hagyományos női szerepekkel szembefordulva rövidebb és szabadabb ruhákat viseltek.
A glam rock előadói a sminkkel, a feltűnő jelmezekkel és a nemi határok elmosásával alakították a közönség gondolkodását. A 2020-as években a kortárs hiphop esztétikája, a műfaji sokféleség, a határok nélküli szabadság, valamint a korábban megosztó ruhadarabok újraértelmezése jellemzi a divatot.
A mai popelőadók közül többen keverik a férfiasnak és nőiesnek tartott ruhadarabokat. Így a zene és a divat nemcsak egy-egy trendet teremt, hanem a társadalmi normákról és az önazonosságról szóló vitákra is hatással lehet.
A zene mint angol nyelvtanulási eszköz
A zene hatékony eszköz az angol tanulásához. Tanulmányok azt mutatják, hogy a dalok éneklése javíthatja a kiejtést, a nyelvtani készségeket és az általános nyelvtudást.
Az angol nyelvű dalok segíthetnek a szókincs bővítésében, a mondatszerkezetek gyakorlásában és a beszédhez szükséges magabiztosság kialakításában. A közös éneklés szórakoztató, mozgásra ösztönöz, és emlékezetesebbé teszi a tanulást.
A „Hello Hello” című dal vidám ritmusú és könnyen követhető szöveggel rendelkezik. A dal olyan üdvözléseket tartalmaz, mint a „How are you?”, valamint az erre adható lehetséges válaszokat.
A „Clean up” világos, tanulságos és ismétlődő dal, amely segít a gyerekeknek együtt énekelni, miközben az elpakolással kapcsolatos angol nyelvű kifejezéseket gyakorolják.
Az „Old McDonald had a farm” az állatok és az állathangok szókincsének gyakorlására alkalmas. Az „I see something blue” című dal a színek megtanulását segíti úgy, hogy a gyerekek rámutatnak a körülöttük található kék tárgyakra.
A „Five little ducks” és a „Five little monkeys” az öttől nulláig történő visszaszámlálást gyakoroltatja. A „1,2,3,4,5, once I caught a fish alive” az öttől tízig tartó számolás összekapcsolására alkalmas.
A „Heads, shoulders, knees and toes” megkönnyíti a testrészek angol nyelvű tanulását, mert a gyerekek éneklés közben megérintik a saját testük különböző részeit. A „The wheels on the bus” közlekedési témájú nyelvezetet tanít mozgással kísérve.
Az „Alphabet song” lassan halad végig az angol ábécén, példákat ad az egyes betűkre, és játékos tevékenységeket kínál. A nyelvtani dalok különböző nyelvtani szerkezetekre összpontosítanak, és a kiejtés javítására is alkalmasak.
A zene érzelmi és közösségi hatása
Mindannyiunk életében nagy szerepet játszik a zene: van, amikor kikapcsolódásra vagy szórakozásra használjuk, máskor pedig egy nehéz élethelyzeten segít át. A zene szinte mindig velünk van, ezért nemcsak kulturális és divatjelenség, hanem érzelmi támasz is lehet.
A zene csökkentheti a stresszt, enyhítheti a fájdalomérzetet, segíthet a depresszió elleni küzdelemben, és alvászavarok esetén is javulást hozhat. A közös zenehallgatás és éneklés közösségi élményt teremt, amely erősítheti az összetartozás érzését.
A zenei szubkultúrákhoz való tartozás hasonló módon közösséget adhat. A rajongók nemcsak ugyanazt a zenét hallgatják, hanem gyakran hasonló ruhákat, kiegészítőket és frizurákat is választanak.
A zene és a divat ezért egyszerre lehet önkifejezés, társadalmi üzenet, közösségi jel és érzelmi élmény. Egy ruhadarab megmutathatja, milyen zenét szeretünk, milyen értékeket vallunk, és milyen csoporthoz tartozunk.
A zene hatása a divatra a 2020-as években
Ahogy a 2020-as évekbe léptünk, a divatot ismét a kortárs hiphop esztétikája, a műfaji sokféleségből adódó kevert stílusok, a határok nélküli szabadság, valamint a korábban megosztó műfaji elemek és viseletek újraértelmezése jellemzi.
Ma egyetlen zenei szubkultúra sem határozza meg olyan szigorúan a divatot, mint korábban. A punk, a metal, a grunge, a hiphop, a goth és a rave elemei egymás mellett, gyakran egymással keveredve jelennek meg.
A zene továbbra is fontos inspirációt ad a divattervezőknek és a hétköznapi embereknek. A ruhák, frizurák, sminkek és kiegészítők segítségével mindenki saját stílust alakíthat ki, akár egyetlen zenei műfajhoz kötődve, akár több irányzat elemeit ötvözve.
A zene és a divat kapcsolata a jövőben is fennmarad, mert mindkettő az egyéniség, a szabadság és a társadalmi változások kifejezésének egyik legfontosabb formája.
