Hogyan mondják angolul azt, hogy „ahány nyelv, annyi ember”?

Az „Ahány nyelv, annyi ember” angolul legtermészetesebben így mondható: As many languages, as many people. A közmondásosabb, angolul is jól érthető változat: The more languages you know, the more people you are.

A magyar mondás arra utal, hogy minden nyelv sajátos kultúrát, gondolkodásmódot és látásmódot közvetít. Ezért egy új nyelv megtanulása nem pusztán új szavak és nyelvtani szabályok elsajátítását jelenti, hanem egy másik közösség kultúrájának és szokásainak megismerését is.

Az „Ahány nyelv, annyi ember” angol megfelelői

Az első angol változat, az As many languages, as many people, közel marad a magyar mondat felépítéséhez, de az angolban nem feltétlenül ez hangzik a legtermészetesebben. A The more languages you know, the more people you are változat inkább a mondás mögött rejlő gondolatot adja vissza.

Ha a cél nem a szó szerinti fordítás, hanem az üzenet világos átadása, akkor a mondat így is megfogalmazható: Each language gives you access to a different culture and way of thinking. Ez azt jelenti: „Minden nyelv hozzáférést ad egy másik kultúrához és gondolkodásmódhoz.”

Mit jelent a mondás?

„Ahány nyelv, annyi ember”- tartja a mondás, és menyire igaz, hiszen egy népcsoport nyelvét csak úgy ismerhetjük meg, ha közben megtanuljuk kultúrájukat, szokásaikat.

A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a közösség történelmének, értékeinek és mindennapi tapasztalatainak hordozója. Egy másik nyelv ismerete ezért gyakran azt is jelenti, hogy az ember más szempontból látja ugyanazt a helyzetet.

A többnyelvűségben találtam meg önmagam, aki, ha más nyelven fejezi igazát, attól különös módon, igazibbnak tűnik a hazugság, káosznak a nyelvi kohézió, tejfölnek a tejszín.

Az eltérő nyelvek más-más módon rendezik el a valóságot, más szavakat, szerkezeteket és kifejezéseket kínálnak ugyanannak az érzésnek vagy gondolatnak a megfogalmazására. Emiatt egy ember több nyelv használata közben eltérő személyiségjegyeket, hangnemeket vagy viselkedésformákat is megtapasztalhat.

Miért nem mindig szó szerinti fordítást használunk?

A magyar közmondások angolra fordításakor két lehetőség között választhatunk. Az egyik a szó szerinti fordítás, amely megőrzi az eredeti szerkezetet, a másik pedig a jelentés szerinti fordítás, amely természetesebben hangzik a célnyelven.

A szó szerinti változat jól használható akkor, ha a magyar mondás nyelvi formáját szeretnénk bemutatni. Angol anyanyelvű beszélgetőpartner számára azonban szükség lehet rövid magyarázatra, mert az As many languages, as many people nem feltétlenül számít bevett angol közmondásnak.

A jelentés szerinti változatok közül különösen jól használható a The more languages you know, the more people you are. Ez nem szó szerint ismétli meg a magyar mondást, hanem azt hangsúlyozza, hogy minden új nyelv egy új kulturális és személyes nézőpontot ad.

A mondás kapcsolata a korai nyelvtanulással

Játékosan és rendszeresen, mert a befektetett energia csak ekkor térül meg. A cél soha se az legyen, hogy gyermekünk két-három év múlva jobban beszéljen a választott idegen nyelven, mint mi.

A cél az, hogy az apróságok rálássanak a világ sokszínűségére és megszeressék, elfogadják az idegen nyelveket. Idegen nyelv nélkül, pontosabban két idegen nyelv ismerete nélkül ma már diplomát sem kapunk.

Ezért hát nem csoda, ha sok szülő szeretné minél hamarabb és minél könnyebben megtanítani legalább egy - a legtöbb esetben angol - nyelvre gyermekét. A lényeg a játékosságon, természetességen és a kommunikáción van, tulajdonképp az anyanyelv elsajátításához hasonló lehetőséget kell adni a gyermeknek.

A korai nyelvtanuláshoz, kétnyelvű neveléshez nagyon sok tévhit kapcsolódik itt Magyarországon. Bartha Csilla, aki a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézetének munkatársa, élt egy nagyon találó kifejezéssel az egyik könyvében: az egynyelvűség tévhitében élünk, és azt gondoljuk, hogy az a természetes, hogy valaki egy nyelvet beszél, és később, az iskolában kezd el nyelvet tanulni.

Ezzel kapcsolatban készítettem a nevű honlapomon egy anyagot, amelyben az ellenérveket és az azokra adott válaszokat sorakoztatom fel. De a lényeg az, hogy gyerekkorban az idegen nyelvet is úgy sajátítjuk el, mint az anyanyelvünket.

Nyelvtani magyarázat és szabályok tanulása nélkül. A lényeg a rendszeresség, de ha nincs időnk arra, hogy személyesen fejlesszük az apróságokat, akkor az is megoldás, ha beteszünk a DVD lejátszóba egy angol mesét vagy a kocsiban angol gyerekdalokat hallgatunk.

A nyelvtanulásban a kommunikáció fontosabb lehet a hibátlanságnál

Természetesen ennek más eredménye lesz, mivel nincs jelen a kommunikáció aktív formában, de a nyelvet megszerettethetjük a kicsivel, és később nem lesz neki idegen. A kártyás módszer csak egy a sok eszköz közül, amit használhatunk.

Ha babakorban kezdjük, akkor több időre van szükség, hisz a beszédfejlődés folyamata miatt hosszabb időnek kell eltelnie, mint ahogy az anyanyelven is. Ha valaki elegendő időt fordít erre egy óvodáskorú gyermeknél például, akkor már egy év alatt is látványos eredményt lehet elérni.

Számomra a legnagyobb eredmény az, hogy meri használni az angolt, és teljesen természetes a számára, hogy egy másik nyelven is beszél. Sokszor ő maga kéri, hogy beszéljünk angolul.

Ám ez teljesen természetes dolog, mint ahogy az is, hogy néha kölcsönvesz egy-egy szót a másik nyelvből. Ilyenkor viszont mindig érzem a hangsúlyon, hogy tisztában van vele, hogy nem ezt kellene használnia, csak például nem ismeri még az adott szót.

Kommunikáció, kisapám! A külföldit nem érdekli, hogy eltalálod-e a névelőt vagy megfelelő-e a szórend. El tudod makogni, amit akarsz vagy nem.

A nyelvtanuló kezdeti hibái ezért nem feltétlenül azt jelzik, hogy sikertelenül tanulja a nyelvet. A hibák gyakran annak a jelei, hogy már megpróbálja önállóan használni az új nyelvet.

Az angol nyelv szerepe a világban

A világon több ezer nyelvet beszélnek - van, melyet csak néhányan, és van, melyet százmilliók. A Föld lakosainak kétharmada a 12 legtöbb beszélővel rendelkező nyelv egyikét beszéli.

A legtöbben kínaiul beszélnek - ebbe beletartozik a kínai minden változata, tehát valójában megkérdőjelezhető, hogy egy nyelvről van-e szó. Mindenesetre a kínai legelterjedtebb változatát, a mandarint is közel egymilliárd ember vallja anyanyelvének.

Félmilliárd-félmilliárd körüli személy anyanyelve a hindi vagy az urdu (a két változat kölcsönösen érthető, de más írásrendszert használnak, illetve részben a szókincsük is eltér), az angol, az arab és a spanyol; negyedmilliárd ember anyanyelve az orosz, illetve a bengáli.

Kétszázmillió körül van a portugál anyanyelvi beszélőinek száma, nagyjából százmillió ember anyanyelve a német, a japán, illetve a francia, de olaszul is több mint ötvenmillióan beszélnek.

Bár az angol anyanyelvi beszélőinek száma a mandarinénak alig több, mint fele (illetve kínaiénak harmada), más mutatók szerint sokkal jelentősebb nyelv. Míg a kínait „csak” 33 országban beszélik anyanyelvként, addig az angolt 101-ben.

Ezzel a mutatóval az arab és a francia is felülmúlja a kínait, de a spanyol és a másik listán nem is szereplő perzsa is megközelíti. Szintén új elem a maláj, mely a portugált is felülmúlja.

Angolul többen tanulnak, mint ahány anyanyelvi beszélője a kínainak van - ezzel szemben a kínaiul tanulók száma még az első ábra szerint 12. helyen álló olasz anyanyelvi beszélőinek számát sem éri el.

Nyelvek, kultúrák és identitás

A mondás jelentése különösen erősen jelenik meg akkor, amikor valaki hosszabb időre egy másik országba költözik. Az új nyelv megtanulása ilyenkor nemcsak a mindennapi ügyintézéshez vagy a munkához szükséges, hanem az új közösséghez való kapcsolódás egyik eszköze is.

Az első néhány külföldön töltött éve során Sancho megtanulta, hogy ha külföldiként akar érvényesülni, akkor az ottani rendszerben kell gondolkodnia, már nem forintot használ, hanem az értéket őrző jurót, nincs tejföl, nincs töltött káposzta, de még kalocsai paprika sem, a honvágyat pedig csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, akik tudják azt kezelni egy repjegy megvételével.

Neki a hon már nem jelentett többet, mint a nevének alkalmasinti használata hivatalos dokumentumokon, vagy mikor megjelent valami egy folyóiratban. Ha felvette a telefont és látta, hogy milyen nemzetiségű hívja, aszerint mutatkozott be és használta a különböző neveit, máskülönben csak egy Sim? jött a szájára.

Sikeresnek gondolta beilleszkedését azáltal, hogy utánozta a helyiek szokásait, kiejtésüket és magába szívta hagyományaikat a helyi dohány keserű, mégis telt ízével. Néha lement az általános iskola tornatermébe, mikor a februári leves fesztivált tartották, odabiccentett a szomszédoknak, visszarúgta a focilabdát a gyerekeknek, queres um cafe kérdésével invitálta be a szomszédokat, mindig volt otthon kenyere, kevés sajt meg egy kis kolbász, ezzel beilleszkedettnek tartotta magát.

Évekkel később sem értette, hogy miért örülnek ezen mondatának a helyiek, essas palavras que disseste ficam comigo20, miért becsülik meg az integrációra tett kísérleteit, holott pont ez volt a kulturális különbség közötte és a valódi Sanchok között.

Ők nem akarták megérteni ezt, csak örültek neki hogy a külföldi nem külföldiként viselkedik velük, nem akarja megvenni a házukat, mondhatnánk közhelyesen, él, mint hal a vízben, holott a magyar csak a süllőkről meg harcsákról tudja hogy hal, na meg ott van a ponty!, hétköznapiként viselkedik velük és ez megfelelt annak az elképzelésüknek, hogy Sancho egy nap majd rendesen fogja használni a portugált és talán eljut arra a pontra is, hogy a halas kocsiról vásárolt fagyasztott mistura do marisco-ban meg tudja különböztetni a rákot a kagylótól.

A nyelvi sokszínűség a világban

A világ nyelvei lényegében három csoportra oszthatók. Angolul jóval többen tanulnak, mint ahány anyanyelvi beszélője van a nyelvnek.

A franciát legalább nagyságrendileg annyian tanulják, ahányan anyanyelvként beszélik: igaz, a nyelvtanulók száma itt is alig haladja meg az anyanyelvi beszélők számának kétharmadát. Az összes többi nyelvet jóval kevesebben tanulják, mint ahány anyanyelvi beszélője van.

Persze ez csak a nagyobb nyelvekre igaz, a lista másik végén ismét találhatunk fordított helyzeteket: egyes veszélyeztetett, kihalófélben levő nyelveket többen tanulnak, mint ahányan anyanyelvként beszélik őket.

A legtöbb kihalásra ítélt nyelvet Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában beszélik, de gócpontot találunk Észak-Amerika nyugati partvidékén, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi felében is.

Az alábbi térkép azt mutatja, hogy hol beszélik azokat a nyelveket, melyek századunk végére minden bizonnyal el fognak tűnni: a piros a leginkább veszélyeztetett, a sárga a minden valószínűség szerint legtovább megmaradó (vagy leginkább megmenthető) nyelveket mutatja.

A fenti térkép értelmezéséhez persze hozzátartozik az is, hogy miért van kevés veszélyeztetett nyelv ott, ahol nem látunk pontokat. Ennek részben az az oka, hogy bizonyos területek nem vagy alig lakottak (pl. Szahara, Grönland), más területeken az utóbbi században rengeteg nyelv halt ki (pl. Észak-Amerika keleti partjainál), és egyszerűen nem maradt nyelv, ami veszélyeztetett lehetne.

Miért nehéz összehasonlítani a nyelveket?

A nyelvi sokszínűség mérése nem egyszerű feladat, térkép felhasználásához használt mutató azon alapul, hogy ha az adott államnak két polgárát találomra kiválasztjuk, mi az esélye annak, hogy különböző lesz az anyanyelvük.

Pápua Guineán ennek 99% az esélye, az Egyesült Államokban 33%, Magyarországon alig 3%. A térképen a sötétebb árnyalatok a nagyobb, a világosabbak a kisebb sokszínűségre utalnak - az eredeti cikkben szereplő ábrán az arányok is megnézhetők.

Sajnos az eredményeket erősen befolyásolja, hogy mely változatokat tekintünk nyelvnek, melyeket nyelvjárásnak. A veszélyeztetett nyelvek térképén jól látható, hogy az egyes számi (lapp) változatokat önálló nyelvnek tekintik, míg a hanti változatait csupán nyelvjárásoknak - ennek köszönhetően tűnik úgy, hogy Skandináviában több a veszélyeztetett nyelv, mint Szibériában.

Feltűnő az is, hogy Bosznia-Hercegovinában 62%-os a nyelvi sokszínűség: ez azzal magyarázható, hogy a bosnyákot, a horvátot és a szerbet külön nyelvnek tekintik, holott egymás között jól érthetőek.

De úgy tényleg semmi értelme nincs statisztikát csinálni, hogy az adatoknak nem ugyanaz az összehasonlítási alapja. Ha valaki megbízható(bb) statisztikát akar csinálni az ilyen kérdésekről, mint hogy hány anyanyelvi beszélője van egy nyelvnek, akkor nem követhet el olyan bakikat, hogy pl. az egyik nyelvnél 1980-as évekbeli adatokat vesz figyelembe, egy másiknál meg mondjuk 2010-es becslést.

Nyilván az Ethnologue számításai kritizálhatóak, de minden számítással szemben meg lehet fogalmazni fenntartásokat. Ilyen alapon viszont semmiből nem lehetne statisztikát csinálni.

Az egyedüli megoldás az, hogy csináljuk a pontatlan statisztikákat, aztán annak tudatában nézzük őket, hogy nem pontos tükrei a valóságnak.

Egy vagy több nyelvet tanuljunk?

Gondolkozott már azon, hogy mikor jár jobban, ha egy nyelvet tud felsőfokon, vagy ugyanannyi idő és energia ráfordításával inkább több nyelvet tanul meg alapfokon? Ezt a kérdést elég sokan tesszük fel.

Miután szorít az idő, sokszor választani kell. Egyértelmű válasz erre nincs.

Például, jobb, ha megtanul angolul középfokon, vagy beéri a használhatónak nevezett nyelvtudással, alapfok környékén, és elkezd egy másik nyelvet is tanulni? Mikor jár jobban?

Sok érv szól mindkét változat mellett. Ha eljut a középfokú szintig, onnan már a felejtés is lassabb. Könnyebb szinten tartani nyelvtudását, például tud könyvet olvasni.

Alapfokról hamar felejt, de hamar vissza is jön, amit egyszer már megtanult. Egyértelmű, általános válasz nincs.

Van, akinek több nyelvre van szüksége, de bőven elég az alapfok mindegyikből. Sőt, még sok is.

Gondoljunk egy pincérre vagy egy szállodai valutapénztárosra. Jönnek angolok, németek, olaszok, franciák, spanyolok, oroszok, csehek, lengyelek, stb.

Nagyon sokféle nemzet tagja megfordul egy étteremben vagy egy szállodában. Aki ilyen, vagy ehhez hasonló munkakörben dolgozik, annak bizony sok nyelv minimális ismeretére van szüksége.

A többségüknek kb. 15-20 mondat elég, de azt sok nyelven kell tudni. Étteremvezető barátom mesélte, hogy betanult öt mondatot, amit rengetegszer elmondott a vendégeknek.

Emiatt nagyon folyékonyan mondta el mind az öt mondatát. A vendég meg azt hitte, tud a nyelvén, és kérdezett.

Ekkor kiderült, hogy csak azt az öt mondatot tudja elmondani. Például egy vendéglátásban dolgozó számára a több nyelven használható, rövid és világos kommunikáció gyakran közvetlenebb segítséget jelent, mint egyetlen nyelv magas szintű ismerete.

Nézzük a másik esetet, amikor valakinek a munka során inkább egy nyelv magasabb szintű ismeretére van szüksége. Például egy könyvelőnek, üzletembernek, kereskedőnek, mérnöknek, informatikusnak.

Általában elég egy nyelv. Általában igen, de ez okozza a bonyodalmakat.

A világ ugyanis változik. Az ötvenes években szinte tilos volt németül megszólalni.

A hatvanas évek végétől kezdve a nyolcvanas évek közepéig azonban németül kellett tudnia annak, aki szállodában, idegenforgalomban vagy kereskedelemben dolgozott. Ma elsősorban angolul kell tudniuk.

Az alapfok az B1, a középfok az B2. De az A1 és A2 szintű nyelvtudásra miért mondjuk, hogy az semmi?

Ha választanom kell, akkor én személy szerint a több nyelv ismeretére szavazok. Így az alapokat már lerakta, és ha nagyon kell, akkor majd megtanulja alaposabban.

Hogyan használható a mondás angol szövegben?

Ha egy esszében vagy beszélgetésben szeretnéd használni a magyar mondás angol megfelelőjét, a következő megoldások közül választhatsz:

• As many languages, as many people.
• The more languages you know, the more people you are.
• Each language opens the door to a different culture.
• Learning a language means discovering a different way of thinking.

Az első változat a magyar mondás tömör, szerkezethű fordítása. A második a személyiség és a nyelvtudás kapcsolatát emeli ki. A harmadik és a negyedik változat akkor lehet hasznos, ha nem közmondást, hanem egyértelmű magyarázatot szeretnénk adni.

Az „Ahány nyelv, annyi ember” angolul tehát elsősorban így mondható: As many languages, as many people, természetesebb, magyarázóbb formában pedig: The more languages you know, the more people you are.

tags: #ahany #nyelv #annyi #ember #angolul