A szókincs, beszédkészség fejlődése már babakorban elkezdődik, és egészen életünk végéig tart. Mivel ez egy tanult folyamat, egy kis odafigyeléssel, néhány játékos feladattal sokat tehetsz azért, hogy minél választékosabban beszéljen gyermeked.
Az életkornak megfelelő gazdag szókincs hatással van az olvasási képességek (és kedv) alakulására és az idegen nyelv tanulásának hatékonyságára is. Ha a gyerek nincs birtokában az életkorának megfelelő mennyiségű szónak, nehezen dekódolja az olvasott szöveget, ami az olvasási kedv csökkenését eredményezi.
Ez pedig a szókincse tovább bővülésének akadályává válik. Ha szűk a szókincse, a tanult idegen szavakat sincs minek megfeleltetnie, így nem is tudja azokat megfelelően beépíteni.
Miért fontos a szókincs gazdagítása?
A gyermekek intellektuális képességének első és legjobb mutatója a nyelv használatának fejlettsége, amit később a problémamegoldó képesség megfigyelésével tehetünk még szemléletesebbé. A gyermekek beszédkészségének fejlődése részben a felfogó (ezt nevezik receptív készségnek), részben a kifejező készség (expresszív készség) fejlődésével jellemezhető.
Szavakkal fejezzük ki gondolatainkat, és a szavak korlátozzák, meghatározzák gondolkodásunk lehetőségeit is. Csak annyi gondolat kifejezésére vagyunk képesek, amennyit szavakba tudunk önteni.
A kommunikáció segítségével tudja gyermeked a későbbiekben kifejezni érzelmeit, vágyait és gondolatait, ezért fontos, hogy személyre szabott szókincsfejlesztő feladatokkal segítsd őt.
„Az életkornak megfelelő szókincs és a lexikális előhívás adekvát működése a tanulási sikeresség alapfeltétele” (Neuberger Tilda: A szókincs alakulása a beszédfejlődésben).
A szókincs fejlődése életkoronként
A szókincs, beszédkészség fejlődése már babakorban elkezdődik, és egészen életünk végéig tart. Természetesen az ismert szavak sokasága függ a környezettől, érdeklődéstől és műveltségtől is, de sok élvezetes elfoglaltság és játék hatékonyan tudja segíteni a folyamatot.
Egyetlen szó is elég ahhoz, hogy a kisgyermek elbűvölje szüleit: ez pedig az első szó, amelyet a kisgyermek tizenkét hónapos kora körül mond ki. Innentől a gyermekek hat éves korukig naponta átlagosan 3,5 szót sajátítanak el.
A kisgyerek két és fél éves korára már több mint 400, három évesen nagyjából 700 kifejezés közül választhat. Egy másfél éves gyermek körülbelül ötven kifejezést használ, miközben minden négylábú állatot kutyának nevez.
Csecsemőkor: a beszéd előtti időszak
Ahogyan a csecsemő egyre többet megtud anyanyelve hangrendszeréről, úgy válik számára egyre könnyebbé a szóalakok megtanulása is. A legújabb kutatások eredményei szerint a kisbabák már 6-9 hónapos kor között felismernek és megértenek kb. egy tucat gyakran hallott szót, például baba, labda, kéz, pohár stb. (Tincoff-Jusczyk, 1999; Bergelson-Swingley, 2012).
Egészséges csecsemőkben 10 hónapos korig beszéd ritkán fordul elő, de már a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő is egyre jobban lokalizálja a hangok forrását, arra összerezzenéssel, pozitív ingerre gügyögéssel reagál.
3 hónapos kortól kezdődően észleljük, hogy a csecsemő felnőtt hangra reagálva hangokat próbál képezni, amit 6 hónapos korban már hangzóképzéssel is kiegészít. 8 hónapos korra érhető el leggyakrabban az, hogy a csecsemők egészséges fejlődés esetén a nevükre figyelnek.
A szakirodalom a születéstől 10 hónapos korig tartó időszakot a beszéd előtti periódusnak nevezi, amit a későbbiekben a megnevezési periódus vált fel (10-18 hónapos kor).
Ebben az időszakban az idősebb csecsemők és fiatal kisdedek felismerik környezetüket, bizalmatlanná válnak az ismeretlen külvilággal szemben, de adekvátan elkülönítik az apa és anya személyét, használja a papa és mama kifejezést, megtanulják kimondani a nevüket és megismerkednek a „nem” jelentésével.
Abban az esetben, ha nem is beszélnek, bár már kb. 50 szót megértenek, kommunikációra képesek, ehhez a metakommunikációt (gesztusok, grimaszok, bólintás, cselekedetek) is használják.
Másfél-két éves kor: az első mondatok
Általános tapasztalat, hogy a csecsemők az első születésnapjuk előtt már legalább egy szót biztonsággal kimondanak. Ebben az életkorban azonban még természetesen is előfordul a felnőttek számára érthetetlen, látszólag értelmetlen, de sajátos dallamú és folyamatos, esetleg betűfelcseréléssel kimondott szavak használata.
Másfél éves korukra a gyerekek a megértett 50 szóból 20-25-öt megfelelően használni is tudnak. A következő - 18-24 hónapos kor - időszakban a szavak megfelelő sorrendbe helyezése és azok segítségével, legtöbbször nyelvtanilag még helytelenül, de külső hallgató - nem családtag - számára is érthető módon a gondolatainak kifejezése következik be.
Ebben az életkorban a mondatok még rövidek, távirati stílusúak. A gyermek a szavakat fokozatosan kapcsolja össze, és így egyre pontosabban tudja kifejezni szükségleteit, élményeit és szándékait.
Óvodáskor: a kérdések és a mondatok időszaka
Három éves korra a gyermekek szókincse tovább bővül, amihez hozzájárul a környezet is. A döntően felnőttek között élő gyermekek szókincse, tartalmi hátterének ismerete nélkül, inkább a felnőttekre jellemző, míg a bölcsődei-óvodai környezetben növekvő gyermekek az ő mikroviláguk szavait ismerik jobban.
A tudatuk és énképük fejlődésével együtt megtanulják életkorukat, nemüket is ismerik és adott esetben a családjukra és a lakóhelyükre vonatkozóan is tudással rendelkeznek. Egyre többször használnak többes számot, teljes mondatokban beszélnek és a világ jobb megismerésére egyre többször teszik fel a „miért?” kérdést.
Négy éves korra a miért korszak kiteljesedik, a gyermekek érdeklődőek, szeretnénk egyre több információt szerezni a világukról. 4-5 szavas mondatokat alkotnak, a múlt időt elkülönítik és használják, emellett ismerik családi nevüket is.
Az 5 év feletti gyermekek már a beszéd teljes palettáját használják, ismerik a múlt idő mellett a jövő időt, beállítottságuktól és a szülők, gondozók odafigyelésétől is függően tízig számolni tudnak, megismerik az ABC betűit.
Iskoláskor: a szókincs tudatos bővítése
Hazai tudományos kutatások egyetértenek abban, hogy iskolás korra egy gyerek kb. 3000 szavas szókinccsel rendelkezik. Az iskolai nevelés feladata ezt bővíteni, kiegészíteni.
Ha egy hétköznapi olvasott szöveg 90% -át meg akarjuk érteni, az adott nyelvből minimum 2000 szót kell ismernünk. A felnőttek általában nyolc és tizenhatezer közötti szót tartalmazó szótárból válogathatnak, ha valamit meg akarnak fogalmazni.
Míg egy hat év körüli gyermek több mint 23.000 szót ért meg, egy átlagos felnőtt közel százezret! Tehát azt mondhatjuk,hogy a passzív szókincsünk, tehát azon szavak összessége, amelyeket megértünk, de nem feltétlenül használunk, több mint ötszöröse az aktív, azaz használt szókincsnek.
| Szókincstípus | Jellemzője |
|---|---|
| Aktív szókincs | A használt szavak összessége. |
| Passzív szókincs | Azon szavak összessége, amelyeket megértünk, de nem feltétlenül használunk. |
A magyar szókincs méretének megállapítása számos nehézségbe ütközik. A legnagyobb magyar szótárak 120 ezer szót tartalmaznak, de a szóalakok száma akár az egymilliót is elérheti.
Az olvasás szerepe a szókincs gazdagításában
Abban is egyetértés van, hogy a szókincs fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a sok olvasás - és itt kerül homokszem a gépezetbe, mert a mai gyerekek kedvenc elfoglaltságai között nem a legnépszerűbb az olvasás.
A szavak megjegyzéséhez az egyik legjobb segítség a rendszeres olvasás. Olvass sokat, sokszor, változatosan! Olvass mindenfélét, nagyon eltérő stílusú és témájú szövegeket!
Használati utasítástól kezdve újságcikken át a regényekig: minden segít. Ne riasszon, ha ismeretlen szavakkal találod szemben magad: idővel javul majd a helyzet!
Ne feledd, hogy a szókincs elsajátításához rengeteg könyvet kell elolvasnod és újraolvasnod. Az olvasás - legyen az szép- vagy szórakoztató irodalom, újságok, internetes cikkek stb. - és a memóriád serkentése segít a gyors fejlődésben és a folyamatos tanulásban egész életed során.
A magyar irodalom hatalmas és sokszínű, és a lelkes olvasás lehetővé teszi, hogy megismerkedj az irodalmi irányzatokkal, fejlődj a magyar nyelvtanban, és hogy változatos szókincsre tegyél szert.
A szaksajtó olvasása - gazdasági sajtó, sportsajtó, zenei sajtó stb. - szintén segít bővíteni a szókincsed.
Beszélgetéssel a gazdagabb szókincsért
Ugyan még csecsemőkorban nem tudja felfogni gyermeked mondandód értelmét, de a nonverbális jeleket, hanglejtést és a gyakran ismétlődő szavakat már ilyenkor is érzékeli, ezért bátran beszélj hozzá annyit, amennyit csak lehet.
Nagyobb gyereknél szintén nagyon fontos a kommunikáció, bátran beszélgess vele bármiről, minél részletesebben. Még ha nem is tud majd álláspontot foglalni, hidd el, sokat fog értelmezni belőle.
De tehettek közösen azért - szintén játékosan -, hogy a gyerek észrevétlenül tanuljon meg árnyaltan fogalmazni, és változatosan/kreatívan használni az anyanyelvünket. Játsszunk velük és a szavakkal, minél többet!
A szavakkal való játék kétségtelen előnye, hogy nem kell eszköz, és nincs időbeli korlát: bárhol, bármilyen körülmények között „elővehető”, és abba is hagyható.
Játékos szókincsfejlesztő ötletek
Szókígyó kisebbeknek
A játék lényege, hogy kijelölünk egy hangot (pl. sz), és mindenki mond egy szót, ami ezzel a hanggal kezdődik. Iskolás korúaknál, akik már legalább harmadik osztályosok, be lehet csempészni a szófajok átismétlését is úgy, hogy megállapodunk: az első 10 szó csak főnév lehet.
A játék közben a gyermek új szavakat idéz fel, figyel a kezdőhangra, és közben a szófajokat is gyakorolhatja. A feladat nehézsége fokozatosan növelhető például azzal, hogy meghatározott témakörből kell szavakat mondani.
Mondatkígyó nagyobbaknak
A Mondatkígyó már nagyobbaknak nagyon élvezetes. Alapszabály ugyanaz, csak a megállapodott hanggal kezdődhet a szó (kivételt lehet tenni a kötőszavakkal).
Minél bonyolultabb, összetettebb mondat születik, annál inkább memóriafejlesztő, hiszen emlékeznünk kell a mondat elejére, a szavak sorrendjére. Kreatív feladat, mert történetet is mesélünk közben.
„Szegedi Szaniszló, a szombathelyi szamuráj szaporán szedegette a szezámmagot Szekszárdon, egy szeszélyes szeánszon, szerdán, majd szalma-szívószálát szorongatva, szabályosan szitkozódva szólongatta a szimpatikus szódást, Szemlőhelyi Szabolcsot, aki szappanbuborékot szippantva szomorúan számolta a széttört szódásüveg szilánkokat a szürke szobaszőnyegen.” (30 szó)
Szólánc és betűlétra
Szólánc: Egy szóval kezdődik, majd annak az utolsó betűjével kell mondani a következő szót. Egyszerű, mégis nagyszerű fejlesztő játék gyerekeknek.
A felsős (nyolc-, hatosztályos gimnáziumi felvételik) sztenderd feladata: egy betű megváltoztatásával juss el A-ból B-be. A: sál, B: fül, megoldás: sál-sül-fül.
A játék lényege, hogy egyszerre csak egy betű változhat. Nem kell feltétlenül kijelölni a végcélt, hogy hová kell eljutni.
Játszható időre - hány szóig jutunk el? Lehet családi rekordokat beállítani. Van úgy, hogy zsákutcába kerülünk, ahonnan nincs tovább, ilyenkor sem kell berekeszteni a futamot.
Fekete-fehér, igen-nem
Bizonyára ismered a rendkívül egyszerű játékot, ami során kérdéseket kell feltenni egymásnak, és a válaszban nem lehet benne a fekete, fehér az igen és a nem szó.
Ez jól megdolgoztatja gyermeked gondolkodását, és közben arra is koncentrálnia kell, hogy mivel helyettesítheti mondandóját.
Kitalálós játékok
Ennek a játéknak csak a képzelőerő szab határt. Gondolni kell valamire, majd a másiknak ki kell találnia úgy, hogy közben próbálja körülírni.
Egy ilyen játék ráadásul bármikor kapóra jöhet, akár utaztok, vagy éppen az esti pancsihoz készülődtök, netán az ebédkészítés van soron.
Szójátékok és asszociációs játékok
A szójátékok lehetnek egyediek, amelyek szabályait te határozod meg, de a már jól bevált szabályrendszer alapján is játszhattok.
A szókincsfejlesztés többnyire asszociatív folyamat, így fontos, hogy olyan társasjátékot válassz, ami a fantáziát is előhívja.
Gyermeked szókincsének bővülését izgalmas, az összes résztvevő számára élvezetes fejlesztő játékokkal, memóriajátékokkal, asszociációs és kommunikációs játékokkal pikk-pakk fellendítheted.
A szavak jelentésének árnyalása
A magyar nyelv árnyalt, gazdag és gyönyörű. Nem kell nyelvésznek lenni, hogy amatőr módon tanulmányozzuk például a jelentés átviteleket.
Érdekes kísérlet olyan szavakat találni, amik például a sütés-főzés témakörébe tartozók, de más szövegkörnyezetbe kerülve a jelentésük is megváltozik.
Példa: rápirít, forral (vizet vagy éppen bosszút), (oda)pörköl valamit/valakinek, leszűr (tésztát vagy lényeget), kavar (ételt vagy ….-t), kisüt (húst vagy valami okosat) és még lehetne folytatni sokáig.
Játék az ételek neveivel, amit éppen eszünk: megkeresni, hogy használjuk-e az illető étel vagy alapanyag nevét más szövegkörnyezetben, és ha igen, hogyan módosul a jelentés?
Egy teljes vacsora menüsor, és a jelentések változása: csirke - „nem mai csirke”, hal - „halvérű”, vagy „olyan a kézfogása, mint a döglött hal”, zsömle - „zsömleszínű a szőre a kutyának”, saláta - „saláta törvény”, bor - „borízű hang”, limonádé - „limonádé film vagy zene”, leves - „megy a levesbe valami”, zöldség - „beszél zöldségeket” stb.
Mesék, történetek és képek
Egy mese csodákat tesz gyermekeddel, hiszen nemcsak a testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlen eszköz, de beszédkészsége javulása szempontjából is fontos.
Ráadásul egy elmesélt történet a feldolgozásban is fontos szerepet játszik, egyértelmű hát, hogy egy mesekönyv vagy egy diavetítőn levetített történet, magyar népmese izgalmas és lebilincselő módon segíti majd őt számos területen.
Egy klassz történet élénkíti a képzelőerőt, segít gyermekednek a képek felismerésében, a nagyobb gyermekeket fejleszti az olvasásban, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és segíti az alvásra hangolódást is.
Használj bátran mesélés közben intenzív hanglejtést, gesztusokat és mimikákat, hiszen annál maradandóbbá tudod tenni a történetet.
Vizuális szókincstáblák
Az egyik dolog, amelyet a hallgatók gyakran nehezen tapasztalnak, az új tudományos szókincs helyes és megfelelő összefüggésben történő használata. Az egység elindításakor hasznos lehet bevezetni őket az összes új terminológiába, és felkérheti őket, hogy hozzanak létre vizuális szókincs táblákat, amelyek meghatározzák és szemléltetik az egyes szavakat.
A vizuális példa a definícióval együtt segíthet a hallgatóknak megérteni az elvont fogalmakat. A diákok illusztrálhatják a szókincset, rajzolva jeleneteket, online képeket használva, vagy digitális műalkotásokat készítve, amelyek vizuálisan magyarázzák a kifejezéseket.
Egy vizuális szókincs tábla egy tanulási eszköz, ahol a diákok meghatározzák és illusztrálják a kulcsfontosságú kifejezéseket. Ezek a táblák segítenek a diákoknak megérteni elvont fogalmakat párosítva a definíciókat képekkel, így a szókincs könnyebben érthető és megjegyezhető lesz.
Szókincsfejlesztés nyáron és utazás közben
Nyár van, a közös nyaralások ideje, amikor sokkal több időt töltünk együtt, mint a munkás, iskolába járós hétköznapokon. Az étkezések is többnyire közösen zajlanak, főleg, ha nem otthon vagyunk.
Az alábbi ötletek lehetőségek, hogy a kaja kiérkezéséig hasznosan és élvezetesen töltsünk együtt időt, anélkül, hogy a telefonjainkba temetkeznénk.
Vagy éppen a strandon ülve, miután már maximálisan kiélveztük a vízpart lehetőségeit, foglalkozzunk egy kicsit a szavakkal, bővítsük a szókincsünket akár új szavakkal, akár a már ismertek új jelentéssel való felruházásával.
A szavakkal való játék bárhol, bármilyen körülmények között „elővehető”, akár orvosi rendelőben, várakozás közben, akár hosszabb autóúton, akár ameddig a pincér nyaraláskor kihozza a megrendelt ételünket.
Új szavak tanulása: ismétlés és szövegkörnyezet
Amikor az ember egy idegen nyelv első szavaival találkozik, gyakran képes néhány, addig ismeretlen szót rövid távon memorizálni. De hogyan lesz ebből igazi, valódi, használható nyelvtudás?
Rendszeres ismétlés
A régi rómaiaknak nagyon is igazuk volt akkor, amikor azt mondták: repetitio est mater studiorum; ismétlés a tudás anyja. Ha tanulmányaid során egy új, addig ismeretlen szóval találkozol, azt legkönnyebben úgy memorizálhatod, hogy többször is elismétled.
Ez nem azt jelenti, hogy az új szó megismerésének pillanatában kell egymás után ötször vagy tízszer elismételni a megjegyezni kívánt szót. Sokkal inkább azt, hogy bizonyos időközönként (például naponta legalább egyszer) újra és újra elővesszük.
A rendszeres ismétlés érdekében készíthet az ember saját magának is szótanuló kártyákat, de folyamodhat akár olyan applikációkhoz is, mint a Quizlet.
Szövegkörnyezet
Az önmagukban álló szavak memorizálása becsülendő próbálkozás, de a szavak igazi értelmet akkor nyernek, ha szövegkörnyezetben tanuljuk meg őket.
Egyesek dalszövegekkel, mások reklámokkal képesek jól megjegyezni szavakat és kifejezéseket: bárhogy is legyen, ökölszabály, hogy szövegbe illesztve az egyes szavak értelme jobban megmarad a fejünkben.
Sokkal inkább praktikus szókapcsolatokról, rövid kifejezésekről van szó, amelyekben az egyes szavak szótári jelentése még nagyobb értelmet nyer.
Személyes kapcsolatok kialakítása
Még nagyobb sikerrel tudsz szavakat memorizálni, ha valamilyen módon személyessé teszed őket. A fül-orr-gégészet például nem egy kellemes hely, még külföldiül sem, magyarul pedig a helyesírása is egyenesen riasztó: önmagában megjegyezni nagy kihívás.
Az már egy fokkal jobb, ha szövegkörnyezetbe helyezed: „A fül-orr-gégészeten dolgozik a híres Mandula doktor”, de még jobb, ha valamilyen személyes elemet is beleteszel: szerencsére csak az orrom folyik, nem kell a fül-orr-gégészetre mennem”.
Próbáld meg a szavakat olyan emberekhez, helyekhez, eseményekhez kötni, akiket ismersz és amelyek személyesen is érintenek.
Vizuális, auditív és mozgásos emlékezet
Ennek érdekében háromféle emlékezetet mozgósíthatunk: Vizuális memória, Hallási memória, Kinetikus (mozgási) memória.
A hatékonyabb memorizálás érdekében társítsd a szavakat valamilyen más, vizuális (kép) vagy auditív (zene) ingerhez! Minél több élményhez, ingerhez köthető egy adott szó, annál könnyebben meg is marad az agyban.
Ha egy szóhoz még tapintással vagy szaglással is összeköthető élmény is társul, külön szerencse! Ha az élmény maradandó, a szó is nagyobb eséllyel marad meg.
Szócsaládok, jelentéskörök és nyelvi regiszterek
Az új szavak memorizálása magában foglalja a nyelv három különböző szintjének, az úgynevezett „nyelvi regisztereknek” az elsajátítását, hogy a szavakat a kontextushoz igazítsuk: argó, hétköznapi és hivatalos.
A földalattit ma már inkább metrónak hívjuk. Például bár a „kaja” és az „elemózsia” szó is ételt jelent, az elsőt inkább a beszélt nyelvben, a barátainkkal használjuk, míg a másikkal inkább egy regényben találkozunk.
Ahhoz, hogy minél több magyar szót memorizáljanak, a tanulók szókincslistákat készíthetnek szócsaládok és jelentéskörök szerint csoportosítva: háztartási szókincs, állat- és növény szókincs, mindennapi szavak és így tovább.
Ha gyermeked már jól ismeri a szólistáját, a szinonimák, homofónok, homonimák és rímek keresése jó módszer a fejlesztéshez.
Írás és szótárhasználat
Az írás a kikapcsolódás mellett kiváló kognitív tréninget is nyújt: egy írásmű létrehozásával - naplót vezetve, élettörténetedet elmesélve, dalszöveget, verset, történetet, novellát, akár regényt stb. írva - serkentjük a kreativitásunkat és a precizitásunkat, illetve a képességünket, hogy megtaláljuk a megfelelő szavakat a gondolatainkhoz.
Az írás tehát javítja a nyelvi szintet, ahogyan a zenész is javítja a hangszerének gyakorlásával a játékát.
Egy másik jó tipp lehet a magyar nyelvi szótár használata. Ahogy lapozgatod az oldalakat, ismeretlen szavak definícióira fogsz bukkanni, amiket érdemes feljegyezni egy külön papírra, és hetente kétszer-háromszor újraolvasni.
A szókincs gazdagítása - idiomatikus kifejezések elsajátítása, lexikális területeinek variálása stb. érdekében javasoljuk, hogy jegyezd meg a szó jelentését, helyesírását, kiejtését, használatát és jelentését.
Ehhez alkalmazhatsz egy sor rituális technikát, például alkoss mentális képeket kell egy szóról, találj ki történeteket egy kifejezés köré, vagy bonts elemeire szavakat.
Mikor érdemes szakember segítségét kérni?
A beszédfejlődés természetesen adott körülmények között egyedien módosulhat. Amennyiben a várható fejlődéshez képest eltérést észlelünk, mindenképpen érdemes specialista segítségét igénybe venni.
Kezdetben a szervi eltérések kizárására a korábban említett fül-orr-gégész, gyermekgyógyász, neurológus szakorvosét, később a pszichológus vagy a logopédus felkeresése segíthet az előforduló problémák orvoslásában.
Amennyiben a külvilág érzékelésének zavara áll fenn, természetesen a beszéd fejlődésének elmaradásával számolnunk kell. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, felmerül a hallás zavara, ami lehet idegi vagy perifériás eredetű.
