Agrármérnök szakmai angol vizsga: vizsgatípusok, követelmények és felkészülés

Az agrármérnök szakmai angol vizsga az agrár-, környezetgazdálkodási és kapcsolódó műszaki témákhoz kötődő angol nyelvi kommunikációt méri. A vizsga középpontjában nem az egyes szakterületek teljes egyetemi tényanyaga áll, hanem az olvasott és hallott szakmai szövegek megértése, az írásbeli kommunikáció, a közvetítés, valamint a szakmai beszéd.

A felkészüléshez ezért egyszerre szükséges agrárszakmai szókincs, általános nyelvi biztonság, a vizsgafeladatok ismerete és rendszeres szóbeli gyakorlás. A Zöld Út szaknyelvi vizsgarendszerben az agrár- és környezettudományi témák mellett gazdasági-menedzsment, illetve műszaki modulok is megjelenhetnek.

Mit jelent az agrármérnök szakmai angol?

Az agrárszakmai angol az agrárszakterülethez kapcsolódó releváns szaknyelvet, szókincset és szóhasználatot foglalja magában. A szakmai kommunikációban a megfelelő agrár idegennyelvi szakmai szókincs, frazeológia és kollokáció használata egyaránt fontos.

A témák között kiemelkednek a mezőgazdasági és agrárkörnyezethez kapcsolódó kifejezések és helyzetek, amelyek gyakorlati nyelvi készségeket fejlesztenek. A tananyag középpontjában az alapvető agrárszakmai ismeretek és szókincs áll, melyek összefüggnek a környezeti vonatkozásokkal és a középfokú szaknyelvi vizsga követelményeivel.

A Zöld Út nyelvvizsga a négy fő nyelvi készségen keresztül (írás- és beszédkészség, olvasott és hallott szövegértés) méri a szaknyelvi kommunikációs készséget, ugyanakkor nem célja, hogy az egyes szakmai témakörök hátterében rejlő tényanyagot számon kérje, mintha egy szaktárgyi egyetemi vizsga lenne.

Az agrármérnöki képzés és az angol szakmai kommunikáció kapcsolata

Az alapképzési szak megnevezése: Mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering) BSc. Az oklevélben szereplő szakképzettség: mezőgazdasági agrármérnök, a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer.

A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzése, akik a mezőgazdaság műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással és azokhoz kapcsolódó gyakorlattal rendelkeznek. Ezen felül magas szintű természettudományi, speciális műszaki és gazdasági ismeretek birtokában képesek a termelés, a gazdálkodás területén üzemi körülmények között vagy saját vállalkozásukban értéket termelni.

A végzett mérnökök képesek a helyi erőforrások optimális és fenntartható felhasználását biztosító termelő, elosztó, szervező és irányító-szabályozó jellegű feladatok ellátására, így alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Végzett hallgatóink képesek a mezőgazdasági EU normák értelmezésére, programok tervezésére és megoldására, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak termelési lehetőségeinek felmérésére, a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.

Az ilyen tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai angol vizsgán ezért különösen hasznos a növénytermesztés, az állattenyésztés, a fenntartható gazdálkodás, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés, a mezőgazdasági technológiák, a gazdasági folyamatok és a projektmenedzsment szókincsének ismerete.

A vizsgarendszer legfontosabb jellemzői

A Zöld Út nyelvvizsga államilag elismert szakmai vizsga, minden intézmény köteles elfogadni. Akkreditált vizsganyelvek: angol, német, francia.

A Zöld Út nyelvvizsga vizsgázóbarát, életszerű, kommunikatív, komplex vagy külön írásbeliként vagy szóbeliként is az ország 17 pontján lehető, államilag elismert vizsga. A sikeres bizonyítvány megszerzésével azt bizonyíthatja a vizsgázó, hogy tanuláshoz vagy munkavégzéshez kapcsolódóan a tudásterületek széles körében képes hatékonyan kommunikálni írásban és szóban.

A vizsga részei feladat típusa és szint szerint változnak, de a beszédközpontú megközelítés kiemelt szerepet kap: a vizsga strukturálása kommunikatív, tehát a párbeszéd jellegű tevékenységek dominálnak. A vizsgáztatókat úgy helyezik el, hogy a beszélgetés minél gördülékenyebb legyen, és a hallgatás dominanciája minimális legyen.

A szóbeli vizsgán a vizsgázók közti interakció és a párbeszéd előnyben részesítése kiemelten hangsúlyozott. A vizsgáztatók szemlélete a lehető legkevésbé beszélő szerepben tartja őket, hogy a vizsgázók minél többet beszélhessenek partnerükkel.

A vizsga szintjei és főbb feladatai

Alapfokú vizsga

Az alapfokú vizsga írásbeli része 150 percet vesz igénybe. Az olvasott szöveg értésénél egy gazdasági vagy mezőgazdasági vagy műszaki szöveg, valamint egy közös környezeti szöveg szerepel, összesen 800-900 szó terjedelemben.

A lehetséges feladattípusok: információ kerestetés, alcímek vagy tartalmi összefoglalók szövegrészekhez párosítása, rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információ transzfer és táblázatba jegyzetelés.

Az íráskészségi feladat félhivatalos levél írása 100-120 szóban. A közvetítési feladat instruktív vagy leíró szöveg 120-150 szóban történő fordítása magyarra szótárral.

A szóbeli vizsgán szakmai társalgás, kétszereplős szituáció, reália leírása, valamint gazdasági, mezőgazdasági vagy műszaki szöveg hallás utáni értése szerepelhet. A beszédértési feladatok között rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információtranszfer, táblázatba jegyzetelés, elhangzott információ beazonosítása és hozzárendelés található.

Középfokú vizsga

A középfokú vizsga írásbeli része 200 perc, a szóbeli rész körülbelül 18 perc, a beszédértési feladat pedig körülbelül 15 perc. Az olvasott szöveg értésénél egy gazdasági illetve mezőgazdasági szöveg és egy közös környezeti szöveg szerepel, összesen 1000-1100 szó terjedelemben.

A szövegek lehetnek funkcionális, informatív vagy instruktív szakmai szövegek, például újságcikk, beszámoló, szakmai tankönyv, kézikönyv, használati útmutató, szakirodalom vagy publicisztika.

Az íráskészségi feladat félhivatalos levél írása 120-140 szóban. A közvetítés informatív szöveg 180-230 szóban történő fordítása magyarra szótárral.

A szóbeli rész szakmai társalgást, kétszereplős szituációt, valamint grafikon vagy táblázat leírását és értelmezését foglalhatja magában. A hallásértési anyag lehet dialógus, ismertetés, hír, interjú vagy előadás, 3,5-4,5 perc terjedelemben.

Felsőfokú vizsga

A felsőfokú vizsga írásbeli része 220 perc, a szóbeli rész körülbelül 20 perc, a beszédértési feladat pedig körülbelül 18 perc. Az olvasott szöveg értésénél egy gazdasági illetve mezőgazdasági szöveg és egy közös környezeti szöveg szerepel, összesen 1200-1400 szó terjedelemben.

A felsőfokú olvasott szövegértési feladatok között az alcímek vagy tartalmi összefoglalók szövegrészekhez párosítása, rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információtranszfer, táblázatba jegyzetelés, a bekezdésekből kivett mondatok visszaillesztése és tartalmi összefoglalók kiegészítése szerepelhet.

Az íráskészségi feladat pályázati motivációs levél, olvasói levél vagy jelentés írása 160-180 szóban. A közvetítési feladat szakmai újságcikk 330-380 szóban történő tömörítése célnyelvre szótárral.

A szóbeli rész szakmai társalgást, szakmai témáról tartott prezentációt, a prezentációt követő kérdéseket és a szakemberrel folytatott vitát foglalja magában. A hallásértési szöveg lehet dialógus, ismertetés, hír, interjú vagy előadás, 4,5-5,5 perc terjedelemben.

A vizsga feladattípusai részletesen

Olvasott szöveg értése

Az olvasott szövegértés során gazdasági, mezőgazdasági, műszaki és környezeti témájú szövegek feldolgozására kell számítani. A szövegek lehetnek informatívak, funkcionálisak vagy instruktívak.

A feladatok célja nem pusztán egy-egy szó felismerése, hanem a fő gondolat, a részletek, az összefüggések és a konkrét információk azonosítása. A táblázatba jegyzetelés és az információtranszfer különösen fontos, mert ezeknél a szöveg tartalmát rendezett formában kell visszaadni.

Íráskészség

Az íráskészségi feladatoknál a megfelelő műfaj, a logikus felépítés, a szakmai szókincs és a nyelvi pontosság egyaránt számít. Alap- és középfokon elsősorban félhivatalos levél, felsőfokon pedig pályázati motivációs levél, olvasói levél vagy jelentés készülhet.

A szakmai témájú írásnak világos szerkezetet kell követnie, miközben a megadott terjedelmi keretet is be kell tartani. A megfelelő agrárszakmai szóhasználat mellett fontosak a kapcsolóelemek, a bekezdések és az udvarias vagy tárgyilagos regiszter.

Közvetítés

A közvetítési feladat során a vizsgázó idegen nyelvű szakmai szöveg tartalmát adja vissza a meghatározott célnyelven. Alap- és középfokon magyarra történő fordítás, felsőfokon szakmai újságcikk célnyelvre történő tömörítése szerepelhet.

A közvetítésnél nem a szavak mechanikus megfeleltetése a legfontosabb, hanem a tartalom pontos, érthető és megfelelő stílusú átadása. A szótár használata a közvetítési feladatnál megengedett.

Hallás utáni szövegértés

A hallásértési szövegek témája lehet gazdasági, mezőgazdasági, műszaki vagy környezeti. A feladatok rövid választ igénylő kérdéseket, igaz-hamis állításokat, feleletválasztást, információtranszfert, táblázatba jegyzetelést, elhangzott információ beazonosítását és hozzárendelést tartalmazhatnak.

A leíró szövegek hangos változata segíti a kiejtést és a mondathangsúlyokat. A hallás utáni szövegértés és a szóbeli készségek fejlesztése ezért a felkészülés kiemelt része.

Szóbeli kommunikáció

A beszédközpontú megközelítés miatt a szakmai társalgásban nem elegendő egy-egy rövid válasz megtanulása. A vizsgázónak képesnek kell lennie véleményt megfogalmazni, kérdésre reagálni, információt pontosítani, partneréhez alkalmazkodni és a beszélgetést fenntartani.

A szóbeli szakmai kommunikációs órákon a hallgatók megismerkednek a tipikus szóbeli, szakmai szituációk nyelvhasználatával agrárterületen. A nyelvtanórákon pedig gyakorolják a nyelvtani szerkezeteket, és azokat tudatosan kommunikatív céllal használják a szakmai szituációkban agrárterületen.

Az agrárszakmai témakörök

A szakmai vizsga témái az agrárszférában előforduló gyakori helyzetekhez kapcsolódnak. A feladatok lehetőséget adnak a gyakorlati nyelvi készségek fejlesztésére, különös tekintettel a mindennapi, hétköznapi témákról szóló beszélgetésekre és a szakmai kommunikáció különböző formáira.

• mezőgazdaság és agrártermelés;
• növénytermesztés;
• állattenyésztés;
• fenntartható gazdálkodás;
• ökológiai gazdálkodás;
• mezőgazdaság és környezetvédelem;
• környezetgazdálkodás;
• vidékfejlesztés és falusi turizmus;
• mezőgazdasági gépek és technológiák;
• alternatív és környezetbarát technológiák;
• agrárgazdaság és menedzsment;
• projektmenedzsment és pályázati tevékenység;
• élelmiszer-alapanyag-előállítás;
• minőségbiztosítás;
• kutatás és tudományos kommunikáció.

A gazdálkodás és menedzsment témakörei között a világ gazdasága és kereskedelme, a környezetgazdálkodás, a vidékfejlesztés és a falusi turizmus jelenik meg. Az agrár- és környezetgazdaság témakörei a mezőgazdaság főbb területeit, a mezőgazdaság és környezetvédelem kapcsolatát, valamint a vidékfejlesztést foglalják magukban.

A műszaki szaknyelvi témakörök között a gépek és járművek, a modern és környezetbarát technológia, az alternatív energia és az információs technológia szerepel.

Felkészítő feladatgyűjtemények

A feladatgyűjtemények nyolc teljes írásbeli és szóbeli vizsgafeladatsort tartalmaznak. A könyv kiegészítője egy audio CD a hallás utáni szövegértés vizsgafeladat szövegeivel, valamint az úgynevezett virtuális melléklet, amely öt további vizsgafeladatsort tartalmaz B2 szinten.

A feladatok használata többféle lehet: megoldás az igazi vizsga módján, gyakorlás a vizsgára az egyes részekkel, valamint átfogó betekintés a vizsga részeibe és lebonyolításába.

A tréning alapvetően erős B1-es nyelvi szintre épül, és az alapvető agrárszakmai ismereteket, illetve szókincset hangsúlyozza. Fontos elemei a gondolattérkép, az összefüggő szöveg, a hanganyag, a szószedet és a témák gyakorlati megjelenítésére szolgáló példák.

A szókincs fejlesztése

A tréning 12 agrár témakört dolgoz fel. Témánként gondolattérképek, letölthető Word dokumentumok, hanganyagok, 35-40 szavas szószedet, nyelvvizsga- és élethelyzetpéldák, valamint önállóan feldolgozható tananyag áll rendelkezésre.

A tréning szószedete témánként körülbelül 35-40 szóból áll, amely a téma legfontosabb és várhatóan új szókincsét tartalmazza. A leckék azt is bemutatják, hogyan használhatók az egyes témák valós helyzetekben.

Minden leckében igyekszem arra is kitérni, hogy az adott témakör hogyan jelenhet meg egy szakmai nyelvvizsgán, és megmutatni, hogy az adott szókincs vagy kommunikációs helyzet inkább egy szituációs feladatban, levélírásban vagy beszélgetésben fordulhat-e elő.

A szakmai szókincs tanulásakor nem elég az egyes szavakat külön-külön memorizálni. A megfelelő szókapcsolatok, a gyakori igék, a kollokációk és a teljes mondatszerkezetek gyakorlása segít abban, hogy a szókincs beszédben és írásban is alkalmazhatóvá váljon.

Javasolt tanulási sorrend

A tanulmányozás sorrendje: gondolattérképek, majd a szöveg áttekintése és a hanganyag meghallgatása; végül a példamondatok alapján gyakorlás és megerősítés.

Miután megismered az adott lecke témáját, érdemes először átnézni a kérdéseket és a válaszokban található példamondatokat. Olyan egyszerű, jól használható mondatszerkezeteket találsz, amelyeket könnyen be lehet gyakorolni.

A gondolattérképek tanulmányozása után olvasd át a szöveget, majd hallgasd meg a hanganyagot. A hanganyag többszöri meghallgatása segíti a szakmai kifejezések felismerését, a kiejtést és a mondathangsúlyok gyakorlását.

A legtöbb nyelvtanuló számára nem a szövegértés vagy a nyelvtan a legfőbb kihívás, hanem a megszólalás és a folyamatos beszéd gyakorlása. Emiatt a felkészülés során a hangos válaszadás, a szakmai helyzetek eljátszása és a partnerrel folytatott párbeszéd különösen fontos.

Online konzultáció és önálló tanulás

A tréninghez 2×60 perc online konzultáció is tartozik. Ezek az alkalmak teljes egészében a kommunikációról szólnak: lehetőség van a témák átbeszélésére, a szakmai szókincs gyakorlására, valamint a szakmai nyelvvizsgákon és a való életben előforduló szituációk kipróbálására.

A konzultációk során a témákhoz kapcsolódó szakszókincset is át tudjuk beszélni, és szükség esetén ki is kérdezhetjük a fontosabb kifejezéseket. A konzultációk célja éppen az, hogy a megszólalásban és a folyamatos beszédben nyújtsanak segítséget.

A tananyag bármikor visszanézhető, újraolvasható és meghallgatható, így mindenki a saját időbeosztásához igazítva tud haladni. Ha pedig kérdés merül fel, vagy szükség van egy kis plusz gyakorlásra, a konzultációk során személyes segítség is rendelkezésre áll.

Prezentációs készség és tudományos kommunikáció

A szakirányú továbbképzés célja idegennyelven, angolul magabiztosan kommunikáló és magas szintű idegennyelvi kompetenciákkal rendelkező szakember képzése agrár szakterületen. A hallgatók megismerik a modern prezentációs technikákat, valamint a tudományos írásművek és a szakdolgozat műfaji jellemzőit.

A képzés során a hallgatók képesek kiselőadások tartására angolul, a megfelelő agrár idegennyelvi szakmai szókincs, frazeológia és kollokáció használatára, valamint az adott agrárszakterületet érintő tudományos cikk megírására.

A differenciált szakanyagban a hallgatók megtanulják a prezentációs technikákat és fogásokat a szakmai kommunikációban agrárterületen. A képzés során nagy hangsúlyt kap a szakmai szövegolvasás és szókincsfejlesztés, azaz a hallgatók szakmai szókincsének bővítése és szövegértésének javítása agrárterületen.

A felsőfokú prezentáció forrása nyelvi tankönyv és nem hiteles internetes forrás (pl. wikipedia) nem lehet. Az internetes forrásmegjelölés esetén a pontos link szükséges.

A minimum három, forrásként megjelölt anyagból önállóan összeállított, szemléltető anyagra épülő, kb. 8 perces előadást kell tartani projektor vagy írásvetítő felhasználásával. A témákból a vizsgán a jelölt húz.

Segédeszközök és vizsgaszervezési tudnivalók

A vizsga egyik részében sem használható segédeszköz, szótár, sem az írásbeli, sem a szóbeli szinten. A közvetítési feladatnál azonban szótár használható.

Az írásbeli vizsgán a feladatok megoldásához csak ceruzát használhat a vizsgázó, minden feladatnak csak egy helyes megoldása van, amelyet a válaszlapon kell besatírozni. A szóbeli vizsga mindkét szinten két vizsgázó részvételével zajlik.

A felkészülési idő alatt a vizsgázók egymással nem beszélhetnek. A vizsgát megelőző 20 perces egyéni felkészülés is megengedett.

Az írásbeli vizsga időpontja előtt 3 héttel 3 prezentációs téma idegen nyelvű összefoglalóját el kell küldeni e-mailben a megadott nyomtatványon a jelentkezéskor kiválasztott vizsgahelynek. Amennyiben a prezentációs vázlatok határidőre nem érkeznek be, különeljárási díjat kell fizetni, és ha 2 héttel az írásbeli vizsga időpontja előtt sem érkezik meg az anyag, akkor a jelölt nem vizsgázhat.

Az agrármérnöki tanulmányokhoz kapcsolódó nyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

A mezőgazdasági mérnöki BSc képzés képzési ideje nappali és levelező tagozaton is 6+1 félév. A specializációk nappali és levelező tagozaton 2021 szeptemberétől a fenntartható gazdálkodás és a növényvédelem.

A szak elvégzése után teljes kreditérték beszámításával megkezdhető a Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc képzés, vagy a kreditek részben beszámíthatók a Kertészmérnöki MSc képzésen.

Az agrármérnöki mesterképzés képzési ideje 4 félév, a megszerzendő kreditek száma 120 kredit, a diplomamunkához rendelt kreditérték 30 kredit. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

A mesterképzésben a kötelezően választható ismeretkörök között kommunikáció, logisztika, kutatásmódszertan és idegen nyelven szakmai kommunikációs készség is szerepel.

Milyen készségeket érdemes fejleszteni?

• agrár- és környezeti szakmai szókincs;
• szakmai szövegek gyors áttekintése és részletes megértése;
• hallás utáni információazonosítás;
• szakmai levél és jelentés írása;
• szövegek fordítása és tömörítése;
• grafikonok és táblázatok leírása;
• szakmai társalgás és kétszereplős szituáció;
• agrárszakmai prezentáció;
• véleményalkotás és érvelés;
• tudományos és munkahelyi kommunikáció.

A képzés és a vizsga szempontjából egyaránt fontos a problémafelismerő és -megoldó képesség, a kreativitás, a környezettel szembeni érzékenység, a szakmai felelősségtudat és az együttműködésre való alkalmasság.

A kommunikációs készség fejlesztése nem kizárólag nyelvtani gyakorlatokat jelent. A vizsgázónak képesnek kell lennie rugalmasan és empatikusan kommunikálni, figyelembe véve a munkahelyi és nemzetközi környezetben zajló kommunikáció jellemzőit.

Az agrármérnök szakmai angol vizsgára akkor lehet eredményesen felkészülni, ha a szakmai szókincs tanulása együtt jár az olvasás, a hallás utáni értés, az írás, a közvetítés és a folyamatos beszéd rendszeres gyakorlásával.

tags: #agrarmernok #szakmai #angol #vizsga